Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-12 / 11. szám

1923. január 13. BACSfvfEGYEI NAPLÓ 5. oldal. i f társaságba járó embernek — s ezt Krasznojarszkban megtehettem, mert a Városi Színház díszlettervezője voltam s ennél fogva szabadon jár­hattam s kelhettem — van egy leány ismerősöm Krasznojarszkban: í őt kértem meg arra, hogy a gyűjtő- •; ményt fogadja el és őrizze meg ad­­dig, amíg vagy magam arra me-j gyek, vagy valaki más honfitársam § közül, vagy pedig, amig annyira ja- J Vu! a postaközlekedés, hogy olyan | módon is el lehet majd küldeni a | verseket. A lány szívesen vállalta a | kötet megőrzését s magam is biztos f helyen tudom nála. — A leány neve:W. A. Batova, cime: Krasznojarszk, Geszocsnája No. 63; Jeniszeiszkikom, Szibéria. Akárki, akármikor is felkeresné a versek ügyében a leányt: csakis az én írásos felhatalmazásomra fogja kiadni a gyűjteményt. Mert igy' egyeztünk meg. Nála maradtak egyébként fogságban készített váz­lataim is, füzetalakban, valamint. számos olajképem. — A száznál több verset tartat- 8 mazó gyűjtemény Egyed Géza má­solása ugyan, de körülbelül 17 ver­set maga Gyóni irt be a kötetbe. Ezeket a verseket itthon még senki sem látta s igy nyomtatásban sem jelentek még meg. — A krasznojarszki Gyóni gyűj­temény címlapja egyébként ez: Gyóni Géza összegyűjtött versel. Másolta: Egyed Géza tanító 1919. — örvendek, hogy alkalmam adatott mindezeket elmondani, mert most már itthon is — az illetékesek és az olvasóközönség előtt is — ele­get tettem a nekem nagyon kedves, de egyben felelősségteljes köteles­ségemről. * Megköszöntük Sipos László ipar­művész ur szives felvilágosítását s mint útbaigazító dokumentumot ad­juk a Gyóni költészetét kutatóknak ezt a hiteles forrást. (f. b.) Várdaréci hétköznapok Baranyai magyarok közt A baranyai magyarság fajtabéli gazdagsága, gyönyörűen józan mentalitása és erős karakterbeiisé­­ge Várdaróc községben — a bara­nyai földnek ebben az eldugott, sa­­rokban-levő falujában nyilatkozik meg legszebben és legkifejezőbben. Tisztavérü magyar kálvinisták lak­ják, kései unokái azoknak a dacos, hites kálvinista ősöknek, akik meg­halni is készek voltak a bibliáért. Amilyen egyszerűek, nemesen tisz­ták a hitükben — olyanok a hétköz­bácskai községgel. A tisztes sze­génység meglátszik a házakon is, — a falun, amelyet egy domboldalra épFett föl a régiek szeszélye és gon­dossága. A legtöbb ház alacsony, primitív. A legszebb, a legmódosabb köztük Szekszürdy Ferenc biró uramé, aki a falu leggazdagabb embere. A várdaróci magyar, mint itt errefelé minden magyar helyen — kultúrát kívánó, érdeklődő, figyel­mes. »Ehe a szónak, éhe a szépnek« napok robotjában, öntudatosak, ke­mények, becsületesek: magyarok izzig-vérig, példái azoknak, akik mindenütt megbecsülést szereznek a magyar névnek. Ha találkozol ve- l lük, eszedbe jut: ez az a nép, ame­lyet még az ellenségnek is tisztelni kellett. A magyar karakter repre­zentálok akik a pompás baranyai föld talaján, a tiszta kék ég alatt ne­mesedtek fajbeli kincsnek. Kis por­­tájuk mindenkit mindig vendégsze- f retőn befogad. Nem gyűlölnek senki idegent, csak