Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)
1923-03-25 / 83. szám
lg. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923.március25. Jobb és legavatottabb gazdálkodók és állattenyésztők. Évente külön tanitószaktanfolyamokat tartottak, mintagazdaságát sok tanulmányozó kereste fel. Ma az iskolának alig van tanulója, a régi tanárokból csak hírmondóul maradt egy-kettő. A gyönyörű intézmény, mint a többi sok más teljesen visszafejlődött. Adának még egy nem utolsó különlegességéről kell megemlékezni: egész Bácskában talán itt vannak a legszebb nők. Az adai asszonyok és az adai lányok messze földön híre sek a választékos viseletűkről és szépségükről. Az adai nép szorgalmas, józan és egyszerű. A fiatalja nem kocsmázó és nem verekedő. A lókötések és a tvuktolvajlásqk száma igen csekély, az emberek nem szeretnek a zavarosban halászni, hanem inkább a Tiszában. A tiszai halászat itten meglehetősen nagyarányú és modern, amiben Király Béla ottani gazdálkodó jár elő jó példával. Az adai halászok messzi vidékre szállítják a kitűnő tiszai halat, amely mindenütt nagy keresletnek örvend. Ada közvetlen közelében fekszik, ma-holnap talán már egészen öszszeházasodik vele az a szintén nagy és népes község, amely túlnyomórészben szintén magyar. Csendes, munkás nép lakja. Békés emberek béké<s portái sorakoznak fel egymásSzáva az elnöke. A sportélet is elég fejlett, melynek ifjúsága Schlesinger Mátyás vezetésével gyakran sikerült műkedvelőelőadásokat rendez. Patyi János tanító lelkes vezetésével jó dalárda is van Moholon. A templom titán és az idevaló magyarok az idevaló szerb polgárokkal sok évtized óta a legjobb egyetértésbben élnek. A megértés és az együttdolgozás munkáját Trenka István, a Michler József, apátplébános község 30 éven át itt hivatalkodó kiváló jegyzője gondozzmA község rendezettsége és kedvező anyagi helyzete szintén az ő érdeme. Mindenkor segítőtársa volt ebben Mich-A község egyik igen érdekes alakja Ml'rikó József * Miinka« tamburamüvész, aki Suboticán a bunyevác Dr. Bálint, községi orvos dalárdákat szervezte és ezért róla nevezték el hálából Suboticán egy uccát: Miinka ulicának. A Magyar Párt vezetőembere Vida Péter tekintélyes eazda. A köz sé'g orvosa dr. Bálint Lipót. Tr nka István, je jjzö er József esperes, kit nemcsak hi,'ci, de különbség nélkül az egész cözség köztiszteletben részesít. . Az egyesületi élet is elég intenzív, j ,ian kaszinója is, melynek a LudaUyJ Sziklabarlangba láncoltak és éhhalálra ítéltek egy kémnőt Lemberg, március Hó. A háború borzalmainak feltárása még egyre tart s a feltárás talán még igen sokáig el fog húzódni. E borzalmak egyi. ke most került napvilágra. Egy egyszerű besszarábiai parasztember. Nikola Lapusin. Satacova nevű falujából a szomszédos községbe akait menni. Február vége felé volt. hatalmas hóvihar dühöngött azon a tájékon. A szél olyan erősen fújt, hogy Lapusin nem tudott a lábán megállni Behúzódott tehát egy barlangba s azt gondolta, ott várja meg. mig az istenítélet elmuiik. Ahogy a barlangban körülnézett, egyszerre csak borzadva kiáltott fel: — Szűz cnyám, segíts! . . . Egy női hullát pillantott meg. amelyen még rongymaradékok voltak. A női holttest erős lánccal a sziklához volt láncolva. A holttest mellett egy kis jegyzőkönyv feküdt, amelyet Lapusin nyomban zsebébe tett. A vihar elmúlása után a