Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-04 / 3. szám
1923. január 4. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A Német Párt még nem kötött választási paktumot Kém alkuszik a választójog felett A beogradi sajtóban az utóbbi Időben gyakran merültek fel olyan hírek, hogy az Országos Német Párt egyik vagy másik párttal választási megegyezést kötött. A Német Párt hivatalos lapja, a „Deutsches Volksblatt" szerda esti számában megcáfolja ezeket a híreket. — A Német Párt zsombolyai nagygyűlése után — írja a Volksblatt — hamarosan érintkezésbe léptek egyes pártok a német párt vezetőségével. De ezek a tárgyalások, amelyeket más irányú ta pogatódzésok is követtek, eddig semmiféle kézzelfogható eredményre sem vezettek, miután azok csak arra irányultak, hogy egyes pártok man dátumaikat a németek szavazataival biziositsák. Evvel szemben a pár tok képviselői csak arra kötelezték magukat, hogy keresztül viszik a németeknek a választói névjegyzékekbe való felvételét. Magától értetődik, hogy a pártvezetőségnek az ilyen ejánlatokat vissza kellett utasítania. — Egy nemzetközi egyezményekben biztosított jogot nem lehet zsarolás vagy üziet tárgyává lealacsonyítani. A Nemei Párt vezetősége azon az állásponton van, hogy a választók felvétele a névjegyzékekbe tisztán jogi és nem po itikai kérdés. A pártvezetőség az összes pártoknak, amelyek közeledést kerestek, minden kétséget kizáróan tudtára adta, hogy érdemleges tárgyalásokba csak akkor bocsájtkozik, ha a választói listákba való felvétel kérdése végleg tisztázódott. A jegyző, az Írnok meg a csendőr... fiiért nem alakul meg Baranyában a Magyar Párt? Miért tiem alakult meg mindez- Sdeig Baranyában a Magyar Párt, holott a lakosság túlnyomó része magyar? Sokak előtt érthetetlen ez ti körülmény és varinak, akik hajlandók az ottani magyarság rovására írni ezt a mindeneseire sajnálatos negatívumot. A baranyai viszonyokkal ismerősek azonban megadhatják a feleletei: nem a politikai öntudat hiánya okozza ezt, hanem a — félelem. A baranyai magyarság nem mer megmozdulni, nem mer önálló politikai életet kezdeni, nem mer szervezkedni. Falusi jegyzők és csendőrök terrorja dühöng még mindig ebben a szép, kedves országrészben, amelynek népe a legbékésebbek és a legszorgalmasabbak közül való. A baranyai magyarok földjén az alantas hatósági közegek a kisistenek és úgy viselkednek, mintha ez a rész még mindig ellenséges terület volna. Nem mer itt senki megmoccani, mert a segédjegyzők, az írnokok és a csendőrök lázadókat, titkos forradalmárokat sjtenek minden bokorban, minden faluban, minden kunyhóban. Baranyában még mindig levélfcenzura van, a postaszolgálat botrányos, a levéltitok szentsége, a melyet az alkotmány és a törvény biztosit, itten ismeretlen fogalom. Itt megtörténik az, hog-*' régi, kifogástalan minősítésű tanítókat rövid utón, indokolás nélkül, nyugdíj nélkül egyszerűen elcsapnak._ Legutóbb ilyen igaztalan elbánásban részesült három tanító, akiket azzal a megoldással dobtak ki kenyérkereső állásukból, hogy nagykorú fiaik Magyarországon laknak. Az elmúlt nyáron a határra átdobott baranyaiak között több tanító volt. akik közül kettőt, mikor viszszatértek azért bocsátottak el állásukból, mert állomáshelyeiket engedély nélkül elhagyták. Hiába bizonyítgatták, hogy a hatóság dobta őket át a határra. Ilyen körülmények között maholnap tanítók nélkül marad a baranyai magyar nép, az iskolákban szünetel a tanítás, esztendőre vagy kettőre megduplázódik az irni-olvasni nem tudók száma. Panaszra nem mer menni senki. Mert mindenki fél a jegyzőtől, az Írnoktól, meg a csendőrtől. így fest az alkotmány, meg a szabadság Baranyában, i is fog történni, de az abba utólag felvett polgárok már nem vehetnek részt a márciusi választásokon. Ezek a névjegyzékek ugyanis már nem erre a választásra készülnek. A következő választásokon természetesen már részt vehetnek ezek a választók is.