Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-09 / 8. szám
2. oldal. BACSMECYE1 NAPLÓ 1923. január 10. nem voltak, lel kell venni a névjegyzékbe és hogy a választásokat az ekként kiigazított névjegyzék alapján le; kell folytatni. Január hó hatodikán ’ pedig a kormány delegált tagja ki- jj jelentette a Magyar Párt kiküldőt- i teinek, hogy ennek a minisztertanácsi hatüro- \ eatnak megielelö rendelet már 1 kiment. hogy a kormány eme rendeletnek I mindenütt és mindenkivel szemben j érvényt fog szerezni és ha a ható-1 sdgok bárhol ezzel a rendelettel f szembehelyezkednek, vagy a párt jj szervezkedését és agitációját a választások szabadságát biztositó rendelet ellenére akadályozzák, nyomban gondoskodni fog az orvoslásról. A magyar választójogért indított harc ezzel sikeresen és eredményesen lezártnak tekinthető. Ilyen tényállás mellett azt hiszem napnál is világosabb az, hogy a kisebbségek választójoga ellen intézett államcsínyért a demokratapárt a felelősséget nem háríthatja át sem kizárólag, sem részben a radikális pártra, vagy a koalíciós kormányra, mert ez a demokratapárt legsajátabb politikai ténykedése, a melyért a felelősséget egyesegvedül a demokratapártnak kell viselni. A demokratapártnak felelősségét sem nem csökkenti, sem nem szünteti az a tény, hogy a vajdasági demokrata képviselők egy része ezt az államcsínyt nem helyeselte és annak elkövetésében részt nem vállalt. sőt a december 30-ikán megtartott pancsevói konferencia a türelmes kisebbségi politika és a kisebbségek választójoga mellett foglalt állást Jaksics Zsarko és maroknyi hívének felfogását a párt soha sem tette magáévá, ök c felfogás érvényrejutásáért soha erélyesen fel nem léptek. Ha ugyanezek a képviselők a torontáli főispán megmaradását kabinet kérdéssé tudták tenni és menesztése esetére a pártból való kilépéssel fenyegették meg, ugyanazt a belügyminisztert, aki a választójogi! bizalmas rendeletét kiadta, megte- | hették volna ezt a kisebbségek vá- $ lasztójoga kérdésében is. Meg va- jj gyök győződve róla, hogy a radi- > kális képviselők és Marinkovics Pál 5 mandátuma kedvéért a párt ennek j a veszteségnek nem tette volna ki! magát. De ők tűrtek és hallgattak, jj Hogy pedig a pancsevói konferen-! cia határozata nem az egész demo- ■ krata párt álláspontja, annak leg- j jobb bizonyitéka az, hogy a »De- j mokratija«, a párt hivatalos lapja ; röviddel a konferencia megtartása? előtt egy cikkben foglalkozva a ki- ,j sebbségek választójogával és a kö- i vetkezőket irta: a magyarok válasz-: tójoga csak két szempontból bírál- \ ható el, nemzeti és pártszempontból.! Nemzeti szempontból nem szabad megadni a magyaroknak a választói jogot, pártszempont pedig ilyen kér- j désben csak a radikális pártot ve- ! zeti. Erre a cikkre a magyar lapok nem válaszoltak, de válaszolt reá Protics Sztoján. A magyarok vá-1 lasztójoga csak egy szempontból bi-1 ráiható el — irja Protics. Az alkot- \ awny. a törvény és a nemzetközi *■ szerződések szempontodból. Es ezek \ a szempontok parancsolják a ma- jj gvarok választójogának érvényesü- j lését. A homogén radikális kormány tehát ezt az egyedül jogos és helyes álláspontot tette magáévá, saját párthívei egy részének és legerő-1 sebb politikai ellenfeleinek ellenkező | nézetével szemben; kitéve magát jj annak, hogy a demokratapárt ezért? a hivatalos pártlap észjárása és ‘ »demokratikus« felfogása mellett í ezért a nemzeti ügy elárulásával« p fogja a kormányt vádolni és ráadá-j §ul választási eredménye is módo sülni fog a kisebbségek részvétele következtében. És tette ezt akkor, amikor a demokratapártnak félhivatalos lapja, a »Pravda« még ma sem az ehenzéki fronton fújva a riadót, nem talál a magyarság és az államalkotó többség közötti viszony jellemzésére szótárában a magyarság fogalmának megjelölésére más szót, mint azt, hogy »tudjinac« — idegen. A demokratapártban tehát most a választások küszöbén nem fogadhatják csodálkozással, sem megütközéssel a magyar politikusok és a magyar tömegek lelke mélyéből fakadó azt a felfogást, hogy mindaddig. amíg a demokratapárt politikájában gyökeres változás nem áll be, amig a múltak bűneit tettekkel nem teszi jóvá és nem feledteti el a magyarság és a demokratapárt együttműködése, sőt csak közeledése útjában is át nem hágható és meg nem kerülhető akadályt képez — a névvegyelemzésről nem is szólva — a választójogi államcsíny ténye. Akadályt. amelynek neve a politikában: impedimentum publicne honestatis, a köztisztesség akadálya. wBsm.