Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-12 / 11. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. január 13. indult Választási mozgalmakkal Az utóbbi napokban ez már a harmadik támadás. Vasárnap Magyari Domo­kos hírlapírót inzultálták, aztán megtámadták az utcán Pilischer földbirtokost, amidőn hazafelé ment és most csütörtökön éjjel történt az Eugen-kávéházbeli támadás. Szubotica mult évi egészségügyi statisztikája A tiszti főorvos a tífusz-járvány elleni küzdelemről A suboticai tiszti főorvosi hivatal most készítette el a múlt évről szóló egészségügyi kimutatását, amit Pav~ kovics Milán dr. a közigazgatási bi­zottság péntek délutáni ülésén tér- j jésztett elő és amelynek az ad kü-! lönösebb érdekességet, hogy az ál­landósult tifuszjárvány leküzdésé­hez szükséges intézkedésekről is szól. A hivatalos statisztika szerint 1922-ben Suboiicán a következő megbetegedések történtek: 64 vör­­heny 15 halálozással, 113 tífusz 16 halálozással, 20 diríéria, 9 desinté-; ria, 23 kanyaró 1 halálozással, 11 or- i bánc, 6 tetanus, 9 bárányhimlő, 39 j szamárhuruí és 91 ebmarás 1 halá^ j Ic zással. Trachoma fennmaradt 1921- ből 1377 eset, ehhez járult íjjabb 189 megbetegedés, gyógyult 594, maradt «94 beteg. A múlt évben született Suboticán5 1524 férfi és 1460 nő, mig meghalt? 1 évigterjedő kori 711 férfi és 226 rtő, 1—7 éves korban 175 férfi és 49 ,■ rlő, 7 éven felüli korban pedig 1008 í férfi és 241 nő, úgy hogy az évi sza-! porulat 601. A mentők 1049 esetben; vonultak ki. Az évi jelentéssel kapcsolatban Jr. j Pavkovics Miián tiszti főorvos meg-’ állapítja azt, hogy a tifnsz-járvány | 1922- ben enyhébb volt, mint az elő- jj zö években, miután a tavalyi 113? megbetegedéssel szemben 1921-ben; 124 eset, 1920-ban pedig 160 tífusz-1 megbetegedés fordult elő. A tífusz leküzdésére a legsürgő-í sebbnek tartja a tiszti főorvos az ut- j cák fokozottabb tisztántartását és jj öntözését, nyilvános illemhelyek fel- j állítását, azt javasolja, hogy a gyü­mölcs, cukorka, sütemény és hason- g ló kész élelmicikkek utcai árusítását, tiltsák be. Csaló biztosítási tisztviselő Aki szegény embereket károsított meg A suboticai rendőrség csütörtökön letartóztatta Ad fi gáti Dénes pécsvá­­radi illetőségű magántisztviselőt, aki legutóbb a Duna biztosítótársaság­nál volt Suboticán alkalmazva és régebbi csalásait, amelyek miatt már többször került a törvény paragra­fusaival összeütközésbe, újabbakkal tetézte. Adrigán Dénes, aki csak 22 esz­tendős legújabb csalásaival csupa szegény embert károsított meg. A Juogszlávia biztositótársulat nevé­ben hivatalszolgákat, takarítónőket és más alacsonyabbrendü alkalma­zottakat »akceptált«, a gyanútlan szegény emberektől kauciót köve­telve. Az »alkalmazott« emberek a legnagyobb áldozatok árán is meg­szerezték a kaucióul követelt össze­get, amely 1000—2000 korona kö­zött váltakozott mindenkor, csak­hogy álláshoz jussanak. Tizennégy ilyen esetben fogadott fel jogtalanul Adrigán embereket ugyanarra az ál­lásra, minden esetben felvéve a kau­ciót és az eltulajdonított összegről nyugtát is adott, amelyre a Jugo­szlávia biztositótársulat volt veze­tőjének aláírását hamisította. A szegény emberek kárára mani­puláló csaló most végre a rendőrség kezére került és Adr.gán Dénesi a rendőrség átadja az ügyészségnek. Huszonhat miiiiárd dinár ■ £2 SMS. királyság adósság-részesedése a volt monarchia tartozásaikéi Mint ismeretes, a jóvátételi bizott­ságnak a volt Monarchia háború előtti tartozásainak az utódállamok között való elosztására kiküldött al­bizottsága a múlt hónapban befejez­te munkáját és megállapította azt az arányt, amely mértékben ezeket a tartozásokat az utódállamok ma­gukra vállalni tartoznak. Ezt a meg­állapított arányszámot most a jóvá­tételi bizottság is elfogadta és ennek értelmében Ausztria tartozásaiból Csehszlovákia 42, Ausztria 36, Olaszország 11 és az S. H. S. ki­rályság 11 százalékot, Magyaror­szág tartozásaiból Magyarország 50, Csehszlovákia 27, az S. H. S. ki­rályság 11 és fél és Románia 11 és fél százalékot