Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-26 / 25. szám
/ 1923 január 26. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A zürichi boszorkány tánc Csütörtöki nyitás: 5*40, Zárlat: 5*10 Egy héttel ezelőtt, csütörtökön indult meg a dinár rohamos zuhanása Zürichben az 5 centimes kurzus alá és két nap alatt, október 19-ikéig 1 centime alá sülyddt a jugo-korona. A háromnapos belföldi tőzsdeszünet után, — amikor a magánforgalomban 145—150 dinárt fizettek nálunk a dollárért, — a beogradi lapok szerint a belföldi tőzsdéken hétfőn Sztojadinovios pénzügyminiszter a valutapánikot csak úgy tudta megákadályozní, hogy 4.80-as zürichi nyitóárfolyamot jelentett a tényleges 3.75 centimes árfolyam helyett Ennek a trükknek volt a következménye, hogy a beogradi és zagrebi tőzsdéken a dinár három fekete napján a külföldi fizetési eszközök árfolyama nem követte a zürichi paritást A pénzügyminiszternek ez a fogása utólag szerencsés manővernek bizonyult, mert a válságos tiz nap alatt amikor pénzünk értéke rohamosan 5.35-től 3.60-ig esett, majd Újból feljavult 5.40-ig, nagy megrázkódtatásoktól és a spekuláció tulhajtásától kimélte meg a jugoszláviai pénzpiacot. Csütörtökön délben, — a szerdai 4.75 centimes záróárfolyam után, — 5.40 centimes kurzussal indult Zürichben a dinár, ami egy nap alatt százalékos javulásnak fele! meg: fiz árfolyamemelkedés a pénteki 3.60 centimes legmélyebb árfolyam után pedig hat nap alatt pontosan 50 százalékot tesz ki. A zárlatig ismét némi lanyhulás állt be és a kurzus 5.10 centimesig esett vissza. A zürichi árfolyam-javulásnak megfelelően csütörtökön a beogradi és zagrebi tőzsdéken erős visszaesés volt észlelhető a külföldi devi-, zák kurzusában. Mig a dinár esésekor tőzsdéink nem követték a zürichi ugrást, — a javulást ma teljes értékében eszkomptálták a zürichi paritásnak megfelelően. így a dollár a szerdai 106 dináros kurzusról 97 dinárra, a francia frank. 705-ről 685- * re esett vissza és a többi devizák is lényegesen olcsóbbodtak. Teljesen homályosak azok az okok, amelyek két hét óta a dinár zürichi boszorkánytáncát előidézték, mert sem a bel- és külpolitikai, sem pedig a pénzügyi helyzetben nem merültek fel ez idő alatt olyan kedvező, vagy kedvezőtlen változások, amelyek az ötvenszázalékos árfolyamváltozást indokolttá tették volna. A zürichi misztikumot talán az a svájci lap fedi fel, amelyik a külföldi pénzüzérek lelkiismeretien spekulációjának tulajdonítja az árfolyamok tápcát. Az egyik zürichi lap a dinár árfolyamhullámzásával foglalkozva azt írja. hogy a spekuláció, amely a német, lengyel, osztrák és magyar valutát, a gyenge valutákat teljesen tönkretette, most az úgynevezett közép-valutákra, a dinárra, cseh koronára és leire vetette magát A háboruvesztes országok pénzértéke volt elsősorban alkalmas a spekulációra, amelyeknek kurzusát Zürichben olyannyira tönkretették, hogy további tőzsdei manővert már nem érdemes velük folytatni. így történt az osztrák valuta »megszilárdulása« békeárfolyamának egytizennégyezredrészén, a magyar korona »stabilizálása* a békeérték ötszázadrészén, a lengyel és német márkát is már nullákkal és tizezredcentimekkel jegyzik. A font, dollár, a holland, svéd. norvég valuta erős ä spekulációra, a legalkalmasabb tehát a többi középeurópai pénz arra. hogy a mesterséges és tényleges okok nélkül való ársülyesztés es áremelés zavarában a külföldi pénzhiénák halászhassanak. A zürichi lap ezzel magyarázza a dinárfiák egyik napról a másikra bekövetkezett titokzatos zuhanását és feltörését és ezt a magyarázatot e! fcell fogadnunk azért is, mert más magyarázatát nem lehet találni a zürichi kurzusok boszorkánytáncának. Rohamosan esik a gabona ára A zürichi valutatánc a gabonapiacon is erősen éreztette hatását úgy a rohamos áremelkedés, mint a hirtelen áresés tekintetében. A 3.60— 4.440 centimes dinár-kurzus idején mindenki szabadulni akart a pénzétől és a búza árát 1750 koronáról egészen 2100 koronáig, a 0-ás liszt árát 2400 koronáról 3100 koronáig hajtották fel és eladó alig akadt. A dinár emelkedésének hirére csütörtökön megváltozott a helyzet és ma a nagy kínálattal szemben nincs vevő. A búza ára ismét 1850 koronáig hanyatlott vissza és tésztalisztet is 2700 koronáért kínálnak kereslet nélkül. A novisadi tőzsdejelentés is 15— 30 dináros árcsökkenésről számol be a gabona- és lisztpiacon, a tényleges kereskedelmi forgalomban azonban az olcsóbbodás a valóság^ ban már 45—50 dinárt tesz ki. K helyzetet azonban ma nem is annyira a számokban kifejezett árak, mint inkább az a tény érzékelteti, hogy a négy nap előtti nagy keresletet és az áru visszatartását fokozott kínálat és a vásárlástól való tartózkodás váltotta fel. A kormány ujafcb intézkedései a magyarok választójogának biztosítására Ä belügyminiszter ismét rendeletileg utasította a helyi haté- Ságokat a választójogi névjegyzékek pontos kiegészítésére és a politikai gyűlések szabadságának megóvására Az optáltak kérdéséről kijelentette Milojevics követ, hogy azoknak az ügye is mindinkább közeledik a teljes rendezéshez, majd a következőképpen fejezte be nyilatkozatát: — A jugoszláv kormány azon a véleményen van. hog" úgy mint minden más szomszédos állammal Magyarországgal is fenn kell tártáéii a barátságos, jó szomszédi viszonyt és én mindent megteszek ennek érdekében. Budapestről jelentik: A Magyar Távirati Iroda szerint a román-magyar határincidens ügye békésen elintéződött. Ezt igazolja Trdu budapesti követ nyilatkozata, amelyet Nagyváradon tett az ottani hivatalos távirati iroda munkatársa előtt. Triiu kijelentette, hogy Magyarország és Románia között már helyreállott a békés viszony. A zerdélyi határvárosok izgatott hangulata teljesen indokolatlan, mert a határincidens véglegesen elrendeződött. A Magyar Párt vczérlőbizottságának legutóbbi suboticai ülésén többek közt szóbakertiltek azok az újabb választási sérelmek, amelyek a kormány határozott utasításai ellenére a magyarság ellen több vidéki törvényhatóság területén megnyilvánulnak. A Magyar Párt vezér! őbizottsága elhatározta, hogy ezen sérelmek sürgős orvoslását kéri a kormánytól. A határozat értelmében dr. Gräber László, a Magyar Párt társelnöke interveniált a kormánynál a sérelmek azonnali orvoslása érdekében és sürgős utasításokat kért a törvényhatóságok részére a- magyarság választójogának tiszteletbentartására és a választási agitáció biztosítására vonatkozólag. Magyar Párt közbenjárásának meg is van már az eredménye, mert mint Novisadról jelentik, az ottani főispáni hivatalhoz csütörtökön három távirati rendelet érkezett a belügyminisztériumtól, a választásokra vonatkozó újabb utasításokkal. Az egyik rendelet szerint azoknak törvényhatóságoknak, amelyek a január 6-ig kiigazított választói névjegyzéket terjesztették be a törvényszékhez, azt vissza kell kérni., mert csak a január 31-ig hivatalból kiegészített névjegyzékek lehetnek a választásokon irányadók. A második távirati rendelkezés szerint a hatóságok minden körülmények közt tartoznak figyelembevenni a választói névjegyzékek kiegészítésénél az egyes pártok által benyújtott adatokat és névjegyzékeket. Végül utasítja-a belügyminisztérium a hatóságokat, hogy a gyülekezés szabadságot minden rendelkezésre álló eszközzel védjék meg. hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, mint amilyenekről az utóbbi időben sok panasz érkezik a belügyminisztériumba egyes pártok részéről a választási gyűlések gyakorta előforduló megakadályozására vonatkozólag. A távirati utasítások egy becskeréki jelentés szerint már oda is megérkeztek, Suboticán azonban csütörtökön még nem tudott róluk a hatóság. Magyarország nem készül háborúra A budapesti jugoszláv követ cáfolja a háborús híreket A beogradi »Vreme« munkatársa beszélgetést folytatott a Beogradban tartózkodó Milojevics budapesti követtel, aki Magyarország háborús készülődéseinek híréről és az aktuális kérdésekről a következőket mondotta: — Bár a párisi békekonferencia megalakította a népszövetséget, hogy az békés utón rendezze az államok között felmerülő viszályokat, mégis ostobaság volna azt hinni, hogy az általános béke látásához jutottunk. A trianoni béke pontosan megállapítja, hogy mennyi katonai erőt tarthat Magyarország, mégis, mint minden nemzetközi szerződésnél, most is nehéz ellenőrizni, hogy Magyarország teljesitette-e ezeket a feltételeket. — A magyar nép erősen nemzeti érzésű. Hisz a jövőjében és Szent István koronája országainak viszszaállitásában. Ez az