Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)

1923-02-08 / 38. szám

BÁCSMEGYEl NAPLÖ 1923. február 8. , *2T oldal. niiénnyé!, mert a románok a ra­dikális listán két helyet követel­tek, míg a radikálisok csak egy jelöltséget akartak rendelkezésre bocsátani, Ezért a bánáti romá­nok is önállóan tépnek föl a válasz­tásokon és listavezetőjük, dr. Zsan Joca, kerületi jelöltjük pediff dr. Novak lesz. Újabb önálló listák Dubrovnik] jelentés szerint az Avramovics- és Komadinics-párt­­nak Frankosai, Smodlakával és Truntblccsal folytatott tárgyalásai kudarcot vallottak és ezért mind­három politikus elhatározta, hogy önálló listával lépnek a válao,:­­tásokba. Újból megkezdi működését a Narodna Odbrana Beogradbói jelentik: Szerdán inefficient egy királyi ukáz, amely a Narodna Odbrana működését ujbél életre hívja. A Narodna Odbrana elnöke a miniszterelnök lesz és belépnek a szervezetbe a külügyminiszter,#a belügynvnisz­­ter, a hadügy-, pénzügy- és köz­lekedésügyi miniszter é3 a vezér­kar főnöke. Az egyesület titkárá­nak, Daniló Kalafato%rics táborno­kot nevezték ki. Hadat üzentek a szülők a suboticai főgimnázium igazgatójának Azonnali eltávolítását követelik A stíbotfcai főgimnázium hónapok óta kisebb.nagyobb, de ugylátszik meg­szűnni egyáltalán nem akaró izgalmak színhelye. Eddig a tanári kar kebelé­ben dúltak különféle egyenetlenségek, amelyek természetsen kedvezőtlen ha­tással voltak a tanulóifjúságra is. Az iskola rendes menetét azonkívül rend­kívül károsan hátráltatja az a közis­mert affér, amely Szkendcrovies Antal­nak a gimnázium római katolikus hit­oktatójának eltávolításával kezdődött. Szkeiidérovicsot még Priblcsevics a volt közoktatásügyi miniszter távolí­totta el és a helyébe kinevezett uj hit­oktató személye' még csak fokozta az izgalmakat. A tanulóifjúság és a szülők szolidaritást vállaltak az eddigi hitok­tatóval, az uj hittanári nem ismerik el, előadásait nem látogatják a gyermekek és mert a Pribicsevlcs által kinevezett hittanárt a suboticai lelkészkari papság nem engedi misézni, egyházi funkció­kat végezni, az illető ur amolyan ki­sebbfajta. egyházi átok alatt áll. Ilymó.: dón nemcsak a vallásoktatás terén,- de az iskolai fegyelem dolgában is való­ságos anarkia következett be. A harc­ba, amely az oknélkül. helyesebben szólva: politikai okokból elbocsátott Szkenderovícs Jiitíanár visszahelyezése érdekében folyik a szülők is részt vesz­nek, illetve azt elsősorban a szülők ve­zetik. Aío$t az amúgy is áldatlan helyzet még inkább súlyosbodott. Egy újabb konfliktus- támadt. A főgimnázium egyik tanára Gyorgyevics Dragosztáv ellen azt a panaszt emelték a Szülők részé­ről, hogy gúnynevekkel illeti a bunye­­vác száwnazásu tanulókat. Az egyik szülői értekezleten ezt a körülményt Puketz Béláné el is panaszolta. Gyor­­gyevics tiltakozott a vád ellen és töb­bek szerint Sértő módon viselkedett Puketznéval szemben. A szülői érte­kezlet után tanári konferencia volt. a ipely meglepő eredménnyel Végződött: Puketz Béláné leányát a katodgimná­­zJsta Puketz. Ilonát kizárták a tanulók sorából. A szülöfí egy része most dr. Pletiko­­sztch András főispánhoz beadványt in­tézték eh' a sérelmek orvoslását kéri. Követelne Btrrovnyák Tivadarnak a fő­gimnázium igazgatójának SüboticSról való sürgős eltávolítását, mert őt okol­ják azért a fejetlenségért és azokért a sérelmekért,- amelyek a katolikus val­lásu tanulókat érik az intézetben. A be­adványt aláíró hatvankét szülő köve­teli. hogy a suboticai főgimnáziumnál csak olyan tanárokat alkalmazzanak, a kiknek szakképzettségük van és ne olyanokat, akiknek nincsen semmiféle tanári képesítésük. Megemlíti a bead. vány azt a sérelmet is, hogy a meg­felelő tanári képesítéssel biró suboticai bunyevác származású tanárokat követ­kezetesen mellőzik. Amint látható, a suboticai főgimná­ziumban furcsa és tarthatatlan állapo­tok uralkodnak. Dr. Pletikoszich András főispán a mindinkább elmérgesedő ügy gyökeres megoldása érdekében tárgya­lásokat folytatott Beogradban az ille­tékes tényezőkkel. Ami azt illeti leg­főbb ideié, hogy a zavartalan tanulás lehetősége és a szülők nyugalma, az in­tézet békéje visszatérjen a Suboticai főgimnázium falai közé. Szavazhatnak-e a sombor szláv