Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-19 / 18. szám
Ara 1 dinár. XXIV. évfolyam Szubotica, PEMTEK 1923. január 19. szám IKegjckcik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁSI: Kiadćhivstal 8-58, Szerkc'.zíoíég 5-10 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár üi.fcKi-.Léi.TCSi.Gi Líraija Aiexauura-uáca 4 szám alatt Kledé Livi. toli Kralja Alexandra-ulica 1 (Lailiacfc-palota^ Úri-párt? A választást nem úgy vívják, mint a vivóakadémiák asszóit. Nem húznak fel kesztyűt, nem tesznek föl védőkosarat s nem kézfogással válnak szét. Sebekei oszt és sebeket kap az, aki a közélet fórumán harcol. Minél izgalmasabb a harc, annál tekinteínélküiiebbek a harcosok s annál kíméletlenebbek a fegyverek. Már pedig a választási küzdelmet soha nem jellemezte a mérséklet, o csöndes szemlélődés s a társadalmi igazságra való törekvés. Farkas-vermeket ásnak, hogy beleesve agyonzuzza magát az ellenfél, a rágalom dum-dum lőve geivel rongálják egymást, hogy ne csak megsebesítsék, de közéleti hullává tegyék azt, eki az érvényesülés útjába áll. A Magyar Part még el sem jutott odáig, hogy zászlaja alá hivja hadseregének katonáit, még csak ott tart, hogy ki akarja osztani tagjai közt az egyetlen fegyverét i, a választó jogot s máris rágalom hadjáratok ellen kell védekeznie. Azok a politikai pártok, melyek gyökértelenségükben a magyarság tömegeitől várnak segítséget, melyek a nemzetiségi különbség válaszfalát, az osztályérdekek azo nosságának hangsúlyozásával akar jak áthágni, azzal akarják eltántorítani a nincstelen magyarok — fájdalom — hatalmas tömegeit a Magyar Pált-tó\, hogy a Magyar Párt — az urak pártja. Ha csak azt nézzük, hogy kik ennek a pártnak látható harcosai és vezetői, már visszavertük ezt a rágalmat. Hol vannak azok, akik valaha nagybirtokosok voltak, a kiktől az agrárreform elvette ugyan latifundiumuk nagy részét, de azért mégis anyagi jólétben élnek ? Hol vannak a nagybirtokosok, hol vannak a nagytőkések, a gyárak urai, iparvállalatok tulajdonosai, bankigazgatók és fő papok ? Hol vannak azok, akiknek ez úri politika mulatságuk és kenyerük lenne Ilyeneket nem találni a Magyar Párt sorai közt. Aki van körte, az is inkább bajkeverőnek van. Nézzetek végig, kik azok, akik a Magyar Pórt zászlóját tartják? Szegény intellektuelek, ekik vergődnek a megélhetésért, elnémított nyelvű ügyvédek, hivatalukból kitett orvosok, munkában görnyedő iparosok, szántó-vető kisgazdák, nehéz gondu kereskedők és munkások, akik fölismerték azt, hegy a polgári egyenlőtlenség a magyarság nem zetiségét a magyarság osztályává mélyítette el. Ezek alkotnának úri p irtot, ezek folytatnának úri politikái ? És nézzétek miért harcol a Magyar Párt. Az általános, titkos és egyenlő választó jogért, mert nekik csak ez a választási rendszer ad politikai jogot. Az általános választói jog követelése vájjon az úri pári programja szokott lenni ? A Magyar Párt nem azt követeli, hogy ne hajtsanak végre agrár reformot, hanem azt, hogy a lefoglalt földek szétosztásánál ne mellőzzék a magyar szegé nyékét. Volt olyan Mi párt, ameyik agrár reformot követelt ? A Magyar Pari azt követeli, hogy az anyanyelv használatának jogát ne korlátozzák sem a közigazgatás ban, sem az igazságszolgáltatásban. Gazdag ember vehet magának államnyelven beszélő ügyvédet, csak a szegény van arra rászorítva, hogy maga jelenjen meg a hatóságok előtt. Ez a követelés hát az urak követelése. A Magyar Párt azon fáradozott és fáradozik a megalakulása első pillanatától kezdve, hogy minden A nemzetgyűlési képviselők megválasztásáról szóló törvény a választások tisztaságát és szabadságát a leghatékonyabban védelmezi meg. A védelem három irányú. Megvédi a választót attól, hogy szavazati jogának gyakorlásában bárki megakadályozza. Hatékony védelmet nyújt az ellen, hogy a szavazóra akár hatóság, akár magán egyén Ígérettel, fenyegetéssel, vagy erőszakkal befolyást gyakoroljon abban az irányban, hogy szavazatát kire adja, vagy a szavazástól tartózkodjék. Végül teljes garanciát nyújt abban a tekintetben, hogy senki még a választó akaratával se tudhassa meg azt, hogy a szavazó kire adta szavazatát. A választás titkossága a mi választási törvényünkben van a legtökéletesebben megvédve, a választás titkosságának megsértése a mi törvényünkben van a legteljesebben lehetetlenné téve. Már a törvény általános rendelkezései is megtiltják, hogy 15 nappal a választás előtt és 3 nappal a választás után el nem hárítható közveszély (tűzvész, vizáradás stb.) eseteit kivéve az egyes községek választóit tömeges megjelenésre kötelezhesse, közmunkára, előfogatozásra, katonai szemlére vagy fegyvergyakorlatra behívhassa. — Ugyanezen idő alatt egyenként sem szabad az egyes választókat bíróságok vagy hatóságok elé idézni, bűntett, vétség vagy vagyon ellen elkövetett kihágás kinyomozásának el nem odázható sürgős eseteit kivéve. Semmiféle hatóság a választót szavazatának leadásáért felelősségre nem vonhatja. A választás előtti