Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-31 / 30. szám

% oldal. BACSMEGYE1 NAPLÖ 1922. ianuár 31. azonban arra, hogy a névjegyzéke­ket csak február ötödikén kell a törvényszékhez beterjeszteni. A tör­vényhozó ezzel időt adott a hatósá­goknak arra, hogy a január 31-ig rendelkezésére álló adatokat február ötödikéig feldolgozzák. A Magyar Párt jegyzékeit tehát elkésettség miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a városi hatóságok nem akarják megsérteni a törvényt és a rendeleteket, kötelesek lesznek a bí­rósághoz történő átküldésig felhasz­nálni a rendelkezésére bocsátott adagokat. A Magyar Párt mindenesetre be­terjesztette névjegyzékét és a város a törvényt mindenképpen köteles végrehajtani és a párt névjegyzékét felhasználni. Hogy a városi hatóság eleget tesz-e ennek a kötelezettségé­nek, arra a névjegyzékbe felvett ma gyarok száma fog feleletet adni. Megszűnik a srabotic&i gyermekvédelmi osztály A gfyennekvédS1 választmány v7eszi át a hatáskörét Az u) kerületi főispánságok életbeléptével megszűnik Suboti cén a szociálpolitikai minisztérium gyermekvédelmi osztálya. A szu­­boticai osztály feloszlik és csak Novisadon, a kerületi főispánság székhelyén fog gyermekvédelmi kirendeltség működni. Mivel azon­ban a suboíicai gyermekvédelmi osztály működése szociális szem­pontból igen fontos és az itt sok intézkedést tett a gyermekvédelem érdekében,, meg kell teremteni már időben azt a testületet, a mely átveszi a gyermekvédelmi osztály teendőit. Erre a célra alakult meg Subo­­ticán a gyermekvédő választmány amely most kezdi meg működé' sét. Mive! a szociálpolitikai mi­nisztérium gyermekvédelmi ki­­rendeltségének likvidálását már megkezdték, kedden délután a gyermekvédő választmány Taba­­kovics Miklós polgármester-helyet­tes vezetésével ülést tartott a városháza kis tanácstermében, a melyen a választmány elhatározta ho*V *tv*szi a wyermekvéde’rtv Hamlet Mucsán Itta: Baedeker Egy1 vidéki városban nemrég színre került Shakespeare-nek Hamletje. s az előadásról egy kritikus, aki akkoriban épp ott tartózkodott és a darabot meg­nézte. a következő cikkel számolt be a lapjának. * ... Végre láttuk hát Hamlet-et is, a melyet az »előleges színházi jelentés« és a színes plakátok már hetek óta hir­dettek. A hires tragédiára nemcsak a színtársulat készült nagy buzgósággal és minden erejével, de városunk müveit közönsége is. amely az eddig előadott sofc mókás operett és léha bohózat után végre egy komoly drámai munkán is ©hajtott nevetni. Ha az igazgatónak és a rendezőnek is ez volt a célja, akkor gratulálunk nekik. Ezt a céljukat elér­ték. A hangulat a nézőtéren, bár a szin­tűiden elég szomorú események történ­tek. mindvégig vidám volt. s azok. akik az előadást végignézték, hazamencí jélesö megelégedéssel konstatálták, hogy »ilyen jói már régen mm mulat­tak.« S végre is. egy kabaré-estének nem lehet más a célja... Ä betanítás és a render elég gon­dos volt. s a kosztümirozás is korsze­rűnek látszott. Nem lévén ugyanis ha­tározottan megállapítható, hogy Dánia régibb történetének melyik századában látszik a shakcspeare-i remek, a szín­ház jehnczmesterc Igen ügyes történeti érzéket tanúsított, amikor a szereplő­ket olyan ruhákba öltöztette, amelyek szintén nem árulták cl, hogy mely szá­zadban voltak divatosak. így hát a jel­mezek és a jellemek közötti harmónia teljesen meg volt. ellenben nem hallgat­csztály vagyonát és ügyeinek kezelését, hogy igy ne szenved­jen az ügy