Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)

1923-01-06 / 5. szám

szám. — Ara: 6 korona ACSMEGYEI nmcmmmmmst XXIV. évfolyam Szuboíica, SZOMBAT 1923. január 6. 5. szám 56«jjeletik luiatíen reggel, ünnep után éj hétfőn délben jFÉLJIFOíSí SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-1') Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZLRKESZTGSÉG: Kralja Mexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alexondra-nliea I (Lelhaeh-palota) Utolsó nemzedék H. G. Wells, a szocialista meg­győződéiben ritka agilításu és kitűnő írfcllu angol iró egy kultur­­-ankéten ~~ amelyet az a kérdés dominált, hogy mi lessz az európai Lüiturával — minden habozás nél­kül ezt felelte: el fog pusztulni, •elvesz ebben a nagy és förtelmes kataklizmában, amely manapság •hatalmasodik el legerőteljesebben -Európában, H. G. Wells szocialista ^ró, aki világnézetében tulközel áll a marxizmushoz : jóslása az európai kultúra jövőjéről tehát, azt mondhatnék programszerű beszéd, ■szocialista jóslás, politikailag o proletarfronthoz tartozó olyan em­ber jövendölése csupán, akinek «zt a tragikus feleletét csupán «zért illik komolyan venni, mert Wells nem az intellektus, aki mindenkor jól meg nem gondolja •ízt, amit kimond. Ez volna és ez 'lehetne a legelfogadhatóbb kifo %ás, amit Wells jóslása ellen fel­­hozhatnónk Ifelkiismeretünk meg­nyugtatására, élénk és kifogyha­tatlan optimizmusunk táplálására — ha a neves angol iró mellett az említett ankéton nem látnánk hasonló véleménnyel olyan em bereket, olyan reprezentáns neve­ket, akikre egészen nem lehet rá bizonyítani azt, hogy szocialisták és hogy a polgári Európa ellen­ségei. Konzervatív felfogásukról hires tudósok, kulturkitünőgégek vannak együtt meggyőződésben H. G. Weissel, akik ha nem is az angol iró nyíltságával és határo­zottságával szögezik le ezt a fel­fogásukat — kétségeikben, hitet­lenségeikben vele vannak Európa kultúrájának jövőjét illető vélemé­nyükkel Európa kultúrája tehát el fog pusztulni és ez a pusztulási pro­cesszus már túl is van a kezdő periódusokon. Hogy igaz-e ez, hogy bekövetkezik-e a jövendölés, ez ma még lehet vitakérdés, de hogy ez európai kulturerők a rom­lás szélén vannak: ezt ma már nem lehet letagadni. Akik csak egy kis önállósággal és tiszta szemmel robotolják le a napokat Európa földjén — azoknak igazat kel! 3dni ebben a kérdésben H. G. Wellsnek, igazat kell adni szó nélkül. Pusztul, romük ma a kul­túráiét a kontinensen — amint­hogy pusztul, romlik Európában az ipar, a gazdaság — és az em berélet is. Az anyagi sülyedéssel ma együttjár a szellemi hanyat­lás is: ez annyira kétségtelenül igaz, hogy ezen már nem szabad fönakadni, ezen már csak elbu­­sulni iehet annak, akinek van még köze a pusztuló Európához . .. Ezer jel — fűben, fában, kőben, gondolatban, lázadozásben és fel­mozdulásban — figyelmeztet arra: az utolsó nemzedéke vagyunk világrendünknek, az utolsó gene­ráció abban a történelemben, a mit mi legújabb kornak neveztünk s a technika csodáival s a tőke­halmozódások s munkanyomorok elefantiáziséval mértünk fel. Mi vagyunk megvában szakadt fiai n dushajtásu elődöknek, okik esek vissza nézni tudunk vér függö­nyön ót a múlt virágos rétjeire, áidott lankáira, játékos bárány felhőire, de magunk előtt nem látunk semmit. Minél reménytele­nebb a magtalanságunk, annál jobban ragaszkodunk a múlt em­lékeihez. Mit tudunk átmenteni régi világunkból az újba ? Öröm marad-e, ami öröm volt, a múltak bánáti szomoritani fogják-e az uj világok vándorét. Mit vinnénk magunkkal régi világunkból, ho mint Noé átevezhetnénk az idők ózonén ? Semmit sem tudunk, csak kérdezni. Örökké változatla­nok maradnak a kérdések és örökké rövid életűek a feleletek. Ma még csak azt tudjuk, hogy a gyermekeink nem azokon az uta­kon fognak járni, amelyeken mi elbuktunk, nem azokat a dalokat fogják énekelni, amik fáradtan hullottak ki a mi szánkból, nem azt a harcot fogják harcolni, a minek mi rokkantjai vagyunk. De mi csak a pusztulást látjuk előre, az építést nem. Jósolni tudunk, mint az ószövetség prófétái, a templom lerombolásáról és szét­­szóratásunkról, de nem látjuk előre — vak vértesek, süket dalnokok, őrjöngő Kassandra!: — nem látjuk előre fenséges alakját annak az uj Messiásnak, ki pusztuló vilá­gunk romjaiból, széthulló hitünk törmelékeiből fölépíti a boldogabb emberiség uj világát. • A párisi konferencia hatása alatt elnapolják a falasaiméi kékeériekezletet is Lausanneból jelentik: A párisi konferenciáról érkező kedvezőtlen hirek miatt a lausannei békeéríe­­kezletet gyorsan be fogják fejezni. A nagyhatalmak „Comité des Coordination“-ná alakultak, hogy