Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-25 / 24. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 192 3. január 25. r irtásokon külön listával vesz részt párt. Külpolitikai vita a minisztertanácson Beogradból jelentik: A miniszter­­prnács Szerdán délelőtt hosszabb illést tartott, amelyen Nincsics kül­ügyminiszter terjedelmes exposét $dott a külügyi helyzetről. Különö­sen a lausannei konferencia munká­ját és a háború, előtti török adóssá-Ek elosztásának kérdését ismertet- Az exposét hosszabb vita követ­­a hozott határozatokról azonban kommünikét nem- adtak ki és a saj­tét sem informálták. Ezenkívül né­hány folyó roszort ügyet intéztek ti a város nem veszi figyelembe a párt névjegyzékét, azonban a végleges döntés ebben a kérdésben függőben maradt addig, amig Plet.koszits fő­ispán visszaérkezik Beogradból. A főispán szerdán ugyan már hivata­lában volt, azonban ezzel a kérdés-, sei érdemlegesen még nem foglalko­zott és igy a Mqgyar Párt által ösz­­szeirt névjegyzék felhasználása ügyében csak csütörtökön történik döntés. Értesülésünk szerint bizonyosra vehető, hogy Pletikoszits főispán nem fog elzárkózni a Magyar Párt által összeírt névjegyzék elfogadá­sa elöl. annál is inkább, mert ez a névjegyzék csak a városi hatóságok munkájának megkönnyítésére szol­gál. 1 Magy katasztrófa a berlini Mosse-fé!e palotában Eddig- tizennégy holttestet' ástak ki a romok áléi A szubof kai választói név; Megkezdték a hivatalból való kiigazítást Subotica hatóságai szerdán meg­kezdték a választói névjegyzéknek hivatalból való kiegészítését. A leg­több városban már befejezték ezt a fíiunkát, amit azonban Suboticán Ísésleltetett az a körülmény, hogy dőközben két választói járásra osz­tották Suboticát, aminek következ­tében szükségessé vált a választók S évjegyzékének átcsoportosítása az j járások szerint. .Miután azonban a hivatalból való kiegészítést január 31-ig be kell fe­jezni és igy a nagy munkához ren­delkezésre álló idő már rövid, ezért ä suboticai városházán most serény munka folyik, hogy a névjegyzék kiigazítása idejében elkészüljön, mert február elsején már a törvény­székhez kell beterjeszteni a válasz­tók listáját. A hivatalból való kiegészítést ti­zenöt tagú bizottság végzi, amely el­sősorban az adófizetők lajstromát használja alapul. Azokat, akik a vá­lasztók összeírása óta bármilyen ok­nál fogva elvesztették választói jo­gosultságukat, törlik a névjegyzék­ké!, mig a tévesen kimaradottakat, Valamint azokat, akik az összeírás óta szerezték meg a választói jogo­sultságot, pótlólag felveszik a név­jegyzékbe. A Magyar Párt által összeírt ma­gyar választók névjegyzékének fel­­használása ügyében még eddig nem történt döntés. Ismeretes, hogy Or­­sics Lázár főjegyző a Magyar Párt megbízottai előtt kijelentette, hogy Nordau Magyarországon született, az ak­kor még német szóval gazdagon tarkított Pest városában, abban az Időben — 1849-ben amikor a polgári társadalom magyar harcosait két­­esztendős nehéz küzdelem után kapitulációra kényszeritették a Habsburg-tábornokok. Magyar föl­dön látott először napvilágot akkor, amikor Európa országaiban a roha­nó idő elsöpörte a feudalizmus rom­jait és a nemes kúriák föle gyárké­mények tolakodtak föl a viharos ho­rizont alatt. A történelem levegője puskaporos volt, amikor kiváncsi ér­deklődéssel figyelni kezdte az ese­ményeket a leíiport magyarok kö­zött, nehéz kérdések, elindulások, harcok, lázadások jelezték, hogy fordul az emberi élet, fordul a szó és fordul a politika. Az egyik olda­lán az európai erőknek Marx és Bakunin már szervezni kezték a proletariátus nemzetközi szerveze­tét, másik oldalán pedig a szent­­szövetség kíméletlen szoldateszká­­ja trónolt, mint egy sötét bálvány, aki emberhús* ’1 él. Max Nordau nyi­tó szeme elő tárult, ki éppen a polgári társadalom, előtte bontako­zott föl a gépipar «zédületes csodái­val, nyomorgó tömegeivel, Wagner­­ért-rajongó bankárjaival, uj etikai tjdmudistáival és a íeudalozmussal §őkttő iskola-rendszerével, Életét, Berlinből jelentik: Borzalmas ka­tasztrófa történt a Mosse Rudolf­­féle könyv- és ujságkiadóvállalaí hatalmas épületében a,Jerusalem­strassen. A nagy újságpalota csak most épült át és két emeletet húztak föl rá. A VI. emeleten