érdeke. Egy bizottság fogja átvenni e szociálpolitikai minisztérium ki­rendeltségétől az ügyeket és ez a bizottság veszi át az osztálynak rendelkezésére álló pénzeket is, hogy az eddig gondozottak ezen túl se maradjanak támogatás nél­kül. A választmány elhatározta, hogy a legszélesebb mederben fogja tovább folytatni a gyermek­­védelem akcióját. Harc a sznboticai rendőrfőkapitány és a helyettese közt Beogradi lapok támadják Karakasevics főkapitányt Ellestétek az uj főkapitányhelyefíes beosztása korül A kormányváltozás után a városi közigazgatásban beállott személyi változások közül a legfontosabb Til­ing er György főkapitányhelyettes felváltása volt. A belügymiaisztéri­­rium a főkapitányhelyettes helyére Palmar Kálmán volt sentai városi tanácsost nevezte ki, Palmar azon­nal jelentkezett, azonban ezideig még nem vette át hivatalát. E tény mögött súlyos harc húzó­dik meg, amely a suboticai rendpr­­sé— már néhány hete folyik. Pal­mar főkapitányhelyettes ugyanis azért nem foglalta el eddig hivatalát, mert álláspontja szerint Karakase­­vlcs Gábor rendőrfőkapitány, aki­nek Tillinger bizalmas embere volt, őt animozitással fogadta és nem volt hajlandó neki azt a hatáskört biz­tosítani, amely a főkapitányhelyet­test megilleti. Emiatt sok suródás volt rnár a rendőrfőkapitány és uj helyettese között és az ellentétek végre is Pletikoszits András dr. fő­ispán elé kerültek, aki azonban ed­dig még nem döntött az ügyben. A suboticai politikai pártok is fog­lalkoztak már ezzel a harccal, amely­nek kétségtelenül van politikai éle is, mivel Karakasevics Gábor főka­pitány a demokratapárt exponensé, '.inig Palmar Kálmán, az uj íőkapi­­tányhelyettes a radikáiispártiioz tartozik és igy a radikális kormány által történt kinevezése és a demo­krata főkapitány mellé való helye­zése politikai tendenciával bir. A suboticai rendőrség belső harca most főképpen azért kívánkozik a nyilvánosság elé, mert a legutolsó napokban két beogradi lap: a Tri­­buna és a Balkan éleshangu táma­dást intézett Karakasevics főkapir tá«v ellen. Különösen a »Balkan« támadása éles, amely nyílt levélben hatjuk el azt az észrevételt hogy a színészek, s különösen azok, akik a fon­tosabb szerepeket játszák. nem állot­tak feladatuknak a shakespeare-i ma­gaslatán. A királyfi szeniéiyesitője pél­dául. bár nem éppen tehetségtelen ko­mikus, nem tudott »fölemelkedni« a szerep filozófiai mélységéig. Többször kacagtatta meg a közönséget mint az ugyanazon szerepben jeleskedő Salvini. Rossi vagy Kainz, de ezek meg — ne tagadjuk! — jobban tudták meghatni a nézőket. Mégis, bár a nevetők az ő ré­szén voltak, azt hisszük, hogy a szerző intencióit a nevezett külföldi művészek helyesebben interpretálták, mert az ál­talunk olvasott lítteraturából azt a be­nyomást nr/eríük. hogy a Shakespeare­­kutatók majdnem kivétel nélkül inkább komolynak, sőt tragikusnak, találták a dán királyfi érdekes alakját mint komi­kusnak. Anélkül, hogy az utóbbi néze­tet — már csak az eredetiségénél fogva i$ — teljesen el mérnök Ítélni, mi az általánosabb felfogás felé hajiunk s a különben derék színésznek azt taná­csoljuk. hogy e színműben máskor ját­­sza inkább Polóniuszt. akinek egész egyénisége határozottan közelebb áil a kómikum kedélyes birodalmához mint a Hamlet problémás alakja. Az a fiatal színésznő, aki Oféliának a szerepével próbált megbirkózni (s e bí­rókban. fájdalom, alul maradt), e tekin­tetben jobban találta el a komoly szín­mű hangját, ö nem nevettette meg a nézőket. — ellenkezőleg sajnálkozásra hangolta őket. úgy a szegény Ofélia szomorú sorsa mint a saját csekély te­hetsége iránt... Legjobban még az őtfl­­!