Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-31 / 30. szám
1923 január 31 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oídai A Mémet Párt panasza az apaíini főszolgabíró ellen Novisadrói jelentik: A Nemei Párt központi vezetősége tiltakozó táviratot intézett Pastes miniszterelnökhöz, továbbá a belügyminiszterhez és a külügyminiszterhez Lepcd.it Miiivoj apalíni fő szoigabirő ellen. A Német Pán közlése szerint Lepedát főszolgabiró terrort fejt ki a Német Pár: apatini tagjai ellen. A párt vezetőségétől bekövetelte a Nemei Part tagjainak jegyzékét, egyese két a tagok közül beidézett és be? órással fényé geile meg őket, ha nem lépnek ót a demokrata póriba. A Német Párt ezenkívül panaszt lett a sombori aÜspáni hivatalnál is, hogy az egyes bácskai községi hatóságok törvényellenesen járnak el a német nemzetiségű polgároknak o választói névjegyzékbe való fölvételénél így Bresztovácon 437 nemet választó fölvételét utasította vissza, minden indokolás nélkül. Hasonlóképpen jártak el Novi-Vrbászon is a né metekkeí szemben. Lepedát Miiivoj főszolgabíró kijelentése szerint ő senkit sem kényszeritett a demokrata párthoz való csatlakozásra. Álftirek a vajdasági Protica-párí szakadásáról Bugarszki Lázár főispán jelöltsége Beogradból jelentik: A demokrata „Növi List" arról ad hirt, Jhogy a Vajdaságban Protics Sztoján egyébként erős táborában egyenetlenségek vonnak. így például Somborban két féle csoportosulás van Protics hivei között. Egy „úri“ csoport, melyben nagy birtokosok vannak és egy második, melynek többsége a szegény néposzt ilyokból kerül ki. Az úri párt Bagarszki Lázár főispánt akarja feliéptetni. A Protics-part azt reméli, hogy ezeket az egyöntetűségeket a pér! szerdai alakuló ülésén Beogrttdben sikerülni fog kiküszöbölni. A Növi Liszt hírét más oldalról nem erősítették meg, de nem is lehet sok alapja, mert Bugarszki Lázár tudvalevőleg még aktiv fő ispán, a törvény szerint tehát saját megyéjében fel sem léphet képviselőjelöltnek. Liga a színház támogatásara Júliusig akarják fentartani a suboticai szini-idényt A suboticai színház fentartása kezdettől fogva súlyos gondokat okoz a városnak. Legutóbb már lépéseket is tett a suboticai hatóság Beogradban az irányban, hogy vegyék állami kezelésbe a színházat, azonban ez valószínűleg csak julius elsejével fog megtörténni, úgy, hogy eddig az időpontig a városnak kell gondoskodni a színház anyagi ellátásáról. minthogy a publikum nem képes fentartani a színházat. Az állami szubvenciók összege azonban már fogytán van, úgy, hogy a még meglévő pénzösszeg legfeljebb csak február végéig biztosítja a színház fenmaradását. A szinügyi bizottság júliusig fenn akarja tartani a sziniszezont, ehhez azonban legalább százezer dinárra volna szükség. , Ennek az összegnek előteremtése érdekében a város társadalmi akciót akar indítani. A szinügyi bizottság határozata értelmében kedden délután a város kibővített szinügyi bizottságot hivott össze ülésre, hogy ezt az akciót megbeszélje. Az ülésen résztvettek a társadalmi egyesületek vezetői is és azon Tabakovics Miklós polgármester-helyettes elnökölt. Az értekezlet megállapodott abban, hogy akciót fog indítani egy liga megalakítására, amelynek részére száz tagot akarnak toborozni, azzal a feltétellel, hogy mindenki kötelezné magát havi 250 dinár befizetésére. Ilyen módon akarják a színház fentartásához szükséges százezer dinárt előteremteni és ennek a ligának megalakítása érdekében nagyarányú társadalmi akciót akarnak kifejteni. Az agitáció már legközeiebb megindul és a szinügyi bizottság reméli, hogy az sikerrel fog járni. Az egész Ruhr-vidéken kihirdették az ostromállapotot Újabb véres összeütközés a megszállók és a német lakosság közt A Ruhr-területen ismét vér folyt: a megszálló csapatok fegyveresen oszlatták szét a tüntető lakosságot, amely tiltakozott a megszállók erőszakos rendszabálya: ellen. Bipard város katona: parancsnoka letartóztatta a város polgármesterét, aki nem akart a megszálló hatóságok parancsainak engedelmeskedni. A lakosság körében a letartóztatás nagy izgalmat idézett elő és hétfőn éltalá nos tüntetést rendeztek a franciék ellen. A francia katonaság közbelépésére összeütközésre került a sor, mely alkalommal húszán ű tinteíők közül megsebesültek. Bochumból, E'ssnböl és a Ruhrterület többi részeiből is jelente nek tüntetéseket. A lakosság tiltakozó demonstrációjánál sokkal nagyobb nehézségeket okoznak a franciáknak az egyre terjedő sztrájkék, amelyek a megszállott területeken minden munkát megbénítanak és lehetetlenné teszik a franciáknak a szénvidékek kiaknázását. Eddig 51 pályaudvaron szünetel a munka és a szénszállítás teljesen megakadt Franciaország felé. A megszálló katonai parancsnokság a legerélyesebb rendszabályokkal akarja letörni a német munkásság és iakóssng ellenállasát. D'-gouVe tábornok hétfőn parancsot adott ki, amelyben az egész megszállott területen elrendeli a legszigorúbb ostromállapotot. Este 10 órától reggel 6 óráig senki sem járhat az utcán. Minden gyülekezés és csoportosulás tilos. A lapok megjelenését, nyomdai termékek előállítását cenzúrához kötötték, a színházak, kabaré- ás moziszinházak előadásait betiltották. Parisban attól tartanak, hogy a munkásság az eddigi elszigetelt sztrájkok helyett általános sztrájha. i fog elrendelni. Ha ez bekövetke zik, úgy a megszállást Weselre, B rmenre, Hammora és Elberfe dre ís ki fogják terjeszteni. A Hírlap újból rágalmaz A Magyar Párt stáu a magyar újságírókat támadja A Fischer és Krausz-nyomdában elkövetett vandal pusztítást mi a szakértői megállapítás és a rendőrségi nyomozás adatai alapján betörők munkájának tartottuk. Az ugynevezett felelőtlen elemek stílusát mi másnak ismerjük, mint ahogyan az ismeretien tettesek vasárnap éjjel a Fischer és Krűí/sz-nyomdúban dolgoztak. A Hírlap cimü helyi lap, amely a Fischer és /{röKSz-nyomdában készül, mai számában szokásos stílusában a Bácsmegyei Naplót azzal vádolja meg, hogy tévútra akarja vezetni a nyomozást s a sorok közt meggyanúsít, hogy nekünk is részünk van a rombolásban, s hogy mi összeköttetésben állunk a felelőtlen elemekkel. Ha mi csak sejtettük volna, hogy \ a »Hírlap«: a vasárnap éjszakai pusztítást üzleti célokra akarja ki, hasznáén, s ebben akadályozza őket \ az a feltevés, hogy a nyomdájukat ' betörők látogatták meg, ennek a ’ megállapításnak nem adtunk volna kifejezést. A koldust se bántja senki. ha fekélyeit mutogatva akar rész\ vétet kelteni önmaga iránt. I Nekünk nincs kifogásunk az ellen, hogy a Hírlap mártír koszorút akar a fejére tenni, noha tudjuk, hogy célja ezzel az, hogy hiszékeny magyarok pénzál csináljon magyarnyelvű lapot a magyarság ellen. A »Hírlap« moralitására vall, hogy j azt a körülményt, hogy a F scher és Krausz-nyomdában gépszijakat, s I alkatrészeket lopnak el, egyik nap Íarra használja fel, hogy a Magyar Párt vezetőségét támadja s a maigyarság egységét csorbítsa, a másik nap pedig úgy. kamatoztatja, hogy magyar újság és magyar újságírók eilen intézzen gonosz tárna- j dúst. Megvetéssel kell visszautas: ta-j nunk azt a manővert, hogy a Hírlap | a Magyar Párt után most a magyar í sajtó munkásait támadja és gyanú- j sitja meg s itt a magyarságért küz-1 dő újságírókat az a Vukov Lukács) rágalmazza, aki mielőtt a maga ma-1 gyarságát felfedezte, a Bácsmegyeii Naplót feljelentette a belügyminisz- j tóriumban, ahol az volt a vádja eile-1 ne, hogy magyar szellemben ir s) nem közli az ő szerb-barát cikkeit.] Amikor a múltban a »Hírlap« ki- 8 adóhivatala, vagv legutóbb a Dál-1 bácska szerkesztősége e,llen követ- \ tek el a hazug hazafiság leple alatt gonosz merényleteket, a Bácsmc- j gyei Napló elítélő és megtorlást követelő hangja a legerélyesebb volt, mintahogy most is erélyesen követeljük és követeltük, hogy a tetteseket nyomozzák ki, állítsák bíróság elé és minden elgondolható módon vegyék elejét az efféle, vagy ehhez hasonló gonosz bűncselekmény elkövetésének. Fel kell hívnunk azonban a »Hirlap«-ot, hogy magyarázza rneg mai cikkének azt a rejtélyes mondatát, hogy »a novisadi vállalatoknál érdekes adatok állnak rendelkezésre, amely több cionista-vezért is kompromitáhiak.