Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-26 / 25. szám
Ara 1 dinár, XXIV., évfolyam Szubotica, PÉNTEK 1923. jamiár 26. 25. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-19- Oőfizetési ár negyedévre 90 dinár fcZLKii-ESlItSLG: KraLa Alexandrn-alica 4 szára alatt íiadéhivalals Kra’ja Alexándra-olica 1 (Lelbach-palota) Markovics és a paktum Nagyon megbízható híreket kaptunk airól, hogy Markovics Erdelyeán Nikola, etopolai járás el mozdított főszolgabiréja rövidesen, talán már pár napon belül viszszakerül főszolgabíróként a járás élére. A hír forrása megbízhatóbb, mint amilyen megnyugtató maga a hír. A topolai járás szótlanul tűrő népe megnyugvással fogadta azt a tényt, hogy a bácskai panama ügyek vizsgálásénak hullámai a topolai szolgabiróság épületéből kimosták Markovics Erdélyéért Nikolát, a volt barátot és volt magyar újságírót. Ennek az ügynek a topolai járás magyarjai a szenvedői, de maga az ügy nemcsak ennek a járásnak az ügye. Arról van szó, hogy a kormány a Magyar Párt tál választási megegyezést létesített. Január harmincadikén fog eldőlni, hogy ez a megegyezés a Magyar Pártra kötelező-e, mert a kölcsönös kötelezettségek — bölcsen és ügyesen — úgy vannak megállapítva, hogy a Magyar Pórfnak a megegyezést csak akkor kell végrehajtania, ha azt már a kormány a maga részéről hiánytalanul végrehajtotta. Amikor majd el kell bírálni, hogy fennforognak e azok a feltételek, a melyektől a P»-‘ által vállalt kötelezettségek tolj sitése függővé van távc, n Megy r Pártnak majd mér leseuU Ke.. : Markovics Erdelyeán Nikola főszolgabírói kinevezése mennyiben módosítja, mennyiben veszélyezteti a csak vállalt kötelezettségek teljesítése esetére vállalt viszonkötelezettségek teljesítését. Mert Markovics volt az, aki a legféktelenebb módon, a törvény rendelkezései, az alkotmány pa rancsa által nem korlátozott módon hiúsította meg a magyarság szervezkedését; ö volt az, aki a legötletesebb alaptalanságokkal, leginvenciózusabb ürügyekkel, gumtniembereket megszégyenítő nyakatekertséggel tagadta meg azoknak a népgyülésre vonatkozó bejelentéseknek tudomásulvételét, amelyeket az alkotmány értelmében minden engedély nélkül lehetett volna megtartani. Ki fogja a topolai járás magyarságát és németjeit a választók listájába felvenni, ha Markovics Nikola, o magyar szervezkedés legnagyobb ellensége lesz a járási közigazgatás vezetője? Ki fog arról gon doskodni, hogy a topolai járásban is végrehajtassák a kormány szándéka, meiy az alkotmány parancsán kivü! a Magyar Párttal kö tött választási megegyezésben is gyökerezik, ha az lesz a járásban a legmagasabb hatáskörű közigazgatási funkcionárius, aki a jog és törvény ellenére egymaga tudta megakádáiyozni járásában a nemzeti kisebbségek politikai szervezkedését. A topolyai járás magyarsága azt hitte, hogy a markovicsi főszolgabirák csak az elmúlt Rendszernek lehettek támaszai s hogy a most kormányon lévő pórt nemcsak a pártállást veszi tekintetbe, amikor a közigazgatási állások betöltéséről dönt. A főszolgabi rák fölcserélésének — úgy hírük - az a hivatalos indoka, hogy Markovics jobban beszéli az államnyelvet, mint a í szolgabirői hivatal ezidőszerinti vezetője. Nem tudjuk eldönteni, hogy en nek az ítéletnek mi a tárgyi alapja. De ha csak a nyelvtudós dönt, akkor talán Cseremovot sem lehetne mellőzni az összehasonlítástól s ha a topolai-wartburgi dainokversenyen kiderül, hogy Cseremov jobban tudja a talac ragozását, mint Markovics, mégis Ct kellene visszahozni. Könnyű