Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-12 / 11. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. január 13. indult Választási mozgalmakkal Az utóbbi napokban ez már a harmadik támadás. Vasárnap Magyari Domokos hírlapírót inzultálták, aztán megtámadták az utcán Pilischer földbirtokost, amidőn hazafelé ment és most csütörtökön éjjel történt az Eugen-kávéházbeli támadás. Szubotica mult évi egészségügyi statisztikája A tiszti főorvos a tífusz-járvány elleni küzdelemről A suboticai tiszti főorvosi hivatal most készítette el a múlt évről szóló egészségügyi kimutatását, amit Pav~ kovics Milán dr. a közigazgatási bizottság péntek délutáni ülésén tér- j jésztett elő és amelynek az ad kü-! lönösebb érdekességet, hogy az állandósult tifuszjárvány leküzdéséhez szükséges intézkedésekről is szól. A hivatalos statisztika szerint 1922-ben Suboiicán a következő megbetegedések történtek: 64 vörheny 15 halálozással, 113 tífusz 16 halálozással, 20 diríéria, 9 desinté-; ria, 23 kanyaró 1 halálozással, 11 or- i bánc, 6 tetanus, 9 bárányhimlő, 39 j szamárhuruí és 91 ebmarás 1 halá^ j Ic zással. Trachoma fennmaradt 1921- ből 1377 eset, ehhez járult íjjabb 189 megbetegedés, gyógyult 594, maradt «94 beteg. A múlt évben született Suboticán5 1524 férfi és 1460 nő, mig meghalt? 1 évigterjedő kori 711 férfi és 226 rtő, 1—7 éves korban 175 férfi és 49 ,■ rlő, 7 éven felüli korban pedig 1008 í férfi és 241 nő, úgy hogy az évi sza-! porulat 601. A mentők 1049 esetben; vonultak ki. Az évi jelentéssel kapcsolatban Jr. j Pavkovics Miián tiszti főorvos meg-’ állapítja azt, hogy a tifnsz-járvány | 1922- ben enyhébb volt, mint az elő- jj zö években, miután a tavalyi 113? megbetegedéssel szemben 1921-ben; 124 eset, 1920-ban pedig 160 tífusz-1 megbetegedés fordult elő. A tífusz leküzdésére a legsürgő-í sebbnek tartja a tiszti főorvos az ut- j cák fokozottabb tisztántartását és jj öntözését, nyilvános illemhelyek fel- j állítását, azt javasolja, hogy a gyümölcs, cukorka, sütemény és hason- g ló kész élelmicikkek utcai árusítását, tiltsák be. Csaló biztosítási tisztviselő Aki szegény embereket károsított meg A suboticai rendőrség csütörtökön letartóztatta Ad fi gáti Dénes pécsváradi illetőségű magántisztviselőt, aki legutóbb a Duna biztosítótársaságnál volt Suboticán alkalmazva és régebbi csalásait, amelyek miatt már többször került a törvény paragrafusaival összeütközésbe, újabbakkal tetézte. Adrigán Dénes, aki csak 22 esztendős legújabb csalásaival csupa szegény embert károsított meg. A Juogszlávia biztositótársulat nevében hivatalszolgákat, takarítónőket és más alacsonyabbrendü alkalmazottakat »akceptált«, a gyanútlan szegény emberektől kauciót követelve. Az »alkalmazott« emberek a legnagyobb áldozatok árán is megszerezték a kaucióul követelt összeget, amely 1000—2000 korona között váltakozott mindenkor, csakhogy álláshoz jussanak. Tizennégy ilyen esetben fogadott fel jogtalanul Adrigán embereket ugyanarra az állásra, minden esetben felvéve a kauciót és az eltulajdonított összegről nyugtát is adott, amelyre a Jugoszlávia biztositótársulat volt vezetőjének aláírását hamisította. A szegény emberek kárára manipuláló csaló most végre a rendőrség kezére került és Adr.gán Dénesi a rendőrség átadja az ügyészségnek. Huszonhat miiiiárd dinár ■ £2 SMS. királyság adósság-részesedése a volt monarchia tartozásaikéi Mint ismeretes, a jóvátételi bizottságnak a volt Monarchia háború előtti tartozásainak az utódállamok között való elosztására kiküldött albizottsága a múlt hónapban befejezte munkáját és megállapította azt az arányt, amely mértékben ezeket a tartozásokat az utódállamok magukra vállalni tartoznak. Ezt a megállapított arányszámot most a jóvátételi bizottság is elfogadta és ennek értelmében Ausztria tartozásaiból Csehszlovákia 42, Ausztria 36, Olaszország 11 és az S. H. S. királyság 11 százalékot, Magyarország tartozásaiból Magyarország 50, Csehszlovákia 27, az S. H. S. királyság 11 és fél és Románia 11 és fél