Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-26 / 25. szám
4. oldal, 8ACSMEGYEI NAPLÓ 1923. január 26. CIRKUSZ ö®® Fejcsere... Eszmecsere egg uj találmányról Már megint feltaláltak valamit. Egy orvos feltalálta, hogy az emberi fejet nagyszerűen le lehet operálni a törzsről és rá lehet ragasztani egy másik emberre, persze csakis olyanra, aki megelőzőleg elvesztette a fejét. Szóval ezentúl a fejeket ki lehet cserélni. Ezentúl a fejek sűrűn fognak gazdát cserélni, a gazdák pedig fejet foguak cserélni. Hát. bizony némely barátunkra és főnökünkre nézve ez a kilátásba helyezett helycsere illetve fejcsere, nagyon üdvös lesz. Az ember ezentúl, ha nincsen megelégedve a fejével, vesz egy uj fejet és a dolog rendben van. Egy uj fej beszerzése nem okoz majd nagy fejtörést. Egy uj fejezet az emberiség történetében. Ezekután ilyenfor. mán fognak majd csevegni az emberek a kávéházban: Dr. önfejű Elemér (egy rég nem látott klienséhez, aki éppen most jött be): Áh, hogy van kedves Baromfíy ur, isten hozta! Hol járt, merre járt, hogy olyan régóta nem találkoztunk? Na csücsüljön le ide, az én asztalomhoz!... A kávéházi venáég (zavartan mosolyog) : Bocsánat... uraságod tévedni méltóztatik. Össze, tetszik téveszteni másvalakivel. Ugyanis én nem vagyok Baromífy. Nevem Hígvelejű Károly a Fogyasztási és Koppasztási Bank cégvezetője. Dr. önfejű: Jó vicc, jó vicc. Nekem mondja?! Tiz éve ismerem Uraságodat, öt év óta a kliensem, még most is tartozik 542 kor. perköltséggel abból a la- Ikásrekvirálási heccből kifolyólag. Vagy talán nem akar emlékezni már reá? Mi? A kávéházi vendég (hirtelen a fejéhez kap): Hát persze! Jaj de jó! Most már értem: azért tetszik összetéveszteni azzal a Baromffyval, mert az ő fejét hordom legújabban. Tetszik tudni, Barómffy, szegény feje csődbe került két hónappal ezelőtt és én az árverésen megvettem a fejét kikiáltási áron alul. De azért jó üzletet csináltam. Jól áll nekem ez a fejviselet. Azóta direkt buknak reám a nők. Kissé butábbnak érzem magam, mint azelőtt, de nálunk a bankban ez nem akadály, viszont szerelmi ügyekben azóta határozottan fórban vagyok. Dr. önfejű: Na és mi történt a régi fejével? A kávéházi vendég: Kölcsön adtam a konkurrensbank könyvelőjének, aki viszont az ő fejét kiadta haszonbérbe a borbélyának. Dr. önfejű: És miért nem nem volt megelégedve a saját fejével? A kávéházi vendég: Nagyon nehéz fejem volt kérem alázattal. Az ilyen dolgot, illetve az ilyen nehéz fejet az olyan magamfajta ambiciózus ember nem tudja olyan könnyen elviselni. Dr. önfejű: Na és megszokta már uraságod ezt az uj fejet? A kávéházi vendég: Hogyne, kérem. Azelőtt is többnyire a más fejével gondolkoztam. Dr. Önfejű: Érdekes. Uraságod a szószoros értelmében szöget ütött a fejembe. És szokott a régi fejével találkozni. Mit érez olyankor? Nem sajnáija? A kávéházi vendég: őszintén szólva nagyon nevetségesnek találom az eddigi fejemet. Most, hogy már nem fityeg raj- 1 tam, sokkal tárgyilagosabb véleménnyel lehetek róla. Örülök, hogy túladtam rajta. Tudja azok a kifejezésnélküli vizszemek, azok a kiugró brutális pofacsontok, az a veres haj és az a nagy