Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-25 / 24. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. január 25. Veszélyben a buksi fejek Kopaszság! járvány a kio diákok közt Különös és kellemetlen hajbetegség terjedt el újabban Suboticán a kisgyermekek között. Kis diákok, egyes osztályokban öt-hat is egyszerre, a tarkójukon tenyérnyi nagyságú kerek helyen megkopaszodtak. A gyerekek között, különösen a gimnázium alsó osztályaiban rohamosan harapódzott el a hajhullasztó betegség és a szülők kétségbeesve vitték kopasz gyermekeiket orvoshoz. Az orvosok megállapították, hogy a járványszerüen fellépő fertőzést spirochéták, láthatatlan gombák okozzák, amelyek gyorsan Szaporodva megölik a hajhagymát, a haj megfakul, eltöredezik és rövidesen kihull. Ez a betegség rendkívül kényes és kellemetlen, mert a kihullott haj nem nö ki többé és a gyermekek fejét örökre elcsúfítja a kopaszság. Csak nagy óvatosság mellett lehet elkerülni, hogy a már fertőzött gyermektől ne kapja el a betegséget a vele érintkező családtag is. A lányokra nézve kiváltképpen veszedelmes ez az ostoba járvány. Több szülő máris fölvitte gyermekét Budapestre, ahol speciális röntgen-kezeléssel elpusztítják a fertőző gombát és a hajhullás továbbterjedését megakadályozzák. Elfelejtett csajkási magyarok közt A választásokról beszélnek a magyarok Nem kell a Muraközbe menni, az apró baranyai falvakat sem kell bejárni, hogy elfelejtett, magukrahagyntt bus magyarokra találjon a vándor. Itt a Bácskában is vannak falvak, fehérbeöltözöttek, csendesen hunyászkodók, ahol er'--~,ás mellett, sorban állanak a kisablaku, fehér házak, amelyekből magyar beszéd hallatszik kifelé. A csajkási falukat járta a Bácsmegyei Napló munkatársa, a tizenhárom falu ott nyúlik el a messzeségekbe nyúló csajkási rét^ mellett, a Duna-Tisza szögében — és itt is, ott is elfelejtett magyarokkal került szemben, kérdezőkkel, mitsem tudókkal, igére várókkal. Csurog a legnagyobb a csajkási falvak körül, lakossága jóval több a tizerenél, akik közül majd négyezer a magyar. Állnak a magyarok a piactéren, eltűnődnek, beszélgetnek, miről vájjon? — a választásokról. Időközönként kiválnak körülük nyolcan-tizen és mennek‘fel a községházára — keresik a szavazati jogukat. Mert felvették őket a választók közé, minden huza-vona nélkül, a falu jegyzői nem futkostak minduntalan Beogradba, utasításért, hanem annak rendje szerint alkalmazták a törvény parancsát. Ebben az egyetlen faluban, Csurogom mint ahogy az összeíró mondja majd ötszáz nem-szláv választó van, mind magyarok. — Nem tudjuk még kire szavaljunk, mondja a káromkodós öreg Huszák, nem is esett szó még róla. A többiek sem tudják, hogy kire szavazzanak, de felmennek rendre a községházára, mert szavazni akarnak. — Nem értem én ezt a választást, mondja az egyik, csak azt tudom, hogy én örökélctemben ellenzéki voltam. — Én a Jókora szavaztam mindig, szól a másik. Az öregebbek, a kevésszavuak közül megszólal valaki: — Majd csak ráuküzennek a magyar-párti urak, hogy kibe íogózzunk — arról a Proticsról azt mondják, hogy igen rendes ember, arra Is lehetne szavazni, — hallatszik egy jvüemény, - ' -De csak igy piac idején állnak össze a magyarok a választásokról beszélgetni, szervezkedve nincsenek, az országos politikához nem sokat értenek. Nem vezeti őket senki. A többi párt emberei, a radikálisok, a löldrmvespártiak, be-be kopognak hozzájuk is, Ígéretet kérnek, de nem igen ígérkeznek a magyarok. — A szomszédom, Milm Aleksza is fellép, mondja az egyik földmivespárti ember, de nem igen lehet rászavazni, mert azt mondják, hogy ezek a földmivesek — kommunisták. Osztást akarnak. —A kormánnyal köll tartani, mondja valaki szokásból tán, mert örök életében a kormánypártira szavazott. így folyik a szó, az elfelejtett magyarok közt és a »Szegénység« titokban régi választásokra gondol, a mikor egy kis borocska mindig akadt, meg talán egy pár bankó is. A tekintélyhordó nagy magyar famíliák, az Oroszok, a