százalékot tartozik magára vállalni. A határozatot a jóvátételi bizottság még ebben a hónapban közölni fogja az érdekelt államok kormányaival. A tartozások felosztásáról szóló jelentésekből nem tűnik ki világosan, hogy ez a felosztás a biztosított, vaoy ’nein biztosított tartozásokra vonatkozik-e. Nyilvánvalónak látszik azonban, hogy csak a nem fundált adósságokról van szó, minthogy a biztosított tartozások felosztásánál — minthogy ezek többnyire vasiit-adósságok — a vasútvonalak hosszúságának arányát vették volna alapul. A valutát, amelyben a biztosított tartozásokat kell fizetni, a békeszerződés meglehetős pontossággal szabályozza, ezzel szemben a jóvátételi bizottság jelenlegi határozata ezt a kérdést nem érinti. Ausztria biztosított háborúéi őtti tartozásai 2500 millió aranykoronát tesznek ki, mig a fedezetlen járadékkölcsönök összege 9950 milliárd aranykoronára rúg. A címletekből a Magyarországra eső 1350 millió levonásával a régi Ausztriának felosztásra került tartozása S.6 milliárd aranykorona, a megállapított kulcs szerint tehát — egy aranykoronát a mai árfolyam szerint 18 dinárra értékelve, — az S. H. S. királyságra 17.028 millió dinár tartozás esik. A régi Magyarország háborúelőtti tartozásainak összege 6 milliárd aranykorona, amiből 1.15 milliárd aranyjáradék. Ebből Jugoszlávia tartozás-részesedése 530 millió aranykorona, ami 9 milliárd 540 millió dinárnak felel meg. A volt Monarchia két államának tartozásaiból tehát az S. H. S. királyság 1.476 millió aranykoronát, a mai értékben körülbelül 26.568 millió dinárt tartozik magára vállalni. A részesedés megállapítása a st.germaini békeszerződés 203-ik szakasza értelmében történt, amely előírja, hogy a tartozásokat az érdekelt államok pénzügyi és gazdasági teljesítőképességének arányában kell felosztani. A számarány megállapításánál azonban nem vettek részt az érdekelt államok képtflselői, miért is Csehszlovákia a határozat revízióját és a reá eső kulcsszám leszállítását kivánja. Hir szerint a beogradi kormány is csatlakozni fog Csehszlovákia álláspont- 1 jához és szintén csökkenteni akarja a terhére megállapított tartozásrészesedési arányt. A január 31-ig kiigazítandó listák alapján ejtik meg a választást Az igazságrügyminiszter hivatalos törvényértelmezése a választójogi törvény féíremagyarázott szakaszairól A magyarság választójogáért! folyó küzdelem, úgy látszik, utolsó fázisához érkezett. A kormány hosszú huza-vona után kiadta szt a rendeletet, amely nem hagy többi kétséget aziránt, hogy q mogyoróba január 31-ig fel keli venni a névjegyzékekbe és hogy választójogukat a márciusi választásokon gyakorolhatják is. Eddig már három belügyminiszteri rendelet kötelezte az összeíró hatóságokat arra, hogy a nemzetiségi választópolgárokat felvegyék a névjegyzékekbe A hatóságok ezeket a rendeleteket nagyon ke- 8 vés helyen hajtották végre. Az ujjj belügyminiszter rendelet® mosta- jj nában érkezett meg a hatóságok-j hoz és remény van rá, hogy ez-| úttal végre is hajtják azt. Minthogy azonban a belügy-l miniszter rendelete a bíróságokatI nem köti, félő volt, hogy egyes bíróságok nem fogják elismerni a január 6-ika urán felvett választópolgároknak azt a jogát, hogy választásokon résztvehessenek. Ezért a belügyminiszter az igazsátrügyminiszierhez fordult, hogy a választójogi és a választói névjegyzékekről szóló törvény megfelelő szakaszainak hivatalos tör-} vény magyarázatot adjon. A minisz-j tertanács felhatalmazta Mar kavics mazságügyminisztert a hivetaios törvényértelmezésre, aki azt kö ■ölte is a belügyminiszterrel. A hivatalos értelmezés igy hangzik: Hivatkozással a választói névjegyzékekről szóló törvány 2. szakaszára, amely szerint »a községi, bíróságok« (elöljáróságok) hivatalból kötelesek minden évben január 1-től 31-ig bezárólag végre- ' hajtani ezeknek a (választói) név- ) jegyzékeknek kiigazítását, leivé- \ ve azokba mindazokat a személye- j két, akiknek választójoguk van és i addig nem voltak felvéve..az \ igazságügyminiszter