Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-25 / 24. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 192 3. január 25. r irtásokon külön listával vesz részt párt. Külpolitikai vita a minisztertanácson Beogradból jelentik: A miniszterprnács Szerdán délelőtt hosszabb illést tartott, amelyen Nincsics külügyminiszter terjedelmes exposét $dott a külügyi helyzetről. Különösen a lausannei konferencia munkáját és a háború, előtti török adóssá-Ek elosztásának kérdését ismertet- Az exposét hosszabb vita követa hozott határozatokról azonban kommünikét nem- adtak ki és a sajtét sem informálták. Ezenkívül néhány folyó roszort ügyet intéztek ti a város nem veszi figyelembe a párt névjegyzékét, azonban a végleges döntés ebben a kérdésben függőben maradt addig, amig Plet.koszits főispán visszaérkezik Beogradból. A főispán szerdán ugyan már hivatalában volt, azonban ezzel a kérdés-, sei érdemlegesen még nem foglalkozott és igy a Mqgyar Párt által öszszeirt névjegyzék felhasználása ügyében csak csütörtökön történik döntés. Értesülésünk szerint bizonyosra vehető, hogy Pletikoszits főispán nem fog elzárkózni a Magyar Párt által összeírt névjegyzék elfogadása elöl. annál is inkább, mert ez a névjegyzék csak a városi hatóságok munkájának megkönnyítésére szolgál. 1 Magy katasztrófa a berlini Mosse-fé!e palotában Eddig- tizennégy holttestet' ástak ki a romok áléi A szubof kai választói név; Megkezdték a hivatalból való kiigazítást Subotica hatóságai szerdán megkezdték a választói névjegyzéknek hivatalból való kiegészítését. A legtöbb városban már befejezték ezt a fíiunkát, amit azonban Suboticán Ísésleltetett az a körülmény, hogy dőközben két választói járásra osztották Suboticát, aminek következtében szükségessé vált a választók S évjegyzékének átcsoportosítása az j járások szerint. .Miután azonban a hivatalból való kiegészítést január 31-ig be kell fejezni és igy a nagy munkához rendelkezésre álló idő már rövid, ezért ä suboticai városházán most serény munka folyik, hogy a névjegyzék kiigazítása idejében elkészüljön, mert február elsején már a törvényszékhez kell beterjeszteni a választók listáját. A hivatalból való kiegészítést tizenöt tagú bizottság végzi, amely elsősorban az adófizetők lajstromát használja alapul. Azokat, akik a választók összeírása óta bármilyen oknál fogva elvesztették választói jogosultságukat, törlik a névjegyzékké!, mig a tévesen kimaradottakat, Valamint azokat, akik az összeírás óta szerezték meg a választói jogosultságot, pótlólag felveszik a névjegyzékbe. A Magyar Párt által összeírt magyar választók névjegyzékének felhasználása ügyében még eddig nem történt döntés. Ismeretes, hogy Orsics Lázár főjegyző a Magyar Párt megbízottai előtt kijelentette, hogy Nordau Magyarországon született, az akkor még német szóval gazdagon tarkított Pest városában, abban az Időben — 1849-ben amikor a polgári társadalom magyar harcosait kétesztendős nehéz küzdelem után kapitulációra kényszeritették a Habsburg-tábornokok. Magyar földön látott először napvilágot akkor, amikor Európa országaiban a rohanó idő elsöpörte a feudalizmus romjait és a nemes kúriák föle gyárkémények tolakodtak föl a viharos horizont alatt. A történelem levegője puskaporos volt, amikor kiváncsi érdeklődéssel figyelni kezdte az eseményeket a leíiport magyarok között, nehéz kérdések, elindulások, harcok, lázadások jelezték, hogy fordul az emberi élet, fordul a szó és fordul a politika. Az egyik oldalán az európai erőknek Marx és Bakunin már szervezni kezték a proletariátus nemzetközi szervezetét, másik oldalán pedig a szentszövetség kíméletlen szoldateszkája trónolt, mint egy sötét bálvány, aki emberhús* ’1 él. Max Nordau nyitó szeme elő tárult, ki éppen a polgári társadalom, előtte bontakozott föl a gépipar «zédületes csodáival, nyomorgó tömegeivel, Wagnerért-rajongó bankárjaival, uj etikai tjdmudistáival és a íeudalozmussal §őkttő iskola-rendszerével, Életét, Berlinből jelentik: Borzalmas katasztrófa történt a Mosse Rudolfféle könyv- és ujságkiadóvállalaí hatalmas épületében a,Jerusalemstrassen. A nagy újságpalota csak most épült át és két emeletet húztak föl rá. A