a békeszerződést az edd'gi meg­állapodások alapján irásbafogla! ják és aláirják. Nagy nehézséget okoz azonban, htfgy a törökök továbbra is mereven kitartanak eddigi álláspontjuk mellett. Londonban hivatalosan is meg­erősítik azt a hirt, hogy a párisi értekezlet kedvezőtlenül befolyá­solja a londoni békekonferenciát. Angol politikai körökben az a vélemény uralkodik, hogy az ese­mények hatása alatt a keleti béke !konferenciát rövidesen elnapolják. Hajsza a mandátumért A vajdasági radikálisok uj képviselőket akarnak — Ki lesz a beográds képviselő? Egy titokzatos utazás A politikai életet teljesen a vá­lasztások előkészítései uralják. A parlament üres, a volt képviselők a vidéket járják, csak a főbizott­ságok tagjai működnek és verik vissza a sok mandátum-vadász ostromát. A mai r.sp politikai ese­ményeiről a következő tudósítá­sok számolnak be. Demokrata szervezkedés Délszerbiában Beogradból jelentik : Délszerbi­ában az egyes demokrata párt­­szervezetek között ellentétek me­rültek fel. Ezért a párt központi bizottsága Sumenkovics és Anasz­­tcszijevics képviselőket leküldötte Délszerbiába, akik Skopljeba több konferenciát tartottak a demokrata szervezetek képviselőivel. Mint a Politika jelenti, a kiküldöttek si­kerrel végezték el missziójukat s az összes ellentéteket kiküszö­bölték. A minisztertanács pénteken ülést tartott, amelyen elsősorban a külpolitikai helyzet­ről tanácskoztak. A muzulmánok belépése a kor mányba még mindig nincs végleg rendezve, mert a muzulmánok dezignéit miniszterei még nem érkeztek meg Beogradba. Mint Szarajevóból jelentik, Se­­vics és Omerovics pénteken in­dultak el Szarajevóból és szom­baton reggel érkeznek meg Beo­gradba. Szóba került a minisztertaná­cson az erdő- és bányaügyi mi­nisztérium műszerszükséglete is és elhatároztak, hogy a szüksé­ges műszereket Németországból e jóvátételi számla terhére ren­deljék meg. Elégedetlenek a vajdasági radikálisok A „Radikal" szerint a vajdasági radikális képviselők elvesztették választóik bizalmát. A párt főbi­zottságához állandóan érkeznek e nép köréből olyan indítványok, hogy az uj jelöléseknél ne vegyék figyelembe a volt képviselőket. Csütörtökön Somborból, Pancse­­vórói és ‘Becséről érkeztek kül­döttségek a főbizottsághoz és kér­ték, hogy olyanokat jelöljenek az eddigi képviselők helyett, akik az eredeti pártprograméihoz mindig hívek maradtak, mert különben pártszakadás veszélye fenyeget. A Politika és a többi demokrata lapok is olyan novisadi tudósítá­sokat közölnek, hogy a választók elégedetlenek az eddigi képvise­lőkkel. Különösen Sevics Szimo ellen hangzik sok kifogás. Proda­­novics Zsifko dr. és Vilics Marko sem fognak a lap szerint többé fellépni. Harc a beogradi mandátumokért Beograd városa két képviselőt választ, ezért a két mandátumért azonban nagy harcot fognak vivni egymással a pártok. Komoly esé­lye csak a radikálisoknak, demo­kratáknak s kommunistáknak van. A jelölések az egyes pártokon belül még nem történtek meg. A radikálisok listavezetöjeképen Pa­­slcsot emlegetik, ez azonban még nem végleges, mert Pasicsot sok tuás kerület is megakarja nyerni listavezetőnek, sokai várva nevé­nek pfeáztizsétól. Második radi­kális jelölt valószinüieg Slojadino­­vićs pénzügyminiszter lesz. A demokraták még annyira sem jutottak a jelöléssel. Sok jelölt ne­vét ertilfegetik, közöttük Pajevics Gyura alpolgármestert, Tadics Mi­hály törvényszéki elnököt, Gyurics Mihály, Red nkovics Budimir és fćcsmenicci Milan kereskedőket, va­lamint Ckvar.es Koszta újságírót is; a Dnevnik szerkesztőjét. A kommunisták meg fogják kí­sérelni a két évi börtönre Ítélt Markovics Szimes felléptetését. Az athéni követ titokzatos missziója Megírtuk tegnap, hogy az athéni jugoszláv követ. B tilled sics, Beo­­gredba érkezett és a kormányt a szaloniki-i kikötő kérdésében in­formálta. Balugd/.sics beogradi utazásai­hoz azonban rendszerint belpoli­­ksi kombinációkat is szoktak fűzni, ami ez alkalommal sem maradt el. Proties lopja, a R d kai ugyan­is azt a Pribicsevicshez közelálló körökből ered ) hirt közli, hogy Pribicsevics az Uilstein-távirati ügynökség chiffre-távirota utján szóiitotta fel párthivét, Balugdzsi­­csot arra, hogy j jiön Beogradba. Pribicsevics ugyanis Balugdzsics befolyását, aki rokona a király­nak, o Pasics-kormány ellen akarja felhasználni, hogy azt még a vá­lasztások előtt megbuktassa. — Balugdzsicsaak sikerült útjához tiszta diplomáciai ürügyet találni, utjának igazi célja azonban a tiszta radikális kormány megbuk­tatása és a demokraták kormányra * juttatása. Lapunk mai száma 20 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents