Bácsmegyei Napló, 1923. január (24. évfolyam, 3-30. szám)
1923-01-19 / 18. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923. január 19. Se után ökölbe szorítva kell a kezét kivennie és ha még van urna, amelybeakezét be nem dugta, üres ökölbeszorított kezét ezekbe az urnákba is be kell dugnia. Ha az utolsó urnából is kihúzta ökölbe szorított kezét, a szavazatszedő küldöttség előtt kinyitja a kezét, hogy mindenki lássa, hogy a golyó nem maradt benne 'és hogy tényleg szavazott. Az elnök és a küldöttségi tagok kötelessége ügyelni arra, hogy a szavazó a szavazógolyót ne csúsztassa a másik kezébe, vagy ne vihes.se azt magával. , Amint az elmondottakból látható, e mellett a szavazási módozat mellett lehetetlen megállapítani, hogy a Szavazó melyik urnába dobta a golyóját, vagyis kire szavazott. Az urna feneke bélelve van. A gummigolyó koppanását nem hallani. így az sem állapítható tehát meg, hogy a golyó melyik urnába esett bele. A törvény a titkosságot a szavazás olyan attribútumának tekinti, a melyről a választó le nem mondhat. A törvényhozó útját akarta ezzel állani annak, hogy a presszió vagy vesztegetés hatékonyságát ellen lehessen őrizni olyképpen, hogy a választó »önszántából« (igazolásul) a választó küldöttségnek lehetővé te&ye annak a megállapítását, hogy kire szavazott. Ezért a törvény büntetéssel sajtja azt a választót, aki nem dugta be a kezét minden urnába, vagy más módon árulja el azt, hogy kire szavazott. A mi magyar választóközönségünk eddig mindig nyilvánosan szavazott. A titkos szavazás és különösen a szavazásnak ez a módja ismeretlen. A sajtó és a magyar pártszervezetek feladata tehát a magyar választótömegeket a szavazásnak ’erre a módjára és kimondhatatlan j .előnyeire figyelmeztetni. Az ünnepi munkaszünetekrol tárgyalnak a szociálpolitikai minisztériumba • A munkaadók kamarái, a gyáriparosok, kisiparosok és kereskedők képviselői január 15-ikétől tárgyalást folytattak a szociálpolitikai minisztériummal a munkaidő és munkaszünetek rendezése ügyében, a mely tanácskozásokon dr. Per.cs Miko szociálpolitikai miniszter elnökölt. A tárgyalások során elhatározták, hogv a munkások és munkaadók külön értekezletet tartanak, a melyen a munkaviszonyok rendezéséről részletes javaslatot dolgoznak ki, amelyet azután a plenáris, gyűlés elé terjesztenek. A munkaadók a tervezet kidolgozása végett három csoportot alakítottak: a gyáriparosok, kisiparosok és kereskedők csoportját. A gyáriparosok és kisiparosok tőikén délután, a kereskedők 16-ikán délelőtt tartottak ülést. 16-ikán délután mind a három csoport együttes ülésen vett részt. 17-ikén délelőtt a munkások és munkaadók plenáris gyűlést tartottak, amelyen a munkaadók a következő indítványt terjesztették elő: Vasárnap teljes munkaszünet az egész ország területén. A délszerbiaiak és boszniaiak azt javasolták, hogy ott, ahol vasárnapra vásár esik, ne legyen munkaszünet. Ezt a tervet Stojanovics Sándor bánáti iparkamarai titkár javaslatára oda módosították, hogy a munkaszünet alól kivételt csak azok a helyek képeznek, ahol a kérdéses vasárnap országos vásárt tartanak. A munkaidő alapjául a többi munkaszünetre vonatkozólag elfogadják a munkaadók, hogy az állami ünnepeli közül csak december 1-én, az ország •0*%ßsiUeßßj,°1i évfordulóján tartsanak mmkaszünetet. A többi állami és egyházi ünnepet tartományonként külön állapítják meg a hatóságok az ottani kereskedelmi és iparkamarákkal egy etértőleg. A nyolcórai munkaidőt elfogadták tárgyalási alapul, azonban kivételes esetekben a munkaadók kilenc, esetleg tízórai munkaidőt is követelhetnek. A tízórai munkaidő különöse)! a kisipari üzemekre és a kereskedőkre vonatkozik. A munkások ezzel szemben a munkásvédelmi törvény megszigorítását kívánják. Kö-1 vételik a nyolcórai munkaidő elismerését, annak szigorú megtartását, t a bizalmi rendszer elismerését és a I nők és kiskorúak éjszakai munkáid- I nak szigorú tilalmát. Mivel e kérdések fölött nem tudtak megegyezést elérni, elhatározták, hogy február 26-án újabb ülést tartanak a szociálpolitikai minisztériumban, amelyen