valószinüleg túl­terhelés következtében körülbelül busz négyzetméter területén lesza­kadt a padlózat és a nehéz tömeg valamennyi emelet menyezetét és padlóját áttörve a mélységbe zu­hant. Az emeleteken igen sok alkalma­zott dolgozott a szerencsétlenség idejében s valamennyien a mélység­be estek. Tűzoltóság és mentők pár perc alatt a helyszínén teremtek. Délután félegy óráig tizennégy holttestet ástak ki a romok alól, de még igen sokan vannak a föld­tömeg alatt eltemetve. A katasztrófa méreteiről majd csak azután lehet képet alkotni, ha eltakarítják a romokat, ami nagy munka lesz. A Jerusalemstrassét egészen el­zárták a közlekedés elő! és sok száz munkás dolgozik. Tárgyalások a vajdasági püspökség felállításáról Hírek Budanovics Lajos püspöki kinevezésén! A vajdasági püspökség felállításá­ról már régebb idő óta szó van és egyidőben már komoly tárgyalások is folytak a püspök kinevezéséről. Közben azonban a püspökség felál. litása halasztást szenvedett, mig végre most az uj kormány végleg el akarja intézni ezt a régóta függő­ben levő kérdést. Az uj püspökség felállítását több körülmény teszi sürgetővé. Suboticá egyházi szempontokból tudvalevő­leg a kalocsai érsekség alá tartozik, ami sok tekintetben nehézzé teszi a suboticai katholikus papság érintke­zését egyházi fenhatóságával. Más­részt pedig a legutóbbi időben több olyan eset történt, hogy politikai cé­lokra használhatták fel azt a körül­ményt, hogy a kalocsai, érsekség magyar területen fekszik és ezért a suboticai katholikus papságot több méltatlan támadás érte. De ezenkí­vül több fontos egyházi ügyben a suboticai kathohkus papság, e! lévén vágva egyházi fönhatöságától, ma­harcos mentalitását, progresszív társadalmi felfogását ez az idő állí­totta be, a múlt század 60—80-as esztendői voltak azok, amelyek de­terminálták azok az esztendők, ame­lyek igen tanulságosak lehettek ne­ki, aki fogékony fejjel nézte a világ eseményeit. Mert Max Nordau látott és emlékezett. Emlékezett arra, hogy a polgári osztály, amely 48 után a proletariátus mellett harcolt, forradalmi extravaganciával, Rous­­seauval, uj átértékelő kedvvel — húsz évvel később Bismarckra es­küdött az Istenre, amelyet detroni­­zájt és a reakcióra, amelyet a maga javára megerősített, hogy a szuro­nyok mellett ezzel is letartsa régi bajtársát: a' proletariátus. A pesti német orvos észrevette, hogy a dol­goknak jelentősége esendő és idő­ről-időre átszokták festeni a firmá­kat az emberek, akiknek életét egy véletlen is kifordítja sarkaiból. Max Nordau látta a rebellis, feltörekvő jószándékot és tanúja volt annak is, amikor demn.szkirozta az elérkezett parancs a cinikus arcot, amely kö­vér volt már, jóltáplált és fölényes. Csúnya komédiát jártak az eszmék — és ő figyelte — hogy lesz az egyenlőségből — elnyomás, a sza­badságból — börtönuralom, az ér­demből bűn és az igazságból —. ha­zugság. Látott mindent, emlékezett (mindenre és figyelte az anarchiát, a * melyet nem gloriíikált föL nini Stir­gára van hagyatva, ami nehézzé te­szi sok ügyben az intézkedését. Mindezek a körülmények hozzá­járultak ahhoz, hogy úgy a katho­likus egyház, mint a kormány részé­ről most már sürgősnek tartják a vajdasági katholikus püspökség fel­állítását és az erre vonatkozó ko­moly tárgyalások most újból meg­indultak. A kormány a döntés meg­hozatala előtt természetesen meg akarja hallgatni az arra illetékes tényezők véleményét és kívánságát és ezért a vallásügyi minisztérium Beogradba hívta a megbeszélésekre Píeiikoszits András dr. főispán-pol­gármestert, akivel egyidejűleg Bu­danovics Lajos suboticai vezető lel­kész is Beogradba utazott, hogy a tárgyalásokon a vajdasági katholi­kus egyházat képviselje. Pletikoszits főispán szerdán érke­zett vissza Beogradból és a püspök­ség felállítása ügyében hozzáintézett kérdésünkre kijelentette munkatár­sunknak, hogy a tárgyalások már maammmxmm ner, de méggyülölt és ellene támadt. Ellene támadt, mert meg tudott ma­radni a bátor és gerinces émberi poszton, ahol a kritika jogával még lehetett valamit cselekedni az embe­riség ügyéért. Max Nordau, mikor helyére került, amikor a. dolgok tiszta latolásáig jutott, tollal a ke­zében, gyönyörű lelkességgel látott neki a leleplezésnek: megirta vallo­másait az emberi