Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-06 / 5. szám
1923. január 6. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal. Horgoson inzultáiták a Magyar Párt sentai szervezetének társelnökét Horgosról jelentik: Csettle János dr., a sentai Magyar Párt társelnöke újévkor Horgosra utazott, hogy részt vegyen az ottani magyarság szervezkedési előkészületeiben. Megérkezése után a horgosi vasúti vendéglőnél ismeretlen egyének megtámadták és inzultáiták. A Bácsmegyei Napló munkatársa előtt Milics horgosi jegyző kijelentette, hogy miután feljelentés mindeddig nem történt, nem állt módiálban az eljárást megindítani. A támadásról csak magánúton értesült, de annyit sikerült megállapítania, hogy a támadást nem horgosiak, hanem átutazó dobrovoljácok követték el. .Mint értesülünk, dr. Csettle, aki Beogradban résztvesz a kormányává! a magyarság választójog ügyében folyó tárgyalásokon, ez alkalommal a kormánynak jelentést fog termi megtámadásáról. Merénylet Rassin ellen A csv á pénzügyminiszter súlyosan megsebesült — Á merényiét letartóztatták A politikai gyilkosságok sorozata ugylétszik még mindig nem zárult !e, az elvalcuitság és gyűlölködés még mindig revolverre! intézi el poiitikni ellenfeleit. Nem rég Narutovic lengyel köztársasági elnököt terítette le a féktelen fa ratizmus fegyvere, ma pedig Russin csehszlovák pénzügyminiszter eüeni merénylettel igazolta azokat, akik n gyűlölködés és elvetemültség újabb eredményeinek bekövetkezését biztosan várták. Rűssin csehszlovák pénzügymi niszter ellen csütörtökön elkövetett gyilkos merényletről az alábbi távirat számol be: Prágából jelentik: csütörtök délelőtt kilenc órakor Rassin pénzügyminiszter ellen egy fiatalember merényletet követett el. Amikot Rassin elhagyta lakását és be szállni készült autójába, a fiatal embsr, «ki már várta a hivatalába induló minisztert, közelről vevőivérből két lövést adott le rá. A minisztert az egyik golyó súlyosan megsebesítette. Rassint beszállították az egyik szanatóriumba. A merénylőt, akit rögtön letartóztattak. Sopel Józsefnek hivjnk, biztosítási tisztviselő. Kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy nem tartozik egyik politikai párthoz sem, a merényletet tisztán azért követte el, mert Rassin politikai szereplését károsnak tarlóba. A merénylő kijelentette, hogy már régebben merényletet tervezett Rassin ellen és e célból egyszer elrejtőzött a pénzügyminisztérium folyosóján, azonban akkor a pénzügyminiszter egy nő társaságában távozott és ezért nem hajtotta végre tervét. Délben az a hír terjedt el Prágában, hogy Rassin meghalt, a mit azonban már megcáfoltak. Az Ipodoli-szanatoriumban, ahol Rassint ápolják, azonban kevés reményük van az orvosoknak a súlyosan sérüli t, nzügyminiszter életben mer. d r Szerbek a mai Magyarországon i. A budai egyházközség főpapja a magyarországi görögkeleti egyházközségek életéről Ezzel a cikkel egy cikksorozat közlését kezdi el a Bácsmegyei Napló. A cikksorozatnak célja: a Magyarországon élő s magas pozíciókat betöltő szerbek nyilatkozatain keresztül bemutatni a mai Magyarország szerbségének életét, szabadságát, politikai, gazdasági és kulturális elhelyezkedését. Azt akarjuk elérni, hogy ebben a nagyjelentőségű kérdésben tisztán lásson minden szláv és minden magyar. Amikor retorziós tervek és represszdliás követelések mérgezik a politikai közszellemet, úgy véljük, nagy szolgálatot teszünk azzal, ha a legilletékesebbektől származó dokumentumokkal mutatjuk be a magyarországi szerbek életét. El fog előttünk vonulni a magyarországi szerbek életének minden megnyilatkozása: egyházaik sorsa, vallásuk gyakorlásának szabadsága, iskolájuk élete, az államszolgálatban és gazdasági életben való elhelyezkedésük, a szerb intézmények működése stb. Megcáfolhatatlan bizonyítékokat fogunk szolgáltatni annak a kérdésnek eldöntéséhez, hogy a viszonosság címén az alkotmányon község a budai egyházközség püspöksége alá rendelve, amelynek püspöke ezidcszerint Zubkovics György. A püspök ur állandó székhelye Szentendrén van. A magyarországi egyházközségek egyeteme a karlócai patriarchátus fenhatósága alatt áll. A karlócai patriarcháva! való érintkezés, ami az egyházi ügyeket illeti, teljesen szabad. A nehézségek csak abból származnak, hogy a közlekedés is nehezebb