azonban mókázni a topolai járás határain kívül. Topola megfélemlített népe szorongva néz az események elé. A cseremovi és markovicsi korsza kok elmúlta után úgy érezte ez a nép, végre megszerezte azt a jogot, hogy békében élhessen s rettegés nélkül teljesíthesse polgári kötelességeit. De szorongva néz a fejlemények elé az egész magyarság is, mert úgy érzi, mást várhat, mást érdemel meg, más jár ki törvény tiszteletének és loyaütásának, mint az a kormányzati rendszer, aminek irányára és módszereire Markovics Nikola kinevezéséből lehet következtetni. Pártharcok viharában Közjogi kérdések körül folyik a talaj áosképpeai küzdelem Pribicsevics nyiit fellépése Oavidotics ellen — A politika hírei Milyen lesz az uj parlament képe? — ez az a kérdés, amely a választási helyi agitáció lármáján tulcsengve az úgynevezett politikai közvélemény komolyabb részét leginkább érdekli. A múlt parlament feloszlatása nemcsak mélyreható személyi ellentétek, de valóságos ideológiai anarchia közepette is érte az országot. A háború utáni uj államberendezkedés közben gyorsabban és váratlanabbal lépnek fel az uj politikai eszmeáramlatok, mint a békés évtizedek csendes politikai taposómalmában. Rövid idő alatt nagy guvernementális pártok keletkeztek, amelyek sok mesterséges injekcióval négy éven át életben tartva alkotmányt és néhány alapvető törvényt adtak az országnak. Egyidejűleg azonban kialakult az uj nemzet egy nagy részében egy teljesen ellentétes irányú államjogi felfogás, amelynek sikerült a mesterségesen fenntartott centralistapártok sorait is megbontani és ina megint az alkotmányjogi kérdések dominálják a politikai arénát, másfél évvel az alkotmé"'" megszavazása után. Pasics a koalíció felbomlásával elsősorban a demokratapárt belső leszámolását akarta gyorsítani, gondolván, hogy neki sikerülni fog a radikálispárt egységét fenntartania. A számítás hamisnak bizonyult. A radikálispárt alkotmányjogi ellenzéke hamarább vált ki a radikálispártból Protics Sztoján vezetése alatt mintsem a demokratapárt engedményekre hajló többsége ki tudta vqíha szorítani a pártból a hajthajatlanul centralista Pribicsevicsféle kisebbséget. Erre már úgy látszik csak a választások után fog sor kerülni. Protics zászlóbontása és agilis terjeszkedése az, amely leginkább nyílt kérdéssé teszi az uj parlament konstrukcióját és egyáltalában munkaképességét. Protics külön szervezkedése súlyosan megnehezíti a hivatalos radikáiispártpak, hogy maga vegye kezébe a centralista politika íeépififcénck munkáját, a horvát blokk, vagy legalább is a türelmesebben autonomists klerikális és egyéb kisebb pártokhoz vaió közeledés utján. Pasics a választások után rá lesz kényszerítve, hogy megint az erősen megfogyatkozott Pribicsevics-csoport felé keressen kapcsolatot, akikkel ugyan most a választások alatt harcban áll, de korántsem olyan heves harban, mini például Protics pártja. Erősen meg fogja nehezíteni Pasics helyzetét az is, hogy különösen a szerbiai kerületekben megint .egész sereg titkos Protics-pártit jelölnek hivatalos radikális programmal. A többi pártok sehol sem akarnak hallani választási együttműködésről a radikálisokkal, ezért keres a Pasics-párt mindenütt Szövetségeseket a nemzeti kisebbségekkel. A boszniai muzulmánok feudális szárnyával, a délszerbiai törökökkel és a magyarokkal már majdnem kész a megegyezés, a németekkel még folytatja tárgyalásait. Nagy kérdés azonban, hogy mindezekkel a pártokkal együtt többsége Icsz-e a parlamentben, hozzászámítva