Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)
1923-03-30 / 88. szám
1923. március 30. BACSMEGYE! NAPLÓ 3. oldal. Kecskeméten mzultálták az antant-tiszteket Házkutatás Hšjjas Iván apjánál Budapestről jelentik: Szerdán délben egy olasz tiszt vezetésével többi ántánt-missziós tiszt érkezett Kecskemétre. A déli órákban Héjjas Mihály pinceszövetkezeti igazgató lakására mentek, ahol nagy alapossággal kutatlak fegyver után. Végigjárták a szövetkezet pincéit is, ahol minden egyes hordót megkopogtat-1 tak, eredmény nélkül. Kecskeméten elterjedt a hire az ántánt-bizottság megérkezésének és a főbb utcákon és tereken csakhamar kisebb-tiagyobb csoportok tárgyalták izgatottan a szenzációt. Az ártánt-tisztek Héjjaséktól a Darab-utca 3. számú ház elé mentek autón, ahol az egyik tiszt tervrajzzal a kezében rámutatott a ház egyik ajtajára és erélyesen követelte annak kinyitását. Az ajtó zárva volt, a kulcs azonnal nem került elő s igv dettktivet küldtek segítségért. A detektív megérkezése hosszabb időbe ■telt és á tiszteket várakozásuk közben percrői-percre növekvő embertömeg vette körül. A bizottság tagjai állítólag kihívóan viselkedtek, a mi a közönséget nagyon elkeserítette. Eleinte ötven. később száz, kétszáz, majd négyszáz főre szaporodott az odacsoportosult kecskemétiek száma, akik nem a leghizelgőbb kijelentésekkel illették az ántánttiszteket, akik eleinte nem vették komolyan a dolgot, de amikor a helyzet kezdett veszélyes lenni, azt á közvetítő ajánlatot tették, hogy hajlandók abbahagyni a kutatást azzal a feltétellel, ha a tömeg előbb szétoszlik. A tömeg azonban erre sem mutatott hajlandóságot. Közel egy óra hosszat tartott ez a kincs helyzet, mig végre a miszszi'ős tisztek felültek autójukra és eltakartak távozni. Az autót azonban megrohanták, ablakait beverték és csak a soífőr lélekjelenlétén és ügyességén múlott, hogy az ántánttisztek sértetlenül hagyhatták el Kecskemétet. Az antant tisztek az inzultusról jelentést tettek. Tömeges lapbetiltások Budapesten Hét folyóiratot tiltottak be egy napon Budapestről jelentik: A Magyar Távirati Iroda közli, hogy a belügyminiszter betiltotta a Czakó Ambró kiadásában megjelenő Kulturproblémák, valamint Március című időszaki sajtótermékek további megjelenését. A betiltás oka az, hogy a kiadónak, a nyomdának és a címlapnak azonosságából a belügyminisztérium azt állapítja meg. hogy a régebben már betiltott Független Szemle folyóiratnak uj cim alatt való megjelenése. amelyek »a Független Szemléhez hasonlóan cikkeikkel az ország belső rendjét és közbiztonságát veszélyeztetik«. Ugyancsak betiltották a Mi könyvtárunk cimü folyóirat megjelenését is, mivel a betiltó rendelet szerint ez is már más neveken betiltott folyóiratok folytatása. Betiltották egyúttal a Takács József szerkesztésében megjelenő Földmunkás Híradó és A mi lapunk, valamint a Szeder Ferenc kiadásában megjelenő Értesítő cimü folyóirat további megjelenését is, mert más címen már betiltott sajtótermékeknek uj cim alatt megjelenő iegujabb folytatásai, amelyek »az osztálycüentétek szitásával a közrendet és közbiztonságot legnagyobb mértékben veszélyeztetik.« A belügyminiszter a Mait és Jövő további megjelenését és terjesztését megtiltotta. A belügyminiszteri rendelet indokolása a következőket mondja: A lap. amely Budapesten a Korvin-Testvérek könyvnyomdájában dr. Patai József szerkesztésében és kiadásában jelenik meg, oly kíméletlen tendenciával tárgya!já az eseményeket és a törvényes intézményeket. hogy az a közrendre és közbiztonságra a legnagyobb mértékben aggályos. így január 26-iki számának »Most megvannak a tettesek!