Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-26 / 25. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1523. január 26. éézte. A beogradi »Tribuna« értesülése szerint a Reisz-ül-ulejma önálló akcióba kezd és Mustai bey, fíandibasics és Hamid Cruzo-val együtt pártot alakit. Tuzlából jelentik: Deftedarevics bég elnöklete alatt a Maglijlics-párt helyi szervezete ülést tartott, amelyen határozati javaslatot fogadtak el arról, hogy az összes muzulm^» nők együttesen lépjenek fel. Ezt' a határozatot megküldték a Maglajllcs-párt főbizottságának is. Szarajevóból jelentik, hogy a szerb-párt ottani feloszlott, tagjainak legnagyobb része a • radikálispártba lépett át. Protics és Pastes harca Beogradból jelentik: A két radikális csoport között a legélesebb választási harc Krusevácon lesz. Pasics és Protics hivei itt készülnek a legerősebb választási agitáció kifejtésére. A Pasics- csoport listavezetője Krusevácon Jelisics Bozsidár, mig a Protics-csoport listavezetője maga Protics Sztoján lesz. Krusevác Protics Sztoján régi kerülete. A demokratapárt listavezetője ebben a kerületben Avramovics Zsika kruseváci ügyvéd lesz. Szuholšca házbért emelj A városi házak bérlőinek .feleinei-k a házbérét A lakbéremelések általánossá váltak újév óta, bár a lakásbiróságok a lakástörvény rende!kei.ése értelmében csak mérsékelt lakbéremeléseket Ítéltek eddig meg és a bérlők érdekeit védelmezték a lehetőség szerint. Annál feltűnőbb, hogy most maga Subotica város is beáll a házbéreket emelő háztulajdonosok sorába. A város tanácsa ugyanis utasította dr. Sztipics Károly városi főügyészt, hogy valamennyi városi ház lakóinak, valamint | az üzlet-tulajdonosoknak a házbérét a j mai viszonyoknak megfelelően emelje fel. A városi főügyész néhány napon belü’ j már értesíteni is fogja a bérlőket az! ujonan megállapított bérek összegéről. Subotica város ez: tz elhatározását! azzal indokolja, hogy a lakbérek már! évek óta változatlanok, viszont a város! tulajdonát képező épületek karbantartása mind nagyobb összegeket emészd fel, úgy hogy a tanács kénytelen volt erre a lépésre. A legnagyobb jövedelem Az essem zengő torony Essen, január 23. Háború békében: ezzel a mondattal lehet az esseni hangulatot legjobban jellemezni. Mindenfelé rohamsisakos, szuronyos franciákat lehet látni, apró, sápadtképü fiatal legényeket, behorpadt mellel. Az állomásnál éppen őrjáratok cirkáltak, amelyek lefoglalták az élelmiszereket. Még az állomás bejáratánál ülő kofának két kosár almáját is felirták, nehogy a megszálló csapat élelmező-politikájának számításait keresztülhúzza. Szemben az állomással a főposta épülete van: most francia kaszárnya. Minden bejáratnál tiz szuronyos francia ew-ew géppuskával esetleges megrohanás ellen. Pedig nem kell félniök: a lakosság, bár elkeseredett, de nyugodt fölénnyel figyeli az eseményeket. A hirdető oszlopokon és a saroképületeken plakát-plakát hátán. Az egyik a statáriumot hirdeti ki, a másik a katonai, és hazafias egyesületeket oszlatja fel, a harmadik a fegyverek, lőpor, robbantó anyag beszolgáltatását követeli és igy tovább. A lakosság elolvassa és hallgat, Csak Duisburgban történt meg, hógy hét plakátot leszakítottak. Büntetésből három éjjei, három nap rendőrnek kellett őrt állnia a ieszaplakátok helyén. emelkedést a város a városházában elhelyezett üzletek, valamint a városi bérpalota lakásainak felemelt házbéréből reméli elérni. A városi bérház lakóinak egyébként a város fel akart különben is mondani, mert ennek az épületnek a lakásait a városi tisztviselők részére akarják lefoglalni. Egyelőre azonban ezeket a felmondásokat a városi tanács kénytelen függőben tartani, mert a lakástörvény nem ad módot a lakások felmondására. A város bérlői valószínűleg nem fogják tudomásul venni a lakbéremeléseket és igy egész sor lakbér-megállapitási pörre van kilátás. A Magyar Pár I a kormánytól kér intézkedést az összeirt magyar választók felvételére A párt soboticai intézőbizottságának tárgyalásai Pletikoszits főispánnal A hatóság aggályosnak tartja a Magyar Párt által összeírt névjegyzéket A suboticai választói névjegyzék nek hivatalból való kiegészítése már megkezdődött. A