legközelebbi csendörörshöz sietett, ahol a vizsgálatot nyomban megindították. A jegyzőkönyvből és a vizsgálat adataiból kitűnt hogy borzalmas drámával állanak szemben. A sziklához láncolt nőt Frisch Magdalénának hívták. A petracofi gyógyszerész messzehires szép leánya volt. Ami. kor az orosz csapatok a lengyelországi Petracofot is elfoglalták. Savrov Mihály daliás gárdistakapitány megismerkedett a gyógyszerész leányával Az ismeretségből oly szoros barátság lett, hogy Magdaléna nem hagyta el többé a gárdakapitányt. Az orosz forradalom kitörése után Savrov az ukrán hadsereghez szegődött. A kalandorhajlamu tiszt azonban nem maradt meg a becsület utján, kémkedni kezdett a német hadsereg javára. Ebben az időben a németek Ukránja egy részét még megszállva tiltották. A kémkedésben nagy segítségére volt Magdaléna Á kémkedés, úgy látszik, nagyszerűen jövedelmezett nekik. Az Orosz bolsevizmus hatalomraj utása után eleinte a vörösök számára kémkedtek. Az ellenforradalmi akciók megindulása után azonban átcsaptak az eilenforradalmárokhoz, de nemsokára ismét a vörösökhöz szegődtek. Denikin és Wrangel tábornokok legféltettebb titkait beárulták Moszkvának. Wrangel tábornok veresége után elkeseredve mondotta egy francia újságírónak: — Nagyszerű hírszolgálatuk volt a kommunistáknak! Minden tervemről elő. re tudtak! Nem értem, nem érteni . . . Ezeket a terveket Savrov Mihály kapitány és a barátnője árulták el. Denikin és Wrangel eltűnése után a Petljura. hadsereg operált rövid ideig a vörösök ellen. Savrovék ennek is a háta mögé kerültek s ennek a mozdulatairól is oor,. tosan értesítették a moszkvai vezérkart. A Petljura-hadsereg megsemmisülése előtt Savrov is sebet kapott Az ápolónő, aki levetkőztette, kiszedte a Ládáié Szava, a kaszinó elnöke A molíak és az adaiak jól megférnek egymással, _ szinte egy községnek számit a két hely. A munka szeretető és a szorgalom gyümölcse látszik meg a portáikon. Már a kimonó is Forradalom a japán divat terén Úgy látszik, a modernizálódás előtt semmi sem szent. A japán kirn onóról és a japán nő családi életéről azt hitték, hogy megváltozhatatlan valami. Mint Londonból írjak, Mrs. Forbes Scmpyl, egy ezredesnek a felesége, most tért haza hoszszabb japánországi tartózkodásából s arról ad hirt, hogy a japán nő valóságos forradalom előtt áll, Sempylné egy japán földbirtokos, házában élt hosszabb ideig. Mig a férje a japán tiszteket vezette^ be a repülés technikájába, ö a középosztály és a felsőosztály hölgyeivel érintkezett. — Semmi kétség. — beszélte tapasztalata alapján az ezredesné — hogy a régi japán nő tűnőiéiben van. Régente a japán nő nevelési kódexe abból az egyetlenegy szakaszból állott, hogy Mégy engedelmes szolgálója férjednek, tiszteld őt, hogy meg legyen veled elégedve«. Ezt a szakaszt ugyan mág nem tépték kj teljesen a nevelési kódexből, de erősen — kijavították. Most már a japáni nőnek is azt mondják, hogy »ember vagy, jogaid vannak, megkövetel, heted, hogy felfogásodat a férfiak tiszteletben tartsák«. zsebéből a jegyzőkönyveket és az írásokat Ahogy futólag a jegyzetekbe bele. pillantott, meglepetten szólott: — De hiszen ez áruló! . . , A körülötte álló tisztek meghallották a megjegyzést, odamentek hozzá és tudakozódtak, miről van szó. Amikor látták, hogy Savrov valóban kémkedett, nyomban agyonlőtték. Frisch Magdáié, nát börtönre