ési jelenetek sikerüllek neki. amelye­ket az ambiciózus művésznő már a tra­gédia elején megkezdett, hadat üzenve annak a konvencionális felfogásnak, a követeli a belügyminisztertől Kara­kasevics Gábor főkapitány azonnali felváltását és a legsúlyosabb vádak­kal illeti őt. A támadásra, valamint a Palmar főkapiíány-helyetessel kapcsolatos ellentétekre vonatkozólag kérdést intéztünk Karakasevics Gábor főka­pitányhoz, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — Az ellenem irányuló támadá­sokra az a megjegyzésem, hogy a belügyminisztérium B. B. B. ügy­osztályán bárki betekintést nyerhet az ellenem lefolytatott vizsgálat adataiba, amelynek eredményekép­pen. engem teljesen tisztáztak ama vádak alól, amelyeket most megis­mételnek. Ezek a lapok, amelyek most újra sajtókampányt indítanak ellenem, különben sem sérthetnek engem meg. Mindenesetre szomorú, hogy ebben az országban minden­kit meg lehet büntetlenül vádolni a legsúlyosabb bűncselekményekkel. — Különböző okoknál fogva nem akarok az ügy indító okairól rész­letesebben beszelni, aminthogy Pal­mar főkapitányhelyettes esetéről is csak annyit mondhatok, hogy őt ugyanabba a beosztásba helyeztemi, amelyben Tillinger tőkapitányhelyet­­tes volt, a bűnügyi osztály élére, a mely osztály vezetője egyúttal a főkapitányt is helyettesíti. Hogy ez a beosztás egyeseknek nem tetszik, arról nem tehetek, de erre nem is lehetek tekintettel. Beavatott helyről egyébként úgy értesülünk, hogy a suboticai rendőr­ségen dúló személyi harcokról tudo­mása van már a belügyminisztéri­umnak is, amely rövidesen véglege­sen intézkedni íog az áldatlan hely­zet megoldása tekintetében. mely szerint a Hamlet »elhagyott sze­retője« a darab végén veszti el a lelke egyensúlyát. A királyné szeméiyesitője elég jó! játszotta meg Csiky Gergelynek a Nagymamáját, amelyre a játéka emlé­keztetett, s egész magaviseleté olyan volt. hogy egy a Hamieíénél kevésbbé előkelő és kevésbbé szubtilis jellem is elidegenedett volna tőle. Több király­női vonást várunk és kérünk egy ki­rálynőtől még akkor is. ha másodszor megy férjhez, ami egy kissé mindig a méltóság rovására megy, — de az egész méltóságnak még se kellene oda­veszni! Ugyanezt a kifogást kell emel­nünk annak a színésznek az alakítása ellen is. aki Claudius királyi ábrázolta. Ö se állott a helyzetnek és a trónnak magaslatán s nagyon meglátszott rajta, hogy nem született bíborban — amit egyébaránt vidéki színésztől igazán nem lehet kívánni. A jó ember (helyesebben: gazember) olyan »közönséges« volt. hogy minden gazságot elhittünk róla. a mivel Hamlet vádolta, s nemcsak a naiv karzat, hanem a raffir.ált páholy­közönség is szentül meg volt győződve „ a megrögzött cinkos gonoszságáról. Ez l utóbbi azonban nem vett részt abban a lincselésszerü igazságszolgáltatásban, a melyben a szegény színészi az ödödik felvonás végén részesítették a »tiszte­lői.