eszmék csúf játé­káról a Konúenconális hazugságok­ban. Kíméletlen szókimondással egy tiszta élet őszinteségével tárta föl ebben a polgári társadalom mezte­lenségeit, őszinteséggel, amely egye­sítette a descartesi kétséget, a„fana­­tikušok gyűlöletével. És ezzel a munkával nagy hatást adott a pro­gresszív szellemi élet fölszabadítá­sához, nagy hatást adott (mely jó­val meghaladta a publicisztikai fel­adatot) mindenütt, Magyarországon is, ahol különösen nagy szolgálatot végzett az előrejutó intellektusok védelmében és felfegyverzésében. A.haláláig az volt Max Nordau, a kinek rendéjteíett: ostörozója, vá­­dolöja, ügyésze a polgári társada­lom gonoszságainak. Üldözésen, le­becsülésen, kemény harcokon át is maradt végig: kiáltó hang: igaz em­ber, aki nem hatódott , meg a bűnt és romlást takaró szentimentáliz­­mustól, aki tullátott a szavakon, ful­­érzett osztálykereteken és tudta — meggyőződése yolf — hogy a íes­olyan stádiumban vannak, hogy a vajdasági püspökség felállítása már. a legközelebbi időben várható. A ki­nevezendő püspök személyére vo­natkozólag kijelentette Pletikoszits főispán, hogy még nem történt dön­tés, azonban néhány napon belül ez is meg fog történni. Más oldalról nyert értesülésünk szerint a vajdasági püspökség be­töltésénél Budanovics Lajos plébá­nosnak, a Szent Teréz-plébánia ve­zetőiének van a legtöbb esélye és a most folyó tárgyalások isfőképpen arra irányulnak, hogy kiküszöböljék azokat a politikai ellentéteket, ame­lyek Budanovics kinevezésének bi­zonyos részről még útjában állnak. Csak abban az esetben, ha ez nem sikerülne, lenne szó másnak a kine­vezéséről, azonban ez egyáltalán nem valószínű. A tárgyalások egyelőre tovább folynak és a vajdasági püspökség felállítása minden bizonnyal rövide­sen megtörténik. Mint Beogradból jelentik, Monsig­nore Pellegrinetti beogradi pápai nuncius szerdán megjelent jovano­­vics Ljuba vallásügyi miniszternél, akivel hosszabban tárgyalt az uj püspökök kinevezéséről, elsősorban a vajdasági püspökség felállításáról, továbbá a Vatikánnal kötendő kon­kordátum kérdéséről. A kormány még szerdán utasította vatikáni kö­vetét, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson a konkordátum ügyében. Elégtételt ad a kormány a ssuboticai kaíholikusoknak Kilátásba helyezték Szkendcrovics , Antal hitoktató visszahelyezését A suboticai vallásháború rövidé, sen békés megoldást nyer. Éppen tegnapi számunkban adtunk hírt en­nek a kinps ügynek részleteiről, a mely azzal kezdődött, hogy Szken­­derovics Antalt, a suboticai gimná­zium hitoktatóját minden előzetes eljárás nélkül a közoktatásügyi mi­niszter felmentetne állásától és he­lyébe egy dalmáciai szerzetest ne­vezett ki hitoktatónak, akit azonban a suboticai katholikus papság eltil­tott minden egyházi funkciótól. Mint jelentettük, ennek a régóta húzódó ügynek a megoldásáról most folytak Beogradban a tárgyalások. A megoldásra vonatkozólag kérdést intézett a Bácsmegyei Napló mun-SB8B8HHH8HBH8MBEPSSWM8BM tele alatt sebes az arc és hogy az illúziók mögött a hazugságok fertő­­! je terül cl, amelyből nem virágoz­nak ki soha liliomok. Max Nordau magyar földön szü­letett és tanításai a magyar glóbu­son kapták is meg a legteljesebb igazolást. Magyarországon vissz­hangzott legélesebben a nordaui ki­áltás, ott figyeltek rá legéberebben a progresszív gondolkodás emberei, akik előtt szinte brutálisán megis­métlődtek sokszor azok az ideoló­giai események, amelyeknek Jánus­­arca valamikor Max Nordaut any­­nyira megriasztotta. Magyarorszá­gon — tagadhatatlan — sokat ol­vasták és tisztelői között nem egy magyar koponya volt, aki nagyra­­becsülte. Hiszen a polgári társada­lom magyarországi hódítása nap- 3 nap után bizonyságot adott, igazol­ta a hires publicistát. És a magyar ; látók, akik nem tagadták meg az emberi fejlődés igazságát, Max Nor­­daunak ezt a speciálisan magyaror­szági diadalát, nem buktatták el. El­lenkezőleg vele voltak és vele van­nak most is azzal a kegyelettel, a melyet kiérdemelt Max Nordau, a publicista. Mert nem volt, nem is akart több’ lenni ennél és akik valamivel több­re értékelték, azok túlbecsülték Nor­daut, túlbecsülték azt a munkát, a mit becsületesen és bátran teljesített. (fi—!.) .

Next

/
Thumbnails
Contents