a Pribicsevics képviselőit is. Ez esetben valószínű a többsége; ha a horvát blokk továbbra is passzivitásban marad és nem vonul be a parlamentbe. Ebben az esetben a fennmaradó 260 képviselő között kis abszolút többséget biztosíthat magának a centralista koalíció. Ha azonban a blokk megvalósítja régi tervét és bevonul a parlamentbe. akkor meg van a lehetősége, hogy Protics vezetésével olyan el* lenzéki biokk alakulhat, amely Da* vidovicsékka! együtt rnajörizálhatná a centralistákat. Mindez persze csak akkor lehetséges, ha Davidoviesék is kifejezettebben engednek az alkotmányrevizió kérdésében. A szociáldemokraták I , választási kiáltványa Beogradból jelentik: A szocialdernokratapárt választási proklamációja elkészült és pénteken fog megjelenni a párt hivatalos lapjában, a »Radnički Novine«-ben. A kiáltvány szerint »a parlament eddigi működése nem eredményezett mást a lefolyt 4 év alatt, mim egy reakciós alkotmányt. Mi mindig felléptünk ez ellen az alkotmány ellen, mert az centralista és sérti a nép önrendelkezési jogát.« Majd az államvédelmi törvényt ostorozza a kiáltvány, amelyet az összes burzsoa pártok megszavaztak, igy a klerikálisok is, akik Ljubljanában 20 munkást agyonlöveítek. A munkásvédelmi törvény hóit betű maradt. A jelenlegi és a múlt kormányt tehetségtelenséggel és korrupcióval vádolja meg a proklamáció. Ez a korrupció arra vezetett, hogy egész országrészek éhínségben szenvednek. »Ügy a kül- mint a belpolitikában teljes szabadságot követelünk, harcolunk a népek önrendelkezési jogáért és a nemzeti kisebbségek jógáiért. Minden erőnkkel küzdeni fogunk a munkásbiztositásért, a rokkantakért, a hadikárpótlás igazságos felosztásáért, az agrárreform végrehajtásáért. Ellene vagyunk a budi hiteteknek, küzdünk az általános békéért. »Éljen a béke!« szavakkal ' -fejeződik be a szocialistapárt kiáltványa. Pribicsevics támadása Davidovics ellen Politikai körökben nagy feltűnést keltett a »Növi List« csütörtök esti száma, amelyben Pribicsevics Szvetozar, Wilder Vicisziav, Demetrovics, Bnduszavljevics és Schlegel aláírással felhívás jeleni meg. A felhívás 3 pontban támadja Davidovics Ljubát Angyclánovics szlavonbródi jelölésének támogatása miatt. Kijelentik Pribicsevicsék, hogy Davidovicsnak nem volt joga a horvátországi jelölésekbe beavatkozni, mert a jelöléseket mindenütt a választóknak kell átengedni. A parlament feloszlatása óta ez az első nyílt összeütközés a demokratapárt jobb- és balszárnya között, amelynek még súlyos következményei lehetnek. Már eddig is • sok gyuanv-ag halmozódott fel a két frakció között és könnyen megtörténhet, hogy végleg'^- szakadás lesz a következményi*. Már eddig is több kerületben külön listával szervezkednek a két csoport hívei. Az ellentétek kiküszöbölése annál nehezebb lesz, mert a párt főbizottságát a választási agitáció miatt nem lehet összehívni. A »Radikal« értesülése szerint szerdán Lukinics, Kwnanudi, Sctyerov és Ribar konferenciái tartottak, amelyen a két c^nort közötti ellentétek kiküszöböléséről tárgyaltak. A jobbszárny csütörtöki agresszív fellépése azonban eloszlatta a megegyezés reményeit. Újabb muzulpiánpárt alakul Szarajevóból jelentik: Az eddig semlegesen viselkedő muzulmán politikusok Cscincsevics reisz-ül-ulej, ina elnöklésével értekezletet tartottak. amelyre Spaho clr.t is meghívták. Az ülésen Spaho jelenlétében csoportjának működését erős bírálat alá vették, különösen Hrasznica képviselőt támadták, aki mindén intervenciónál csak a maga érdekeit