száj. Bit! Hogy is tudtam olyan sokáig viselni. Most utólag nem is csodálkozom, hogy megcsalt a feleségem. Azért is szereztem be uj fejet. Ezek a folytonos felszarvaz ások már tűrhetetlenekké váltak. Elhatároztam, hogy okvetlenül ki fogok lábalni ebből a buta dologból, ha a fejembe kerül is. Dr. önfejű: És mondja, hogy csinálta ezt Uraságod? Ilyen meglepetésszerűen? A kávéházi vendég: Ez kérem egyelőre titok. Még nem árulhatom el. Né szólj szám, nem fáj fejem!... Dr. önfejű: Sehogy sem megy a felémbe a dolog. A kávéházi vendég: Hát persze. Nem is olyan egyszerű az ügy. Ne fájjon uraságodnak a más fejei Dr. önfejű: Mégis: adjon tanácsot, hogyan lehetne sürgősen valami rendes § jó fejet beszerezni. Mindössze két-há- jj rom hónapra. Tudja, van egy kényes Jj bonyolult kéreskedelmi pöröm. Ehhez jj kellene. A kávéházi vendég: Nó, majd meg.f látjuk, hogy tehetünk.e valamit az érdekében. A nagybátyám egyetemi tanár, tavaly nyugdíjazták. Fejből tudja az egész váltótörvényt, a pénzügytant és az összes adórendeleteket. Talán ő átengedi szívességből a fejét, de aztán A Iausannei konferencia keddis ülésén végre napirendre került a Mosul-kérdés és a vita úgy folyt le, mint ahogy az eddigi tapasztalatok után várni lehetett: mindkét részről : a legtulzottabb követelésekkel állót- j tak elő. Legérdekesebb a dologban az, hogy noha mind a két oldalon a petróleumért harcolnak, ami életkérdés Angliára .és Törökországra j nézve egyaránt. a petróleum, szó az egész vita [ folyamán egyetlen egyszer sem j hangzott el. Annál gyakrabban emlegették a há- p ború fenyegető veszedelmét. Izmed pasa élesen szállott szembe | lord Curzon brit külügyminiszternek | azzal a javaslatával, hogy a mosuli | kérdést utalják a népszövetségi ta- f nács elé, mert ebben háborús fényé- jj getést lát. Azzal a követeléssel vé-1 gezte felszólalását, hogy Mosult Törökországnak kell megítélni, mert ez a terület mindig is a törököké volt. Lord Curzon nyomban válaszolt.' Azt fejtegette, hogy az olyan kérdéseket, mint ez is, nem lehet Izmed pasa kívánsága szerint népszavazás Megbízható helyről arról értesülünk, hogy a kormány Jankulov topolai járási főszolgabirót a közel napokban felmenti s ugyanezen hír szerint a tonolai járás főszolgabírójává újra Markovics Nikolát, a járás korábbi sokat emlegetett főbiró' ját nevezik ki. A hír a topolai járásban, amely végigszenvedte a Cseremov s a Markovics korszakot, érthető riadalmat okoz s mi úgy érezzük, hogy nemcsak a járás publikumának, de a kormánynak s a kormányon lévő radikális pártnak is szolgálatot teszünk, amikor — ha. még nem késő, — tiltakozunk a képtelen terv ellen. Markovics Nikola múltjáról, ha a legenyhébben szólunk is, — akkor is meg kell állapítani, hogy az nem teszi alkalmassá a főszolgabírói állásra. Ezt még a radikáiispárt is, a mely e főbirói kinevezést forszírozza, elismeri. Markovics főszolgabíró nem született arra, ho°-y törvénytisztelő legyen. Aki polgári peres eljárásban elbírálandó ügyre önmagát választott bírónak rendeli ki, aki előadást tart arról, hogy miképp le-j he't a törvény rendelkezései ellenére a magyarokat a választói