Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-03 / 328. szám

2. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÖ 1922. december 3. Megkezdik a rendkívüli pőtadék beszedését Az ellátatlan-akciót sürgősei) végre akarják hajtani Az ellátatlanokról való hatósági gondoskodás kérdése sürgőssé vált a tél beálltával. A város tanácsa most már végre is akarja hajtani a jótékony akciót. Miután azonban attól lehet tartani, hogy közgyűlés által az ellátatlanok részére megszavazott 650.000 dinár­nak rendkívüli pótadóban való kive­tését az illetékes minisztériumok csak nagy késéssel hagynák jóvá, Lepedőt Illés pénzügyi tanácsos a jövő hét elején maga viszi le az ügyiratokat Beogradba, hogy a mi­nisztérium hozzájárulását kieszkö­zölje. Ennek a megtörténte után azon­nal megkezdi a város a rendkívüli pótadó beszedését és mivel az erre vonatkozó előmunkálatokkal az adó­hivatal már elkészült, az 50 és 100 százalékos alapon kivetett uj pótadó beszedését a város már a jövő héten meg akarja kezdeni. A rendkívüli pótadót azonnal be kell a városnak fizetni, hogy igy ne szenvedjen ké­sedelmet az ellátatlanok részére szükséges liszt beszerzése, amelyet csak a 650.000 dinár befolyása után tud a város megvásárolni. •• Ötvenöt éves szerződést akar a viHamostársoíat A városi tanács nem hajlandó a szerződés meghosszabbítására Már a sándori villamosvonal épí­tésének megkezdésekor a villamos­vasúti részvénytársaság a városi ta­nácstól kötelező ígéretet akart sze­rezni arra vonatkozólag, hogy a vá­ros hajlandó meghosszabbítani a vil­lamostársasággal kötött szerződését Miután azonban a villamos rész­vénytársaságot szerződése kötelezte már régebben az uj vonal kiépítésé­re, a város nem volt hajlandó a sán­dori villamosvasúti vonal és a szer­ződés meghosszabbítása között sem­miféle kapcsolatot elismerni és igy enélkül volt kénytelen a villamostár­sulat az uj vonalat kiépíteni. Most, hogy a sándori vonal építési munkálatai elkészültek, a villamos részvénytársaság igazgatósága be­adványt intézett a város tanácsához, amelyben hivatkozik az uj vonal ki­építésével kapcsolatos nagy költsé­gekre és a társulat áldozatkészségé­re, továbbá arra, hogy a szaboiicai villanytelepet jelentékenyen ki akar-1 iák bővíteni és mindezek alapján a várossal fennálló szerződésnek hu­szonöt évre való meghosszabbítását kéri. A városi tanács szombati ülésén már foglalkozott a villamostársulat beadványával. Egyelőre pem döntött érdemlegesen az ügyben, hanem ki­adta azt tanulmányozás céljából a városi főügyésznek. Azonban a kér­dés tárgyalásánál olyan vélemény alakult ki a városi tanácsban, hogy a villamos-társulat kívánságát a vá­rosnak semmiesetre sem szabad tel­jesíteni. A város és a villamos részvény­­társaság között fennálló szerződés ugyanis még harminc évig érvényes és a huszonöíéves szerződésmeg- j hosszabbítással a város ma ötvenöt évre kötné le magát a belga tdrsu- j latnak. Ez a mai gazdasági viszo-i nyok között természetesen nagyon i hátrányos volna a városra, de külön­ben sem lát a tanács semmiféle okot; fennforogni, amely méltányossá ten-j né a villamos-társulat kívánságát. < Ha a társulat a sándori vonalat ki-1 építette, ezzel csak szerződésszerű kötelezettségének tett eleget és ha telepét ki akarja bőviteni, hogy igy ft .világítást kivezethesse a külváro­sokba ís, ez csak olyan üzleti befek­tetés. amelyért a város részéről nem jár rekompenzáció. A villamostársulat kérése Össze­függésben látszik lenni a részvény­­társaság küszöbön álló alaptőke­emelésével, amelyet uj részvények kibocsátásával fognak eszközölni. A napokban már Szuboticára érkezik Sebesztha Géza a Magyar Általános Hitelbank igazgatója, hogy ebben a kérdésben tárgyaljon. A város azon­ban eddig az időpontig még aligha fog dönteni, bár bizonyosra vehető, hogy ű kérdést a tanács nem is tér jeszti a közgyűlés elé, annál is in­kább, mert az az általános vélemény, hogy a szerződésmeghosszabbitás helyett a városnak a még hátralevő harminc esztendő lejárta előtt kelle­ne a szuboticai villanytelepet