tartozik magára vál­lalni. A határozatot a jóvátételi bi­zottság még ebben a hónapban kö­zölni fogja az érdekelt államok kor­mányaival. A tartozások felosztásáról szóló jelentésekből nem tűnik ki világo­san, hogy ez a felosztás a biztosí­tott, vaoy ’nein biztosított tartozá­sokra vonatkozik-e. Nyilvánvalónak látszik azonban, hogy csak a nem fundált adósságokról van szó, mint­hogy a biztosított tartozások felosz­tásánál — minthogy ezek többnyire vasiit-adósságok — a vasútvonalak hosszúságának arányát vették volna alapul. A valutát, amelyben a bizto­sított tartozásokat kell fizetni, a bé­keszerződés meglehetős pontosság­gal szabályozza, ezzel szemben a jóvátételi bizottság jelenlegi határo­zata ezt a kérdést nem érinti. Ausztria biztosított háborúéi őtti tartozásai 2500 millió aranykoronát tesznek ki, mig a fedezetlen járadék­­kölcsönök összege 9950 milliárd aranykoronára rúg. A címletekből a Magyarországra eső 1350 millió levonásával a régi Ausztriának fel­osztásra került tartozása S.6 milliárd aranykorona, a megállapított kulcs szerint tehát — egy aranykoronát a mai árfolyam szerint 18 dinárra ér­tékelve, — az S. H. S. királyságra 17.028 millió dinár tartozás esik. A régi Magyarország háború­­előtti tartozásainak összege 6 mil­liárd aranykorona, amiből 1.15 mil­liárd aranyjáradék. Ebből Jugoszlá­via tartozás-részesedése 530 millió aranykorona, ami 9 milliárd 540 millió dinárnak felel meg. A volt Monarchia két államának tartozásaiból tehát az S. H. S. ki­rályság 1.476 millió aranykoronát, a mai értékben körülbelül 26.568 mil­lió dinárt tartozik magára vállalni. A részesedés megállapítása a st.­­germaini békeszerződés 203-ik sza­kasza értelmében történt, amely előírja, hogy a tartozásokat az ér­dekelt államok pénzügyi és gazda­sági teljesítőképességének arányá­ban kell felosztani. A számarány megállapításánál azonban nem vet­tek részt az érdekelt államok képtfl­­selői, miért is Csehszlovákia a ha­tározat revízióját és a reá eső kulcs­szám leszállítását kivánja. Hir sze­rint a beogradi kormány is csatla­kozni fog Csehszlovákia álláspont- 1 jához és szintén csökkenteni akarja a terhére megállapított tartozás­részesedési arányt. A január 31-ig kiigazítandó listák alapján ejtik meg a választást Az igazságrügyminiszter hivatalos törvényértelmezése a választójogi törvény féíremagyarázott szakaszairól A magyarság választójogáért! folyó küzdelem, úgy látszik, utolsó fázisához érkezett. A kormány hosszú huza-vona után kiadta szt a rendeletet, amely nem hagy többi kétséget aziránt, hogy q mogyoróba január 31-ig fel keli venni a név­jegyzékekbe és hogy választójogukat a márciusi választásokon gyakorol­hatják is. Eddig már három belügyminisz­teri rendelet kötelezte az összeíró hatóságokat arra, hogy a nemzeti­ségi választópolgárokat felvegyék a névjegyzékekbe A hatóságok ezeket a rendeleteket nagyon ke- 8 vés helyen hajtották végre. Az ujjj belügyminiszter rendelet® mosta- jj nában érkezett meg a hatóságok-j hoz és remény van rá, hogy ez-| úttal végre is hajtják azt. Minthogy azonban a belügy-l miniszter rendelete a bíróságokatI nem köti, félő volt, hogy egyes bíróságok nem fogják elismerni a január 6-ika urán felvett vá­lasztópolgároknak azt a jogát, hogy választásokon résztvehessenek. Ezért a belügyminiszter az igaz­­sátrügyminiszierhez fordult, hogy a választójogi és a választói név­jegyzékekről szóló törvény meg­felelő szakaszainak hivatalos tör-} vény magyarázatot adjon. A minisz-j tertanács felhatalmazta Mar kavics mazságügyminisztert a hivetaios törvényértelmezésre, aki azt kö ■ölte is a belügyminiszterrel. A hivatalos értelmezés igy hang­zik: Hivatkozással a választói név­jegyzékekről szóló törvány 2. sza­kaszára, amely szerint »a községi, bíróságok« (elöljáróságok) hiva­talból kötelesek minden évben ja­nuár 1-től 31-ig bezárólag végre- ' hajtani ezeknek a (választói) név- ) jegyzékeknek kiigazítását, leivé- \ ve azokba mindazokat a személye- j két, akiknek választójoguk van és i addig nem voltak felvéve..az \ igazságügyminiszter a belßgyrhi- í niszter megkeresésére értelmeztej az említett törvény 12. szakaszát, j hangsúlyozva, hogy a 12. szakasz­­ban csak azokról a kiigazításokról; van szó, amelyeket egyesek ke- j relmére a választásokat elrendelő j rendelet kibocsátásától számított j 15 nap alatt kell végrehajtani, nem i pedig a hivatali kötelességből vég-jj rehajtandó kiigazításokról. Az igazságügyminiszternek ezt az értelmezését még megerösiitl az említett törvény 13. szakaszára] való hivatkozás is, amely kimond-; ja, hogy a hivatalból történő ki- í igazítást csak akkor nem lehet jj végrehajtani, ha a választásokjj napja január l-töl február 25-ig F teriedö időre esik, ami a jeleni esetben nem ngy van, minthogy a\ választások március 18-ára esnek. | A hivatalból köteles kiigazítás ha-1 tárnapjára nézve tehát, amelyről| a 2. szakasz szól, a választások j napja a döntő, nem pedig a vá- > lasztásokat elrendelő ukáz kibo- j csátásáiak napja, Ez értelmezés alapján a bel- jj ügyminiszter valamennyi vajda-1 sági hatóságnak újabb rendeleteti küldött, hogy a névjegyzékekbe vegyék fe! a magyarokat és né­meteket. Elégtétellel állapítjuk meg, hogy az igazségügyminiszteri értelme­zés mindenben teljesen fedi azt az álláspontot, melyet a Bácsme­­gyei Napló az első pillanattól kezdve a szóbanforgó törvénysza­kaszok félremagyarázásaival szem­ben elfoglalt. A kormány autentikus törvény magyarázata után nem lehet két­séges az sem, hogy a választási bizottságok annak érteimében fog­nak eljárni. A választásokat nem a bíróságok, hanem birákból álló választói bizottságok vezetik. Ezekre nézve a kormány hivatalos tör­vény magyarázata irányadó. . E bizottságoknak elnökeit az Állami Bizottság nevezte ki s mint tegnap jelentettük, az Állami Bi­­zottság már magáévá is tette ezt az álláspontot a magyarok válasz­tójoga ügyében. Gyóni Géza ismeretlen versei EgtJ krasznojorszki orosz uríleáng őrzi az értékes ggüjteméngí Marosvásárhelyen lakik Sipos László iparművész, aki sokáig élt kint orosz fogságban, űyóni versei­nek sorsáról a következőket mond­ja el: — Csak nemrégen érkeztem haza orosz fogságból. Különböző helye­ken hányódtam vetődtem, miglen Krasznojarszkba kerültem. Mikor odaérkeztem: Gyóninak már csak az emléke élt az ottani fogolytábor­ban. Bár személyesen nem adatott szerencsém megismerni, mégis en­gem ért az a megtiszteltetés, hogy' ha a kétséges körülmények miatt nem is hozhattam haza Gyóui kéz­írásos kötetét, de biztos helyen he­lyeztem el azt, arra az időre, amikor békés uton-módon újra arramegyek vagy közülünk akárki is elhozhatja a kétségtelenül értékes versgyűjte­ményt. Kinél vannak a versek? — A gyűjteményt tulajdonképpen j j10111, ćn kaptam kézhez megőrzés, j illetőleg hazaszállítás végett, lsg­­! alább is a versek lemásolójától köz­­: vétlenül nem, hanem az kézről-kéz­­j re került, mig hozzámjutott. Egvcd : Géza tanító másolta le Gy óninak \ tnindenik versét, melyet a költő a I Ságban irt, de ő korábban hazaindul- i hatott s minthogy semmiféle Írásos dolgot nem vihettek magukkal a I foglyok, ennélfogva átadta azt Do- I bay Tibor újságírónak — aki jelen- I leg a Nap munkatársa Budapesten |— hogy őrizze meg a verseket s a 'mikor ő is hazafelé jöhet: hozza ; magával, ha akkor már lehetséges ! lesz. — De Dobay sem hozhatta ntagá­­! val, tehát átadta nekem az előbbi utasítással. Őszinte sajnálatomra I azonban én sem hozhattam magam­mal, mert még akkor sem lehetett Írásos dolgokat magunkkal hozni, amikor magam jöttem. Még az oroszországi ivnagyságban forga­lomban levő cigarettapapirost is úgy tudtuk magunkkal hozni csak. ha először apró szeletekre vágtuk fel azt. Moszkvában volt ugyan egy, a hadifoglyok hazahozandó i réveit cenzúrázó hivatal, de nem mertem megkockáztatni a gyűjtemény át­adását cenzúrázás céljából, mert a vett értesülések szerint a legtöbb Írást egyszerűen elkobozták. Már pedig semmiképpen sem tudtam volna elviselni, hogy én bántsam meg Gyóni szellemét müveinek el­herdálásával s megrövidítsem a magyar irodalmat. r— Mint társaságot kedvelő és

Next

/
Thumbnails
Contents