« Novisadon egyébként eddig összesen 125 magyar nemzetiségű adott be felszólamlási kérvényt és csütörtökön is újabb tömeg felszólamlásra számítanak. A zsidó nacionalista szervezet is felhívta tagjait, hogy a szervezet utján éljenek felszólamlási jogukkal. Miniszteri rendelettel fogják szabályozni a munFaszuneti napokat Vizkereszí, szerb karácsony és a királyné születésnapja A munkaszüneti napok szabályozásának kérdésében, mint tegnap már jelentettük, a suboticai rendőrség szerdára értekezletet hívott egybe, hogy a suboticai kereskedelmi és ipari érdekeltségek és az egyes vallásfelekezetek papjai az iparhatósággal egyctéríőles állapítsák meg az egész év tartamúra a feltétlenül megtartandó munkaszüneti napokat. A rendőrséget ennek az értekezletnek az egybehivásánál az a meggondolás vezette, hogy a kereskedelmet és ipart nem lehet megkárosítani a gyakran egyinásratorlódó munkaszüneti napok szaporításával és az állandó bizonytalanság megszüntetése érdekében szükséges a munkaszüneti napok előzetes megállapítása. A szerdai értekezletet meg is tartották a rendőrségen és azon az az alapelv volt irányadó, hogy a kérdést lehetőség szerint úgy szabályozzák, hogy a katolikus ünnepeken ne kötelezzék a görög keleti vallásit kereskedőket az üzletek bezárására, viszont a görög keleti egyházi ünnepeken a másvallásu kereskedők tarthassák nyitva üzleteiket. Egyöntetű teljes munkaszünet pedig csak mindkét felekezet legnagyobb ünnepein és a hivatalos állatni ünnepeken lenne. Az értekezleten azonban a subotocai Lloyd képviselői kijelentették, hogy a novisadi kereskedelmi és iparkamara már interveniált a kormánynál a munkaszüneti napok napok megállapítása érdekében és ennek eredményeképp a legközelebbi napokban már megjelenik az a miniszteri rendelet, amely az ünnepnapok megtartásának kérdését az 1923. évre szabályozni fogja, az egész országra nézve egyöntetűen. Éppen ezért az értekezlet nem is hozott végleges döntést, hanem csak a legközelebbi ünnepek megtartására nézve határozott. Ennek értelmében január ö-án, szombaton, Vizkereszt ünnepén délig lehetnek nek nyitva az üzletek, vasárnap, a szerb karácsony első napján egész nap teljes munkaszünet lesz, hétfőn, karácsony napján pedig_ délelőtt 10 óráig tarthatók az üzletek nyitva. Kedden, a királynő születésnapját hálaadó istentiszteletekkel és díszkivilágítással ünnepük, azonban munkaszünet ezen a napon nem lesz és a hétfői hetipiacot is keddre halasztják el. Görög keleti ünnep lesz még januárban 19ién, a szerb Vizkereszt napja, amelyen rendes vasárnapi munkaszünet tartandó és mivel ez az ünnep péntekre esik, a hetipiacot az előző napon, vagyis csütörtökön tartják meg. A további ünnepek megtartására, illetőleg a munkaszünet elrendelésére nézve az értekezlet nem döntött és az iparhatóság sem fog addig határozni, amíg az ezen kérdést szabályozó miniszteri rendelet nem fog intézkedni. A kisantant újabb lépésre készül a me gyár kormány ellen Prágából jelentik: A Benes külügyminiszterhez közelálló »Csesko Slovo« értesülése szerint a kisantant államai újabb erélyes lépésre készülnek a magyar kormány ellen, mert — a lap szerint — annak működése és magatartása folytán fenyegetve érzik Középeurópa békéjét. Eddigi eljárásukhoz hasonlóan a kisantant újabb kollektiv jegyzéket fog intézni valamennyi tag-állam kormánya nevében, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a magyar kormány nem hajtja végre a békeszerződés rendelkezéseit. A prágai lap azt is tudja, hogy ezzel az akcióval egyidöben a kisantant a nagyhatalmak figyelmét is fel fogja hívni a magyarországi eseményekre. Közölni fogják, hogy a nagyhatalmaknak be kell látniok, hogy- az utódállamok nyugalma mindaddig nincs biztosítva, inig Magyarországon