meg­váltani. A belpolitika hirei Spahóék be akarnak lépni az nj kormányba Beogradból jelentik : Az egye sülés ünnepén egyedül a balol­dali muzulmánok tartottak klub ülést. Napirenden természetesen a horvét blokk megjelenése a parlamenti színtéren szerepelt. Elhatározták, hogy tárgyalásokba bocsájtkoznak mindazokkal a po­litikusokkal, akik a jelenlegi rend szer megbuktatásán dolgoznak, hogy az alakítandó választási ka­binetben ők is helyet kapjanak. Békülékenység a fSIdmives pártban Beogrndból jelentik : A földmi­­ves pártban erős áramlat van az Avramovics csoporttal való kibé­külésre. A képviselő-klub többsége azt állítja, hogy őket semmi sem választja el Avramovicstó] s hogy Avramovics csak félreértések miatt, amelyeket intrikák kiélesi­­tettek, lépett ki a klubból. Az Avramovics csoport tulajdonké­­peni vezére, Komaditiics ellen azonban továbbra is nagy az el­keseredés és az ő kizárását fel­tétlenül fenn akarják tartani. Egyes képviselők röpirat kiadására ké­szülnek, melyben le fogják lep­lezni Komadinics tevékenységét. A horvát demokrata­­párt válsága Beogradból jelentik : A horvát­országi, különösen a zagrebi de mokratapárt soraiban nagy zavart okozott a horvát blokk kommüni­kéje, amely hivatalos bejelentése volt annak, hogy a demokrata­párt egy tekintélyes csoportja tár­gyalásokat folytat a blokkal, amely pedig az alkotmányrevizió állás­pontján éli. A zagrebi demokra ták tiltakoznak minden Radicscsal való tárgyalás ellen, mert a blokk ezzel visszaél és aláássa a horvát demokraták helyzetét. A zagrebi szervezet épen ezért azt fogja kö­vetelni a beogradi centrumtól, hogy cáfolják meg a blokk kom­münikéjét, mert különben nem vállalják a felelősségét a párt bu­kásáért Horvátországban. Politikai körökben nem tulajdo­nítanak jelentőséget a zagrebi demokraták akciójának, mert már régebben nyilvánvaló, hogy a de­mokrata-párt horvát híveinek nagy­része átment a zagrebi konferen­cia táborába, úgy, hogy már nem reprezentálhatnak számbavehető politikai erőt. A zagrebi párt vál ságáról különben már a demo­krata lapok is beszámolnak. Nem valószínű azonban, hogy a horvát demokraták tiltakozása megakasztja a demokrata pártnak a blokkal tárgyaló csoportját a Ra­­tHccsol való további egyezkedésben A rendőrség nevével éltek vissza a Ferencrendiek feázf önökének inzulfálői Nyomozás még nem indult meg Az állam egyesülésének ünnepét pétiteken kinos incidens zavarta meg Suboficán. Az affér hasonlatos ahhoz az esethez, amikor egy álla­mi ünnep alkalmával Rates Balázs képviselőt támadták meg, amiért a hálaadó istentisztelet alatt is a Ró­­kus-templomban maradt a katafalk. Most ugyanezen eset ismétlődött meg, súlyosabb formában. A Ferencrendiek templomában pénteken délelőtt megtartott ünnepi misén senkinek sem tűnt fel a leta­kart katafalk, mégis a mise után mintegy tizenöt fiatalember kereste fel Páter József házfőnököt irodájá­ban és a kőfalaiknak a templomban való meghagyása miatt tettleg in­­zultálták a hdzfönököt. A megtáma­dott házfőnök a következőkben is­mertette a »Bácsmegyei Napló« munkatársának a kinos incidens részleteit: — Minden józan katholikus ember belátja, hogy a katafalknak a tem­plomban hagyása nem tekinthető semmiféle tüntetésnek. A gyászmi­sék olyan gyakoriak, hogy a kata­falk állandóan a templomban van el­helyezve és csak a legnagyobb ün­nepek alkalmával távolitjuk el on­nan. Ennek egyszerű a magyaráza­ta. Ugyanis a katafaíkon nálunk gyertyák helyett hetven vlllanyláng ég és ezeknek leszerelése olyan technikai nehézséggel jár, ami lehe­tetlenné teszi a katafalk gyakori el­távolítását, — A pénteki ünnepi istentisztelet is a legáhitatosabban folyt le és be­fejezése után egész meglepetéssze­rűen rontott be irodámba mintegy tizenöt ismeretlen fiatalember. Else? je lévén, a rend iskolájában több olyan szegény tartózkodott, akik minden hónapban segélyt kapnak tőlünk és az ismeretlen fiatalembe­reknek az volt az első dolguk, hogy ezeket eltávolították, bizonyára azért, hogy ne legyen tanúja a be­­következendőknek. — Amikor egyedül