szeretnek azzal az ősi, primitív érzéssel, amely nem ismer mást, csak: embert. Várdaróc szegény, elhagyott köz­ség, nincs se vasútja, se postája. ' Csupán a jegyzői hivatala van. A nagy elhagyottságban egyedüli ■ vezetője, tanácsadója, türelmes pásztora: Szigeti Károly református lelkész, fiatal ember, zárkózott tér­­mészetü, lelkes pap, aki nagyszerű, \ lendületes prédikációval sokszor ? szerzett már templomi örömet hí­veinek. Nagyon szeretik. Parochiá­­ja a daróciak központja. Ide tér be vasárnaponként mindenki: az is, ; aki vigasztalást akar és az is, akit a \ hétköznapok gondjából kell tanács- » csal kisegíteni. Mert sokszor megesik bizony, f hogy a várdaróci kálvinistát meg- [ akasztja valami gondféle. A falu j szegény — és a vidék távol esik a > városoktól. A daróciak szorgalmas jj emberek, de a szorgalomhoz föld is ? kell, vasút is kell, város is kell, hogy j élni, gazdagodni lehessen. Föld pe­dig nagyon kevés esik rájuk Bara- í nya országában. Ebben a tekintet- | ben a daróciakkal nagyon mostohán | bánt a, sors, nem úgy, mint ..éhá ry. bent él a lelkűkben és elviszi őket, ha lehet, a könyvhöz, az újsághoz. Bár igaz, hogy újságot most keve­sen járatnak, (ebben megköti, meg­akadályozza őket részben az izo­láltság. részben az, hogy minden fillérük ma kenyérre kell), a biblia szépségein, a zsoltárok élvezetében nevelődött daróciak minden alkal­mat megragadnak, hogy a kultúra forrásaihoz jussanak. Megható az az érdeklődés, amivel lesik, várják, hallgatják az idegen beszédét, a iriss híreket távoli városokból, a politika eseményeit, a háborús béke szenzá­cióját. ök, akik ebben a hatalmas, csöndes békességben rójják a napo­kat, csak nagyritkán érnek a világ szivéhez, csak nagyritkán ér el hoz­zájuk Európa pokoli lármája és üze­nete. Várdarócon nem visszhangzik a történelem. Hites kálvinista lakói békében élnek, megnyugodtam a hétköznapok szürke robotjában, a vasárnapok áhítatában. Gondolhat­nánk: boldogok is, akik megmene­kültek a világ betegségeitől, a világ dulásától. De nem, a daróci kálo­misták arcát is beborítja valami szo­morúság, valami gond. A határtalan vidéken, a fekete baranyai földön is várnak valamit. Politikát? . . . Nem, békét, emberi békét, bibliai bé­két, olyat, amilyet Jézus prédikált az apostoloknak . . . „PBILATELIA'’ KÉLYEGKERESKEDÉS SUBOT1CA SZECSI E, Veszel« használt jugoszláv bélyegeket. A for­galmi bélyegekből csak tel es sorokat kére!;, vagy egyeseket a 25 és 50 paris, valamint 1 dináros kivételével. Küldjön áratánlatot. C353 I HÍREK NEM FURCSA Nem furcsa, hogy amikor este mész, ballagsz az utcán, a korzó aszfaltján nyugodtan, diszkréten su­hannak el melletted a lányok. Nem furcsa, hogy az ismerősök moso­lyogva köszönnek vissza, hogy a villany reflektorok vakítón égnek a feketeségben, hogy a boltokban tü­relmesen álldogálnak a segédek és hogy minden olyan, mint rémié­­: sen. Nem furcsa, hogy ma is ott ül j a bodegás asszony a kosarai előtt J í — az utcakeresztjén — és hogy a j ; kávéházakba vendégek vannak, em- ] t berek — ismeretlenek — akik olvas- J \ sák szürke közönnyel a pikkolótól j kért újságokat. Nem furcsa, hogy a gyerekek verekesznek az árkádok alatt, hogy a rendőr ott posztói me­­j gint a szokott helyén. Nem furcsa, I hogy csönd van a levegőben, hogy I a iiakkerosok alszanak a bakon és I a városház órája világit fönn a to- í I ronyban. Nem furcsa, hogy a Lloyd : * előtt egy csoport valaki beles az aj- I tón, bámulja a fehérrukás orosz ba- i I lalajkásokat, akik blazirtan játsszák . 