Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-25 / 83. szám

lg. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923.március25. Jobb és legavatottabb gazdálkodók és állattenyésztők. Évente külön tanitószaktanfolya­­mokat tartottak, mintagazdaságát sok tanulmányozó kereste fel. Ma az iskolának alig van tanulója, a régi tanárokból csak hírmondóul maradt egy-kettő. A gyönyörű in­tézmény, mint a többi sok más tel­jesen visszafejlődött. Adának még egy nem utolsó kü­lönlegességéről kell megemlékezni: egész Bácskában talán itt vannak a legszebb nők. Az adai asszonyok és az adai lányok messze földön híre sek a választékos viseletűkről és szépségükről. Az adai nép szorgalmas, józan és egyszerű. A fiatalja nem kocsmázó és nem verekedő. A lókötések és a tvuktolvajlásqk száma igen csekély, az emberek nem szeretnek a zava­rosban halászni, hanem inkább a Ti­szában. A tiszai halászat itten meg­lehetősen nagyarányú és modern, amiben Király Béla ottani gazdálko­dó jár elő jó példával. Az adai halá­szok messzi vidékre szállítják a ki­tűnő tiszai halat, amely mindenütt nagy keresletnek örvend. Ada közvetlen közelében fekszik, ma-holnap talán már egészen ösz­­szeházasodik vele az a szintén nagy és népes község, amely túlnyomó­­részben szintén magyar. Csendes, munkás nép lakja. Békés emberek béké<s portái sorakoznak fel egymás­Száva az elnöke. A sportélet is elég fejlett, melynek ifjúsága Schlesinger Mátyás vezeté­sével gyakran sikerült műkedvelő­­előadásokat rendez. Patyi János ta­nító lelkes vezetésével jó dalárda is van Moholon. A templom titán és az idevaló magyarok az idevaló szerb polgárokkal sok év­tized óta a legjobb egyetértésbben élnek. A megértés és az együtt­dolgozás munkáját Trenka István, a Michler József, apátplébános község 30 éven át itt hivatalkodó kiváló jegyzője gondozzmA község rendezettsége és kedvező anyagi helyzete szintén az ő érdeme. Min­denkor segítőtársa volt ebben Mich-A község egyik igen érdekes alak­ja Ml'rikó József * Miinka« tambura­­müvész, aki Suboticán a bunyevác Dr. Bálint, községi orvos dalárdákat szervezte és ezért róla nevezték el hálából Suboticán egy uccát: Miinka ulicának. A Magyar Párt vezetőembere Vi­da Péter tekintélyes eazda. A köz sé'g orvosa dr. Bálint Lipót. Tr nka István, je jjzö er József esperes, kit nemcsak hi­­,'ci, de különbség nélkül az egész cözség köztiszteletben részesít. . Az egyesületi élet is elég intenzív, j ,ian kaszinója is, melynek a LudaUyJ Sziklabarlangba láncoltak és éhhalálra ítéltek egy kémnőt Lemberg, március Hó. A háború borzalmainak feltárása még egyre tart s a feltárás talán még igen sokáig el fog húzódni. E borzalmak egyi. ke most került napvilágra. Egy egyszerű besszarábiai paraszt­­ember. Nikola Lapusin. Satacova nevű falujából a szomszédos községbe akait menni. Február vége felé volt. hatalmas hóvihar dühöngött azon a tájékon. A szél olyan erősen fújt, hogy Lapusin nem tudott a lábán megállni Behúzódott tehát egy barlangba s azt gondolta, ott várja meg. mig az istenítélet elmuiik. Ahogy a barlangban körülnézett, egy­szerre csak borzadva kiáltott fel: — Szűz cnyám, segíts! . . . Egy női hullát pillantott meg. ame­lyen még rongymaradékok voltak. A női holttest erős lánccal a sziklához volt lán­colva. A holttest mellett egy kis jegyző­könyv feküdt, amelyet Lapusin nyom­ban zsebébe tett. A vihar elmúlása után a legközelebbi