véglegesen foginak dönteni ezekben a kérdésekben, j Úgy.a munkások, mint a munkaiadók külön javaslatot dolgoznak ki ierre vonatkozólag. A szuboticai magyarok szavazói fognak Megérkezett végre a belügyminiszter rendelete a nemzetiségeknek a választól névjegyzékbe való felvételéről A magyarság választójogának kérdésében keletkezett khaosz végre kitisztul Éppen tegnapi számunkban irtuk meg. hogy végre a suboticai városi hatóság is helyesen értelmezi már a választási rendeletét és e szerint,a január 31-ig kiigazított névjegyzéket terjeszti be a törvényszékhez és igy a márciusi választások ennek a listának az alapján fognak lefolyni. Arra azonban, hogy a január 31-ig eszközlendő hivatalból való kiegészítés alkalmával^ a magyarokat is fel kell venni a névjegyzékbe, eddig külön utasítást várt a suboticai hatóság. Ez azonban mindeddig késett, úgy, hogy e tekintetben még bizonytalan volt a magyarság választójoga. Most végre ebben a kérdésben is eloszlott a bizonytalanság, miután csütörtökön megérkezett a suboticai főispáni hivatalba a belügyminiszter legújabb rendelete a, nemzetiségeknek a választók névjegyzékébe való kötelező felvételéről. A kormány-rendelet utasítja a közigazgatási hatóságokat, hogy a, választói névjegyzékek január 3l-ig hivatalból kiegészitendők és ezen idő alatt a listákba mindazok felveendők, akik abból kimaradtak, holott a választási törvény szerint meg van a választójoguk. A rendelet külön hangsúlyozza, hogy a választói névjegyzékbe fel kell venni a nemzetiségeket, akik külföldi ál-, lám részére nem optáltak és igy tel- j jesjogu S. fi. S. állampolgárok. A rendelet megérkezése után a »Bácsmegyei "Napló« munkatársa kérdést intézett dr. Pletikoszits András főispán-polgármesterhez, annak végrehajtására nézve, amire vonatkozólag a főispán a következőket mondotta: — A ma érkezett miniszteri rendelet következtében a nemzetiségek választójogának kérdése teljesen tisztázva van. A választói névjegyzékek hivatalból való kiegészítését már a legközelebbi napokban megkezdjük és e tekintetben szigorúan a törvényes alapra helyezkedünk. Ennek alapját — miután most már a kérdés teljesen világos és nincs szükségünk semmiféle újabb utasításra — a magyarokat is felvesszük a január 31-ig hivatalból kiegészítendő választói névjegyzékbe. Pletikoszits András dr. főispánpolgármester nyilatkozata szerint tehát Suboticán végleg biztosítottnak látszik, hogy a magyar nemzetiségű választók is gyakorolni fogják már alkotmányos jogukat a márciusi választásokon. A legfontosabb kérdés most az* hogy a város hogyan fogja a hivatalból való kiegészítést eszközölni. Errevonatkozólag még csak annyit közölnek a hatóság részéről, hogy a névjegyzék hivatalból való kiegészítését n város saját rendelkezésre álló adatai alapján fogja végezni. Bár kétségtelen, hogy az adófizetők listájában és a város más adatul szolgáló lajstromaiban a magyar választók nagy része benfoglaltatik, mégis helyesebb volna, hogyha a város elfogadná a Magyar .Párt segítségét és a Magyar Párt által öszszeirt választók listáiét is felhasználná a névjegyzék kiegészítésénél. Se vasút, se- posta9 se render ■ Baranyai konszolidáció — Ahol még van újság-cenzúra A baranyai nép keserű élete — Kiküldött munkatársunktól — Megírtuk már nagyon sokszor, hogy Baranya elhagyott földjén majdnem mindenki kizsákmányolásra rendezi be a működését. Szabadon, felelősség nélkül lehet a lakosság tájékozatlanságával visszaéini. Sok példával lehetne ezt a vádat bizonyítani, a nép elkeseredésének még több más kiáltó jelei vannak. Ijesztő dolgok azok, amik ezen a kis darab földön történnek. Itt minden lepel alatt marad. Itt a postahivatalok visszatarthatnak nekik nem tetsző leveleket, kézbesitetlenül hagyhatnak újságokat, a baranyavári postakezelőnő napokig nem jár be a hivatalába azzal a megokolással, hogy az elbocsáttatásáfc akarja kiprovokálni. Itt a baranyavári jegyző utbiztossal intéztetheti el a hatósági mérnököt megillető földméréseket, e|er vitát, pert okpzva a nem hiteles munkával. A lőcsi községházán politikai pártállástól tesznek