Bácsmegyei Napló, 1923. február (24. évfolyam, 31-48. szám)
1923-02-16 / 46. szám
Ara egy és fél dinár NAPLÓ Szufaotica, PENTEK 1923. február 16. 46. szám Metjtkmíi niiiiOea reggel, ünnep után és hétfőn délbe» TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szeritesztösé- 5-10 Lloiizetési ár negyedévre 135 dinár EZUihLbLlítStG: Kralba Akxandra-uiica 4 szám alatt Eiedéhlvafclj Kralja Altzandra-nlica 1 (Lelbach-paleta) Ä lehetetlenség politikája Európa anarchiáiéi — mondotta az angol alsóházban a munkáspárt vezetője, Ramsay MacdotKdd — nemcsak a Ruhr vidék megszállásé, hanem amaz eszmék ősz szesége okozta, melyek a ryőzők politikáját kiérlelték. Amit csal. tettek, lehetetlen volt E oször lehetetlen jóvátételt követe tek, azután iehetetlen szankciókat alkal maztak. A győzelem politikáját valóban megilleti a lehetetlenség politikájának e nevezése. Ami a jóvátétel és anm x ó nélküli béke köv-telesét 1 a Ruhr vidék megszállásáig történt, mind ennek a lehetetlenségnek szolgálatiba szegődött. H az lett volna a probléma, hogy lehetetlen eszközökkel hogyan lehet lehetetlen helyzetet teremteni, nem lehetett volna tökéletesebb hiánytalanségga! betölteni ezt a feladatot, mint ahogy Európa újjáépítéséhez hozzá fogtak.-*'' Mit használt, kinek használt a győzelem? Mire fordították a győzök azt a hatalmat, amit a győzelem diktatoriussá emelt. A győzelem kezükbe adta, kényükre bízta a legyőzőiteket- Ám a győzőknek ez kevés volt. Nem a legyőző teknek akartak diktálni, hanem a természet törvényeinek, a gazdaság rend szabályainak. De nem ezeket győzték le s azért ezekne nem is tudtak parancsolni. A nemeteket verték le s a termelés rendjének akartok parancsolni. Ez a szándék valóban lehetetlen volt s lehetetlen volt az ötlet is, melyben megfogamzolí. Ahogy Németországgal elbántak a győzelem jogén, azzal az iskola-példáját szolgáltatták a lehetetlenség politikájának. Elveszik a szenét és azt követelik, hogy termeljen. Elértéktelenitik a pén zét és azt kívánják hogy fizessen. Összetörik a motorjait és azt a tanácsot adják hogy dolgozzék. Összetörik önérzetét és azt köve lik, hogy tűrjön békességgel. Elveszik vagonjait és lokomobiljaií és szükségesnek tartják, hogy kivegye részét a vilégíorgslom föntartésában. Mindennek követeléséhez bizonyára meg van « csorbítatlan joguk. Végrehajtják a Versailles! szerződést. S r> német nép nem is hivatkozhatik a gazdasági lehetetlenülés kifogására s a vele szemben fegyverrel érvényesített igény ellen nem szegezheti az excepho Tti nas-X. Neki az a kötelessége, hogy teljesítse a lehetetlent, mi titán ennek követeléséhez módot adnak e szerződések írott rendelkezései. Neki szén nélkül keli termelni, pap rpénzze! keil aranyat fizetni, gépek nélkül dolgozni, talán levegőnéikül is élni. Ennek az utolsó íalá'! nak reménységet a Versailles) guzsköFk bizonyára csak feledékenys-’gből hagyták meg. A Németország fölötti levegőt csak 800 meter magasságtól ezdve sajátították ki. Ha most 800 méterrel alacsonyabbra teszik a nak a 1 evevöréiégnék alsó ha t rat, ami felett az antsntha’almak rendelkeznek, bizonyára lesz a versaillssi szerződésben olyan rendelkezés, ami erre módot ad, még ez az eset is bekövetkezhetík. A lehetetlenség politikusai előtt nincs semmi sem Ehetetlen. Milyen bölcs dolog volna — ahogy Macdonald mondotta — átformálni azokat az eszméket, «melyek a győzők politikáját kiformáltak. Mindössze csak arra lenne szükség, h >gy a lehetetlenség politikája helyett úrrá kellene é rni a lehet ségek politikáját. Országokat letörni, népeket ki fosztani, élő gazdasági szervezetek elő! elzárni a szenet és a nyersanyagot s igy tenni fizető-' képessé az adóst — ez a lehe tétlenség politikája. B kében élni, efegyverezni a katonákat és a elkeket, talpraállítani az össze roskadtat, hogy dolgozni s termelésének feleslegéből fizetni tud jón, ez a lehetőségek politikája. gy országot ma már nem lehet elpusztítani, anélkül, hogy a többi meg ne szenvedje a pusztulás rettenetességét, miníahogy nem lehet egy szervet elpusztítani az egész szervezet megbénulása nélkül. Amíg a gyűlölet nagyobb ur lesz, mint az értelem, addig minden próbálkozáson el fog vérezni a kísérletező és a megpró bált. Gazdag Franciaország nem élhet a koldus és rokkant Németország mellett. Ha Franciaország életet akar magának, nem szabad az életet elvenni mástól. Aki kordot ránt, kard által esik el, — ezt a bibliai igazságot Né metország sorsa után ne akarja igazolni a francia sors is. A kormány erélyes rendszabályokra készül a nacionalista-, a köztársasági- és a kommunista szervezetek ellen A maisztereluök nagy beszéde az alkotmányról Beogradból jelentik : A minisztertanács csütörtökön dé előtt