név- i jegyzékből kihagyni, aki alkot- j mái» \ törvényeket ugv kezel és adja vissza, becsületszóra. Mert az uraságod fejével nem tudna ellavirozni a hátralévő napjaira. Dr. önfejű: De miért fixirozza olyan régóta azt a fess főhadnagyot ott a szomszéd asztalnál. Direkt idegessé tesz vele. A kávéházi vendég: Nagyszerű feje van. Ha nekem ilyen jóképű fejem volna, istenkém! Úgy megkívántam. Sze-f retném, ha átengedné nekem. Nézze j kérem ügyvéd ur, csinálja meg az üz- | letet vele, jó províziót kap. Na, megígéri? Dr. önfejű: Megpróbálom. Majd beszélek a fejével. De mondja, mi van a nőkkel? ök is csereberélik már a buksi \ fejecskéiket? A kávéházi vendég (sóhajt): Sajnos, a nők nem vesztik el olyan könnyen a fejüket. De annál inkább elcsavarják a mienket. Nem látja, az enyém is egészen kicsavarodott már a helyéből. At-1 tói félek, hogy nemsokára újra meg kell fejeitetnem magamat!... (g. z.) utján eldönteni, hiszen több Ízben,: igy Felső-Sziléziában és Teschenben is bebizonyult, hogy a népszavazás erre nem alkalmas.. Törökország csapatokat vont össze Mezopotámia határain, tehát ha egyáltalán lehet beszélni háborús fenyegetésről, akkor inkább Törökország csörteti a kardot, semmint Anglia. Anglia nem akar háborút s éppen ezért a népszövetség tanácsa elé kívánja terjeszteni Mosul ügyét. Utána Izmed pasa mégegyszer | fölszólalt. Törökország sem akar háborút, de rendíthetetlenül ragaszkodik kétségbevonhatatlan történelmi és politikai jogaihoz. Izmed pasa megmaradt álláspontja mellett, mire lord Curzon, mint a bizottság elnöke határozatképpen kimondta, hogy haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket, hogy a Mosul-kérdést a népszövetség elé vigye, majd jelentette, hogy a bizottság szerdán is ülést tart s napirendjén különféle határ- és pénzügyi kérdések lesznek. úgy értelmez, amint pillanatnyi szeszélye diktálja, aki emberekkel, intézményekkel úgy bánik, mint a hogy Markovics Nikola bánt ezekkel, hacsak egy járás becsületes, dolgos népét nem akarják provokálni, nem szabad újra kísérletezni. A topolai járásban kompromitálía magát a radikálispárt Cseremowal s kompromitálía magát már egyszer Markovics Nikolával, mielőtt még egyszer komprornitálná magát s mielőtt zászlajától végleg elriasztaná a topolai járás szavazóit, van egy szerény propoziciónk a radikálispárti intézők számára. Hallgassanak meg a topolai járásból hat bármely nemzetiséghez tartozó polgárt, akiket Markovics jelöl ki személyes hívei és barátai közül s biztosítsák ezeket, hogy szavuk és véleményük titokban marad, mert Markovics Nikola elköltözik a járás területéről. Ezektől kérdezzék meg, hogy szerencsés gondolat-e Markovics Nikolát visszahívni, s ha az ő véleményük után is megmaradnak a kinevezés szándéka mellett, akkor a topolai járás közönsége is alighanem megnyugszik Ha másban nem, abban, hogy nincsenek többé gerinces polgárai, akik beszélni tnerészked- t nek, ' Lord Csírzon és Izmed pasa vitája Az angolok a Mosul-kérdést a népszövetség elé terjesztik Veszedelemben a topolai járás /íarkovics Nikolát újból kiakarják főbíróvá nevezni Topoíára Szabadonlhocsátottá k a franciák a