* és március 2-iki számának »Levél a táborból« cimü cikkeiben a közönségnek a magyar bíróságnak és rendöriiatóságok pártatlanságába vetett bizalmát igyekszik csökkenteni; január 26-iki számának »Paródia« cimü közleményeken a magyar nemzetgyűlés tekintélyét mélyen sérti és ezzel az ország közrendjét és közbiztonságát veszélyezteti; ugyané számának »Zsidó humor« cimü cikke »politikai tömeggyilkosságok« valótlan emlegetésével az or- I szág külpolitikai érdekeinek vészé' iyeztetésére alkalmas. Ä pápa húsvéti pá'sztorlevelében békére szólítja fe! Német- és Franciaországot A németektől közvetlen ajánlatokat várnak a franciák Római jelentés szerint a szentatya husvétra pásztorlevelet iog kiadni. amelyben megbékélésre hívja fel a világot. Azt ajánlja benne, hogy Németország kössön Franciaországgal szerződést, kötelezzék magukat kölcsönösen, hogy nem támadják meg egymást és ezt a szerződést minden állam garantálja. »A megszállás kirobbanáshoz vezet« Az angol alsóházban szerdán délután volt a Ruhr-kérdés tárgyalása, amelyet feszült érdeklődés előzött meg. Grigg képviselő, Lloyd George volt magántitkára felszólalásával indult meg. Grigg kifejtette, hogy a Ruhr-megszállás mind veszélyesebb terjedelmet ölt és előbb vagy utóbb elkerülhetetlen kirobbanást iog Németországban előidézni. Grigg kiemelte, hogy milyen óriási kár érte az angol kereskedelmei a Ruhr-íerület megszállása következtében, majd kifejtette, hogy az utóbbi két hónapban a franciák a Ruhr-megszállás egészen uj fázisához érkeztek, amely tökéletesen ellenkezik a versaillesi szerződés rendelkezéseivel. A világ most a franciák uj gondolatkörével ál! szemben, amely messze túlmegy a békeszerződés keretein. A franciák csak közvetlen tárgyalásra hajlandók Párisi jelentés szerint a külügyminisztériumban szerdán este fogadták a sajtó képviselőit és Rosenberg német birodalmi külügyminiszternek nyilatkozatáról, aki a beteg Cuno kancellár helyett beszélt, ezt a ieivilágositást adták: — Németország minden képzelhető megoldási módot felvett, csak azt az egyetlen egyet nem, amelyet a francia kormány elfogadhatónak vél, nevezetesen, hogy a német kormány közvetlenül nyújtsa át Franciaországnak hivatalos javaslatait. A kamarában nagy vita készül a Ruhr-kérdésröl, amelyben a szocialisták a szónokok egész sorát fogják felvonultatni. hasznerf sem remélhetünk? Nem ^vagyunk nagy tőkékkel rendelkező ipari állam, hogy Horvátországot mint gyarmatot kihasználhatnánk. Ellenkezőleg, annak van meg a le* hetősége a mi kihaszálásunkra, kü« lönösen pedig Szlovénia, amelyí majdnem kizárólag a mi kárunk raj elkövetett csempészésből él. — Mért ne vennénk hát elő az operáló kést és bizonyos korrekturákkaal márt nem vágjuk le a negyedik hadsereg kerületét (Horvátország) és adjuk meg neki a lehetőségei arra, hogy függetlenül éljen? Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy ez jobb és szerencsésebb lenne a mi népünkre is. A cikk befejező része szerint nincs más kiút, mint az elválás, minél előbb. Evvel mindkét fél csak nyerne. Szerbia a megkisebbedett országba jobban boldogulhatna, erősebb és biztosabb lenne. Pasics legjobban tenné, ha megint 1918. évi londoni kijelentésének alapjára helyezkednék, a meily szerint a horvátok és szlovének szabadon határozzanak sorsul: felett. n Útjukra kell bocsátani a IiorvátokatP A „Vreme“ szenzációs cikke a horvát-kérdés megoldásáról Beograd még mindig nem ocsúdott fel a Radics-párí proklamációja okozta ijedtségből. Nemcsak a politikai körökben, hanem a függetlenül gondolkodó közvélemény körében is az a meggyőződés lett úrrá, hogy a fiatal S. fi. S. királyság állami léte olyan- súlyos válságba került, amilyenben megalakulása óta még egyszer sem volt. Egész méretükben újra éledtek mindazok a problémák, amelyek a háború végén a délszláv népeket az egyesülés előtt foglalkoztatták és amelyek az S. H. S. királyság mai formájában való megalkotására vezettek. A problémák azonban ma nehezebb körülmények között merültek fel, mint annakidején, mert mint Köröséé is egy újságíró előtt mondotta: »Két évvel ezelőtt tele voltunk lelkesedéssel, ma el vagyunk keseredve.