« (A rothadt almák és narancsok, a melyek a színpadra szálltak, mind a karzat magaslatai felől érkeztek. Az elő­kelő közönség indlgnációja csak néma megvetésben nyilvánult meg.) Legjobbak még Rosenkrantz és Guil­­denstern voltak, akiket az ügyes dra­maturg teljesen törölt a színműből, hi­hetőleg nem azért hogy a tehetséges szerzőt korrigálja, hanem valószínűleg csak kielégítő személyzetnek hijján. Kár, A radikális pártnak magyar jelöltje lesz Zeníáa Sentáról jelentik: Vasárnap Sen­­tán tartózkodott Radonics Jován egyetemi tanár, a suboticai radikális párt listavezetője, ahol tárgyaláso­kat folytatott a Magyar Párt vezető­ségével. Radonics azt ajánlotta, hogy a Magyar Párt tagjai lépjenek be a radikális pártba, mert ezáltal a magyarság érdekeit sikeresen meg tudják védelmezni. Sóti Ádám dr., a sentai Magyar Párt elnöke kijelen­tette, hogy a magyarság politikai állásfoglalásáról február 4-ikéignem lehet érdemlegesen tárgyalni, mert csak akkor fog eldőlni, hogy a ma­gyar nemzetiségű polgárokat felvet­ték-e a választói névjegyzékbe. Kö­zölte továbbá Sóti, hogy a radikális pártba való belépés már azért sem lehetséges, mert a Magyar Párt a márciusi választásokon teljesen ön­állóan és a többi pártoktól függetle­nül akar működni. Vasárnap a sentai radikális párt megejtette a járási jelölést. A sentai járásban a párt Vuics Jócó földbir­tokost. helyetteséül pedig Schramm Nándor ékszerész, ipartestületi .alel­­nököt jelölte. Ennek a jelölésnek főként az az érdekessége, hogy Schramm Nándor a Magyar Párt tagja és a jelölés folytán csak ezután fog be­lépni a radikális pártba. Schramm jelölését azzal magyarázzák, hogy ezáltal a radikális párt a magyar párthoz tartozó iparosokat és keres­kedőket a saját számára akarja meg­nyerni. A sentai Magyar Párt köré­ben ezzel szemben szilárdan bíznak abban, hogy az ottani magyarság e személyi tekintetek miatt nem hagy ­ja megbolygatni a párt egységét és Schrammnak a radikális párt ré­széről történt jelölése esetén is egy­ségesen és hűségesen kitart a Ma­gyar Párt mellett. A sentai demokrata párt is jelölő értekezletet tartott vasárnap, ame­lyen elhatározták, hogy Jurisics- Sturm Pál nyugalmazott táborno­kot, a nacionalista országos szerve­zet beogradi elnökét fogják a sentai járásban jelölni. A demokraták meg­bízásából dr. Zagorica Beogradba utazott, hogy a jelölést a tábornok­kal közölje. hogy Horatiót is nem sülyesztették el. de hát ő nélkülözhetetlen volt s nélküle Ham, leinek sincs jogosultsága a színpadon. A kettőre el lehetett mondani: var no­bile fratrum, de — sajnos — csak gu„ nyos értelemben, mert bizony egyiken se látszott meg. hogy valaha a witten­bergi egyetemen tanult, aminek pedig ilyen előkelő uraságokon nyoma szokott mutatkozni. Az egyetemi tanulmányok hiányának volt a bizonyitéka valószi­­niileg az is, hogy Hamlet ur az ő Ho­ratio barátját néhányszor Horáciusnak szólította. Egyetemet végzett ifjúval ilyen lapszus nem szokott történni. Úgy látszik, vidéken még nem lehet klasszikus müveket egészen periektől adni. pedig illúzió-keltéshez bizonyos, tökéletesség kell. A Szellemet például kissé — hogy is mondjuk csak? — szel­­lemszerübben kellett volna színpadra állítani, hogy legalább a »gyöngébbek« (Hamlet és a karzat) higyjenek igazán benne. De ő olyannyira materiális volt. s a huš meg a vér annyira kiabált le róla. hogy még a legmagasabb kakasülő hiszé, kény látogatója se ült föl neki. Egészben elmondhatjuk Oféliával: óh. jaj nekem. Hogy amit láttam, láttam; és viszont. Hogy amit látok látom az iszonyt! Az előadásért különben a morális fe­lelősség néhai Podmaniczky Frigyes bá­rót terheli, aki egy könnyelmű percben azt a hires kijelentést tette, hogy »Sha­­kespeare-t vagy jól kell adni vagy se­hogy. de mindenesetre adni kell.« Ilyen az a »mindenesetre*, amelyet a szín­igazgató ur jólszervezett társulata teg­nap este produkált.

Next

/
Thumbnails
Contents