« Hisszük, hogy e már nem is burkolt gyanúsítást a Hírlap szerkesztője sem fogja tűrni, már csak azért sem, mert a közelmúltban a cionisták támogatásával akart zsidó felekezeti lapot kiadni itt Snbotiedn. Azt a céltudatos és bátor rágalmazást, amelyet a Hírlap minden alkalommal a Bácsmegyei Napló el-len folytat, hisszük, rövidesen megtorolja a bíróság. Ha a »Hirlap«-nak bármilyen vádja, adata, bizonyítéka, feltevése, sejtése van a Bácsmegyei Napló ellen, mi megkömiyitjük számára a munkát, hogy bennünket kompromitálhasson. Alávetjük magunkul. működésűnket a Magyar Párt elnökségéből alakuló választott bíróság vizsgálatának és ítéletének. Ha pedig a Hírlap netán nem bízik a Magyar Párt elnökségében. ítélkezzék négy akárki magyar ember s viselje az ítélet súlyát az, aki rágalmazásban, hazudozásban, nszindulatu támadások inscenáiásában, reklám hajhászásbói elkövetett komiszkodásban, inkolligealitásban, a magyar sajtó tekintélyének lejáratásában, denunciálásban, hazug feljelentések gyártásában bűnösnek találtatik. Ha a »Hírlap« szerkesztőiben van egy szemernyi igazságérzet, ezt az ajánlatunkat kertelés nélkül elfogadják. ha ezt néni teszik, maguk adnak alapot arra, hogy a közönség, amely még a »Hiriap«-ról is feltételez némi jóhiszeműséget, megismerje azt a szellemet, amely ennek az orgánumnak a szerkesztését irányítja. Ä két ukrán tiszt Egy rejtély megfejtése A magyar proletárdiktatúra bukása óta többször foglalkoztak a lapok a két ukrán tisztnek a rejtélyes eltűnésével. A napokban bejárta a lapokat a hir, hogy a két ukrán tiszt gyilkosát Schwinguia Béla személyében a budapesti rendőrség elfogta s Schwinguia hosszas faggatás után bevallotta, hogy a két ukrán tiszt szemét ő szúrta ki. Egy Berlinben élő magyar nságiró most érdekes adatokat közöl velünk erről a két ukrán tisztről s azok meggyilkolásáról. Az adatokat a berlini magyar még a proletárdiktatúra alatt szerezte bizalmas utón, s eddig senkivel sem közölte. Most azonban, hogy az ukrán tisztek ügye előreláthatólag újabb áldozatokat követel, szükségesnek tartotta információit közölni. Elmondja, hogy a magyarországi proletárdiktatúra kikikiáltása idején két ukrán vörös hadseregbeli tiszt érkezett Budapestre. Jefimolt és Esmiroff. Mindketten Rakovszky gárdájához tartoztak s a legszélsőbbl baloldali irányt képviselték. Leninebbck voltak Leninnél s a legszigorúbb. legvéresebb terrort követelték, nemcsak a polgárság, hanem a szociáldemokrácia kiirtására is. Rakovszkyéknak mindinkább kellemetlenné kezdett válni a véresszájú Jeiimoff és Esmiroff s fölhasználva a magyar proletárdiktatúra kikiáltását, igyekeztek megszabadulni a két tiszttől. Kiküldték őket Magyarországra, »megfigyelő«-! megbízással. Jefimoff és Esmiroff azonnal érintkezésbe lépett a magyar kommunisták szélsőbal elemeivel és hamarosan megkezdték agiíációjukat a szovjet »szociáldemokratákkal túlságosan átitatott és gvengckezü« kormánya ellen. Agitációjuk a legnagyobb titokban maradt. A szovjetkormány megbuktató terveikbe csupán: Cserny. Garay. Schön, Szamuelly. Deák és még egy ismeretlen nevű terrorista volt beavatva. Az ukrán tisztekkel együtt nyolcon voltak az összeesküvők s naponta a Baross-térl Mári* templomban gyűltek össze tanácskozdsn2. A templom félelmetes csöndje és titokzatossága valósággal színpadi hatást keltett. Mind a nyolcán a legszigorúbb titoktartásra kötelezték magukat. Az ukrán tisztek javaslatára abban állapodlak meg, hopv az Ingadozó és erélytelen Kun-kormányt puccs utján megbuktatják s helyébe egy szigorú diktatóriumot ültetnek, mely a legvéresebb terrort alkalmazza a