vetették, de a leánynak sikerült megmenekülnie. A szép leány ekkor Hotinban telepedett le. Nagy házat vitt, több gazdag udvarlói a volt széltében-hosszában ünnepelték. Egy román földbirtokos volt a legtüzesebb udvarlója. Ez feleségül akar. ta venni, már az eljegyzést is megtartották 1921 őszén néhány Petii ura-tiszt érkezett a városba, ezek véletlenül talál, koztak Magdalénával az uccán és felismerték. A tisztek elhatározták, hogy bosszújukat Magdalénán is kitöltik. »Hadbíróságot« alakítottak maguk közül és ez a bíróság halálra ítélte a kémnőt. Október 24-én éjszaka behatoltak Frisch Magdaléna lakására, az alvó leány száját bedugták, kezeit összekötözték s aztán magukkal cipelték. A hotini kerületben lévő Satacova község közelében lévő egyik barlangba vitték Itt a derekát és a lábait a sziklához láncolták. A leány szivszaggatóan könyörgött, sirt, jajveszékelt. de a tisztek kérlelhetetlenek voltak. Megrugdosták, lekopték, azután pedig sorsára hagyták, Frisch Magdaléna ezeket a jeleneteket mind részletesen leírta a kis jegyzőkönyvébe — Nem emberek ezek. — írja egy helyen — hanem állatok . . . En nem tettem semmit, én ártatlan vagyok. Savrov kényszeritett mindenre, mindig azzaJ fenyegetett, hogy szétloccsantja az agyvelőmet , ha nem engedelmeskedem neki . . Iszonyatos! Itt fogok elpusztulni, ha segítség nem jön, már nem tudok kiabálni, az éhség gyötör, erőim fogynak . . . Azt hiszem, ki fogom mni a mérget! . . . A tisztek ugyanis egy üvegcse mérget tettek eléje, ez volt a »kegyelem«. Hogy ne kelljen az éhhalál összes kínjait elszenvednie, abban állapodtak meg, hogy a mérget eléje teszik. Magdaléna folyton halogatta a méreg kiürítését, mert az remélte, hogy előbb-utóbb mégis csak betéved valaki a barlangba és kiszabadítja. De múltak a ngpok. és a rettenetes éjszakák . . . Senki sem jött! — Hát meg kell lenni, — ez volt a jegyzőkönyv utolsó bejegyzése — nincs menekülés, nincs segítség, megyek az én irgalmas Istenem elé. Az nem lesz oly kegyetlen, mint az emberek voltak. Megyek! . . . Csak több mint egy esztendő múlva tévedt be Nikola Lapusin a barlangba s fedezte fel Frisch Magdaléna holttestét. — Megismerkedtek a nyugati eszmékkel és a nyugati gondolkodással. Már sportolnak is. A tenniszjáték nagyon kedvelt s minthogy a kim móban nem lehet ezt a játékot űzni, a nyugati rövid szoknya jött divatba. Akik ezt a szoknyát felöltötték, még vakmerő újítók. A többség hil az ősi kimonóhoz. Csak a felsőbb körökben tartják megengedhetőnek, hogy a nyugat szokásainak hódoljanak. — De a nyugati szokás lassanként az alsóbb körökben is átszivárog. A férfiak persze berzenkednek ez ellen és húzzák a vészharangot az ősi erkölcsök romlása miatt. Hazafiatlannak és forradalminak bélyegzik az asszonyok újításait. Az idősebb asszonyok szxtcn görbén néznek az újítások után epekedő ifjabb generációra, de mindez Item akadályozhatja meg a haladást. Semmi kétség nem lehet afelöl, hogy a japán nő és a japán család előbb-utóbb a nyugati civilizációnak ellenállhatatlan bűvkörébe kerül. Az ezredesné dicsérőleg említette meg a japánok ama szokását, hogy a lakóházakba soha cipőben be nem lépnek. Az ajtó előtt mindenki lehúzza a lábbelijét, az előszobában tiszta papucsot kap s így megy be a belső szobákba. Ennek tulajdonítható, hogy a japán házakban alig van por s a tisztaság ott mintaszerű.