függővé minden engedély kiadását. Itt minden községi írnok, minden tintába belekóstolt községi gyakornok-csemete szuverén jogokat és intézkedési illetékességet arrogál magának. A nép panasza végnélküli és kifogyhatatlan. Minden község és minden ház külön sérelmet és külön keservet tartogat. Eldugott falvak csöndes, szorgalmas és dolgos népe a legfontosabb és államfentartó elem busán, szomorúan és lehorgasztott fővel kénytelen belenyugodni és a legsajnosabb, hogy bele is nyugodott a zaklatásába. Itt lehetetlen volna apró nevekkel előhozakodni, mert a nép maga úgysem áll ki a nyilvánosság elé sokszor panaszával. Nem áll ki, > mert további zaklatástól tart. I Baranya népe sokat szenvedett és sokat szenved. Emellett nem lehet í szótlanul elhaladni. Nyílt seb. marad ez mindaddig, amig határozott és erélyes kézzel nem nyúl bele valaki ebbe a felkavart fészekbe. Ismételten és nyomatékosan kell elmondani, hogy itt nemcsak a magyarság, de kivétel nélkül az egész lakosság érzi nehéz sorsát. Értsék meg vév- I re azok, akiket illet a rajtunk kc- I resztül elhangzó sikolyát Baranya jobb sorsra érdemes lakosságának. Tegyenek valamit ezért a népért, ha másképpen nem lehet, minden községre kiterjedő szigorú vizsgálattal s távolítsák el azokat, akik segítők helyett bántalmazol voltak a népnek. Nem vádolunk személyeket, nem sorolunk fel újabb eseteket, csak gyors intézkedést kérünk. Baranya panaszkodásban elfáradt népe kiált segitség után. Baranya, az ország egy virágzó darabja. Virágzó föld és panaszkodó nép. Ez a nagy eluntét kell, hogy megmozdítson mindenkit, akit az intézkedés és ellenőrzés terhes munkája megillet. (niy.) 13500 szerb, 3Ö7G magyar választója van Becskereknek Becskerekről jelentik: Becskerek városánál a belügyminisztérium rendelete értelmében meg- I kezdték a nemzeti kisebbségekhez I tartozók felvételét a választói I névjegyzékbe. I A listák kiigazítása folytán j Becskereken 3070 magyar neinze; tiségü választó került a névjegyzékbe, köztük 250 zsidó vallásu I magyar nemzetiségű választó. A I cionista egyesület listáján szereplő Í3GO választónak a névjegyzékbe való felvétele csütörtökön történt meg. f A németek felvételére még nem került sor, mert a németek a listát még nem adták át. A szláv lakosság köréből 3500 választót jegyeztek be a választói listába. ■Állam és város harca j A pénzügyigazgatása^ végrehajtással fenyegeti Szubotica városát t Az állam és Subotica város között a városnak járó több mint három í milliós adórészesedéseért folyó harcnak érdekes fejleményei van: nak. Megírtuk legutóbb, hogy a város tanácsa — miután hiábavalónak bizonyult minden felterjesztése és közbenjárása és az államtól járó tiz százalékos adórészesedését még■ sem kapta meg — elhatározta, hogy I az állam részére beszedett adóból I ezentúl havonta két részletben fogja ’ követelését levonni. \ Amint azonban előrelátható volt, ez a levonás komplikációkra vezetett. Az első részletet a város most vonta le és a befolyt 259.738 dinár állami adóból a három milliós követelés első részletéül visszatartott 100.000 dinárt. A fenmaradó 259.738 j dinárt csütörtökön akarta a város a 1 suboticai pénzügyigazgatóságnál befizetni, a levont összegről nyugtát mellékelve. A pénzügyigazgatóság azonban a törvényre való hivatkozással megtagadta a nem teljes összeg átvételét és az állami adót minden levoí nás nélkül követelte. Miután a váro) si tanács kitartott eredeti határozata mellett, a pénzügyigazgatóság kije\ lentette, hogy jelentést tesz a novisadi adófőnökségnek és azzal fenyegette meg a várost, hogy az állam a neki járó és a város által már beszedett adók teljes összegének ; erejéig végrehajtást fog vezetni Su[ botica város ellen. í A városi tanács azonban úgy látszik nem ijedt meg ettől a fenyegetéstől sem, hanem ug"* határozott, hogy a levonásra szánt 100.000 dinárt nem fizeti be a pénzügyigazgatóságnak, miután pedig az a megcsonkított összeget nem hajlandó elfogadni, ezért úgy a levonás után fenmaradó összeget, mint a 100.000 I dináros nyugtát a város pénztárába ' letétbe helyezi, • ■