hatóság a kormányrendeletek alapján a nemzeti kisebbségeket felveszi január 31-ig a választók névjegyzékébe. A suboticai hatóság nevében Orsics Lázár főjegyző a Magyar Párt suboticai intézőbizottságával folytatott tárgyalások folyamán kijelentette, hogy nem hajlandó elfogadni a párt által összeirt névjegyzéket. Ez az elutasíts annál meglepőbb volt, mert a vajdasági városok legnagyobb része már elfogadta a Magyar Párt helyi szervezetei által összeirt listát és nincsen semmi ok arra. hogy ezt éppen Suboticán ne fogadja el hatóság. Éppen ezért a Magyar Párt suboticai intézőbizottsága nevében dr. Nagy Ödön ügyvezető elnök csütörtök délelőtt tárgyalásokat folytatott dr. Pletikoszits András fő!?pán-polgármesterrel, a kitől ismételten kérte, hogy a párt által összeírt magyar választók névjegyzékét a városi hatóság használja fel a névjegyzékek hivatalból való kiegészítésénél. Pletikoszits főispán kijelentette, hogy a kérésnek nem tehet eleget, mert a kormány határozott utasítása nélkül aggályai vannak, hogy ez 'az eljárás törvéives-e, miután a választási törvény, sem az azt követő rendeletek nem említik föl az ilyen magánnévjegyzékeket. A főispánnak különösen arra nézve varnak aggályai. hogy a Magvar Párt által öszszeirt listába felvett választók választót jogosultságát a város nem tudná kellőképpen ellenőrizni, mert a városnál rendelkezésre álló adatok nem elégségesek ahhoz, hogv azoknál, akik csak most szerezték meg a választói jogosultságot, megálla-Beljebb megyek a városba. Nagy, Frigyes lovasszobra és Krupp monumentumának tövében francia bakák, értelmetlenül; bambán néznek.a levegőbe. Tán érzik lelkűkben, hogy nem hőstett egy védtelen, kifosztott népet megrohanni. A város legnépszerűbb hősei Fritz Thyssen, Luther dr. polgármester és ti2 iskolásgyermek. Thyssen bámulatos energiával és szellemi fölénnyel vezette a tárgyalásokat, amig le nem tartóztatták Bár előrelátható volt, hogy a franciákat nem győzheti meg és hogy abban az esetben milliárdnyi kára lesz: nem engedett. A közügy és a haza érdekei ma mindenek fölött állanak. És ahgy Thyssen érez és gondolkozik, úgy érez és gondolkozik Krupp, Stinnes, Hirsch és a többi bányatulajdonos is. A magánérdeknek most nincs szava. Érthető, hogy a munkások, kik rendkívül modern és humánus szociális felfogásáért eddig is szerettek Thyssent, most rajongó tisztelettel és lelkes büszkeséggel tekintenek rá. A bevonulás napján történt ez a megható eset. Késő este volt; a villamosok zaja már elült és síri csend volt a városban. Ekkor az egyik toronyban vá ratlanul kedves gyermekhang csendült meg: kisgyermekek énekeltek. Hangjuk egyre erősebb és énekjuk gyuitóbb lesz; amikor végső akéneklik a pult század negypitsa, hogy azok a választói törvényben felsorolt követelményeknek csakugyan megfelelnek-e. Hangsúlyozta még a főispán, hogy neki, mint a választói névjegyzék kiegészitését végző bizottság elnökének, nem volna különösebb aggálya a Magyar Párt által, készített névjegyzék megbízhatóságát illetőleg, azonban nem tudja, hogy a bizottság azonositaná-e magát ezzel a véleménnyel. Ismételte végül, hogy abban az esetben, ha a város utasítást kap a kormánytól erre nézve, úgy szívesen elfogadja a Magyar Párt névjegyzékét. A főispán állásfoglalásáról Nagy Ödön dr. még csütörtök délután referált a párt intézőbizottságának, a mely ennek következtében elhatározta, hogy a Magyar Párt haladéktalanul interveniál a kormánynál, a melynek határozott utasítását kéri arra vonatkozólag, hogy ,a többi törvényhatóság példájára, valamennyi hatóság, igy a suboticai is fogadja el és használja jel a Magver Párt által összeírt magyar választók névjegyzékét, Éppen ezért a párt tovább folytatja Suboticán a választók összeírását. amely már majdnem befejeződött. Még csak két kerület választóinak összeírása van folyamatban, úgy, hogy valószinüleg pénteken már teljesen elkészül a magyar választók összeírásának munkája. A kormány utasítása nagyon sürgős, miután a választói névjegyzék kiegészítésére már csak néhány nap áll rende%ezéSre és igy a Magyar Párt névjegyzékének felhasználását illetőleg már nem lehet sok idő a gondolkodásra. De minden újabb