csendörörshöz sietett, ahol a vizsgálatot nyomban megindítot­ták. A jegyzőkönyvből és a vizsgálat adataiból kitűnt hogy borzalmas drámá­val állanak szemben. A sziklához láncolt nőt Frisch Magda­lénának hívták. A petracofi gyógysze­rész messzehires szép leánya volt. Ami. kor az orosz csapatok a lengyelországi Petracofot is elfoglalták. Savrov Mihály daliás gárdistakapitány megismerkedett a gyógyszerész leányával Az ismeret­ségből oly szoros barátság lett, hogy Magdaléna nem hagyta el többé a gárda­kapitányt. Az orosz forradalom kitörése után Savrov az ukrán hadsereghez sze­gődött. A kalandorhajlamu tiszt azonban nem maradt meg a becsület utján, kémkedni kezdett a német hadsereg ja­vára. Ebben az időben a németek Uk­ránja egy részét még megszállva til­tották. A kémkedésben nagy segítségé­re volt Magdaléna Á kémkedés, úgy látszik, nagyszerűen jövedelmezett nekik. Az Orosz bolseviz­­mus hatalomraj utása után eleinte a vö­rösök számára kémkedtek. Az ellenfor­radalmi akciók megindulása után azon­ban átcsaptak az eilenforradalmárokhoz, de nemsokára ismét a vörösökhöz sze­gődtek. Denikin és Wrangel tábornokok legféltettebb titkait beárulták Moszkvá­nak. Wrangel tábornok veresége után elkeseredve mondotta egy francia új­ságírónak: — Nagyszerű hírszolgálatuk volt a kommunistáknak! Minden tervemről elő. re tudtak! Nem értem, nem érteni . . . Ezeket a terveket Savrov Mihály ka­pitány és a barátnője árulták el. Deni­kin és Wrangel eltűnése után a Petljura. hadsereg operált rövid ideig a vörösök ellen. Savrovék ennek is a háta mögé kerültek s ennek a mozdulatairól is oor,. tosan értesítették a moszkvai vezér­kart. A Petljura-hadsereg megsemmi­sülése előtt Savrov is sebet kapott Az ápolónő, aki levetkőztette, kiszedte a Ládáié Szava, a kaszinó elnöke A molíak és az adaiak jól meg­férnek egymással, _ szinte egy köz­ségnek számit a két hely. A munka szeretető és a szorgalom gyümölcse látszik meg a portáikon. Már a kimonó is Forradalom a japán divat terén Úgy látszik, a modernizálódás előtt semmi sem szent. A japán ki­rn onóról és a japán nő családi éle­téről azt hitték, hogy megváltozha­tatlan valami. Mint Londonból írjak, Mrs. Forbes Scmpyl, egy ezredes­nek a felesége, most tért haza hosz­­szabb japánországi tartózkodásából s arról ad hirt, hogy a japán nő valóságos forradalom előtt áll, Sempylné egy japán földbirtokos, házában élt hosszabb ideig. Mig a férje a japán tiszteket vezette^ be a repülés technikájába, ö a középosz­tály és a felsőosztály hölgyeivel érintkezett. — Semmi kétség. — beszélte tapasz­talata alapján az ezredesné — hogy a régi japán nő tűnőiéiben van. Régente a japán nő nevelési kódexe abból az egyetlenegy szakaszból állott, hogy Mégy engedelmes szolgálója férjednek, tiszteld őt, hogy meg legyen veled elé­gedve«. Ezt a szakaszt ugyan mág nem tépték kj teljesen a nevelési kódexből, de erősen — kijavították. Most már a japáni nőnek is azt mondják, hogy »em­ber vagy, jogaid vannak, megkövetel, heted, hogy felfogásodat a férfiak tisz­teletben tartsák«. zsebéből a jegyzőkönyveket és az írá­sokat Ahogy futólag a jegyzetekbe bele. pillantott, meglepetten szólott: — De hiszen ez áruló! . . , A körülötte álló tisztek meghallották a megjegyzést, odamentek hozzá és tu­dakozódtak, miről van szó. Amikor lát­ták, hogy Savrov valóban kémkedett, nyomban agyonlőtték. Frisch Magdáié, nát börtönre vetették, de a leánynak si­került megmenekülnie. A szép leány ekkor Hotinban telepe­dett le. Nagy házat vitt, több gazdag udvarlói a volt széltében-hosszában ün­nepelték. Egy román földbirtokos volt a legtüzesebb udvarlója. Ez feleségül akar. ta venni, már az eljegyzést is megtar­tották 1921 őszén néhány Petii ura-tiszt ér­kezett a városba, ezek véletlenül talál, koztak Magdalénával az uccán és fel­ismerték. A tisztek elhatározták, hogy bosszú­jukat Magdalénán is kitöltik. »Hadbíró­ságot« alakítottak maguk közül és ez a bíróság halálra ítélte a kémnőt. Október 24-én éjszaka behatoltak Frisch Magda­léna lakására, az alvó leány száját be­dugták, kezeit összekötözték s aztán magukkal cipelték. A hotini kerületben lévő Satacova község közelében lévő egyik barlangba vitték Itt a derekát és a lábait a sziklához láncolták. A leány szivszaggatóan könyörgött, sirt, jajveszékelt. de a tisztek kérlelhe­tetlenek voltak. Megrugdosták, lekop­­ték, azután pedig sorsára hagyták, Frisch Magdaléna ezeket a jeleneteket mind részletesen leírta a kis jegyző­könyvébe — Nem emberek ezek. — írja egy he­lyen — hanem állatok . . . En nem tet­tem semmit, én ártatlan vagyok. Savrov kényszeritett mindenre, mindig azzaJ fenyegetett, hogy szétloccsantja az agy­velőmet , ha nem engedelmeskedem ne­ki . . Iszonyatos! Itt fogok elpusztulni, ha segítség nem jön, már nem tudok kiabálni, az éhség gyötör, erőim fogy­nak . . . Azt hiszem, ki fogom mni a mérget! . . . A tisztek ugyanis egy üvegcse mér­get tettek eléje, ez volt a »kegyelem«. Hogy ne kelljen az éhhalál összes kín­jait elszenvednie, abban állapodtak meg, hogy a mérget eléje teszik. Magdaléna folyton halogatta a méreg kiürítését, mert az remélte, hogy előbb-utóbb még­is csak betéved valaki a barlangba és kiszabadítja. De múltak a ngpok. és a rettenetes éjszakák . . . Senki sem jött! — Hát meg kell lenni, — ez volt a jegyzőkönyv utolsó bejegyzése — nincs menekülés, nincs segítség, megyek az én irgalmas Istenem elé. Az nem lesz oly kegyetlen, mint az emberek voltak. Megyek! . . . Csak több mint egy esztendő múlva tévedt be Nikola Lapusin a barlangba s fedezte fel Frisch Magdaléna holttestét. — Megismerkedtek a nyugati esz­mékkel és a nyugati gondolkodással. Már sportolnak is. A tenniszjáték na­gyon kedvelt s minthogy a kim móban nem lehet ezt a játékot űzni, a nyugati rövid szoknya jött divatba. Akik ezt a szoknyát felöltötték, még vakmerő újí­tók. A többség hil az ősi kimonóhoz. Csak a felsőbb körökben tartják meg­engedhetőnek, hogy a nyugat szokásai­nak hódoljanak. — De a nyugati szokás lassanként az alsóbb körökben is átszivárog. A fér­fiak persze berzenkednek ez ellen és húzzák a vészharangot az ősi erkölcsök romlása miatt. Hazafiatlannak és forra­dalminak bélyegzik az asszonyok újí­tásait. Az idősebb asszonyok szxtcn görbén néznek az újítások után epeke­­dő ifjabb generációra, de mindez Item akadályozhatja meg a haladást. Semmi kétség nem lehet afelöl, hogy a japán nő és a japán család előbb-utóbb a nyu­gati civilizációnak ellenállhatatlan bűv­körébe kerül. Az ezredesné dicsérőleg említette meg a japánok ama szokását, hogy a lakó­házakba soha cipőben be nem lépnek. Az ajtó előtt mindenki lehúzza a láb­belijét, az előszobában tiszta papucsot kap s így megy be a belső szobákba. Ennek tulajdonítható, hogy a japán há­zakban alig van por s a tisztaság ott mintaszerű.

Next

/
Thumbnails
Contents