ma Karlócával, mint mikor nem voltak határok közöttünk. A szerb iskolákra vonatkozóan semmiféle különösebb változás nincsen. Az iskolák működését nem akadályozzák. Természetesen a tantervezetet, mint eddig is, be szoktuk mutatni a kultuszminiszter urnák, aki azonban meglehetősen toleránsán kezeli kulíurügyeinket. — Magyarországon általában liberálisan kezelik egyházközségeinknek minden ügyes-bajos dolgát. Panaszunk cupán a baranyai úgynevezett evakuált kerületben aki d Itt a szerb-horvét szlovén csapatok kivonulása után üldözték a szerb egyházközségeket, egyik iskolánkat és a pap lakását eirekviráiták. A kultuszminiszterhez fordultunk ebben az ügyben orvoslásért és úgy löíss József, mint utóda, Klebelsberg Kuno miniszter urak részéről ígéretei kaptunk arra, hogy ezek a sérelmek minden tekintetben orvosoltatni fognak. Reméljük, hogy rövidesen ezen a területen is ugyanaz a szellem fog uralkodni ebben a tekintetben, ami Magyarország többi részein. Elmondta még az esperes ur, hogy a görög-keleti ünnepek előtt nagy az érdeklődés az istentiszteletek iránt a hívek körében. Beszélt továbbá a Thökölyánumról és a többi szerb intézményről, amelyek a régi kereteik között működnek továbbra is. Erről a következő cikkekben fogunk beszáA júszivü Halál irta: Gödény t Zoltán Dr. Vérmes Edét már többször kereste a Halál a lakásán, de sohasem találta odahaza. Egyszer, lehet annak körülbelül félesztendeje pont éjjel tizenkettőkor ment el a Hálái dr. Vérmesékhez, gondolta, hogy akármilyen elfoglalt ember is az ügyvéd ur. ebben az időben mégis csak otthon tartózkodik. Ezúttal is pechje volt a szegény ügybuzgó Halálnak: dr. Vérmes megint távol volt. — Valami hagyatéki tárgyalásra utazott el a nagyságos ur vidékre! — mondotta az álmos szobalány, aki a nagy csengetésre ajtót nyitott neki. A Halál, akit az emberek olyan sokszor becsapnak, az orránál fogva vezetnek. leverten távozott. Mikor már kint volt az utcán, eszébe jutott, hogy hátha hazudott a szobalány. A hálószoba felül ugyanis világosságot látott kiszü. rődni az udvarra a Halál és ez szöget ütött a fejébe. Visszament hát a villához, átmászott a vasrácsos kerítésen és lassan a hálószoba ablakához lopózott. Szerencséje volt a Halálnak, mert a függöny kissé felcsúszott az ablakon és ezért egészen kényelmesen belehetett látni a diszkréten megvilágított szobába. Csakugyan igaza volt a szobalánynak: dr. Vérmes Ede nem volt odahaza. Ellenben az az ur, aki ott teázott dr. Vérmes Edéné szül. Vimerly Mancivai, Ügy viselkedett, mintha odahaza volna. Viszont dr. Vérmes Edéné szül. Vimerly Manci úgy viselkedett, mintha nem volna odahaza. — A fene egye meg — moudotta az ismeretlen úriember őnagyságának — miközben dupla adag rumot töltött a teájába — de megijedtem az előbb, mikor az uradnak az a buta kliense felcsengette a házat Azt hittem, hogy az urad érkezett meg. Már éppen kiakartam ugrani az ablakon. — Milyen gyávák vagytok ti férfiak! mondotta dr. Vérmes Edéné szül. Vimerly Manci megvetően. — Hát olyan borzasztó dolog lett volna az, ha itt talál? Sőt ellenkezőleg: amilyen vérmes ember, rögtön megütötte volna a guta s akkor végre örökre egymásé lehettünk volna. Vagy nyomban megindította volna a válópert s akkor most. elvehetnél. Direkt sajnálom, hogy nem íz uram volt, hanem valami ostoba vidéki paraszt, aki azt hiszi, hogy éjjel is fellehet verni álmából az ügyvédet. — De hátha nem igy történt volna — morfondírozott tovább az ismeretlen úriember. — Hátha revolvert rántott volna elő és agyonlőtt volna? Brr! Rossz erre még gondolni Is. — Csacsikám! — magyarázta özv. Vérmes Edéné szül. Vimerly Manci — az uram nagyon gyáva ember és roppant fél a haláltól. — Ami azt illeti — válaszolta az ismeretlen ur — én is nagyon félek a haláltól. Ne is beszéljünk róla. Pláne most, hogy olyan nagy a tífuszjárvány. — Hát ne beszéljünk róla — hagyta rá édes kacagással dr. Vérmes Edéné szül. Vimerly Manci — inkább szeressük egymást. Szeressük egyást. mint ezelőtt tiz perccel szerettük egymást. Mert rövid az élet és hosszú a halál. — Brr! utár megint ez a csúnya szó. hogy halál! — mormogta kedvetlenül az ismeretlen úriember és felkelt az asztaltól. Hát én most megyek — mondotta és távozás előtt rendbehozta a nyakkendőjét. — Bizonyosan nem szeretsz