Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-25 / 24. szám

Ára 1 dinár. ACSMEGYEI XXIV. évfolyam Sznbotica, CSÜTÖRTÖK 1923. január 25. 24. szám fc eg jelenik jassden reggel, ünaep után és héti ön délben TELEFON SZÁM: Kadéhivatal S-5S, Szcrkasstőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár Í.ZLkhLS2.lCSlbG: l.iaFa Aiexanáru-uiica 4 szám alatt Eiaáóhivatsl: Kralja Alexaadra-ulka 1 (LsK ach-pa’ota» Az ötödik évben . . . Francia lapok azt Írják, hogy Hssenberi, a harmincezer katssztrális hold kiterjedésű Krupp­­müvek fővárosában a német bi­rodalom koncéi!árja népgyülésre készül. Össze akarja hívni a Krupp-müvek 120.000 munkását, a Thyssen-bányák 63.003 bányá­szát, a postásokat, vasutasokat és tisztviselőket s az isten szabad ege alatt akarja megealcettetni a német munkásokat, hogy hűen engedelmeskednek az ellenállást parancsoló német kormány ren­deletéinek. . . . Német 'apók azt írják, hegy Thyssen Frigyest, a legna­gyobb német szénbányák tulaj­donosát, aki vállán nyolcvankét esztendejével nem menekült el a megszálló csapatok elöl, akit agg­­sága nem tett sem megalkuvóvá, sem megiörhetöyé, csütörtökön állítják francia haditörvényszék elé. S' talán már pénteken hat francia katona fegja raémemi gyilkos fegyverét. ... A Temps megírja a francis megszállás valódi okát. Nem zá­log kell, nem jóvátétel és néni német szén a franciáknak. Fran­ciaország világtörténelmet csiná' a Ruhr-vö!gyében. Szét akarja törni a német egységet. Amit » győzelem gőzében forrasztott össze Bismarck, ezt a bukás kétségbe­esésében akarja szétválasztani Foch marsa!. A német bányászok ellenállásának szívósságát most a világtörténelem próbálja ki. V. . Az amerikai tiltakozás kezd beavatkozássá komolyodni. Az amerikai küzdelem az európai eseményekbe veti meg lábát, a trösztök és nagytőkék harcaiba!; nem közömbös az, hogy az ame rikai kormány milyen magatar­tást tanúsít Európa legégetőbb problémáiban. A rettentő költe­kezések evei elmúltak, de a ret­tentő fizetségek napjai még nem jöttek el. Ahogy a francia kato­nák megszállhatják a német bá nyavidékeket, az amerikai végre hajtők is ellephetik az adós Fran ciaprszág . testét. A francia frank zuhan, az adók növekednek, a drágaság kezd tűrhetetlen lenni, még nem a bécsi fogalmak sze­rint, de a kereseti viszonyokhoz képest súlyosan. A Ruhr-vöigye fölé nemcsak a francia szuronyok borulnak rá, hanem a világgazda­ság problémái is. És ezek vannak olyan fojtok, mint a vashámorok gomolypó füstje. . . . Cuoo, a német birodalom kancellárja, a Ruhr vidéket meg akarja látogatni. A francia parancsnoklő tábornok kijelentette hogy ki fogja utasítani a kancel lért, ha megjelenik. A kancellári a saját országából. Nemzeti önér­zetet, nemzeti szuverénitóst ilyen inzultus még alig ért. A háború után az ötödik évben vagyunk s ezt az ötödik évet, a béke ötödik évét mi választja el a háború ötödik évétől. A francia csapatok akkor is marsoltak Né­metország felé, most is marsok­nak* Akkor is elszánt ellenségként állt egymással szemben a két or­szág és most is vad ellenfelek néznek egymás szemébe e Rajna fölött. Valami különbség mégis van, valami határtalanul fájdal­mas különbség: akkor azt hittük, hogy Öt év múlva már béke lesz bizonyosan, most már nem tudunk hinni a legtávolibb terminusok ígéreteiben sem. Minél jobban gázolunk bele a véres béke esztendejébe, annál heroikusabbak lesznek az esemé­nyek, annál époszibb lesz a