Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-08 / 38. szám

/ 3. oldal. 1925. február 8. ______ helyzetének javításáról, ami pedig nemzett, termelő és humanisztikus szempontból egyaránt fontos. A szo­ciáldemokratapárt a munkásság szellemi színvonalának emelésére többet tesz. mint maga az állam. Részletesen foglalkozik ezután a javaslattal. A nemzetgyűlés szögez­ze le magát az éjjeli munka eltörlése mellett, a jogos kivételek engedélye­zését pedig bízza a törvény végre­hajtóikra, kellő ellenőrzés mellett. A törvényhozás állapítsa meg, mely iparágakban engedi meg az éjjeli munkát. A törvényjavaslatból hiányzik a szociális szakasz is. Hiba. hogy a törvényjavaslat nem szabályozza az éjjeli munka megengedése mellett a felváltás és a szünet kérdését és a gyengébb munkaerő védelmét. Szé­gyennek és gyalázatnak tartaná, ha itt a nemzetgyűlésben a nagytőke érdekei győznének. Azzal fejezi be. beszédét, hogy a sütőipari munkáról szóló törvényja­vaslatot elfogad'a, de az éjjeli mun­ka szabályozásáról szóló törvényja­vaslatot nem. A következő szónok Szabó József. Kijelenti, hogy a sütőipari munkáról szóló javaslatot a mai időknek meg­felelőnek tartja, a munkásoknak van egy kívánságuk, hogy a munkát ne ötkor, hanem hatkor kelljen kezde­niük. Közeledés Olaszország és az SHS. királyság között Olaszország ratifikálja a rapallói szerződést Beogradból jelentik: Szerdán dél­előtt 11 órakor megjelent Olaszor­szág beogradi követe, Negrotti már­ki Nincsics Momcsillo dr. külügymi­niszternél és közölte vele, hogy Mussolini miniszterelnöktől távirat érkezett, amely szerint az olasz kor­mány e hó 6-án, kedden a parla­ment elé terjesztette a sancta-mar­­gheritai konvenciót, ratifikálás vé­gett. Az olasz kormány egyszers­mind sürgősségi indítványt tett a javaslat tárgyalására. Nincsics külügyminiszter kijelen­tette a követnek, hogy az általa kö­zölt hir és az olasz kormány lépése, az egész ország közvéleményében a legjobb benyomást fogja kelteni. Az olasz követ nagyjelentőségű közlésének hire gyorsan eljutott a pártkörökbe és a radikálispártban Nincsics. külügyminiszterének ezen sjkere nagy örömet keltett. A Narodna Banka nem váltja be az aprópénzt A pénzhiány okai Az általánosan tapasztalható pénzhiány mind nagyobb méreteket ölt. Ennek a súlyos állapotnak többféle oka van, de valamennyi az ország szerencsétlen gaz­dasági politikájában keresendő. A ke­reskedelem megbénítása a kivitelnek teljes hiánya és a dinár érték-csökke­nése, mind erősen hozzájárulnak a ka­tasztrofális pénzhiányhoz, amelynek azon­ban részben a kormány is oka. Legszembetűnőbb példa erre az, am> a kisebb váltópénzekkel történik. Az egy, fél és negyed dinárosokbó! ugyanis annyi van ma már forgalmon kivül, hogy ez az egész ország területén már sok száz millióra rúg. Ennek az egyszerű oka pedig az, hogy az aprópénzt maga a Narodna Banka, a': állami pénzinté­zet sem váltja be, hanem ez csak egész körülményes módon a pénzügyígazga­­tóságnál váltható be. Erre a célra azon­ban a beszolgáltatott aprópénzről pon­tos jegyzéket kell az érdekelt félnek készíteni és a pénzügyigazgatóság eljá­rása hosszú időt vesz igénybe, amig a fél a beszolgáltatott aprópénz ellenér­tékét megkapja. Minden más országban az állami bank BÁCSMEGYEl NAPLÓ minden állami bankjegyet bevált, csu­pán Jugoszláviában nem. így azután előáll az a helyet, hogy majdnem min­den kereskedőnek ezrekre menő apró­pénze van a pénztárában, anélkül, hogy azt használhatná, mert nagyobb össze­gekben tudvalevőleg nem fogadják el az aprópénzt fizetési eszközül, viszont arra a körülményes és nehézkes eljá­rásra, amivel a pénzügyigazgatóságnn! való beváltás jár, csak kevés kereskedő vállalkozik. Ilyen körülmények között elképzelhe­tetlenül nagy összegek vannak forgal­mon kívül, holott egészen egyszerűen segíthetne a pénzügyi kormánv ezen az anomálián, csak utasítania kellene a Narodna Bankát arra, hogy az aprópénzt váltsa be. Ezzel az egyszerű intézke­déssel több száz milliót lehetne ismét forgalomba hozni s hozzá lehetne ezzel is járulni a pénzhiány enyhítéséhez. Véglegesen kettészakadt a radikális-párt A Protics-frakció kongresszusa — Mindenütt önálló lisztát állítanak össze — Várják