5 a muzsiklélek gyönyörű melódiáit. \ jj Nem furcsa, hogy valaki azt mond- i ja a mellettelevőnek: holnap taldl­­s kozunk, nem furcsa, hogy az a fel­­jj tűnő asszony, aki ott megy a tulol­­í dalon, bemegy a kapun és vissza­­t fordul. Nem furcsa, hogy ilyen ér­zéketlen, süket a levegő, nem fur­­í csa. hogy két kereskedő vitatkozik ij a zürichi jegyzésről . . . I Nem furcsa, hogy ilyen csöndes, | 8 hétköznapi a suboticai korzó — ami- jj J kor a Ruhr-vidék fölött a háború ’ . dögkeselyűi siválkodnak . . . « __ I — MUetics Szvetozár miniszter S Peíxovácon. Novisadró! jelentik: "Miíetics Szvetozár egészségügyi miniszter a novisedi radikálisok kíséretében csütörtökön Petrovácra ment, ahol agitációs beszédet mondott. I — Az uj földmlvelésügvi minisz­íj tér hivatalában. Beogradból jelentik, Iliogy Supilo földmivelésüvyi minisz-j a tér pénteken átvette hivatalát. Ja miniszter az átvétel alkalmával a 1 minisztérium valamennyi tisztvise­­jlőjét bemutatatta magának. jj — Miniszterek Suboflcán. Jelen- J tettük, hogy Jankovics Velizár köz­lekedésügyi miniszter január 14-én, } ■ vasárnap Suboticára érkezik. Ez a j i terv változást szenvedett, amennyi- 1 I ben Jankovics miniszter helyett, aki i másnemű hivatalos elfoglaltsága :j miatt most nem jöhet Suboticára, | vasárnap ide érkeznek Vukicsevics I l Velja posta- és távirdaügyi minisz- \ tér és Zsupanics Nikó tárcanélküii ; i miniszter. Ezenkívül várják Nmcsics jj \ Momcsilló külügyminisztert. A mi- é niszterekkel érkezik Radonics lován . \ dr. volt nemzetgyűlési képviselő. A í I vendégek résztvesznek a Pletiko- jj \ szíts András főispán-polgármester J ■ tiszteletére rendezendő vacsorán. jj \ — Rekonstruálják a bolgár kor- ■ jj mányi. Szófiából jelentik: A Sztam- ! j oulinszki-korniányt rövidesen re-1 jkonstruálni fogják, mert Daszkalov [ fíöldmivelésügyi miniszter lemond ál- j Hasáról. Daszkalov lemondása azért ] (vált szükségessé, mert hir szerint aj miniszter gyanús összeköttetést tar-1 tott fenn a macedón vezérek gyil­kosaival. — Vrangel szófiai követe Beo­­gradba költözik. Szófiából jelentik: A régi cári orosz külügyminisztéri­um ázsiai osztályának vezetője, aki eddig Vrangelt Szófiában képvisel­te, elhagyja a bulgái fővárost és Beogradba költözik, ahol az orosz emigráció fontos szerepet szánt neki. Z-' - - _ — Ä Német Párt szervezkedik.1 Novisadról jelentik : A Német Párt,' a Sombor környékén levő közsé­­gekben szombaton, vasárnap és hétfőn szervezkedő gyűléseket tart.j A gyűléseken résztvesznek dr.’ Kraft István és Treisz Mihály zsombolyai gyárigazgató is a párt több más vezetőjével. — A jugoszláv—magyar keres­kedelmi szerződés előkészítése. Budapestről jelentik : A kereske­delmi minisztériumban megkezd­ték a jugoszláv—magyar kereske­delmi szerződés előkészítését A munkálatokhoz meg fogják hívni a gazdasági érdekképviseletek megbízottait is. — Szocialista népgyülés Bajoto­kon. Bajmokról jelentik: A képvise­lőválasztásokat megelőző mozgal­mak első jeleként Bajmokon Deda­­kin Lázár tartott beszédet a szociál­demokrata-párt érdekében a köz­ségháza előtt nagy néptömeg előtt Beszédében erősen ostorozta a ka­pitalizmust és a radikális és demo­krata-pártot, mint a kapitalizmus képviselőit. De a kritikából juttatott a Magyar Pártnak is. Az idegbajos állam . . . Az ui farsang, a nagy európai ál­arcosbál azzal kezdődött meg, hogy az egyik előtáncos, már mint Francia­­ország levetette álarcát. A franciák most már nem is titkolják hő vágyu. kát. amely Sedan-óta olthatatlanul ésj kielégíthetetlenül lobog minden kisko­­ru és agg francia mellénye alatt: be. masírozni Németország szivébe. Jó. vátételi nézeteltérések, a szénszállí­tások elmaradása mind jól-rosszul kendőzött kifogások, talán jóhiszemű Önámitds is. de a valóság az, hogy a franciák nem találják meg lelkinyugal­mukat mindaddig, amig egyszer lói alaposan ki nem tombolja magát be­­teges, hisztériás bosszuérzésük. a megtorlás forró kívánása, amig einem következik a nemzedékeket rnegülő szenvedély kialvása. A bosszú, igen a bosszú, a vérré és hússá vált bősz­­szu. az anyatejben, a tudat alatt, a templomokban, az iskolákban és a te­metőkben lakoíó bosszú nem távozik el addig a francia test szervezetéből, a francia lélek mélyéből, amig a két nemzedék által halálosan megkívánt, végzetesen szomjuhozott nagy bema.. sirozás meg nem történik. Ez a bemnsirozás Franciaország számára történelmi szükségszerűség. És még ennél is több: a nemzeti lélek egyensúlyának visszaszerzése. A meg­gyógyulás. Franciaország a megzava­­rodoH elmélii, az idegbalos államok közé tartozik és csak drasztikus gyógymód segíthet rajta. Olyan ul lel. kimegrázkódtatás, amely végre-vala-. hára helyrebillentse az őrjöngő vitus­­' táncba félig már agyonhajszolt fran­cia lelket. Vagy egy ul könnyű és ol­csó ttiumphus. vagy egy rettenetes kijózanító katonai katasztrófa. Vagy egyik, vagy másik. Bármelyik a kettő közül valószínűleg generációkra kiha. tóan gyógyító hatású volna. Bizony nagy tragédiája a gyönyörű francia népnek, hogy megváltását csuk a sa­ját vagy más nemzet katasztrófájától várhatja csupán. — Az ezüst korona nem pénz, ha­nem áru. Nagyváradról jelentik: A nagyváradi ítélőtábla egy ezüst ko­rona rejtegetés ügyében kimondotta, hogy az ezüst korona ma nem pénz. hanem áru, tehát szabadon adható és vehető. Az ezüst korona ugyanis ma már nem fizetési eszköz, azt fi­zetésül senki elfogadni nem köteles, tehát nem is lehet más, mint áru. — Halálozás. Mikovics Péter, ä Jugoslavenska Banka cégvezető­titkárja hosszú betegség után csü­törtök éjjel meghalt. A baranyai menekültek gazda­sági szervezetének gyűlése. Beo-Igradból jelentik: A baranyai mene­kültek gazdasági szervezete január hó 14-én, délelőtt fél 11 órakor, az uj Munkás-Otthon helyiségében ülést tart, amelyen fontos gazdasági ügyeket fognak tárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents