Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-25 / 24. szám

1923 január 25. BÁSCMEGYEI NAPLÓ 3. oldat határba Pletikoszits András dr. fő­­ispán-polgármesterhez, aki a követ­kezőket jelentette ki: — Jelentésünk alapján foglalko­zott a kérdéssel a kormány és maga a miniszterelnök ur is sürgősen el akarja intézni ezt a kérdést. Egé­szen bizonyos, hogy az ügy elinté­zésével a suboticai katholikus társa­dalom teljesen meg lesz elégedve. A gimnázium jelenlegi hitoktatóját ugyanis rövidesen fel fogják váltani és á suboticai katholikus egyház kí­vánságainak mindenben megfelelő hitoktatót fognak a gimnáziumba ki­nevezni, sőt lehetséges, hogy magát Szkenderovics Antalt, a felmentett régi hitoktatót fogják állásába visz­­szahelyezni. így tehát néhány napon belül a katholikus társadalom kíván­sága szerint az ügy békés megoldást fog nyerni. Pletikoszits főispán nyilatkozata szerint tehát suboticai katholikus társadalom teljes elégtételt kap a kormánytól a rajta esett sérelemért, ami már csak azért is fontos, mert a felzaklatott kedélyek végre igy meg fognak nyugodni és a katholi­kus gyermekek vallásoktatásában beállt zavarok megszűnnek. De fontos a kormánynak és első­sorban Pásics miniszterelnöknek eb­ben a kérdésben való állásfoglalása már csak azért is, mert ez az első eset. hogy az uj kormány pálcát tör a Pribicsevics-féle iskolapolitika fö­lött. A suboticai katholikus hitokta­tót ugyanis még Pribicsevics Szve­­tozár mentette fel minden komoly ok nélkül állásából és ugyancsak az ő közoktatásügyi minisztersége alatt nevezték ki az egyház megkérdezése nélkül az uj hitoktatót, amivel sére­lem esett a katholikus egyház disz­­krécionális jogain. A kormány által adandó elégtétel bizonyára megnyugvást fog kelteni a suboticai katholikus társadalom­ban. A magyar siemzetgyülés szerdai ülése Strausz István az állami gazdálkodás ellenőrzéséről Budapestről jelentik: A magyar nem­zetgyűlés szerdai ülésén az indemnitási vitában Reischl Richard egységespárti Peyer Károly keddi beszédére reflek­tálva kijelenti, hogy a nemzetgyűlési képviselők tekintélyét az á lithatja helyre, ha bént a nemzetgyűlésben más fiang fog uralkodni, mert most olyan hangok hallatszanak, hogy- ember kültelki tikorcsmában képzeli magát. Házszabályszigoriiást sürget. Elítéli a jobboldali személyeskedést is, mert min­dig vörös ■ posztót mutatna?; balról. Örömmel hallotta, hogy Peyer Károly Zichy Jánosnak válaszolva azt mon­dotta, hogy a szocialisták nemzeti ala­pon állanak. Ezután gazdasági kérdésekkel fogla ­kozik. Megemlékezik a földreformról. Nagyatádi azért van a miniszteri szék­ben, hogy a földreform végrehajtását ellenőrizze. Rothenstein Mór : Akkor soká lesz még ott. Reischl Richárd: Ha látjuk, hogy szándékosan késik a földreform végre­hajtása, majd nekimegyünk a kormány­nak és másként fogunk beszélni. Az in­­demnitást elfogadja. A következő szónok Strausz István. Foglalkozik a pénzügyi politika kérdé­seivel. Helyesli a devizapolitikát, mert ezáltal sikerült a korona stabilizálása. Nem szavazhatja meg az indemnitást, főleg azért, mert a második szakasz olyan rendelkezést tartalmaz, mely al­kotmányjogi szempontból súlyosan ag­gasztó. A legfőbb állami számvevőszék elnöke megegyezett a kormánnyal, hogy a törvényben megszabott zárszámadás helyett a nemzetgyűlés egyszerű kimuta­tást kap, amely kizárólag az utalványo­zásokra és a bevételi előirányzatokra Szorítkozik. Rá akar mutatni arra, hogy milyen bomlasztó hatással van az, hogy az állami számvevőszék a zárszámadá­soknál letért arról az alapról, melyet a a törvény megjelöl. A zárszámadás minden számonkérés alapja, ha ezt megingatják, akkor semmi célja nincs a számonkérésnek. A szám­vevőszék belevitte a politikát a zárszá­madás kérdésébe. A büdzséjog bizonyos vonatkozásban nemzetközi jog. Az az állam, mely más államokkal összeköttetést keres, költ­ségvetést és zárszámadást készít a nagy nyilvánosság, a külföld számára. Ennek hiánya gyanuok a külföldön s ha soká tart, az ilyen állammal megszűnik min­den összeköttetés. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint terjesszen a kormány a nemzet­­gyűlés elé olyan törvényjavaslatot, mely kimondja, hogy a költségvetési év a ncp'ári évvel egyező. Az indemnitást nem fogadja el. Ezután szünet következett. A franciák károm ítél alatt le akarják törni a német ellenállást Poincare militarizálm akarja a Ruhr-vidék vasúti- és posta­­fjrgalmái — Élelmezési zavarok a megszállott területeken A megszállott Rulir-vidék Thys­­sen-müveinek bányamunkásai, szám­­szerint 165.000 ember, kedden reg­gel megkezdték az előre bejelentett sztrájkot, — mert a francia parancs­nokság megtagadta a letartóztatott Thyssen Frigyesnek és társainak szabadonbocsátását, Degoutte tá­bornok pedig nem volt hajlandó a munkások küldöttségét fogadni, a kik szintén a szabadonbocsátást akarták kérni a francia főparancs­noktól. Az egész újonnan megszállott te­rületen erősen érezhetővé kezd vál­ni az élelanltány. mert a francia megszálló katonaság az utóbbi na­pokban nem kapott utánpótlást s a helyi piacokon mindent összevásá­rol sőt rekviráldsokhoz is folyamo­dott. Különösen kevés a has és zsír. A franciák a vágóhidakon lefoglal­ják a leölt marhát és sertést, úgy­hogy a lakosságnak alig jut valami. A városi hatóság a megszálló pa­rancsnokságnál tiltakozott a rekvi­­rálás ellen. A francia kormánykörök felfogá­sa szerint még legalább két-három hétig fog tartani s nagy erőfeszítés­be fog kerülni a német birodalmi kormány s főleg Cuno kancellár el­lenszegülésének letörése. Az első Essenből, Düsseldorfból, Mainzből, vagy Wiesbadenből érke­ző jelzésre minden elő van készítve, hogy francia vasutasok, műszaki tisztviselők és katonák letörjék a vasúti sztrájkot vagy a táviróhivata-1 lók szabotáldsdt. ! Poincaré el van tökélve rá, hogy a megszállott területeken az egész vasúté és postaforgalmat militarizál­­ja és evégből a francia vasúttársa­ságok alkalmazottai közül százakra o 'ő szervezetet állítottak ősze és az uíászcsapatok is készen álinak az el­szállításra, hogy mindenütt ott te­remjenek, ahol a német vasutasok megbénítják a forgalmat. A hadve­zetőség megfelelő intézkedéseket tett, hogy szükség esetén a legrövi­debb idő alatt erősítő csapatok men­jenek a Ruhr-vidékre. A kancellár tárgyalásai a szakszervezetekkel Berlinből jelentik: A birodalmi kancellári hivatalban szerdán a kor­mány tagjai a szakszervezetek kép­viselőivel találkoztak. Az értekezleten a Ruhr-vidék képviselői is resztvettek. Mint hiva­talos forrásból jelentik, megállapí­tották, hogy a Ruhr-vidéken életbe­léptetendő további rendszabályok tpWtifetébcn a kormány és a szak­­szervezetek képviselői teljesen egyetértenek. Az uj francia moratórium-terv a jóvátétel! bizottság előtt Két évi moratóriumot kínálnak Németországnak Mint Párisból jelentik, Franciaor­szág a jóvátételi bizottság elé ter­jesztette legújabb tervezetét a mo­ratórium tekintetében, amit Német­országnak a jóvátételi fizetések tel­jesítésére engedélyezni hajlandó. A tervezet. •— műit a francia la­pok közük, — két évi haladékot ad Németor­szágnak az 1923. és 1924. évek­ben esetdékes fizetésekre, amely idő alatt a német kormány tartozik belső kölcsön utján 3 mil­liárd aranymárkát előteremteni és ebből 500 millió aranymárkát a márka árfolyamának állandósításá­ra, 2 és tél milliárdot pedig jóváté­teli fizetésekre fordítani. A három milliárd aranymárka kölcsönből kerülne ki, amelyet a német nagyipar tartoznék adni a birodalmi kormánynak. A zálogok, amelyeket a francia moratórium tekintetbe vesz, két cso­portba sorozandók: A megszállott területeken illetéket kell fizetni a be­hozatalra és a kivitelre és szénadót kell beszedni. Ugyanazokon a terü­leteken ellenőrzést kell gyakorolni a kiviteli engedélyek fölött s a kivi­telre szánt áru értékének 25 száza­lékát illeték gyanánt kell befizetni idegen devizákban. Ezeknek a zálo­goknak egész hozadékát be kell szolgáltatni a garanciabizottságnak, amely a megfelelő összegeket le­vonja és nem utalja ki a német kor­mánynak, ha kötelezettségeinek nem feiel meg. A tervezet ezután felsorolja a kü­lönböző reformokat, amelyeket a német pénzügyek rendbehozatalára a moratórium két évi időtartama alatt végre kell hajtani. Első helyen áll az állami költségvetés reformja s e részben a már ismeretes követe­léseken tu! három újítást tartalmaz a francia tervezet: 1. bizonyos fontos cikkekre monopol!untot kel! behozni, Ity a dohányra, gyufára, petróle­umra, cukorra és sóra, ezeket a monopóliumokat pedig magánvállalatokra kell átruházni. 