Bácsmegyei Napló, 1923. március (24. évfolyam, 77-89. szám)

1923-03-24 / 82. szám

Ara egy és fél dinár BACSMEGYEI NAPL XXIV. évfolyam Szuhoiica, SZOMBAT 1923. március 24. 82. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁÜT: Kiadóhivatal 8*5S, Szerkesztőség 5*19 Előfizetést ár negyedévre 135 dinár w«tfiFgiSac.Si»t A i SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ttlica 1 (Lelbach-palota^ - j w#m ■ * wm V ajdasági választások tanulságai Irta: Gräber László dr. A lezajlott választások vajdasági eredménye minden kétséget kizáró­lag beigazolta azt a tényt, hogy a bunyevác-sokác párt híveinek kivé­telével a Vajdaság államalkotó népe csakis olyan képviselőket küldött a parlamentbe, akik az alkotmány re­vízióját nem tartják aktuálisnak és a jelenlegi centraiisztikus állami be­rendezkedés íöntartásához minden­képpen ragaszkodnak. A Vajdaság államalkotó népének óriási többsége tehát nem kivan sem Horvátország­nak. sem más országrésznek széles­körű közigazgatási és politikai auto­nómiát biztosítani, de nem kíván ilyen autonómiát a maga részére sem. £V' Vd^i A nemzeti kisebbségek jövendő politikai orientációjára ez a tény — azt hisszük — determináló kihatás­sal lesz. Ha nem akarunk egyedül azon az érzelmi alapon magyar kisebbségi ala­pon politikát csináni. hogy az ország magyar tömegéit ellenzéki szellem hatja át, (amint azt a választások küszöbén és a kényszerű passzivitás kimondása előtt voltszerencsénk hat­­lani). számolnunk kel! azzal a tény­nyel hogy a nemzeti kisebbségek politikai célkitűzéseinek megvalósu­lását csakis előnyösen befolyásol­hatja az. ha a Vajdaság államalkotó népének széles réteget eljutnak an­nak a politikai igazságnak a felisme­réséhez, hogy a nemzeti kisebbségek teljes és valóságos jogi és politikai egyenjogúsítása, akadálytalan gaz­dasági és kulturális fejlődése nem egyedül a nemzeti kisebbségeknek, hanem magának az országnak is tel­jesen egyenlő érdeke. Ezt a procedúrát pedig kétségkí­vül előmozdítja az a körülmény, ha a Vajdaság államalkotó népének többsége és a nemzeti kisebbségek között alapvető úllamjogí kérdések­ben nincsen mélyreható kiilömbség. Ma ilyen külötnbség nem áll fönt. Sem a Magyar Párt, sem a Német Párt az alkotmányrevizió kérdését nem vette föl politika'! követelmény­képp programmjába, épp oly kevés­sé, mint a románok nemzeti pártja sem. A három párt az állami egység és monarchikus államforma alapján és a centralizmus és decentralizmus kérdéseiben úgyszólván dessinte­­ressment jelentették be, vagy. ha úgy tetszik, szabad kezet tartottak fönt maguknak. A programmnak ilyetén megálla­pítása. amint azt a három kisebbségi párt teljesen egyöntetű eljárása ta­núsítja, nyilvánvalóan kisebbségi ér­dek, mert habár kétségtelen az, hogy a gyakorlatban a széleskörű autonómiával felruházott Vajdaság­ban a kisebbséggyülölő politika sok­kal nehezebben tudna érvényesülni, viszont igaz az is, hogy centraiisz­tikus államberendezkedés mellett is a kisebbségek jogi és politikai egyenjogúsága akadálytalanul meg­valósulhat és kulturális és gazdasági fejlődésük akadálytalanul haladhat a maga természetes utján. Centralizmus vagy autonómia: kardinális elvi kérdések az állam­alkotó többség szempontjából. A nemzeti kisebbségek szempontjából azonban csakis taktikai kérdések, amelyekben az állásfoglalás mind­addig, mig a probéma gyakorlati megvalósulása aktuálissá nem válik, fölösleges és amelyekben az állás­­foglalást mindig az a körülmény fogja eldönteni, hogy a jövőre nézve a centraiisztikus berendezkedés