már! — duzzogott ennivalóan bércig kis pofikát rögtönözve az ennivaló dr. Vérmes Edéné szül. Vimerly Manci. Mond, sze-és törvényeken túl mi illeti me, az S. H. S. királyság magyarsá gát. A cikksorozat első cikke itt kö vetkezik: A régi Magyarországon 2135gi rögkeieíi egyházközség volt. I trianoni békekötés óta ezeknek száma 69-re apadt le. Ezeknek a egyházközségeknek a helyzetére Zubkovics György görögkeleti püs pök, főrendiházi tag von hivatvi elsősorban nyilatkozni. A püspö! urat — sajnos — nem taléitu! otthon és így n budai egyház község főpapját, N delykovics Véli mir esperest kerestük fel. Nedely kovics, a budai szerbek esperese igen szeretetreméltó ember, ak először elhárította magától a nyi latkozás tisztét, mondván, hogy ez elsősorban Zubkovics püspökre tartozik, kérésünkre végül mégis hajlandó volt nagy általánosságban nyilatkozni a magyarországi szerb egyházközségek helyzetéről. — A trianoni békekötés óta — mondotta — hatvankilenc szerb egyházközség van Magyarországon. Ezeknek a helyzete lényegében alig változott. Mindannyi egyházmolni. — Hogyne — mondotta az Ismeretlen úriember és felvette a télikabátját. — De most tudod mamuskám nagyon fáradt vagyok. Halálosan fáradt. Olyan furcsán érzem magám. Az a csengetés az előbb olyan különösen hangzott. Mintha a lélekharang szólalt volna meg . . . — Eridj te mafla! kiáltott rá mérgesen dr. Vérmes Edéné szül. Vimerly Manci. — Halálosan fáradt vagy, mikor halálosan szerelmesnek kellene lenned. — Jaj, éppen attól félek — nyafogta megborzongva az ismeretlen úriember, — hogy egyszer, előbb utóbb csak ugyan elmondhatom majd, hogy halálos szí. telembe estem. Vagy lelő az urad egyszer még, mint a kutyát, vagy pedig egyszer, ha mint most ilyen íelhevülteu. igy átizzadva megyek el tőled ki a hideg, téli éjszakába még majd tüdőgyulladást kapok. Most is direkt félek kimenni igy. nincs rajtam Jäger-alsóruha. Ez is a te lelkeden szárad majd, mert mindig azt mondod, hogy úriember, pláne ha vizitbe megy, nem hord Jager-alsót . . . Dr. Vérmes Edéné szül. Vimerly Manci azután kétszer pofonvágta és kidobta az ismeretlen úriembert, aki sietve távozott az ablakon. * A Halál, aki tudvalévőén eléggé naiv lélek és éppen azért nagyon sokan büntetlenül játszanak vele. nagyon sokan alaposan kihasználják a' tapasztalatlanságát és a becsületes voltát, különösen a miniszterek, a diplomaták, a tábornokok. a papok és az orvosok, — a Halál mélyen megbotránkozva távozott a villa kertjéből. — Az emberek nem méltók arra, hogy éljenek, de ha már élpek. nem méltók arra. hogy meghallanak. — mondotta saját magának felháborodva. — Örökké élniök kellene, a végtelen idők végtelen végéig, élniök kellene az ő utálatos, piszkos, bűnös éietiiket, hogy a kétségbeesésig megcsömöröljenek. hogy halálosan megundorodjanak az élettől. A Halál, aki teíőtől-talpig tisztességes, egyengondolkodásu nyárspolgárias érzésű, nehéz hivatását lelkes szeretettel végző egyén volt, a szive mélyéig megsajnálta a szegény dr. Vérmes Edét, akit mig hagyatéki tárgyalásokra jár vidékre, a felesége szül. Vimerly Manci rutul megcsal mindenféle gyáva fráterekkel. Roppantul megharagudott a csalfa asszonyra és ugyancsak méltó harag fogta el a szemtelen léha fickó, a szóban forgó ismeretlen fiatalember iránt. — Ezt a derék úriembert, ezt a szegény szerencsétlen felszarvazott dr. Vérmes Edét nem viszem el — mondotta kemény elhatározással. Hadd éljen szegény. De becsületszavamra mondom, azt a piszok disznót, aki úgy visszaélt a rokonszenves úriember jóhiszeműségével. nem engedem tovább visszaélni, de még élni sem. Én úgy éljek! . . . Ezután a Halál végleg elejtette azt a tervét, hogy dr. Vérmes Edét, akit oly régóta kerülgetett, magával vigye Eiienben mindén igyekezete arra irányult, hogy az ismeretlen úriembert üstökön ragadja és az erkölcs nevében bosszut álljon dr. Vérmes Ede helyett. A dolog azonban nem ment könnyen. A Halál ugyanis nem tudta, hogy ki az az ismeretlen úriember. Egyáltalában nem volt birtokában semmiféle személyi adatnak. Nem tudta, hogy hívják azt a disznó frátert, hol lakik, mi a foglalkozása. hány éves. mi a vallása, volt.e már katona? Ellátogatott még néhányszor éjszakánkint dr. Vérmesek villájához. de sohasem találta ott az illető piszok úriembert. A hálószoba csendes