Farkasok, a Csányiak, az Agócsok, a Jeneyek, a Söregiek, Juhászok, Gyetvayak, Martinovicsok, még hallgatnak, még nem szóltak, várják mi lesz, hogy lesz. (1. b.) ^!aWMa«WffWnBBBW Ä Béfbácska ellen! támadás Nov:sad város i! c® ©®íl r r közgyűlésé előtt Fenyegető levelet küldtek a Deutsches Volksblatínak Novisadrói jelentik : Gyorgyevies rendőrfökapitény-helyetles kedden este visszaérkezett B.ogradból, a hol a belügyminiszternek referált a Délbácska- ellen intézett Támadásról. A belügyminiszter tudó*, másul vette a főkapitány helyettes jelentését és utasította, hogy a rendel minden cs: közzel íarlsa fenn. A főkapitány utjának tesz étéiről nem adott felvilágosítást. A novisadi radikáüspárt részéről pénteken interpellációt fognál beterjeszteni a város közgyűlésén, amely iránt az egész városban mér előre nagy érdeklődés nyilvánul meg. Kedden a Novisadon megjélenő ,D'U.sches Volk. blüti“ szerkesztősége fenyegető ieveiet kapott „Omladina“ aláírassa!,, amelyben felszólítják a lap szerkesztőségét, fogy ne hívja ki maga ellen m Omladina haragját, mert különben felelősségre fogják vonni a szer kesztőség tagjait, akiknek nevét a levélben felsorolják. Ezt n levelet szerdán dr. Kraft, a Német Párt egyik vezetője Beogradba vitte, hogy azt a belügyminiszternek bemutassa. A novisadi nacionalista szervezet körében a levele hamisítványnak tartják. Jevgyevits Dobroszláv a novisadi Or Ju-Na elnöke kije* lentette, hogy az Omladina sem miféle levelet nem irt a Deutsches Volksblattnak és hogy a s.zóban forgó fenyegető levél prcvokatörök müve lehet. Megállapítást nyert az is, hogy a fenyegető sorokat nem az Omladina levélpapírján írták. A vasárnap éjszakai ablakbeverések ügyében a novisadi rendőrség folytatja a nyomozást és az egyik tettest Tomasovszki Sándor cseh napszámos személyében letartóztatta. A rendőrség kijelentette, hogy a magyar negyedben történt garázdálkodásban a nacionalista szervezet tágjai nem vettek részt. Tomasovszki részeg állapotban garázdálkodott és hétfőn éjjel a rendőrök a hóban alva találták meg. Szerdán hallgatták ki a rendőrségen, azonban tagadja hogy ő törte be az ablakot. Megjelent az őrlési rendelet Az importált búzából őrölt lisztet vámmentesen Sehet külföldre szállítani Mint már megírtuk, a miniszftertanács január 12-iki ülésén elhatározta, hogy a külföldről behozott gabonamennyiségből őrölt lisztet, — miden 100 kg. búza után 75 kg. lisztet, — vámmentesen lehet a külföldre szállítani. Ez a kedvezmény a külföldről származó gabonából őrölt korpára nem vonatkozik. A vámmentes kivitelre vonatkozó közolebbi feltételek megállapítását a minisztertanács a pénzügyminiszterre bízta. • A pénzügyminiszternek az őrlési forgalomra vonatkozó részletes rendeleté a hivatalos lap legutóbbi számában megjelent és a következőket tartalmazza: Az őrlésre szánt búza behozatalára a malom kérelmére a vámvezérigazgatóság ad engedélyt. A közvetlenül a vámvezérigazgatósághoz intézett kérvényben fel kei! tüntetni a búza mennyiségét, az országot. ahonnan importálják, a vámbiztositék módját és a vámhivatal nevét, amelynél a buzabehozatal és lisztkivitel történik. A kérvényhez csatolni kell az illetékes iparkamara igazolványát, hogy a kérvényezőnek tényleg van malma és mennyi ennek a malomnak az évi őrlöképessége. A behozott búza minden 100 kg.ja után 75 kg. Ijsztet a kiviteli vámtól mentesen ki lehet az ország területéről szállítani: a mellékületckekét ez után az áru után is le kell róni. A külföldi búzából őrölt korpa kivitele tekintetében a belföldi korpára vonatkozó rendelkezések érvényesek. Ha a rendelet érvényességének ideje alatt a búza vámmentes behozatalára vonatkozó kedvezmény megszűnik, úgy az importált búza vámját a malom a vámhivatalnak készpénzben, vagy megfelelő értékpapírokban biztosítani tartozik. A lisztet a búza behozatalától számított négy hónapon belül lehet vámmentesen kivinni. Ezt a határidőt a pénzügyminisztérium, vagy vámvezérigazgatóság igazolt esetben két hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás határideje azonban legfeljebb 1923 julius 1-ig terjedhet. Olyan helyeken, ahol vámhivatalok vannak, a malmok a búza behozatalát és a liszt kivitelét csakis e vámhivatalok után eszközölhetik. A behozatalról és a kivitelről a vámhivatalok igazolványt adnak és nyilvántartást vezetnek. Olyan városokban, községekben, ahol nincs vámhivatal, a malmok más vámhivatalok területén át is exportálhatnak, mint amely vámhivatal utján a behozatal történt. A pénzügyminisztérium, vagy a vámvezérigazgatóság a vámmentes kivitel kedvezményét megvonhatja azoktól a malmoktól, amely a rendeletet be sem tartja, vagy amelyik a kedvezményt csempészetre használják fel. A búza behozatalának, amelyből a vámmentes lisztet kiőrük, legkésőbb március 1-ig meg kell történnie, a vámmentes kivitel legkésőbb 1923. julius 1-ig történhet meg. Ez a kedvezmény nem vonatkozik olyan gabonamennyiségekre, amelyet a minisztertanács határozata előtt hoztak be. Vissza az árakkal I Elsietett drágítást offenziva l A zürichi tőzsdén január hó 20-án l a beogradi jegyzés 4.40-ről iezu- i hant 3.60-ra. Január 21-én 3.6ö-ról ; fölment 3.75-re, 22-én 3.75-röl 3.80- f ra, 23-án 3.80-ról 4.15-re és 24-én, i szerdán 4.15-ről 4.75-tc. I A beogradi jegyzés tehát ma 35 f ponttal magasabb, mint a január hó 20-án volt. A kereskedők, kávésok, gazdák, pékek 30—40 százalékkal siettek rölemelni az árakat a dinár esésének hírére, de nyilvánvaló, hogy elsiették a dolgot. Mert az csak természetes, hogy most, amikor a dinár zürichi jegyzése lényegesen magasabb, mint a drágitási akció előtt volt, nem lehet fentartani a zürichi kurzus esésére alapított áremeléseket. Azonban nem csak a kereskedők, kávésok, pékek és gazdák siettek az emeléssel, hanem a gyárak is, először a cukorgyárak, de a többi gyárak is. Az volna kívánatos, ha a kereskedelmi élet tényezői nem csak akkor vennék irányadónak a zürichi jegyzést, amikor arra való hivatkozással az árakat emelni lehet, hanem akkor is, amikor az árakat le kell szállítani. Nyilvánvaló, hogy a dinár egykét napi esésére bekövetkezett mohó és időelőtt való áremelést nem szabad jóváhagyó beleegyezéssel tudomásul venni sem a fogyasztó közönségnek, sem az indokolatlan drágaság letörésére hivatott hatóságoknak. Valószinti, hogy a dinár néhány napon belül visszaszerzi előző kurzusát, az árakat tehát, — ha kell hatósági beavatkozással is — vissza kell szorítani a multheti mértékükre. Mert még az is indokolatlanul és aránytalanul nagy volt. A miniszter meg a fokortes Vagry s mire jók a választások I Ilyenkor választások előtt sök minj denféle furcsa, sőt vicces dolog törtéí nik. fis sok mindenféle sül ki, sok mindenféle pattan ki, sok mindenféle bukkan elő, ami rendes körülmények köj zött, vagyis ha nem állanánk választá‘ sok előtt, talán örökre az ismeretlenség, ja meg nem történtség ködében maradt * volna. j- Azonban az emberek egy része és a < miniszterek kara ilyenkor képviselője: löít lesz. A képviselőjelölt pedig egészen különös természetrajzi csuda. A képviselőjelölt, ha egész életében mo. rózus, epés, kellemetlen fráter volt is, 5 arra a néhány hétre, amig a választá- I sok lezajlanak, a legkedvesebb, a legj szolgálatkészebb úrrá válik s ha törté* netesen még miniszter is hozzá, pláne elragadóan bájossá finomodik. A minisz. . ter-képviseiőjelölt ilyenkor gyakran le. > száll a bársonyszékről és sűrűn méltóz- I tátik tudomást venni azokról, akik nem }ülnek bársonyszékben, hanem csak egys szerű fapadokon esetleg a földre hin- I tett szalmán kuksolnak, de viszont vök. \ suk van a képviselőválasztáson. Külö- I nősen tudomást vesznek ilyenkor a mi. i niszterek már jóval a forró szavazást |iiap előtt azokról, a hétköznap nem sok vizet zavaró vidéki atyafiakról, akiknek nincsen ugyan szavuk az országházban, de a maguk kicsiny portáján, a kiszejj melt választókerületben annál inkább ; hallgat rájuk a nyáj. A főkorteseknek, a •hely: potentátoknak nagy megbecsülés.