« Hogy hogyan Ítéli meg a szerb közvélemény a helyzetet, arra nézve nagyon jellemző a »Vreme« csütörtöki vezércikke. A Vreme a beogradi sajtóban kivételes pozíciót tölt be nemcsak terjedelménél és gyors hírszolgálatánál fogva, hanem azért is, mert a pártpolitika kicsinyes harcaiban szinte mindig meg tudta őrizni objektivitását. Ezért a Vreme mostani extrém álláspontja kompetens értékmérője a szerb nép kedélyváltozásának is. A vezércikk kifejti, hogy Radics proklamációja a krízis kulminációját jelenti. A kiáltvány három nemzetről beszél és teljesen elveti a nemzeti egység észméjét. A nemzeti egység tehát 70 horvát képviselő szemében alaptalan és lelketlen hazugság. amely a beogradi hatalmaskodóknak csak arra szolgál, hogy kiterjesszék hegemóniájukat Horvátországra és Szlovéniára. Ilyen csúfosan tagadják meg azt az eszmét, amelyért szrb részről annyi áldozatot hoztak. — Ha a horvátok a szemünkbe mondják — folytatja a »Vreme — hogy az egység hazugság, szavuk őszinteségében, nem szabad kételkednünk. Számunkra nem marad más hátra, mint hogy azt útjára bocsássunk és eltemessünk egy szép óhajt, amelyet senki sem akart megérteni és elfogadni. Egység tehát nincs és nem is kell, hogy legyen. Balgaság is volna, hogy egy olyan ügy mellett, amely mindkét oldalról való hozzájárulást kivan meg, csak az egyik fél tartson ki. A szerb nép elég ideig hordotta Piemont zászlaját, most már sem akarata, sem érdeke nem követeli, hogy továbbra is balgán áldozatokat hozzon azért az eszméért, amelyet a másik oldalról elvetnek. Sokkal Iogikusabb és mindkét félre hasznosabb volna, evvel leszámolva a Radies kiáltványának többi követeléseit megvizsgálni és a belőlük foiyó határozatokat meghozni. A probléma vizsgálatát azután igy folytatja a »Vreme«: Kezdjük elöl ről és állapítsuk meg, hogy tulkorán egyesüljünk. Még nem alakult ki az egyesülésre irányuló törekvés és mi mégis megalkottunk egy egységet, amelyben nem rendelkezünk elég e>őve: akaratunk keresztülvitelére. Ha még is keresztül akarnék vinni akaratunkat, akkor összes erőinket Horvátország pacifikálásának szolgálatúba kellene állítanunk. De van-e annyi erőnk, hogy azt eltékozoihatnák egy olyan vállalkozásra, amelyből semmi Seypel és Mussolini 1 Kozépeurópa újjáépítésének uj tervo Bécsböl jelentik: Seipel dr. szövetségi kancellár szerdán este Rómába utazott. Mussolinivel fog tárgyalni, akinek az a nézete, hogy az utódállamokkal együttesen minél előbb megvalósítsa Közép-Európa újjáépítését. Mussolini ebből a célból tanácskozásra hívta meg az utódállamok vezető politikusait és áliamférfiait. Seipel kancelláron kívül az olasz kormány már érintkezésbe is lépett Skrzynski lengyel külügyminiszterrel, Benes dr. cseh külügyminiszterre! és Pasics jugoszláv miniszterelönkkel. Scipel dr. kancellár Olaszországból való visszatérése után a francia kormány meghívására Párisba utazik. Utazása tisztán informativ jellegű és kizárólag a szanálási akcióval függ össze. A Hungária verekedői a bíróság elolt Verekedő ébredők bünSgye Budapestről jelentik: A múlt év júniusában az ébredők a Sorház-utcai helyiségükben gyűlést tartottak. A gyűlés után egy ötven-hatvan főnyi csoport a Dunakorzón garázdálkodott. A csoportból kivált Kurgyis György. Keresik Kálmán, Németh Sándor és Adamecz József, akik a Hungária éttermébe nyomultak be és ott úgy megverték Braun Ignác nagykereskedőt, hogy az eszméletleniil összeesett. A budapesti törvényszék szerdán tárgyalta a garázdálkodó ébredők ügyét. A vádirat súlyos testi sértés és magánosok elleni erőszak elmén kérte feleiősségrcvonásukat. Több tanút hallgattak ki. akik valamenynyien azt vallották. Kurgyis. Adamecz, Keresik és Német a Hungária éttermében: »Büdös .zsidó« és hasonló kiáltásokkal törtek be. Székeket ragadtak és a jelenlevőket ütlegelni kezdték. A kihallgatott tanuk szerint Braun Ignácot ólmosbottal ütötték fejbe és amikor összeseit, megrugdosták. A bíróság felmentette Németh Sándort és Keresik Kálmánt, Adameczet viszont magánosok elleni erőszak vétségéért három heti fogházra büntette. Kurgyis György telett a bíróság nem ítélkezett, mert Kurgyis szökésben van s a tárgyalásra nem lehetett megidézni