-'.xeEaHBBa0BEE3ESHíaBS^23n A magyarság részvétele a közigazgatásban .4 radikális-párt akciója — A bunyevác-sokác párt revízió alá veszi feltételeit A vajdasági radikálisok a Magyar Pártnak a kormánnyal való megegyezése következtében már elérkezettnek látják az időt arra, hogy a magyarságnak a közigazgatásban való részvétele ügyében is konkrét tárgyalások kezdődjenek. Az országos választásokon való részvétel biztosítása maga után vonja azt, hogy a magyar nemzeti kisebbségnek joga lesz résztvenni a községi választásokon is. Ennek a jognak a gyakorlásával egyidejűleg aktuálissá lasz a magyarok bevonása a községi közigazgatásba is. A radikáiispárt suboticai szervezetének egyik vezető tagja kijelentette a „Bácsmegyei N. pló“ munkatársa előtt, hogy a vajdasági radikálisok helyesnek tartanák, ha a Magyar Párt a kormánnyal folytatott tárgyalások befejezése után a radikálispárt egyes vidéki vajdasági szervezeteivel tárgyalásokat kezdene, hogy megállt.podianak azokban a feltételekben, amelyek meilett a magyarság a közigazgatásban aktív részt vehetne. Értesülésünk szerint .? vajdasági radikálisokban újabban komoly haj', 'andóság van arra, hogy a város1 közigazgatásban megfelelő helye1 biztosítsanak a magyarságnak is és minden attól függ, hogy milyen rekompenzációkra hajlandó ezzel szemben a Magyar Párt. Ugyancsak a radikális párttól származó információ szerint a bunyevácokkal tervezett tárgyalások ujrafelvétele eddig csak az összetorlódott ünnepekre való tekintettel nem volt megkezdhető, de a beogradi radikális kiküldöttek még ezen a héten Suboticára érkeznek és haladéktalanul felveszik a tárgyalásokat a bunyevác-sokac-pért megbizottaival. A bunyevác-sokac-pért köreiből nyert értesülés szerint a párt az újabb tárgyalások alkalmával revízió alá veszi a legutóbbi tárgyalásokon elölerjeszteít feltételeit, elsősorban is nem ragaszkodik valamennyi állásnak saját jelöltjeivel való betöltéséhez és így nincs kizárva, hogy ez alkalommal létre fog jönni a radikálisok és bunyevácok között a régen várt közeedés. Kitört az uj francia-német háború Megkezdődtek a francia csapat-szállítások — Svédország a Képszövetség beavatkozását kéri — Németország jegyzékben tiltakozik a megszállás ellen A német kormány háborúnak tekinti a franciák megszálló intézkedéseit és Cuno kancellár, aki a múlt héten Hamburgban egy emberöltőre szóló békeajánlatot tett a franciáknak, — további békekészségének bizonyítékául elhatározta, hegy Németország passzív magatartását iögja ajánlani a francia katonai operációkkal szemben. Poincaré a legalitás látszatának megőrzése végett a katonai szceikciókat csak a jóvútételi bizottság döntése után lógja megkezdeni, amikor a bizottság kimondta Németország bűnösségét a fa- és szénszállítások elmulasztásában. A katonai előkészületek azonban már megkezdődtek, mert a jóvátételt bizottság döntése kétségtelen: a döntő fórum Bradbury angol delegátus egy szavazatával szemben a francia, olasz és belga delegátusok elítélik Németországot. Franciaország kedden este szabad kezet nyert és igy szerdán a Ruhr-területre bevonulnak a német és francia katonák. Kedden délután a jóvátéteii bizottság meghallgatta a szénszindikátus vezetőjét, hogy ennek alapján tárgyalhassa a mulasztási indítványt. Megkezdődött a háború A katonai operációk már megkezdődtek. A francia lapok haditudósítói hétfőn már el is utaztak a Ruhr-vidékre, az uj hadszíntérre. A francia vasúti csapatok első műszaki osztaga szombaton parancsot kapott, hogy Versaillesban az