a belßgyrhi- í niszter megkeresésére értelmeztej az említett törvény 12. szakaszát, j hangsúlyozva, hogy a 12. szakaszban csak azokról a kiigazításokról; van szó, amelyeket egyesek ke- j relmére a választásokat elrendelő j rendelet kibocsátásától számított j 15 nap alatt kell végrehajtani, nem i pedig a hivatali kötelességből vég-jj rehajtandó kiigazításokról. Az igazságügyminiszternek ezt az értelmezését még megerösiitl az említett törvény 13. szakaszára] való hivatkozás is, amely kimond-; ja, hogy a hivatalból történő ki- í igazítást csak akkor nem lehet jj végrehajtani, ha a választásokjj napja január l-töl február 25-ig F teriedö időre esik, ami a jeleni esetben nem ngy van, minthogy a\ választások március 18-ára esnek. | A hivatalból köteles kiigazítás ha-1 tárnapjára nézve tehát, amelyről| a 2. szakasz szól, a választások j napja a döntő, nem pedig a vá- > lasztásokat elrendelő ukáz kibo- j csátásáiak napja, Ez értelmezés alapján a bel- jj ügyminiszter valamennyi vajda-1 sági hatóságnak újabb rendeleteti küldött, hogy a névjegyzékekbe vegyék fe! a magyarokat és németeket. Elégtétellel állapítjuk meg, hogy az igazségügyminiszteri értelmezés mindenben teljesen fedi azt az álláspontot, melyet a Bácsmegyei Napló az első pillanattól kezdve a szóbanforgó törvényszakaszok félremagyarázásaival szemben elfoglalt. A kormány autentikus törvény magyarázata után nem lehet kétséges az sem, hogy a választási bizottságok annak érteimében fognak eljárni. A választásokat nem a bíróságok, hanem birákból álló választói bizottságok vezetik. Ezekre nézve a kormány hivatalos törvény magyarázata irányadó. . E bizottságoknak elnökeit az Állami Bizottság nevezte ki s mint tegnap jelentettük, az Állami Bizottság már magáévá is tette ezt az álláspontot a magyarok választójoga ügyében. Gyóni Géza ismeretlen versei EgtJ krasznojorszki orosz uríleáng őrzi az értékes ggüjteméngí Marosvásárhelyen lakik Sipos László iparművész, aki sokáig élt kint orosz fogságban, űyóni verseinek sorsáról a következőket mondja el: — Csak nemrégen érkeztem haza orosz fogságból. Különböző helyeken hányódtam vetődtem, miglen Krasznojarszkba kerültem. Mikor odaérkeztem: Gyóninak már csak az emléke élt az ottani fogolytáborban. Bár személyesen nem adatott szerencsém megismerni, mégis engem ért az a megtiszteltetés, hogy' ha a kétséges körülmények miatt nem is hozhattam haza Gyóui kézírásos kötetét, de biztos helyen helyeztem el azt, arra az időre, amikor békés uton-módon újra arramegyek vagy közülünk akárki is elhozhatja a kétségtelenül értékes versgyűjteményt. Kinél vannak a versek? — A gyűjteményt tulajdonképpen j j10111, ćn kaptam kézhez megőrzés, j illetőleg hazaszállítás végett, lsg! alább is a versek lemásolójától köz: vétlenül nem, hanem az kézről-kézj re került, mig hozzámjutott. Egvcd : Géza tanító másolta le Gy óninak \ tnindenik versét, melyet a költő a I Ságban irt, de ő korábban hazaindul- i hatott s minthogy semmiféle Írásos dolgot nem vihettek magukkal a I foglyok, ennélfogva átadta azt Do- I bay Tibor újságírónak — aki jelen- I leg a Nap munkatársa Budapesten |— hogy őrizze meg a verseket s a 'mikor ő is hazafelé jöhet: hozza ; magával, ha akkor már lehetséges ! lesz. — De Dobay sem hozhatta ntagá! val, tehát átadta nekem az előbbi utasítással. Őszinte sajnálatomra I azonban én sem hozhattam magammal, mert még akkor sem lehetett Írásos dolgokat magunkkal hozni, amikor magam jöttem. Még az oroszországi ivnagyságban forgalomban levő cigarettapapirost is úgy tudtuk magunkkal hozni csak. ha először apró szeletekre vágtuk fel azt. Moszkvában volt ugyan egy, a hadifoglyok hazahozandó i réveit cenzúrázó hivatal, de nem mertem megkockáztatni a gyűjtemény átadását cenzúrázás céljából, mert a vett értesülések szerint a legtöbb Írást egyszerűen elkobozták. Már pedig semmiképpen sem tudtam volna elviselni, hogy én bántsam meg Gyóni szellemét müveinek elherdálásával s megrövidítsem a magyar irodalmat. r— Mint társaságot kedvelő és