választók? Kilencezer választó, üt szavazó körzet A suboticai törvényszék a kiszi­várgott hírek szerint azzal indokolta meg tegnap azt á határozatát, a mellyel a január 6-ika után a név­jegyzékbe felvett választókat nem engedi a március 18-iki választáso­kon szavazni, hogy a választói tör­vény szerint egy-egy szavazatszedő küldöttség előtt nyolcszáz szavazó­nál több nem szavazhat, már pedig a választások ügyeit intéző állami bizottság már megállapította a sza­vazókörök elnökeit, s ennél a január 6-iki állapotot vette figyelembe. Ha tehát a január 6-ika után hivatalból felvett választók is szavazhatnának, megsértenék a törvénynek azt a rendelkezését, hogy nyolcszáz vá­lasztónál több egy küldöttség előtt nem szavazhat. Ha a suboticai törvényszéknek ez az álláspontja helv»»« és ha nem változtatják meg akkor Somborban a szláv választók egy része éppúgy nem szavazhat, mint ahogy nem szavazhatnak Suboticán a magya­rok. „ Somborban a január 6-ikán lezárt névjegyzék szerint 6353 választói Ír­tak össze, ezek közül 595 nemszláv van. A választói névjegyzék hivata­los. kiigazításánál, amikor a magya­rok és németek egy részét is felvet­ték a névjegyzékbe, kilencezer vá­lasztót találtak Somborban. Február 3-ikán megjelent az ál­lami bizottság rendelete, amely Somborra öt szavazóhelyet állapit meg s öt szavazatszedő küldöttség­hez nevez ki ülnököt. Somborban ezek szerint legfeljebb csak négy­ezer választót szabad az urnák elé bocsátani, mig a január 6-ikáíg fel­vett többi 2353 szavazó nem szavaz­hat. Ha az állami bizottságnak joga van a szavazatszedő küldöttségek számát szaporítani, elesik a suboti­cai törvényszék határozatának egyetlen indoka, viszont ha a subo­ticai törvényszék területére nem fo­gadják el a január 6-ika után felvett választók szavazatát, mert február 3-ikáíg nem jelöltek ki részükre sza­vazókörzetet, — akkor Somborban sem lehet a 2353 szláv választó sfcavazatát elfogadni. Kíváncsian várjuk, milyen indokot találnak majd. arra, hogy ebben az esetben sem érvényesül az egyenlő elbánás elve. s-_ Szubot'cán betiltották a műkedvelő előadásokat A szmházai a magyar közönség rovására akarják megmenteni A suboticai színház fentartásának nehézségeiről úgyszólván nap-nap után hirt kell adni. Az első állandó szláv színház, amely Suboticán kí­sérletezik, a legnagyobb nehézsé­gekkel küzd a közönség részvétlen­sége miatt. Minden szubvenció, amit a színház részére folyósítanak, ke­vésnek bizonyul, mert a közönség egyáltalában nem látogatja az elő­adásokat. _> Erről azonban legkevésbé sem a magyar közönség tehet. A magyar közönség éppúgy hozzájárul a szín­ház fentartásának költségeihez, mint a szlávok és zenés előadásokon min­denkor többségben van a színház nézőterén a 4nagyar közönség. A magyar sajtó is, mint kultúrintéz­ményt karolta fel a szláv színházat és a legnagyobb jóakarattal állott a színház szolgálatába. Hogy kevés Suboticán a színházlátogató szláv közönség és hogy ezek a kévések se támogatják a színházat, erről ’egke­­vésbbé se tehet a magyar közönség és most mégis a magyarok rovásá­ra akarja a suboticai városi tanács a színházat »megmenteni.« A városi tanács ugyanis _ szerdán úgy határozott, how a sziniszezon tartamára betiltja minden műkedvelő előadás, vagy hangverseny rendezé­sét. A tanács ezt a tiltó rendelkezést a régi városi szabályrendelet egyik pontjára alapítja, amely szerint a sziniidény tartama alatt nem ren­­dézhetők_más szinielőadások és nem adható játszási engedély cirkusz­nak. A városi tanács azonban úgy látszik szándékosan megfeledkezik arról, hogy ma lényegesen más a helyzet, mint a szabályrendelet ki­adásának idején. Ha a szláv színház érdekeit akar­ja a hatóság szem előtt tartani, ak­kor legfeljebb a szláv műkedvelő előadásokat lehetne beiliani, mert ezeknek a közönsége lehet csak azo­nos a színház közönségével. # A városnak azonban úgy látszik más céljai vannak a betiltással, mert az nem terjed ki például a kul­túrát aligha szolgáló bar előadásai­ra, amelyeknek a közönsége inkább azonos a színház látogatóival, mint a magyar műkedvelői előadások publikuma. A betiltó végzés azonban a mai körülmények között a magyar mű­kedvelő előadások ellen irányul. mert a magyar_szinház hiánya miatt csak magyarnyelvű műkedvelő elő­adásokat rendeznek. A magyar színház engedélyezésé­nek érthetetlen késedelme amugyis súlyos sérelme a magyarságnak és nem lehet elégszer hivatkozni arra, hogy ehhez hasonló példa az utód­államok egyikében se mutatható fel, mert úgy Erdélyben, mint Szlovens­­kóban már évek óta működnek az állandó magyar színházak. Erre volt valamelyes tekintettel a városi tanács, amikor legutóbb a műkedvelő előadások betiltásakor a két állandó suboticai magyar mű­kedvelő társaságnak a Müpártolók Körének és a Katholikus Legény­egyletnek megengedte a további működést. Most azonban a tanács tiltó rendelkezése e két műkedvelő társulat ellen is irányul, sőt az is bi­zonytalan még. hogy mindkét mű­kedvelő gárdának már betanult és meghirdetett, a legközelebbi napok­ban rendezendő előadása megtart­ható lesz-e. bár ezeket az előadáso­kat már előzőleg engedélyezte a ha­tóság és a iegyeket a rendezőség már el is adta. A városi tanács méltánytalan ren­delkezése eben a magyarságnak erélyesen fel ketf emelni tiltakozó szakái- Meg kell értenie a suboticai hatódnak, hogy ez a mód, amit most választott, nem alkalmas a színház népszerűsítésére. Használni pedjg egyáltalán nem fog a műked­velő előadások betiltása a suboticai színháznak, mert a magyar mükedV velő előadások közönsége merőben más. mint a színházé. A magyar kö­zönség nagyon szívesen látja, ha at szláv színházat fenn tartják, de hogy ennek érdekében az ő bőrére< az amugyis szunnyadó magyar kul­túra teljes elhallgattatásával kísér­letezzenek, az ellen a pjlitikai jogai­ból kisemmizett, de 'Kultúrájához an­nál inkább ragaszkodó magyarság hangos eréllyel tiltakozik. u. Szdbotka közgyűlése február 23-án lesz A költségvetés még nem kerül a kiszélesített tanácsodé ^ Subotica város januári közgyűlése közbejött akadályok miatt elmaradt, bár a decemberi közgyűlés óta már sok olyan ügy gyűlt össze, amelyeket a ki­szélesített tanácsnak le kell tárgyalni. A közgyűlésre való tekintettel eredetileg az volt a terv, hogy február elején hív­ják össze a kiszélesített tanácsot, azon­ban a városi tanács szerdai ülésén úgy határozott, hogy a közgyűlést csak feb­ruár 23-ra hívják össze. Ezzel az a célja a tanácsnak, hogy lehetőleg még a februári közgyűlés elé terjeszthesse az idei költségvetést, ez azonban már aligha fog sikerülni. A budget-lervezet ugyan már régen kész, azonban a városi tanács mindez ideig még nem vette azt tárgyalás alá és addig, amíg a tanács nem gondoskodik a mutatkozó deficit fedezéséről, szó sem lehet annak a kiszélesített tanács elé való terjesztéséről. Amig pedig a tanács befejezi a bud­­get-vitát és a költségvetés tervezetét kinyomatják, bizonyára elmúlik február is és igy nem kerülhet már a budget a 23-iki közgyűlés elé. A februári közgyűlés tárgysorozatát egyébként a városi tanács legközelebb fogja megállapítani és azon ti&b fontos ügy is szerepel. Az éjjeli munka eltörléséről tárgyalt szerdán a magyar nemzetgyűlés Budapestről jelentik: Huszár Ká­roly elnök a nemzetgyűlés szerdai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg. Klárik Ferenc szót kért s kéri a tanácskozóképesség megállapítá­sát. (Nagy zaj a kormánypárton.) Felkiáltások: Nézzen maga mögé!!. Ml mindig itt vagyunk! Maguk nein, jönnek el! / t Az elnök az ülést felfüggeszti. 'Öt perccel később az elnök ismét megnyitja az 'ülést* de minthogy még mindig nincs meg a tanácskozóképesség .elrendeli a névsor olvasását. Egy indítvány van: Giesswcitl Sándor indítványa a büntető tör­vénykönyv párbajra vonatkozó sza­kaszainak szigorítására vonatkozó­lag. Interpelláció tizennégy van be­jegyezve. i Következik a sütőipari munka szabályozásáról és az éjjeli munká­nak egyes iparágakban való betiltá­sáról szóló javaslat tárgyalása. Báró Lers Vilmos előadó hossza­san ismerteti a sütőipari munka sza­bályozásáról és az éjjeli munkának egyes ipari ágakban való megszün­tetéséről szóló két törvényjavasla­tot. _ * Hegymegi Kiss Pál: Eddig ipar­­politikánkban. 1884 óta, vagyis első ipartörvényünk megteremtése óta, csak kapkodást és bizonytalanságot láttunk. Ipart akartak fejleszteni, a nélkül, hogy ezzel kapcsolatban gondoskodtak volna a munkásság erkölcsi színvonalának és anyagi

Next

/
Thumbnails
Contents