Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-08 / 38. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ közt választási együttműködés elő­feltételei nem következtek be. A, Magyar Pártnak tehát minden irányban szabad keze van. Mi a Magyar Párt teendője?- - Hogy a Magyar Párt ilyen kö­rülmények közt mit határoz majd, azt tennészeíszerülesr nem tudha­tom előre. Nem valószínű, hogy azok után, hogy a magyarokat ezer­számra hagyták ki a névjegyzékből s hogy azokat, akiket felvettek, bí­rói határozás igyekszik megakadá­lyozni a szavazásban, a magyarság mégis Mvegye a választói "küzdel­met.-í«h: ut áll előtte. Megtorolni azt az eljárást, hogy a kormánv nem tudott, vagy nem akart a saját rendeletéinek érvényt szerezni és a hozzá legközelebb álló ellenzéki pártot segíteni, már korábban meg­lévő szavazataival, vagy pedig pasz­­szivttásban maradni. Ez az utóbbi nézetem szerint sokkal kellemetle­nebb volna a kormányra. A kisebb­ségek választójoga érdekében a Népszövetségi Liga fordult a kor­mányhoz és a jelenlegi kormányel­­■ nők az alkotmányra és törvényre hivatkozva, kötelező formában meg­ígérte az orvoslást. Kötelező ígére­tet tett a jogfosztás orvoslására a Magyar Pártnak is. Nem panasz­kodhat a kormány a lojalitás oly sokat hánytorgatott hiányára sem, hiszen a megválasztandó képvise­lők részvétele' a konszolidáció mun­kájában biztosítva volt. , — Kíváncsi vagyok arra, hogy ha a nemzetközi fórum előtt mégis szóba kerül majd, mivel L-ba a kül­ügyminiszter ezt a minden más or­szágban páratlan jogfosztást iga­zolni. Kisebbségi szakértökül magá­val^ viheti azokat a radikális képvi­selőjelölteket, akiknek befolyása és ármánykodása a gyakorlatban ha­tékonyabbnak bizonyult, mint a le­gális végrehajtó hatalom minden törvényes rendelkezése és akiknek mandátumát biztosítani ugylátszik nagyobb érdeke az országnak, mint az ország nemzetközi tekintélyének és hitelének megóvása. A Varga-por halottja lgnácz Gyula ssivbénulásban halt meg A Bácsmegyei Napló szerdai szá­mában közölte azt a hirt, hogy Ig­­nácz Gyula, a Varga-pör egyik el­ítéltje a börtönben meghalt. lgnácz Gyula családja úgy infor­mált bennünket, hogy az elitéit ha­lálát tífusz okozta és hogy Ignáczot, a törvényszéki orvos véleménye el­lenére nem szállították kórházba, mert a hatósági orvos lgnácz beteg­ségét nem találta súlyosnak. Ezzel szemben az államügyészség ! 'áital szerdán sürgősen megejtett vizsgálat a következőket állapította meg:' J ^ lgnácz Gyuláné hétfőn, e hó 5-én megkérik dr. Bartha Antal törvény­­széki orvost, hogy Ignáczot, aki a börtönben súlyos beteg, vizsgálja meg és ha lehet, helyeztesse a kór­házba. Kedden reggel dr. Bartha megvizsgálta lgnácz Gyulát és sú­lyos betegnek találta. Ezért kedden délelőtt fél tizenkét órára konzíliu­mot kért annál is inkább, mert a fogházban még tizenegy megbetege­dés történt és meg kellett álíapitani, hogy nem lépett-e fel valamilyen járványos betegség. A konzíliumon részt vett dr. Pavkovics Mii útin vá­rosi tiszti főorvos, dr. Perazsics Bo­­zsidár és dr. Bartha Antal törvény­­széki orvosok. A konzílium eredményeként a be­teg lgnácz Gyulát mindjárt izolál­ták. más szobába helyezték és ápo­lásáról is gondoskodtak. Izolálták a többi beTegét iS. * Néhány órával később lgnácz Ovüla állapota hirtelen rosszabbo­dott és' négy óra körül beállt a ha­lál. Egyik orvos sem mondotta azt, hogy IgnqCé Gyula szimulál A megjelent hírlapi közlemény folytán Marusics Koszta állam­­iigyész. a suboticai ügyészség veze­tője elrendelte Ignácz Gyula hullá­jának felboncolását, azonban Ignácz Gyula özvegye szerdán délben meg­jelent az államügyészségnél és kérte 1923. február 8. a boncolás mellőzését, mert nem fo­rog fenn kétség a tekintetben, hogy férje természetes halállal halt meg es hogy halálának oka szivbénulás. j Az özvegy kívánságára az állam­­! ügyész elállott a boncolás megejté- I sétől. Olaszország visszahívta mérnökeit a Ruhr-vidékről Hírek Csehszlovákia katonai készülődéseiről A mai