kor, amibe bele zuhantunk. Még min dig történelmet csinálunk, de nem tudatlanul építjük ki a jövend t, mint a kora! Sejtjei, hanem lát­nunk, ereznünk és szenvednünk kell, hogy az események a tes tünkön, a kenyerünkön, a lelkünk egyensúlyán s a testünk bizton­ságán keresztül száguldjar.ak be z iskolás könyvek pantheonjéba, Olyanok vagyunk, mint a véres cirkuszi előadásokra várakozó né­zők, akik az amfiteátrum padjai­ban várjuk jelenésünket. Most a Ruhr völgyét rázza föl a gyűlölet vihara, de az égzöngésbe és föld­indulásba behre^zketünk mi is, világ árvái, emberek. Pasics és Protics küzdelme a radikális szavazatokért Nem mond le a pénzügyminiszter — A választási agitáció hírei A jugoszláv politikai közvéle­ményt még mindig a legélénkebben foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi a különbség tulajdonképpen Pasics és Protics politikája között, amikor mind a két politikus a radikálispárt exponensének tekinti magát. Az ellenzéki »A’ovosß« hosszabb cikkben foglalkozik ezzei a kérdés­sel és azt állítja, hogy Protics most sem gondol arra, hogy külön pártot alakítson, ö még mindig úgy számol a radikálispárttal, mint egésszel és ezért igyekszik saját embereit min­denütt mint hivatalos radikális jelöl­teket felléptetni. Csak ahol nyíltan szembehelyezkedik veie a hivatalos pártszer vezet, lép fel külön listákkal. Egyébként mindenütt fiatalabb, ön­álló gondolkodású embereket jelöl­tet, akikben annak idején meg lesz a bátorság, hogy Pasics ellen for­duljanak. Pasicšnak ezzel szemben az a taktikája, hogy az ellentétek kiéle­zésével Proticsot rászorítsa arra, hegy uj pártot alakítson és ezzel a ténnyel szétszakítsa azokat a kap­csolatokat, amelyek még a radikális párthoz fűzik, Protics hivei az eddigi eredmé­nyekkel meg vannak elégedve, kü­lönösen a Vajdaságban és Délszer­­biábah, ahol Délszerbia autonómiája a választási jelszavuk, ahogy azt a Protics-féle alkotmánytervezet is hirdeti. Demokrata agitáció Beogradból jelentik: Davidovlcs Ljuba, a demokratapárt elnöke, Ri­­bar Iván, a parlament volt elnöké­nek társaságában a hét folyamán Horvátországba és Szlovéniába • uta­zott, ahol az összes nagyobb váro­sokban gyűléseket és megbeszélése­ket fognak tartani. Szlovéniából va­lószínűleg Bosznia-Hercegovinába is ellátogat a demokratapárt két ve­zére. A Muraközben is erősen szervez­kednek a demokraták. Mint Varasé­ról, jelentik, Preiogban Habos Iván kereskedő lett a demokraták járási jelöltje, Csáktornyán, a másik mu raközi járásban pedig Novák Iván dr. A Muraköz tudvalevőleg a va­raséi választókerülethez tartozik, a hol a listavezető ismét Krízrnán Hin­­ko volt miniszter lesz. Nisben, ahol 3 jelölt küzdött a de­mokrata listavezetői helyért, kerü­leti pártgyülés elé vitték a kérdést. Mint Beogradból jelentik, a párt­­gyülésen, amelyen több mint 2000 kiküldött jelent meg 41 községből, egyhangúlag Agatonovicsot tették meg listavezetőnek. Agatonovics a Davidovics-f rakétához tartozik. Protics pártjának országos érte kezlete Beogradból jelentik: A »Radikal« szerdai számában vezetőhelyen Protics Sztoján felhívását közli »ba­rátaihoz és elvtársaihoz«. Ebben Protics felkéri híveit, hogy minden járásból 2—3 delegátust küldjenek Beogradba, ahol január 31-én velük a választási akcióról megbeszélést fog tartani. A kiküldötteknek párt­helyiség hijián a Radikal szerkesz­tőségében kell jelentkezniük. Ivanics Monte sülő és az államvédelmi iőrvénn Megírta