fön­­tartása vagy az autonómista decent­ralizáció megvalósítása nyujt-e több garanciát a kisebbségek politikai, gazdasági és kulturális fejlődése. szempontjából. S Az államalkotó többség nemzeti­ségi politikájától függ tehát egyedül az. hogy az egységes állami Ufifjen­­dezkedés és monarchikus államfor­ma keretei között a döntés pillanatá­ban a centralista vagy decentralista táborban fognak-e helyt foglalni a nemzeti kisebbségek. Súlyos hiba volna tehát, ha a nem­zeti kisebbségek és különösen az annyi gyűlölettel elárasztott és telje­sen egyedül álló magyarság ma pro­­grammatikusan lekötné magát egyik vagy másik álláspont mellé és auío­­nomista állásfoglalással szakadékot teremtene a maga és a szerb nép kö­zött. mellyel együtt él. Ä dessinteresment vagy a szabad kéz politikája annál inkább is fón­tartható, mert a Vajdaság állam­alkotó népe a jelen választásokon nem csak a centraiisztikus állam­berendezkedés föntartása mellett, de a túlzó soviniszta kisebbségi politika ellen is állást foglalt. Kétségtelen té­nyek szólanak emellett. Az intranzi­­gens soviniszta politikának zászlóvi­vője a Vajdaságban a demokrata párt Pribicsevics csoportja volt, mely az alsóbánát kivételével egyet­len választókerületben sem tudott mandátumhoz jutni. Jellemző, hogy az alsóbánáti kerületben is csak ro­mán és német szavazatok segítségé­vel tudta __ pozícióját megtartani és ezek a német és román szavazatok a párt listavezetőjének szóltak, aki bár hive volt Pribicsevtcsnek. de .. nyíltan szembehelyezkedett kisebb­ségi politikájával és akinek jelöltsé­gét éppen ezért Pribicsevics minden áron szerette volna megakadályozni. Ezi a katasztrofálisan szimptmatikiis bukást nem lehet egyszerűen a kor­mányhatalom törvényellenes terror­jának számlájára írni. Kétségtelen, hogy a demokratapárt, mint ellen­zéki párt hátrányban volt a kor­mányzati apparátus teljes támoga­tását elnéző radikálisokkal szem­ben, de ez a tény egymagában nem indokolja a párt példátlan választási vereségét. A kormányhatalom ter­rorja titkos szavazás mellett még sem lehetett olyan sorsdöntő hatá­sú a demokratapárt választási ered­ményére, amikor. azt látjuk, hogy az alsó Bánátban egész román és német községek szavaztak le a de­mokrata jelöltre. Azután meg köz­tudomású, hogy a kormányterrort a felelőtlenek terrorjával éppen elég­gé ellensúlyozta Pribicsevics tábora, ha nem is a gyűlölt egykori fegy­­yfirtárssal, de minden más ellenzéki párttal szemben. A nép Ítélete félre­­ismerhetlenüi a Pribicsevicsék gyű­lölködő és erőszakos politikájára sújtott le. Hogy ez igy van, bizonyítja az a tény is, hogy a radikális táborban sem tudtak mandátumhoz jutni so­kan azon képviselők közül, akik a kisebbségek ellen — nemzeti érdek­ből — a Vajdaságban nemcsak a demokratákkal, hanem a Sztojkov Mózessel való szoros együttműkö­dés szükségességét is hirdették. A sombori kongresszuson a radi­kális-demokrata koalíció n.eliett hangoskodó képviselők közül, Pro­­danovics Zsivkót, Szévics Szimát még csak nem is jelölték, nem jelöl­ték az alsó Bánátban Lorovics ka­­dovánt sem, Vilics Marko és Vesze­­linovics Iván pedig nem tudtak man­dátumhoz jutni. Már pedig ezek a volt képviselők ott álltak a választójogi jogfosztás bölcsőjénél csakúgy, mint Marinko-1 nek. vies Pál. a demokraták sombori lis­tavezetője, akin nem segiteit az, semhogy listáját helyettesi rangban magyar és német nevű szocialista jelöltek nevei is tarkították és aki­nek mandátumát biztosítandó adta ki testvérbátyja az akkori belügy­miniszter a hírhedtté vált választó­­jogi bizalmas rendeletet. A radikálispárt régi vajdasági képviselői közül még mindig elég szép számmal jutott be olyan, aki a legszélsőbb türelmetlenségről ma­gyar és német gyűlöletéről elégszer tett bizonyságot és akiknek mandá­tumát most is csak az mentette meg, hogy a magyar tömegek nem járul­hattak az urnák elé. De azt hisszük, hogy ez a válasz­tás a Vajdaságban mandátumhoz jutott politikusokat mégis megtaní­totta arra, hogy a kisebbségek ül­dözése a mandátum biztosítására nem bizonyult célravezető eszköz-Választás után — a. kormány újjáalakulása előtt Zágreb felé fordul a politikai érdeklődés — A Íc!dmüves-párí nem fuzionál a demokratákkal Nagyon lassan bontakoznak csak ki a választások által terem­tett uj helyzetben a kibontakozás kontúrjai. Április 16-án ül össze az uj parlament, addigra valami­lyen irányban el kell dőlni a helyzetnek. A kibontakozás mun­kája legnagyobb részt Pasics mi niszterelnökre hárul, akitől, mint a választásokat intéző kormány fejétől, úgy a király, mint a vá­lasztó polgárság elvárja, hogy munkaképes kormányt és parla­mentet szállítson az országnak. Nagyon nehéz azonban mind addig bármilyen komoly kibonta­kozási kísérletbe kezdeni, amig a legnagyobb kérdés el nem dől, hogy Radies eljön-e Beogradba. És bár már a kormány a beogradi pártoknál is megkezdte tapoga­­tódzésait, mégis a politikai köz­vélemény fcérdeklődése Zagreb felé fordul és szorongva lesi az onnan érkező hireket. Maga Radios be sem várva a vasárnapi pártértekezletet, szinte ontja a szerb lapok számára a nyilatkozatokat, amelyek mind a megegyezés szükségességéről szóla­nak, de magát a kibontakozási problémát alig viszik valamivel közelebb a megoldáshoz, mert pozitív ajánlatokat nem tartal­maznak. A Radics-párt vasárnapi érte­kezletén ellenőrizhetetlen hírek szerint a kormány képviseletében Jovanovics Ljuba vallásügyi minisz­ter is meg fog jelenni. Radios István meg­egyezést hirdet Beogradból jelentik: A Politika interjút közöl Radios Istvánnal, melyben Radios azt állítja, hogy együtt fog haladni Korosec és Spaho pórijával. Nincs azonban kizárva, hogy ez a bárom párt a radiká­­lis párttal is megegyezésre fog jutni. A Novosii péntek esti szarná“ ben beogradi forrásból szintén azt a hirt közli, hogy Radios és a radikálisok között megegyezés fog létre jönni. A radikálispárt megkezdi a pártokkal a tárgyalásokat Beogradból jelentik: Parlamenti körökben azt beszélik, hogy Pa* sics miniszterelnök már a legkö" zelebbi jövőben érintkezésbe fog lépni a pártokkal, hogy a válasz­tások által teremtett uj helyzetet végleg tisztázhassa. Hir szerint a radikálisok mér fel is szólították a demokrata pártot, hogy nevezze meg megbízottait, akik a tárgya­lásokat vezetni fogják. A redikálisok remélik, hogy április 5-re a párt már abban a helyzetben lesz, hogy az egyes pártok magatartásával szemben a maga álláspontját is megformu­­lázhatja. Ki lesz a kereskedelmi miniszter ? Beogradból jelentik : Mig a man­dátum nélkül maradt muzulmán miniszterek lemondását elfogadta a kormány, a radikális pártnak a választásokon megbukott minisz­tereit egyelőre tovább is meg­tartja kormányában Pasics. A tér­­canélküli muzulmán miniszter he­lyét természetesen nem fogják betölteni, Omerovics azonban szak­­miniszter volt, tehát a kereske­delmi és ipari tárcát rövidesen újra be fogják tölteni. A miniszteri tárcáért már meg­indult a versengés a radikális kép­viselők között. A tárca egyik ko­moly jelöltje Mitrovics Dobra volt 'beogradi polgármester, aki Pasice

Next

/
Thumbnails
Contents