nap eseménye az, hogy az olasz kormány a francia mér nőid vezetőségéhez beosztott olasz állami mérnöküket visszahívta Essenböl. A mérnökök már el is utaztak, noha a francia, kormány közegei minden le­hető módon kedvében igyekeztek járni az olaszoknak. A berlini sajtó­ban a hir nagy feltűnést kelt. A la­pok hangsulvozzák az esemény po­litikai jelentőségét és arra következ­tetnek, hogy az olasz kormány ez­zel tüntetni akar a franciák Pnhr­­politikája ellen. A Berliner Tageblatt római érte­sülése szerint a római vezetőkörök­ben erősen védekeznek olyan befo­lyások ellen, amelyek Olaszországot arra akarnák birni, hogy a francia Rulir-akciót előmozdítsa. Az olasz kormány a francia Ruhr-akcióval politikailag egyáltalában nem ért egyet s változatlanul arra törekszik, hogy Angliát rábírja a nyílt ellen­­állásfoglalásra a francia akció ellen. Anglia ugyan egyelőre a közvetítést visszautasítja, de Rómában remélik, hogy ez a magatartása nem lesz végleges. Rómában úgy tudják, hogy Olasz­ország az essem mérnökök vissza­hívásával annak a felfogásának akarta jelét adni, hogy tisztán a né­met szénszállításra kívánta korlá­tozni erélyesebb fellépőt. Olaszor­szágnak akciója túlmegy a meg­okolható határon. A német szociálisták kitar­tanak a megszállással szem­ben Berlini jelentés szerint az egye­sült szoiáldemokrata pártok pártvá­lasztmánya kedden ülést tartott, hogy megbeszélje a politikai és a külügyi helyzetet, amely a Ruhr­­teriilet megszállása következtében előállott. A pártválasztmány egy­hangúlag elhatározta, hogy a mos­tani nehéz időkben kötelességévé teszi az egész német munkásságnak az egyetértést és a kitartást. A Rajna-bizottság a reni­tens német hatóságok ellen A Vossische Zeitung kölni jelenté­se szerint a Rajna-bizottság tegnap rendeletet adott ki,.amely ezt mond­ja: Minden német bíróság vagy ha­tóság, mely valamely személyt megbüntet, vagy büntetéssel fenye­get, vagy bármely módon befolyá­solni igyekszik abban az irányban, hogy a Rajna-bizottságnak a zálog­politika tekintetében kiadóit rendel­kezéseinek ellenálljon, vagy ellene működjék, ötvenmillió márkáig ter­jedő pénzbírsággal vagy öt évig ter­jedő börtönbüntetéssel sújtható. Általános bár.yászsztrájk a Saar-vidéken Frankfurtból jelentik, hogy a Saar-területen minden bányában ál­talános a sztrájk. A fémgyárak mun­kásai most tanácskoznak, hogy csat­lakozzanak-e a mozgalomhoz. A bá­nyászok az 1921. évi béreket köve­telik. vagyis minden műszak után hét frank pótlékot. Cseh katonai készülődés Müncheni jelentés szerint számos cseh diák és más cseh állampolgár katonai behívót kapott s ennek foly­tán a legnagyobb sietséggel haza­utazott. őarmisch-Parten Kirchenböl és Salzburgból ugyancsak jelentik, hogy az ott tartózkodó csehek a leg­nagyobb gyorsasággal távoztak, A szász határról az a hir érkezik, hogy az állomásokat katonai vonatok szá­mára hagyják szabadon, a közsé­gekhez pedig hivatalosan kérdést in­téztek, mekkora katonaság elszállá­solásáról tudnának gondoskodni. Mindezek a hírek amellett szólnak, hogy Csehország Franciaország fel szólitására tényleg készül arra, hogy a Németország ellen való akcióban résztvegyen. Iaszoífa Izmed pasa, Hogy delegá­ciójának néhány tagját ő is Lau­sannebau hagyja, maid megjegyez­te, hogy legkevesebb három hétre Ivan szüksége, mig isméi Lausanne­­j bon lehet. Az angol-francia konfliktus Az angol-francia konfliktus sokkal komolyabb természetű, semmint hinni lehetett vofaa abból, ami nyil­vánosságra jutott. Poincaré úgy érzi, hogy a törö­kök rászedték, mert mig Angliá­nak még az utolsó pillanatig is min­denben engedtek, a francia javasla­tokat a leghatározottabban elutasí­tották. Ezep elkeseredve Poincaré arra kérette Izmed pasát, hogy maradjon Lausanneban s tegyen jav^riatot a szövetségeseknek, hogy vegyék fel újra a tárgyalások, fonalát, azonban a török delegáció, elén Izmed pasa­­szerdán reggel hat órakor eluta­zott Lausanneból. hogy Konstanti­­nápolyon át visszatérjen Angorába. Megkezdődnek a had­műveletek Parisból jelentik, hogy a »Maiin* közlése szerint az angolok Görögországban és Parisban nagy propagandát kezdtek az ellenségeskedések folytatása mellett és tervük arra látszik irányulni, hogy a görög haderő egészen Csa­­taldzsáig nyomuljon előre. Egyide­jűleg az angolok visszavonnák csa­­patdikat Konstantinápolyból és ugyanerre a vonalra tolnák előre, ami után megszállanák a Boszporus két partját. Konstantinápolyi a nagy angol flotta blokád alá veszi. Azt is jelenti a Matin, hogy Indiá­ból érkezett angol zászlóaljak Mo­sul közeiében partráSzállottak és megkezdték a felvonulást Mosul el­len. Az angolok megkezdik a háborút a Bosporusnál Izmed pasa visszautazott Angorába — Titkos angol-francia versengés a lausannei válság hátterében Lausanneból jelentik: Kedden éj­jel 11 órakor megérkezett Parisból Naum effendí s s elhozta Poincare javaslatait. Poincaré hozzájárult Bompard és Izmed pasa megálla­podásához, amelynek az a lényege, hogy Törökország jogszolgáltatásá­nak megreformálása céliából kül­földi kiváló jogtudósokat is meghív­nak. Az angol Kormány a megoldás­nak ezt a módját nem fogadta el és a tárgyalások folytatásáról lord Curzon addig hallani sem akar, mig a törökök nem mutatnak jóindula­tot. Ilyen előzmények után Poinca­ré elállóit javaslatától és arra kérte Izmed pasát, hogy iormulázza meg a feltételeket, amelyek mellett kész volna aláírni a békeszerződést. Közben Garrorá. az. olasz delegá­ció vezetője és Child amerikai nagy­követ elutazott Lausanneból. Csi­­cserin este elhagyta a konferencia székhelyét s Berlhbe mént. A lcé't és félhőViap óta tartó béke­­tárgyalások megszakitóttnak tekint­hetők, Csicserin elutazása előtt úgy, nyilatkozott. Hogy ö tennerszorosok kérdése még messze van a megol­dástól. A konferencia főtitkársága sze­rint a tárgyalásokat rövidesen foly­tatni fogják, de! még nem biztos, hogy Párisban-e, vagy Konstanti­nápolyban. talán Lausanneban. esetleg Londonban. Izmed pasa nyilatkozata Izmed pasa a szerdára virradó éjjel a következőképpen nyilatko­zott az újságírók előtt: — Tavaly november 13-án min­den más delegációt megelőzve ér­keztünk Laus an n eb a. Minden tőlünk telhetőt elkövettünk, hagy ered­ményre jussunk. A konferencia fő­titkára egyenes kérdésünkre közöl­te. hogy a béketárgydások nem szakad­tak meg végleg, hanem csak f étb "szakadtak. Ijy pát mi most visszatérünk An­­goraba, hogy kormányunkkal tár­gyaljunk- LL ,, V . • Egy jtözbeve ett kerdesre azt va-Gombös, Friedrich és Wo!ff hívei közös pártalakitásról tanácskoznak Budapestről jelentik: A miniszterel­nök kedd esti beszéde nyomán előállott politikai helyzetet a különböző pártok köreiben meglehetős eltérően ítélik meg, Abban mindenki egyetért, hogy a libe­rális szinezeíü fölvonulás egészen uj helyzetbe hozza az egységes párt szélső­jobboldali elemeit, valamint a Wolff­­csoportat is. A szélsőjobboldalon ezt a változást már előre látták. Már kedden sürgős tanácskozások indultak meg a nemzet­­gyűlés folyosóján Gömbösék, Fricdrichék és Wolffék közölt, amelyek az elterjedt hírek szerint arra vonatkoztak, hogy szorosabb együttműködést teremtsenek és esetleg közös pártban egyesüljenek a legközelebbi időben. A szövetkezett ellenzék vezérei csü­törtök este válaszolni kívánnak úgy á miniszterelnöknek, mint Ugrón Gábor­nak legutóbbi beszédére. Erre alkalmat az a vacsora fog adni, amelyet a jó­zsefvárosi demokrata-kör rendez a szö­vetkezett ellenzék vezéreinek tisztele­tére. A vacsorán megjelenik Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Peidl Gyula és az ellenzéki szövetségnek majdnem va­lamennyi képviselő tagja. Itt fogják ki­fejteni véleményüket a politikai hely­zetről és a legutóbbi ellenük irányúit politikai beszédekről. Fti rr r ■ 1 r uzopotlo k QlÖslegrességek készülnék SCHIFFER MARGIT szakképzett fűzőké szitka ét KARADŽIČEVA DÚCA 7. (Bárány szálló melletti utcs) Vidéki mesreudeléseket a slasz és cjipóböség beküldése után postán eszközöl.

Next

/
Thumbnails
Contents