a Bácsmegyei Napló, hogy a Protics-párti Ivanics Morn­­csillova! szemben az államvédelmi | törvény alapján eljárást akarnak in­dítani délszerbiai agitációs kőrútján tett kijelentései miatt. Ivanics Momcsillo most a Radi­­kalban válaszol ezekre a híresztelé­sekre, többek között a következők­kel: »Nekem teljesen mindegy, hogy micsoda nép lakik Délszerbiában, hogy szerbek-e, vagy bolgárok, mert én azon az állásponton vagyok, hogy a szerb és bolgár egy és ugyanaz a nép. Nem teszek különb­séget sem szerb, sem bolgár, sem horvát, sem szlovén között. Ami azt a kérdést illeti, hogy engem ezért be fognak zárni: nem kívánhatok jobbat, mint hogy tényleg erre ke­rüljön a sor, mert ez a legjobb agi­tációs eszköz volna mellettem. Ak­kor nem volnék ráutalva, hogy hideg télviz idején Délszerbiában járjam a falvakat, hanem egy jól futott bör­tönben kényelmesen bevárhatnám, hogy ez a tény agitáljon mellettem.« A radikáíhpárt kiáltványáról amely még mindig nem készült el Prótics lapja cikket közöl. A lap sze­rint a radikálispártban meglehetős nyugtalanságot kelt, hogy a válasz­tási kiáltvány még mindig nem ké­szült el. Különösen attól tartanak, hogy Pasics a saját szakállára elké­szíti és közre is adja a párt kiált­ványát anélkül, hogy azt előbb a párt főbizottságával letárgyaltatná. Splitből jelentik: A zagrebi kon­ferencia két legtekintélyesebb kez­deményezője, Trumbics és Színod­­laka, még mindig nem tudnak egy­mással megegyezni a választási együttműködésre. Nincsen kizárva, hogy mind a két politikus külön lis­tával fog fellépni. Trumbics zagrebi orgánuma, a t»Skibodna Tribuna« egyik legutóbbi számában azt ajánlja a horvátoknak, hogy Zagrebban az összes partok Trumbicsot jelöljék képviselőnek. ?Ezt a cikket a beogradi demokrata és radikális sajtó gúnyosan kom­mentálja. A »Tribuna« szerint Trum­bics Dalmácián kivül aligha fog sza­vazókat találni magának. Á pártviszonyok eltolódása foly­tán valóban megtörténhetik, hogy Trumbics ezúttal nem kap mandátu­mot, pedig a múlt választásokon I egyénileg a legtöbb szavazat, több ’mint 35.000, az egész országban ő reá esett. Splitből jelentik, hogy az Or-Ju- I Na lármás tüntetést rendezett Drin­­^kovics Máté ellen, aki a horvát blokk I mellett agitál Splitben. Nem mond le a pénzügyminiszter Beogradból ’elentik: A »Pravda« cgv közlése folytán az a hír terjedt el, hogy Sztojadinovics pénzügymi­niszter rövidesen lemond, mert mint ‘Protics titkos hive, nem maradhat meg a kabinetben. A délutáni »Tribuna« már cáfolja a hirt. az esti órákban pedig a pénz­ügyminisztérium kabinetirodájából hivatalos kommünikét adtak ki, a mely a legerélyesebben megcáfolja Fa pénzügyminiszter lemondásának I hírét. Uj párt: Sz ’óvóméban Ljubljanából jelentik: A szlovén ij demokratapárt szakadása beíejező- I dött és a zagrebi* konferencia pro­li grammja alapján álló disszidensek uj pártot alapítottak. Ez a csoport már a legutóbbi ljubljanai községi f választásod idején is önállóan ié­­fpett fel fugoszláv Egyesülés név alatt és lényegesen jobb eredményt ért el, mint a hiavtalos demokrata­­párt. Vasárnap tartotta az uj párt ala­kuló gyűlését, amelyen megalakítot­ták a központi szervezetet. A párt neve »Nemzeti haladópárt« lett. A párt élén dr. Ravinkar, dr. Tavcsar, dr. Triller. Pusztöslemsek Raszta, a »Szlovenszki Narod« szerkesztője és még több tekintélyes politikus, volt demokr a tap ártják lettek. A yá-

Next

/
Thumbnails
Contents