ötödik hidász-ezredet szerelje föl. Ez megtörtént és a hidász-ezred hétfőn már el is indult a Ruhr-területre. Degout, a francia megszálló csapatok főparancsnoka ugyancsak hétfőn törzskarával Düsseldorfba uta zott. A vezérkari főnök közli, hogy a Ruhr-területek megszállására minden intézkedés megtörtént. A meg- i szállást kizárólag fehér csapatokkal hajtják végre. A franciákkal együtt belga csapatok is részt vesznek a megszállásban, olasz csapatokat azonban nem küldenek Németországba. A katonai mozdulatok folytán a kölni megszálló parancsnokság a Kölntől dél felé levő vasúti vonalakon a teheráru-szállitást beszüntette. A mainzi francia katonai pajj rancsnokság érintkezésbe lépett a I kölni angol parancsnoksággal, hogy 8 engedje meg a francia megszálló Icsapatoknak az angol zónán át való Iszállítását. Az angol parancsnokság Ikitérö választ adott és az engedélyt j kormányának hozzájárulásától teszi I függővé. Attól tartanak, hogy ha az angol ! kormány az engedélyt megtagadja. úgy ez súlyos katonai és politikai komplikációkra vezet. Düsseldorfban kétszáz francia jj tiszt lefoglalta a föpostát és a teleltonhivMaä. Koblenz. Köln ás Triec közt a franciák beszüntették a teherszállítást, hogy a vonatokat csapatszállitásra felhasználhassák. Lloyd George levele A franciák hadmozdulatai élénk visszatetszést keltenek úgy Angliában és Amerikában, mint a semleges államok körében. Lloyd George I levelet tesz közzé az angol lapok- Iban, melyben kijelenti, hogy támo[ gat ja Boner Law jóvátéteii politikaiját. A levelet a következő szavakkal fejezi be: »Poincaré jóvátéteii követelései meghiúsítják a konferenciákat. A francia politikai szakértők megállapítása szervit helytelenül kényszerrendszabályokkal akarja a pénzt behajtani. A zálogok nem egyebek provokációnál. Lloyd George levele az angol közvélemény osztatlan tetszésével találkozott. Tiltakozik Amerika Az amerikai kormány tudatta a francia kormánnyal, hogy a Ruhrterület megszállásával nem ért egyet. Az a véleménye, hogy a katonai szankciók súlyos gazdasági és pénzügyi válságot fognak előidézni, nemcsak Németországban, hanem a megszálló Franciaországban, sőt egész Európában. Franklurtban a munkások éles tiltakozó határozatot hoztak Németország szorongattatása és a Ruhr-terület megszállása ellen. Cachini és esseni szónokok azt hangoztatták, hogy a proletárságnak ősszé kell fognia a fenyegető veszedelem elhárítására. Cachin kiküldöttje biztosította a németeket, hogy a francia munkások velük tartanak, ha Poincaré nem mond le tervének végrehajtásáról. Tiltakoznak a semlegesek Mint Stockholmból hivatalosan jelentik. Svédország a Népszövetséghez fordul a Ruhr-vidék megszállása esetén. Svédország felfogása szerint ilyen szélsőséges intézkedés a béke súlyos megsértését jelenti. Kétségtelennek tartják, hogy Franciaországnak a Népszövetségben nem volna könnyű programmját a világ nemzeteivel elfogadtatni. Németország a nagyhatalmaktól kér segítséget A német kormány elhatározta, hogy a megszállás ellen jegyzékben tiltakozik a nagyhatalmaknál. Cuno kancellár sürgősen Berlinbe hivatta Ranzau moszkvai német követet ügy tudják, hogy Ranzau meghívása összefüggésben van a németek tiltakozó jegyzékével. A német munkásság passzív rezisztmeiát készít elő a megszálló francia csapatokkal szemben. A birodalmi kormány felszólította a munkásokat, hogy tartózkodjanak minden aggressziv fellépéstől a megszállókkal szemben. Zuhan a márka Az események hatása alatt, a német márka esése egyre tart. A német tőzsdéken a külföldi fizetési eszközök rohamosan emelkednek; a dollár árfolyama kedden elérte a tízezer márkát. BeavalC-V 55? všsfi, hogy ina Németország helyzete nem javul, úgy a márka folytonos zuhanása katasztrófális helyzetbe sodorja a német pénzpiacot. ROSSIJA—FONCIEEE biztositó- és viszontbiztosító társasa;. Az SHS. állam legnagyobb nemzeti tntizele FlóklgaagaW.ág i Subát les (Hitelbank-palota) FSflgynSkaág Snbotlcíni Kflzgazdaaágl Bank ét Somborban: Báeamegyei Agrártakarékptnál