Pastes elnök lésével ülést tartott, a melynek lefolyásáról azonban a sajtót nem tájékoztatták. Kiszivárgott hírek szerint Vujicsics belügy miniszter hosszasan beszámolt az Oriana szervezetek rendbontó működéséről. A belügyminiszter javaslatára elhatározták, hoey a legerélyesebb eszközökkel vetnek gátat ngy az Orjuna iizel- Hieinek, mint a köztársasági és kommunista a .nációnak. Ezeket az intézkedéseket külön rendeletben fogják szabályozni, e készülő rendeletek tartalma azonban még ismeretlen. Pastes beszéde az alkotmányról Beogradból jelentik : A beogradi radikális párt csütörtökön, délelőtt a Póris-szálloda nagytermében nagy jelölő népgyüiést tartott, a melyen Pastes miniszterelnök is megjelent és beszéd t mondott . Pastes beszédében vázolta a radikális párt fejlődését és működéséi a korfui egyezmény megkötése óta. A párt politikáját há rom főkérdés dominálta. Az első kérdés az uj délszláv állam elnevezésének kérdése. Az összeom lás után közvetlenül Pasics is azon a véleményen volt, hogy az u államot is Szerbiának nevezzék, azért, mert a lakosság többsége szerb és mert az uj államért a szerbek áldozták a legtöbbet. Ez* után avval a javaslattal jöttek, hogy az állam neve Jugoszlávia egyen, de ebbe Pasics nem egye zett bele. Végül is megegyeztek abban, hogy az uj állrsmot a Szerbek, Horvdlok és Szlovének Királyságának nevezzék. — A második főkérdés az alkotmány kérdése volt. Két ut között kellett választani : hogy föderációs vagy centralisztikus legyen-e az nllam berendezkedése. A radiká lis pártban meg volt a hajlandóság egy föderációs alkotmány elfogadására, de ennek néprajzi és politikai akadályai voltak. Ugyanis a volt osztrák-magyar monarchia a különböző területeken kü: önféle jogi és közigazgatási rendszereket tartott fenn és meg let. volna az a rossz oldala is a konföderációnak, hogy sok szerb norvát, horvátok szerb és szlovének horvát uralom alá kerültek volna. Epen ezért a radikális párt a szélesebb körű helyi önkormányzatok mellett döntött a központi ki rályság keretén belül, nehogy há rom állam legyen az államban. — A harmadik főkérdés az alkotmány elfogadása volt, amién a radikális párt a demokratákkal együtt a legtöbbet tett. A demorata pártban azonban szakadás állott be és a párt egy része Radies politikájához közeledett. Er volt a fő oka, hogy a radikális pírt szakított a demokrata párttá' és maga alakított kormányt a vi* dovdáni alkotmány megvédésére. A külpolitikai helyzet miatt különben is nagy nehézségekbe ütközne az alkotmány megvmiaztatdsa. Beszéde végén a radikális párt támogatására hívta fel Pastes a választókat, majd elhagyta a gyűlést, hogy résztvegyen a minisztertanács 11 őrára összehívott ülésén. Pastes távozása után a gyűlés Mítrovics Dobra beogradi polgármester elnöklete alatt tovább folyt aki elfogadásra ajánlotta'.', a jelölt listát, melyen Pasics szerepei mint listavezető, A gyűlés a listát elfogadta, csak Cseleborovics drt, a kit mint a zsidóság képviselőjét aján'ottak, kifogásolták. végül azonban nagy többséggel az 6 jelöléséhez is hozzájárult a gyűlés. A demokrata párt az eiboesájtótt tisztviselőkéért Beogradból jelentik: D.n'dovics Ljüba, mint s demokrata párt főbizottságénak elnöke levelet intézett Pastes miniszterelnökhöz a politikai okokból felváltott demokrata tisztviselők érdekében. Davidovics rámutat, levelében arra, hogy az ilyen intézkedések a tisztviselők törvényben biztosított jogait sértik és e polgárság között nagy elkeseredést szülnek. .Azt is kifogásolja, hogy az elbocsájtott tisztviselők helyére a legtöbb helyen még kisebb kvalifikációja embereket ültettek. Az uj tisztviselők nyilvános szereplésükké! visszaéléseket követnek el a polgárok ellen. Az ebből fakadó elkeseredésért a felelősséget Pasicsra és barátaira hárítja Davfdovics. Avramovtcs visszavonul Beogradból jelentik: A demokrata „Pravda" közlése szerint a földmivespárt balsrárnyónak vezére, Avramovtcs azzal a gondolattal foglalkozik, hogy teljesen visszavonul a politikai élettől. Avramovtcs kiválása nagy veszteség volna a földműves mozgalomra. A Pravda hírét egyébként más oldalról még nem erősítették meg. Feloszlatták a munkáspárt gyűlését Beogradból jelentik: Csütörtökön délelőtt a munkáspárt (kommunisták) a Szlávio 3záüóban nagy népgyülésre gyűltek össze, :)hoi a párt jelöléseit akarták megejteni. A rendőrség azonban behatolt a gyülésterembe és föloszlatta a gyűlést. A gyűlés összehívói erre egy magánlakásba vonultak, ahol mégis megejtették a mlölást. Beogradi listavezetőnek Todorovics Mita volt munkáskamarái titkárt választották mag. Pastes agitáciős körútja Beogradból jelentik: Pasics miniszterelnök február végén kezdi meg agitáciős körútját a Vajda-