2. Az állami üzemeket vissza keli juttatni a magángazdálko­dás kezére, például a vasúti forgalom kiaknázá­sát, meri az magánvállalkozás ke­zén jövedelemhajtóbb. A birodalom és az egyes államok tartoznának az állami bányákat, erdőségeket és sóbányákat bérbeadni. 3. A birodalmi kormány az Ipar­vállalatok tőkéjének tényleges I és reális értéke után 25 száza­lékos dézsmát köteles kivetni a birodalom egész területén s -egy­idejűleg mindent elkövetni a mostani márka árfolyamának állandósításá­ra és az uj pénznem behozatalára. Erre szolgálna a föntebb említett 500 niiílió aranymárka és további 500 millió aranymárka, amelyet a múlt novemberben Németország már fölajánlott. i Mindezeknek a reformoknak és az egyéb pénzügyi intézkedéseknek végrehajtását és jövedelmeit a ga­­ranciabizottság ellenőrizné. A né» met birodalmi kormány tartozik feb­ruár 15-ig elfogadni a szövetsége­sek tervét és a német ipar ugyan­eddig a napig köteles nyilatkozni* vajion előlegezi-e a követelt 3 mil­liárd aranymárkát. ■I.. ■ ■ A német párt választási agitáciőja Novísadról jelentik: A jugo­szláviai Országos Német Párt erős választási agitációt indítóit mega Vajdaságban és a Szerét-őségben, Az agitáció intenzivebb végrehaj­tása végett kerületekre osztják fél a vidéket. így a Délbánságban a bela-crkvai és pancsevoi kerület­ből egy körzetet alakítanak, Kvrsl­­dorf központtal, ahol január 28-án a Német Párt nagygyűlést tart. Az Északbánátban Kikinda és Becskerek alkot egy kerületet, melynek nagygyűlését február 2-án tartják B cskereHen. A Szerérnseg gyűlése február 5 árt lesz Rum n, Zcmunban feb­ruár 2-ikátői 5 ikéig. sorozatos gyű­lések lesznek. Ugyancsak Zemun­­ban fogják február 4 én megejteni a képviselőjelöléseket az egész Vajdaságra és Szeremségre. A Német Párt vezetősége fel­szólította a kerületi vezetősége­ket, hogy a német választóknak n jelöllek személyére vonatkozó kívánságait közöljek velük, hogy a jelöléseknél a nép akaratát "fi­gyelembe vehessék. A magyar kisgazdák palotaforradalma Bethlen leszerelési akciója Budapestről jelentik: A politiku­sok figyelme szerdán főként a kis­gazdák mozgalma felé irányul. Ez a mozgalom döntésre érett még. Kedden este nagyatádi Szabó István kihallgatáson volt a kormányzónál, majd vacsorára is ott maradt. Szer­dán délelőtt a kisgazda képviselők rögtönzött értekezletet tartottak, a melyen gróf Bethlen István minisz­terelnök, nagyatádi Szabó István, Kállay Tibor és Bad János minisz­terek, Schandl Károly államtitkár és 16 képviselő vett részi. A kisgazdák követeléseiket nyolc pontba foglal­ták és ezt memorandum alakjában magukkal vitték az értekezletre, a hol azt Eőri-Szabó Dezső ismerteti. A tárgyi követelések sorában első helyen a birtokreform gyorsabb végrehajtása áll, azután a mezőgaz­dasági hitel megszervezésének ügye következik majd a kisüst dolga. A kisgazdák palotaforradalma mögött hir szerint Gömbös Gyula és néhány kegyvesztett társa áll. Újab­ban azt is sürgetik a paiotarorradal­­márok. hogy Kállay Tibor pénzügy­miniszter és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter távozzék a kabinet­ből s olyan két politikus kerüljön ezekre a pontokra, akik eiőharcosai az agrárgondodnak. A miniszter­elnök ebtrn a kérdésben teljes sú­lyával helyezkedik szembe a kis­gazda-attakkal. A nemzet gyűlésen interpellációs nap volt, többek között Rassav in­terpellációja az Ébredő egyesületek feloszlatása és Várnay Dániel inter­pellációja a »Független Szemle« című folyóirat betiltásáról szerepei­tek a napirenden. Oberhammer Antal, Pécs város I. kerületének képviselője, aki eddig a pártokon kívül helyezkedett el, szer­dán belépett az egységes kormány­pártba.

Next

/
Thumbnails
Contents