eszme vezeti politikai és nemzeti életében. A mértékadó magyar faktorok mindent megtesznek, hogy ezt az eszmét jó hadsereggel támasszák alá. Mégsem kell azonban azt gondolni, hogy Magyarország rövidesen háborúra készül, mint azt az utolsó hírek terjesztették. Ehhez Magyarországnak se jogi alapja, se anyagi lehetősége nincsen. — Úgy szövetségeseink, mint mi! folytatta Milojevics követ — szí- J görnan kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a békéi éltét eleket pontosan be kell tartani. Éppen ezért \ nem akarunk semmiféle ürügyei szolgáltatni esetleges összeütközésre. Álásrészt azonban abban az esetben, .ha valaki megkísérelné Középvagy Délkelet-Európában a békét megzavarni, úgy a kisantant állandó összhangban a nagyhatalmakkal, mindenkor készen áll a béke fenntartására. Ezért «^’''t hatalmi érdekünk is, hogy ne terjedjenek el olyan békét zavaró hírek, amelyek gazdasági és pénzügyi helyzetünket rontják csak. A magyar fascisták és ébredők működéséről, valamint Friedrich István római utazásáról kijelentette Milojevics követ, hogy azoknak nem lehet nagyobb fontosságot tulajdonitan:, majd a magyar hadikárpótlás kérdéséről a következőképpen nyilatkozott: — Kétségtelen, hogy Magyarország, éppúgy, mint a többi állam, nagy háborús károkat szenvedett. Ezzel szemben azonban Magyarország, akárcsak a többi központi hatalom, amelyeket nem tartott az ellenség megszállva, sok gazdasági erőt őrzött meg. igy gyárai is érintetlenek maradtak. Az a meggyőződésem, hogy Magyarország jelentős hadikárpótlási szolgáltathatna, anélkül, hogy gazdasági élete összeroppanna. Különösen szenet, élőállatot, vasúti felszerelést és mezőgazdasági gépeket adhatna Magyarország jóvátételül, amelyre annál Inkább képes, mert belső politikai élete mindinkább konszolidálódik. ---om-wm■nnWHSV« mESKIBDaBM Morvát liangok a wrangelisták szavazati] oga ellen Orosz katonák szavazhatnak jagoszl'ávok csja Zagrebből jelentik: A horváí politikai közvéleményt erősen foglalkoztatja a Wrangel-katonák magatartásának kérdése a választásokon. \ A választótörvény tudvalevőleg szavazati jogot biztosit az orosz menekülteknek. Ez a tény már maga is (erősen bántja a horvátokat, azt hozzák fel ellene, hogy sok ben.>zülött állampolgár is kimaradt a névjegyzékekből, inig az oroszokat mind felvették. Azonban erősen nehezményezik, hogy akkor, amikor a jugoszláv hadsereg katonáinak nincs választójoga. a szintén katonai parancsnokság alatt álló wrangelisták szavazhatnak. Sőt szavazhatnak azok is. akik határőrségi fegyveres szolgálatban állnak. A Iiorvát lapok szerint a wrangelisták szavazatai erősen befolyásolhatják a választás eredményét sok olyan kerületben, ahol horvát szavazók vannak^ főleg Boszniában és Dalmáciában. Ezek a lapok 150.000-re becsülik a wrangeüsta választópolgárok számát, ez a szám azonban erősen túlzottnak látszik. A klerikális »Narodna Politika« a radikálisok machinációjának nevezi a wrangelisták szavazati jogát, de annak a reményének ad kifejezést, hogy az orosz menekültekben mégis lesz annyi politikai tapintat, hogy nem avatkoznak bele a nekik menedéket nyújtó ország belügyeibe és nem fognak élni, illetve visszaélni szavazati jogukkal. opfá A belügyminiszter rendelkezései a külföldi állampolgárságot választott jugoszláviai lakosokról Becskerekről jelentik: A belügyminisztériumtól leirat érkezett a városhoz a külföldre optáltak ügyében. A leiratban a minisztérium értesíti a város vezetőcégét, hogy az op’álás kérdésében az a szempont az irányadó, hegy az illető polgár, aki külföldre honosságot nyert, fizet-e adót, vagy sem. Minden esetben ez jön számításba és ez alapon kell eldönteni azt is, hogy a honosította! szemben milyen kötelezettségei vannak a jugoszláv hatóságoknak. A leirat szerint mindazokat az optáltakat, akik a jugoszláv ájlam részére adót fizetnek, úgy kell kezelni ráint állampolgárokat. Ha tehát az adót fizető honosított betegen kórházban, vagy egyéb egészségügyi intézetben fekszik, a hatóságoknak — amennyiben az illető vagyontalan — ki keil fizetni érte az ápolási dijai. Azokra akik adót nem • fizetnek, ez a kötelezettség nem von^t A leirat egyébként minden más esetbon is ennek az irányelvnek betartását rendeli el a hatóságok számára.