VI. emeleten valószinüleg túlterhelés következtében körülbelül busz négyzetméter területén leszakadt a padlózat és a nehéz tömeg valamennyi emelet menyezetét és padlóját áttörve a mélységbe zuhant. Az emeleteken igen sok alkalmazott dolgozott a szerencsétlenség idejében s valamennyien a mélységbe estek. Tűzoltóság és mentők pár perc alatt a helyszínén teremtek. Délután félegy óráig tizennégy holttestet ástak ki a romok alól, de még igen sokan vannak a földtömeg alatt eltemetve. A katasztrófa méreteiről majd csak azután lehet képet alkotni, ha eltakarítják a romokat, ami nagy munka lesz. A Jerusalemstrassét egészen elzárták a közlekedés elő! és sok száz munkás dolgozik. Tárgyalások a vajdasági püspökség felállításáról Hírek Budanovics Lajos püspöki kinevezésén! A vajdasági püspökség felállításáról már régebb idő óta szó van és egyidőben már komoly tárgyalások is folytak a püspök kinevezéséről. Közben azonban a püspökség felál. litása halasztást szenvedett, mig végre most az uj kormány végleg el akarja intézni ezt a régóta függőben levő kérdést. Az uj püspökség felállítását több körülmény teszi sürgetővé. Suboticá egyházi szempontokból tudvalevőleg a kalocsai érsekség alá tartozik, ami sok tekintetben nehézzé teszi a suboticai katholikus papság érintkezését egyházi fenhatóságával. Másrészt pedig a legutóbbi időben több olyan eset történt, hogy politikai célokra használhatták fel azt a körülményt, hogy a kalocsai, érsekség magyar területen fekszik és ezért a suboticai katholikus papságot több méltatlan támadás érte. De ezenkívül több fontos egyházi ügyben a suboticai kathohkus papság, e! lévén vágva egyházi fönhatöságától, maharcos mentalitását, progresszív társadalmi felfogását ez az idő állította be, a múlt század 60—80-as esztendői voltak azok, amelyek determinálták azok az esztendők, amelyek igen tanulságosak lehettek neki, aki fogékony fejjel nézte a világ eseményeit. Mert Max Nordau látott és emlékezett. Emlékezett arra, hogy a polgári osztály, amely 48 után a proletariátus mellett harcolt, forradalmi extravaganciával, Rousseauval, uj átértékelő kedvvel — húsz évvel később Bismarckra esküdött az Istenre, amelyet detronizájt és a reakcióra, amelyet a maga javára megerősített, hogy a szuronyok mellett ezzel is letartsa régi bajtársát: a' proletariátus. A pesti német orvos észrevette, hogy a dolgoknak jelentősége esendő és időről-időre átszokták festeni a firmákat az emberek, akiknek életét egy véletlen is kifordítja sarkaiból. Max Nordau látta a rebellis, feltörekvő jószándékot és tanúja volt annak is, amikor demn.szkirozta az elérkezett parancs a cinikus arcot, amely kövér volt már, jóltáplált és fölényes. Csúnya komédiát jártak az eszmék — és ő figyelte — hogy lesz az egyenlőségből — elnyomás, a szabadságból — börtönuralom, az érdemből bűn és az igazságból —. hazugság. Látott mindent, emlékezett (mindenre és figyelte az anarchiát, a * melyet nem gloriíikált föL nini Stirgára van hagyatva, ami nehézzé teszi sok ügyben az intézkedését. Mindezek a körülmények hozzájárultak ahhoz, hogy úgy a katholikus egyház, mint a kormány részéről most már sürgősnek tartják a vajdasági katholikus püspökség felállítását és az erre vonatkozó komoly tárgyalások most újból megindultak. A kormány a döntés meghozatala előtt természetesen meg akarja hallgatni az arra illetékes tényezők véleményét és kívánságát és ezért a vallásügyi minisztérium Beogradba hívta a megbeszélésekre Píeiikoszits András dr. főispán-polgármestert, akivel egyidejűleg Budanovics Lajos suboticai vezető lelkész is Beogradba utazott, hogy a tárgyalásokon a vajdasági katholikus egyházat képviselje. Pletikoszits főispán szerdán érkezett vissza Beogradból és a püspökség felállítása ügyében hozzáintézett kérdésünkre kijelentette munkatársunknak, hogy a tárgyalások már maammmxmm ner, de méggyülölt és ellene támadt. Ellene támadt, mert meg tudott maradni a bátor és gerinces émberi poszton, ahol a kritika jogával még lehetett valamit cselekedni az emberiség ügyéért. Max Nordau, mikor helyére került, amikor a. dolgok tiszta latolásáig jutott, tollal a kezében, gyönyörű lelkességgel látott neki a leleplezésnek: megirta vallomásait az emberi eszmék csúf játékáról a Konúenconális hazugságokban. Kíméletlen szókimondással egy tiszta élet őszinteségével tárta föl ebben a polgári társadalom meztelenségeit, őszinteséggel, amely egyesítette a descartesi kétséget, a„fanatikušok gyűlöletével. És ezzel a munkával nagy hatást adott a progresszív szellemi élet fölszabadításához, nagy hatást adott (mely jóval meghaladta a publicisztikai feladatot) mindenütt, Magyarországon is, ahol különösen nagy szolgálatot végzett az előrejutó intellektusok védelmében és felfegyverzésében. A.haláláig az volt Max Nordau, a kinek rendéjteíett: ostörozója, vádolöja, ügyésze a polgári társadalom gonoszságainak. Üldözésen, lebecsülésen, kemény harcokon át is maradt végig: kiáltó hang: igaz ember, aki nem hatódott , meg a bűnt és romlást takaró szentimentálizmustól, aki tullátott a szavakon, fulérzett osztálykereteken és tudta — meggyőződése yolf — hogy a íesolyan stádiumban vannak, hogy a vajdasági püspökség felállítása már. a legközelebbi időben várható. A kinevezendő püspök személyére vonatkozólag kijelentette Pletikoszits főispán, hogy még nem történt döntés, azonban néhány napon belül ez is meg fog történni. Más oldalról nyert értesülésünk szerint a vajdasági püspökség betöltésénél Budanovics Lajos plébánosnak, a Szent Teréz-plébánia vezetőiének van a legtöbb esélye és a most folyó tárgyalások isfőképpen arra irányulnak, hogy kiküszöböljék azokat a politikai ellentéteket, amelyek Budanovics kinevezésének bizonyos részről még útjában állnak. Csak abban az esetben, ha ez nem sikerülne, lenne szó másnak a kinevezéséről, azonban ez egyáltalán nem valószínű. A tárgyalások egyelőre tovább folynak és a vajdasági püspökség felállítása minden bizonnyal rövidesen megtörténik. Mint Beogradból jelentik, Monsignore Pellegrinetti beogradi pápai nuncius szerdán megjelent jovanovics Ljuba vallásügyi miniszternél, akivel hosszabban tárgyalt az uj püspökök kinevezéséről, elsősorban a vajdasági püspökség felállításáról, továbbá a Vatikánnal kötendő konkordátum kérdéséről. A kormány még szerdán utasította vatikáni követét, hogy közvetlen tárgyalásokat folytasson a konkordátum ügyében. Elégtételt ad a kormány a ssuboticai kaíholikusoknak Kilátásba helyezték Szkendcrovics , Antal hitoktató visszahelyezését A suboticai vallásháború rövidé, sen békés megoldást nyer. Éppen tegnapi számunkban adtunk hírt ennek a kinps ügynek részleteiről, a mely azzal kezdődött, hogy Szkenderovics Antalt, a suboticai gimnázium hitoktatóját minden előzetes eljárás nélkül a közoktatásügyi miniszter felmentetne állásától és helyébe egy dalmáciai szerzetest nevezett ki hitoktatónak, akit azonban a suboticai katholikus papság eltiltott minden egyházi funkciótól. Mint jelentettük, ennek a régóta húzódó ügynek a megoldásáról most folytak Beogradban a tárgyalások. A megoldásra vonatkozólag kérdést intézett a Bácsmegyei Napló mun-SB8B8HHH8HBH8MBEPSSWM8BM tele alatt sebes az arc és hogy az illúziók mögött a hazugságok fertő! je terül cl, amelyből nem virágoznak ki soha liliomok. Max Nordau magyar földön született és tanításai a magyar glóbuson kapták is meg a legteljesebb igazolást. Magyarországon visszhangzott legélesebben a nordaui kiáltás, ott figyeltek rá legéberebben a progresszív gondolkodás emberei, akik előtt szinte brutálisán megismétlődtek sokszor azok az ideológiai események, amelyeknek Jánusarca valamikor Max Nordaut anynyira megriasztotta. Magyarországon — tagadhatatlan — sokat olvasták és tisztelői között nem egy magyar koponya volt, aki nagyrabecsülte. Hiszen a polgári társadalom magyarországi hódítása nap- 3 nap után bizonyságot adott, igazolta a hires publicistát. És a magyar ; látók, akik nem tagadták meg az emberi fejlődés igazságát, Max Nordaunak ezt a speciálisan magyarországi diadalát, nem buktatták el. Ellenkezőleg vele voltak és vele vannak most is azzal a kegyelettel, a melyet kiérdemelt Max Nordau, a publicista. Mert nem volt, nem is akart több’ lenni ennél és akik valamivel többre értékelték, azok túlbecsülték Nordaut, túlbecsülték azt a munkát, a mit becsületesen és bátran teljesített. (fi—!.) .