maradtunk a szobában, a fiatalemberek a rendőrségre hivatkozva vontak felelősségre, hogy miért maradt a katafaík a tem­plomban és noha ezt megmagyaráz­tam nekik és arra is hivatkoztam, hogy gyászmisék alkalmával a ka­­tafalk gyertyái is égni szoktak, nem érték be ezzel a magyarázattal, ha­nem tettles inzultáltak és néhány ütés után az Íróasztalon levő levél­­nehezéket is felém dobták. — Rendtársaim látva szorult helyzetemet, egy fiút akartak a rendőrségre küldeni segítségért, a rendőrség nevével visszaélő táma­dók azonban revolverrel akadályoz­ták meg a fin távozását. — Feljelentést az esetről nem tet­tem és nem is teszek, mert Raics Balázs hasonló esetében is azt kell látnom, hogy úgy sem volna sok I eredménye. Raics Balázs képviselő azonban Beogradban szóvá fogja tenni az esetet és igyekezni fog elég­tételt szerezni a súlyos inzultusért A suboticai rendőrség a botrányos ügyben szombat estig nem indított meg semmiféle nyomozást. Erre pe­dig nemcsak a katholikus társada­lom megnyugtatása érdekében lenne szükség. Országos Petőfi ünnepségre készül a szwboticai Képkör Még a nyár eleján a Bácsmegyéi Napló nyílt levelet intézett a szubo­­ticai »Népkörhöz«, melyben az itt élő magyarság egész színe előtt hív­ta fel Petőfi-ünnepség rendezésére. Jóleső örömmel állapítottuk meg, hogy olyan gondolatot vetettünk fel, mely ott melegedett már a Népkör tagjainak és vezetőségének magyar lelkében. A terv azóta ért az elhatá­rozás felé s most a Népkör a követ­kező lelkes, meleg, szivhez találó felhívást intézi az ország magyarjai­hoz: Magyar Testvéreink! Alulírott társadalmi egyesület, mint a szuboticai magyarságnak egyik képviselője, szól hozzátok, hogy az egész müveit világgal egyet­értve és vele karöltve 1923 január hó 1-én Petőfi Sándor születésének százados fordulóján tartsunk ünne­pélyeket e nagyszerű magyarnak az emlékére, fejezzük ki érzelmeinket s hálánkat azért hogy a Mindenható ezt a lángoló lelket, ezt a szellemi üstököst, kinél nagyobbszerü pályái földi halandó nem futott meg, a ma­gyar kultúrának adta s hogy őt a magunkénak mondhatjuk mi is. Fe­jezzük ki csodálotunkat azért, hogy csodás életével s költői alkotásaival a lelki kincseknek pazar tárházát hagyta nekünk s az emberiségnek örökségül: hódoljunk az igazság, a szépség, a jóság, a tiszta erkölcs, a nemes magyar jellem gyönyörű meg­nyilatkozásainak, amelyeket müvei­ben bámulnak: és hozzuk meg az örök áldozatot, a soha meg nem szű­nő hódolat elismerő virágait, hogy, azokkal diszitsük annak a homlokát, aki annyi méltóságot hozott nemze­tére, aki örök értékeket adott a vi­lágnak, aki életével példát szolgálta­tott az ideálok tiszteletére s azokhoz való ragaszkodását halálával pecsé­telte meg, s aki elszakithatatlanul összekötött bennünket magyarokat az egész emberiséggel, annak soha nem múló érzelmeivel, örökké viruló eszméivel s ideáljaival. • Magyar Testvéreink! Kell-e még mondani, hogy ki volt és kicsoda Pe­tőfi a magyar kultúrának, ki volt és kicsoda Petőfi a mi magyar szivünk­nek, ki volt és kicsoda Petőfi az em­beriségnek? Tudjuk azt mindnyá­jan, érzi azt minden magyar! Tudja és érzi azt minden müveit ember nemzeti különbség nélkül, aki együtt él az emberiségei s annak szenvedé­seit, örömeit át tudja érezni. Magyar Testvéreink! Keil-e az? mondani, hogy nekünk itt Jugoszlá­viában is ünnepelnünk kell és csat­lakoznunk kell azokhoz, akik a mi nagy világszellemünknek, Petőfi fSándornak a Szajna partján, Ameri­ka szabad országaiban, London, Ber­lin, Róma, Budapest ragyogó palo­táiban Petőfi szelleme előtt hódol­nak? Csatlakoznunk kell azokhoz, a kik benne az emberiség egyik legna­gyobb szellemét látják, szeretik, bá­mulják. ■ Csatlakoznunk kell magyar test­véreink, s azért bár szükségtelen, jimert magyar szivetek büszkén hoz­­|za meg az isteni áldozatot, felkérünk benneteket, hogy mindenütt, minden kis és nagy városban tartsatok Pe­tőfi ünnepélyeket, hozzátok ott ösz­­sze a magyar elméket és sziveket, s J örvendj etek annak a világosságnak,

Next

/
Thumbnails
Contents