német bányatulajdonosakat A német ellenállás máris meghozta az első döntő győzelmet: a francia hadbiróság kénytelen volt meghódolni a német munkásság követelése előtt' és csak a legenyhébb ítéletet alkalmazta a letartóztatott bányatulajdonosokkal szemben. Mint Essenből jelentik, a francia haditörvényszék Thyssent 5100 frank, Kést ént 15.632, Wüstenhőfert 8400, Tengelmannt 6020. Olfet 244 ezer 300 és Spinűiért 47.752 frank pénzbírságra Ítélte. Az ítélet után a bányatulajdonosokat szabadonbocsátották, mire hatalmas tömeg gyűlt egybe és lelkesen ünnepelte őket, hazafias dalokat énekelve. A bányatulajdonosok csütörtök délelőtt érkeztek vissza Essenbe, ahol ugyancsak ünnepélyes fogadtatásban részesítették őket. A hadbiróság ítéletét a német lapok különbözőképpen kommentálják. abban azonban megegyezik a vélemény, hogy a franciák a német ellenállásnak voltak kénytelenek engedelmeskedni az ítélet meghozatalánál. Egy washingtoni jelentés szerint az amerikai csapatok csütörtökön megkezdték az eddig megszállt területek kiürítését * és az amerikai csapatok helyét azonnal francia csapatok foglalják el. Apró bűnök - kis bűnösök Főtárgyalás a suboticai törvényszéken Csütörtökön öt büntető ügyben tartott főtárgyalást Pavlovlcs István törvényszéki elnök elnöklésével. Mind az öt tárgyaláson Vaszilievics Ljuba dr. államügyész képviselte a várhatóságot. A szuronyos börtönör öreg embert kisé^ a tárgyaló terembe. Tüskés, őszes körszakái övezi sápadt arcát. Vastag daróckabát van rajta, amilyent elitéit rabok viselnek. Megáll a vádlottak1 padja előtt. ’ Az elnök kérdéseire elmondja, hogy Gyurakovics Antal a neve, 56 éves, suboticai születésű, múlt év december 20. óta van vizsgálati fogságban. Nőtlen, de családja van. Asszony is, meg gyerekek is vannak. Elnök: Volt-e büntetve? Vádlott: Igen. Haszonnyolc év előtt, orgazdaságért, 9 hónapra. Most lopással van vádolva. Azzal, hogy bement Matkovics Tamás udvarába és a folyosóról az ott összecsomagolt ruhát ellopta. Mit tud előadni ebben az ügyben, kérdi az elnök. Vádlott: Bűnös vagyok. Készen van. ítéljenek el. Elnök: Van-e mentsége? Vádlott: Nincs. Ittas is voltam. Nem akartam én ilyent elkövetni. Egy tanú van: Matkovics Tamás, a károsult Elmondja, hogy ők tetten érték Gyurakovicsot amikor a lopott ruhákkal ki akart az udvarukból surranni. Á törvényszék a vádlottat lopásért hat havi börtönre Ítélte. Az ítélet jogerős. , Beteges kinézésű, görnyedt tartásu fiatalembert kisér a fogházőr a terembe. A feje szinte a mellére hajlik. Az előrehaladt tuberkulózis messziről meglátszik rajta. Elmondja, hogy tnagánhivatalnok volt, érettségije van. Állását elvesztette. Zugirász lett. »Ebben érzem magam bűnösnek«, mondja, mélyen lehajtott fejjel. A vád szerint többektől pénzt vett föl, bélyegre, hogy hivatalos Írásokra ráragasztja, de a pénzt saját céljaira használta föl. Azt mondja a vádra, hogy vett föl pénzt bélyegekre, rá is ragasztotta volna az okmányokra, de közben följelentették és becsukták. Nem akart megcsalni senkit. Siflis Dániel tanú elmondja, hogy egy útlevélre 15 dinárt vett fel tőle a vádlott bélyegre, de a pénzt a saját cél-