napon, a választás napján és a válaszsérelem, mely magyart magyarsága miatt ért, mindig orvo* soltassék. Tettek valaha különbséget szegény és gazdag, nincsetlen földmunkás és dús földbirtokos közt? Az anyanyelven történő ingyenes népoktatás követelése, ami a Magyar Párt programjának egyik sarkalatos része, vájjon az úri pártok programjához szokott terozni ? Ha vizsgáljuk a tényeket és mérlegeljük a törekvéseket, ez a rágalom, mely nemcsak a vagyoni de az értelmi szegénységre is számit, nyom nélkül veszti el hitelét A Magyar Párt a jugoszláviai magyarság pártja s mert a jugoszláviai magyarság legtöbb tagja vagyontalan szegény: a Magyar Párt nem az uraknak, hanem a jugoszláviai szegény magyaroknak pártja. tűst követő napon bárminemű szeszes italt kimérni nem szabad. Senkinek, még az olyan közhivatalnoknak sem, aki szolgálatánál fogva fegyvert visel, nem szabad szavazás céljából fegyveresen a választási helyiségben, vagy annak udvarán fegyverrel megjelenni. Ezen tiltó rendelkezések áthágását a törvény négy évig terjedhető fogházzal bünteti. Senkinek sem szabad a választási helyiségben, vagy annak udvarán röpcédulákat, agitációs képeket osztogatni, vagy élőszóval agitálni. Csak annak a választónak kell személyazonosságát igazolnia, akit a szavazatszedő küldöttség egyetlen tagja sem ismer. Minden jelölti lista egy-egy képviselője hivatalból tagja a szavazatszedő küldöttségnek. Azt a szavazásra jelentkező választót, akinek neve a választási névjegyzékbe fel van véve, a szavazástól nem szabad visszautasítani, szavazatát el kell iogadni. Aki erőszakkal, vagy fenyegetéssel egy vagy több választót szavazati jogának gyakorlásában megakadályoz, aki a választónak ajándékot kínál, vágy közszolgálatban való alkalmazást ígér, abból a célból, hogy valamely jelölő lista ajánlásának aláírására, vagy valamely listára való szavazásra, aláírásának valamely listáról való törlésére, vagy a szavazástól való tartózkodásra kényszerítse, aki ugyanezen cselekmények előkészítéséhez (ígéret helyett) erőszakot vagy fenyegetést használ két évig terjedhető fogházzal és a cselekmény minemüsćgćhez képest 500 dinártól 4000 dinárig terjedhető pénzbüntetéssel és a polgári jogok elvesztésével büntetendő. Fenyegetést követ el az, a ki a választót vagy közeli hozzátartozóját büntetendő cselekmény elkövetésével meg akarja felemlíteni, vagy köz- és magánalkalmazásbol való elbocsátását helyezi kilátásba. Rendőrségi tisztviselő, vagy tényleges szolgálatban lévő katonatiszt sem nem irhát alá, sem nem gyakorolhat befolyást a jelölő listák ajánlásában. Aki a szavazás céljaira szolgáló okiratot vagy eszközt megrongál, megsemmisít vagy elvisz, öt évig terjedhető fogházzal és polgári jogainak elvesztésével büntetendő. Ezek a bűncselekmények egy év alatt évülnek el, hivatalból és magánvádra is üldözheíők. A magánvád előterjesztésére bármely választó jogosult tekintet nélkül arra, hogy az elkövetett cselekmény az ő vagy más választó érdekeit sérti-e. De ezektől a preventív jellegű rendészeti és büntetőjogi megtorló rendelkezésektől eltekintve, a legjobban védi a választás tisztaságát' és szabadságát a választásnak abszolút titkossága. A szavazás szavazógolyóknak a választási urnába vajó, dobása által történik. Az urna bádogból, vagy más megfelelő anyagból készül úgy, hogy kinyitása és lezárása három külömböző kulcscsal történhetik, hogy a golyónak az urnába való bedobását ne lehessen látni és ne lehessen hallani. Minden szavazóhelyiségben anynyi urna van felállítva, ahány jelölő listát iebruár hó 21ig a bírósághoz benyújtottak és a bíróság záradékolt. Minden urnán rajta van az állami címer, az urna sorszáma (a sorszámot a listák ajánlási időpontjának sorrendje állapítja meg), a listavezető a járási jelölt és helyettesének nevét nyomtatásban feltüntető felirás. A szavazógolyók gummiból valók, egyforma nagyságúak és az állam címerével vannak ellátva. A szavazaiszedö küldöttség asz- I talán sorszámaik sorrendjében álla-Ínak az urnák. Amikor a választó személyazonosságát megállapították és megállapították azt is, hogy neve a választói névjegyzékben bent foglaltatik, az elnök minden szavazónak megmagyarázza, hogy milyen, illetve kinek a listáját képviselik az egyes az asztalon lévő urnák. Az Írástudatlan választó kívánhatja, hogy olvassák fel neki az urnákon lévő listán feltüntetett neveket. Minden listának képviselője jogosítva van a választónak megmagyarázni, hogy melyik urna, melyik politikai párt, illetve pártcsoport listáját képviseli. Az elnök a szavazás előtt a szavazónak átnyújt egy szavazógolyót. A szavazó a golyót jobb kezébe véve kezét összecsukja (ökölbe szorítja) a kezet. Csukott kézzel járul minden urna elé sorjában és minden urnába bedugja ökölbeszorított kezét és abba az urnába bocsátja (dobja) le a szavazógolyót, amely azt a listát képviseli, amelyikre szavazni akar. (A szavazógolyó bee] lé-A választások szabadságának és tisztaságának törvényes biztosítékai Irta: Gräber László dr.