a magyarság támogatását Beogradból jelentik: Protics Szto. ján pártjának főbizottsága szerdán ülést tartott, amelyen az ország minden részéből összesen 14-en vettek részt a delegátusok. Külö­nösen a Vajdaság volt nagy szám­ban képviselve a gyűlésen. Először Protics Sztoján referált a gyűlésen a kruseváci incidensről, ahol vele szemben a radikálispárt Jelicset, Pasics hívét jelölte. Elha­tározták, hogy a kruseváci kerület­ben külön listát fognak felállítani, a melyen csak a Protics-párt hivei szerepelnek. Ezután a szlovák-párt részéről Ju­­rani (Novisad) szólalt fel, aki refe­rált a szlovákok. választási mozgal­mairól. Kijelentette, hogy pártja Protics Sztoján mellé csatlakozott és a választások alkalmával őt fog­ják támogatni. Dr. Gavrilla becskereki kiküldött beszámolójában beszélt a Magyar Párt választási akciójáról is. Közöl­te, hogy a Magyar Párt több veze­tőjével volt alkalma tárgyalni, akik kijelentették, hogy a paktum meg­kötésével Protics Sztoján pártját hajlandók támoga'eii. A többi kiküldött referátumában annak a meggyőződésnek adott ki­fejezést, hogy a Protics-párt min­denütt nagyon jól áll és ezért aján­latos volna, ha a párt valamennyi kerületben külön listával lépne fel. Délután a gyűlésen hosszabb vita után elhatározták, hogy Protics Sztoján pártja mindenütt, ahol a Pa­­sics-féle radikális párt jelölteket ál­üt, külön Jelölt-listát fog felállítani. Ez a határozat beogradi politikai körökben nagy feltűnést keltett, mert azt végleges szakításnak minősítik Pasics és Protics között. A mai naptól kezdve, a beavatot­tak szerint, nem a radikálispártnak két frakciójáról, hanem két radiká­lis pártról lehet beszélni, amely pár­tok között a márciusi választásokon elkeseredett választási küzdelem ' lefolyni. meg a szavazás lehetőségétől azo­kat, akiknek ugyancsak birói dön­tés szerint Becskereken esetleg lesz szavazati joguk. Nem is szólva ar­ról, hogy Szmederovon és Bihács­­ban. Splijben és Zagrebbon csudá­latos véletlenségből a bíróságoknak még eszükbe sem jutott felvetni azt a kérdést, hogy a beterjesztett vá­lasztót névjegyzékek kapcsán dönt­senek a névjegyzékbe felvett vá­lasztók választói jogosultsága felett felvétel időpontjának figyelembe­vételével. • Van-e jogorvoslat? Megkérdeztük dr. Gräber Lász­lót arra vonatkozólag, hogy van-e’ a suboticai törvényszék határozata ellen jogorvoslat. — Perrendszerü jogorvoslat ~ mondota dr. Gräber — a törvény­széknek ez ellen a határozat ellen nincs. Miután a törvény nem ru­házza fel a bíróságot azzal a jog­gal, hogy döntsön afölött, kik sza­vazhatnak a névjegyzékbe felvett választók közül a legközelebbi vá­lasztáson és kik nem, — természet­szerűleg nem tartalmaz rendelke­zést abban az irányban sem, hogy egy ilyen, törvényes alappal nem' biró határozat ellen valamelyes jog­orvoslat legyen. Megjegyzem, hogy a törvényszék határozatának elvileg nincs semmiféle joghatálya. A tör­vényszék ugyanolyan jogi alapon, mint ahogy kimondotta, hogy a ja­nuár 6-ika után felvett szavazóknak nincs szavazati joguk a legközeleb­bi választáson, kimondhatta volna azt is, hogy' megfosztja őket három hónapra politikai jogaiktól, vagy, '•gy elmegyengeség okából gond­nokság alá helyezi őket. — Elvileg a szavazatszedö kül­döttség elnökének a névjegyzékre vezetett ezt a birói határozatot nem létezőnek kell tekinteniük és szava­zásra kell bocsátani mindenkit, aki a választói névjegyzékben fel van véve. — Meg vagyok azonban győződ­ve arról, hogy a szavazatszedő kül­döttségek elnökei nem ezt a törvé­nyes álláspontot fogják magukévá1 tenni, hanem leborulva a független biróság döntése előtt, inkább nem alkalmazzák a törvényt. — Az orvoslás egyedüli módja" volna tehát a választás érvényessé-! gét megtámadó petició. De ne áll­­tassuk magunkat illúziókkal. Ezt a petíciót a parlament igazoló bizott­sága vagy el fogja utasítani, vagy a következő nemzetgyűlés tartama alatt nem bírálja el érdemben. — A törvénnyel ellenkező eljá­rás megtorlására prdig csak egy mód kínálkozik, fegyelmi feljelentás a határozatot meghozó birói tanács tagjai ellen. És — ha már ennél a kérdésnél tartunk — a névjegyzék kiigazítás elamerikázását bravúro­san végrehajtó azon hatósági köze­gek ellen, akik tudatosan is — bár figyelmük erre felhivatott, — ezer­számra hagyták ki a magyar vá­lasztókat, ezek ellen nincs már módja a megtorlásnak, mint a bűn­vádi feljelentés. — Hogy erre a lépésre az érde­kelt politikai pártok, vagy választó polgárok közül el szánja-e magát T. alaki, azt természetesen nem tud­hatom. De hogy a hasonló esetek megismétlődését ezzel a radikális eszközzel meg lehetne akadályozni, az bizonyos. Áll-e paktum? } A következő kérdésünk az volt, hogy azok után, hogy a magyaro­kat nem vették fel a névjegyzékbe, s a birói határozatok is megfoszt­ják a szavazás lehetőségétől, áll-e még az a megállapodás, hogy a Ma­gyar Párt támogatja a radikális je­lölteket ott, ahol nem lesz saját lis­tája. — A történtek' után azt hiszem, nem szorul bővebb bizonyításra az, Van-e joga a törvényszéknek megfosztani a választót a szavazati jogától? Ismertette tegnap a Bácsm^gyei Napló a suboticai törvényszék ha­tározatát, amellyel kimondotta, hogy azok, akiket január 6-ika után a választói névjegyzék hivatalból való kiigazítása alkalmával vettek fel a névjegyzékbe, a március 18- ikí választásokon nem gyakorol­hatják szavazati jogukat. Majdnem biztosra lehet venni, hogy ez a határozat prejudikál a vajdasági törvényszékek döntésé­nek s legalább is azok a törvény­székek, amelyek területén a magyar­ság önálló listával készül fellépni, hasonló határozatot hoznak. A suboticai törvényszék határo­zata előtt is, s a határozat megho­zatalával kapcsolatban, kimutattuk már, hogy a törvényszék döntése nem alapul a választási törvényen, s a határozatra vonatkozólag meg­kérdeztük az éppen Suboticán tar tózkodó dr, Gräber. László vélemé­nyét is. Dr, Gräber László a suboticai tör­vényszék döntéséről a következő­ket mondta: A bírói határozat sérti a parlament szuverenitását — Körülbelül három héttel ez­előtt a Bácsmegyei Naplóban kifej­tettem volt, hogy a január hó fo­lyamán hivatalból kiigazított vá­lasztói névjegyzékek dolgában a törvényszékeknek a törvény vilá­gos rendelkezései szerint a feada­­tuk: az összehasonlítás, a hitelesség megállapítása, a változásoknak sa­ját névjegyzékében való keresztül­vitele és a felterjesztett névjegyzék záradékolása. Kifejtettem ebben a cikkben azt is, hogy a törvény .sem­miféle olyan rendelkezést nem tar­talmaz, amely birói hatáskörbe utal­ná annak a kérdésnek eldöntését, hogy az állandó választói névjegy­nek van a legközelebbi választáso­kon szavazati joguk és kiknek nincs. Ellenkezőleg a törvény világosan megmondja, hogy a szavazást az állandó névjegyzékek alapján kell megújítani és szavazni csak az sza­vazhat, aki az állandó választói névjegyzékbe fel van véve. Hogy ez a vélemény nem volt pusztán po­litikai magántudós állásfoglalása legjobban bizonyítja az a tény, hogy Protics Sztoján ismételten, majd­nem gondolaíról-gOTidolatra ugyan­ezt az álláspontot tette magáévá és ugyanezt az álláspontot tette má­vá a becskereki törvényszék el­nöke is. Ilyen körülmények között a suboticai törvényszéknek az a határozata, hogy a január 6-ika után felvett választók a március 18-iki választásokon nem szavazhatnak, nem minősíthető másnak, mint be­avatkozásnak a parlamenti szuve­renitás jogkörébe, amely önhatal­múlag és a törvényes alapnak még árnyéka nélkül is kisajátítja a par­lamentnek azt a hatáskörét, hogy Ítéljen a választások érvényessége fölött és Ítélkezése közben birálja el a leadott szavazatok törvénysze­rűségét és érvényességét. — Arra, hogy a független bíróság ilyen határozatot fog hozni senki sem gondolt és nem is gondolha­tott. Ennek folytán senki sem kért a kormánytól preventív intézkedést az ilyen határozat megakadályozá­sára. De nem is kérhetett. A kor­mányrendeletek törvényszerűségét a bíróság van jogosítva elbírálni és ha a bíróság el tudta magát hatá­rozni arra, hogy túllépi a törvény világos rendelkezéseit, aligha aka­dályozta volna meg abban egy olyan kormányrendelet, amely a bíróságot a törvény világos és félremagya­rázható rendelkezésének betartásá­ra utasitja. Különféle listák lesznek Gyönyörű jogállapot lesz az. zékbe felvett szavazók közüj kik- ha Suboticán bírói döntés fosztaná i hogy a kormány és a Magyar. Párt

Next

/
Thumbnails
Contents