utasítás nélkül is az észszerüség követeli, hogy a város ne gördítsen venes évei legnépszerűbb német énekének: Sie sollen ihn nicht haben, den freien deutschen Rhein, velük énekelt az utca, a templomba város és a városnak 480.000-nyi lakossága. Sok száz év múlva a hősmonda fog Thyssenről," Lutherről és az iskolás gyermekekről regélni. * Egyik délelőttön a bányákban jártam. Düsseldorftól Bochumig, bánya bánya mellett, gyár gyár mellett, kémény kémény mellett és a telepeken munkások sokasága mint a hangyaboly nyüzsög. A lakosság száma a szűk területen közel négy millió. Elbeszélgetek az egyik mérnökkel, aki végig kalauzolt. — Mit gondol, — kérdeztem — lehetségesnek tartja, hogy a franciák hosszú időre szálljak meg ezt a vidéket? — Miért ne, válaszolta; — a franciáknak az a programjuk, hogy bennünket tönkretegyenek. Ezt úgy akarják elérni, hogy a Ruhr-vidéket hosszú időre megszállják. Más kérdés azonban, hogy kiaknázhatják-e a bányákat. Ez aligha fog nekik sikerülni. — Képzelje el — magyarázta a mérnök —, ezek a telepek másfélmilliárd munkabért fizetnek ki naponkint és 575.000 munkást foglalkoztatnak, nem is szólva a hivatalakadályokat a Magyar Párt által összeirt névjegyzék elfogadása elé, mert ez a névjegyzék csak a városi hatóság munkáját könnyítené meg és a Magyar Párt maga is felajánlotta a hatóságnak, hogy adatainak helyességét ellenőrizze. Ha ennek ellenére is »törvényellenes«-nék és »aggályosának tartják azt az eljárást, amelyet más törvényhatóságok már rég magukévá tettek, akkor tág teret kap az a gyanú, hog# Suboticán nem akarja a hatóság a magyaroknak a választói névjegyzékbe való felvételét lelkiismeretesen végrehajtani. Egy újabb novisadi jelentés már hirt ad arról, hogy oda megérkezett csütörtökön a kormány utasítása a pártok által összeirt névjegyzékek kötelező felhasználásával, •*’ I Ä háború előtti magyar állaim kölcsön-kütvények I A magyar á!lamkölcsön-kötvé~ Ínyeknek az utódállamokban lakó tulajdonosai közül kü’cnösen azok, akiknek kötvényei Magyarországon vannak letétben, évek óta nem élvezik a kötvények jövedelmét! Ezt a régóta elintézetlen kérdést most végre rendezni fogják. Erre vall az a rendelet, amely a pénzügyminisztériumból most érkezett Subotica városhoz és amely szerint mindazok, akiknek háborudöiti magyar államkölcsönkötvények vannak tulajdonukban és 1918 óta nem jutottak kötvényeik szelvényeihez sem, mialán a kötvények Magyarországon vannak létéiben, nyilatkozatot kötelesek aláírni, amelyet az ügy sürgősségére vaió tekintettel közvetlenül a budapesti SHS. követségnek kell beküldeni, előbb azonban a he-I lóságnak igazolni kell, hogy a nyilatkozatban szereplő kötvények tulajdonosai SHS. állampolgárok. A rendelet értelmében a városi tanács folhivja az ilyen háborúelőtti magyar államkölcsön kötvények tulajdonosait, hogy a nyi-Ilatkozat kiállítása és aláirása céljából sürgősen jelenjenek meg a pénzügyi tanácsos hivatalában. nokok és egyéb alkalmazottak százezreiről. Közös akarat és közös cél hatja át mindnyáját. A sok százezer ember eddig a gép tökéletességével dolgozott. A gép feje, a szénszindikátus, már elment, az itt maradt hivatalnokok és munkások pedig nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy a franciáknak dolgozzanak. Amióta a franciák megszállták a vidéket, a termelés máris 25 százalékkal visszament. Ez a kezdet. Mi, németek nem gondolunk fegyveres ellenállásra. Minek lövessünk belénk? A sztrájkra nem gondolunk. Van más fegyverünk is: a szabotálás, az amerikázás. A munkás majd ledolgozza a napi nyolc óráját, de hogyan? A hivatalnok végig üli hivatalában egyik napot a másik után és a vasutasok is csak ide-oda utazgatnak vonatjaikkal, de hogyan? Különbözőképpen lehet azt csinálni. Úgy is, hogy az ember nyolc óra alatt semmit sem dolgozik. Eleget dolgoztunk eddig, most pihenünk. — A franciák természetesen majd nagyokat prüszkölnek, de egyebet nem igen tehetnek. Ha francia hivatalnokot és munkást hoznak ide, még nagyobb lesz a zavar, viszont az, hogy mindegyikünk mellé egyegy francia, katonát állítsanak, kissé költséges játék lenne. És talán nincs is annyi katonájuk a franciáknak, amennyi ide kellene. K. A,