a mai rendszer van uraimon, mert a jelenlegi magyar kormányzati rendszer megakasztja az utódállamokat békés fejlődésükben és így káros az utódállamokra. Uj háborúra készülnek a görögök és a törökök A lausannei konferencia csődje A lausannei konferencia szerdai ülésén Lord Curzon válaszolt a törökök legutolsó jegyzékére, amelyben határozottan kijelenti, hogy Anglia semmi körülmények között sem hajlandó a törököknek Mossoulra vonatkozó követeléseit teljesíteni. A nemzetiségi kisebbségek bizottságában a tárgyalások szerdán teljes megegyezéssel végződtek. A törökök elfogadták a kisebbségek védelmére vonatkozó feltételeket. Ennek értelmében a békeszerződés életbelépte után bizottságot alakítanak, amely törvényt fog kidolgozni a nemzetiségi kisebbségek jogairól és védelméről és ellenőrizni fogja e törvény végrehajtását A kidolgozandó törvényt mint kötelező függeléket a békeszerződéshez csatolják. A bizottságban a görögök is delegátust küldenek. Konstantinápolyi jelentések szerint Mossoulnak és környékének török lakossága körében erős forradalmi mozgalom észlelhető az angol protektorátus ellen és a lakosság erőszak utján is Törökországhoz akar csatlakozni. Kemal pasa elégedetlen a lausannei konferencia eddigi eredményeivel és azzal fenyegetőzik, hogy az egyes államokkal külön békét fog kötni. A lausannei konferencia válsága következtében Görögországban szemmelláthatóan megváltozott a hangulat. Beavatott körök véleménye szerint a konferencia eredménytelensége esetén ismét sor kerül a hadműveletekre. Pandalos hadügyminiszter átvette a csapatok főparancsnokságát. Macedóniában a csapatokat megerősítették, a városokban uj osztagokat állítanak fel, amelyeket azonnal a tráciai front felé visznek. A gyalogság és a flotta meglehetősen kiheverte a veszteségeket, a tüzérség gyengesége azonban még mindig csökkenti a haderők harcképességét. Az angorai kormány a görög liadikészülődésekke! szemben megfelelő ellenintézkedéseket tesz. A török hadvezetőség négy hadosztályt mozgósított és további két korosztály behívására megtették az előkészületeket. Minden intézkedés készen van az uj háborúra. Veszedelemben a magyarok választójoga Csak azok szavazhatnak az uj választásokon, akik a múlt évi névjegyzékekben szerepelnek Éppen tegnap adtunk hirt arról, hogy egy miniszteri rendelet elrendelte a nemzetiségek felvételét január 31-ig a választói névjegyzékekbe. Ez a rendelet azt a reményt ébresztette fel mindenütt a nemzetiségek között, hogy végre mégis hozzájutnak a legelemibb állampolgári joghoz és ők is résztvehetnek a választásokon. Nem telt bele huszonnégy óra és kiderült, hogy megint hiúnak bizonyult ez a reménység és nemzetközi szerződések, alkotmány és törvények ellenére a közigazgatási hatóságok megakadályozzák a paoirosjog valóra válását. Kedden a novisadi főispán kl 1 jelentette a Bácsraegyei Napló tudósitója előtt, hogy a január 31-ig kiigazított névjegyzékek alapján fogják lefolytatni a választásokat. Szerdán visszaérkezik Beogradbó a novisadi polgármester és kijelenti, hogy éppen ellenkezőleg, a minisztérium nem ezt akarja. Novisadi tudósitónk jelenti, hogy felkereste a Beogradbó! visszaérkezett Stefanovics Zsarko polgármestert, aki a választói névjegyzékek ügyében felvilágosításokért utazott a belügyminisztériumhoz. A polgármester a következőket jelentette ki: — »Tegnap eljártam a belügyminisztériumban és ott azt a felvilágosítást kaptam, hogy a március 18-iki választásokon csak azok a választók vehetnek részt, akiket január 6-án lezárt névjegyzékekbe felvettek.« Tudósítónk közbevetésére, hogy a kedden megérkezett belügyminiszteri rendelet szerint január 31-ig fel kell venni a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárokat is. a polgármester ezt válaszolta: — »Tudom, hogy ez a rendelet megérkezett. Ez a kiigazítás meg
