Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-03 / 328. szám

1922. december 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Smeüye! az 6 vakító lelke árasztotta jel az emberi társadalmat. S ha szük­séges, forduljatok hozzánk, hogy se­­giíségtekre lehessünk a na"” szel­lemhez méltó áldozatok meghozata­lában. És csatlakozzatok ti is hírlapíró testvéreink, minden nemes mozga­lomnak barátai, Petőfinek velünk együtt tisztelő hívei. A százados for­dulón adjatok ünnepi számot, ismer­tessétek Petőfi életét, csodás költé­szetét, épp oly csodás pályafutását, örök hódítását és beolvadását az örök emberiség életébe. Reméljük és tudjuk, hogy szavunk ttem lesz pusztába kiáltó szó és hogy azonnal megkezditek a szervezke­dést, az előkészületeket, az engedé­lyek megszerzését, a programmok eíkészitéséí s rövid idő múlva már Jugoszlávia társadalmában vissz­hangzani fog a munka szózata, a mellyel dicsőségét akarjuk zengeni annak, aki nemcsak korának, hanem minden időknek irt és szólt az eljö­­yedő századokhoz. Szuiotica, 1922. november 17. A szabóikat magyar Népkor. Daisszkyt haí keli fogságra Ítélték Kihirdették as i Léle tel a L ami au- pörb en Budapestről jelentik : A honvéd kerületi törvényszéken szombaton reggel hirdették ki ez ítéletei a Landau perben. A hadbíróság Dunszlcy főhad­nagyot közhivatali szolgálati kö­telezettség ellen tettleges bántal­mazás által elkövetett vétségben bűnösnek mondotta ki és ezért egy hónapi és 14 napi foglár-fog­ságra ítéli. A hivatalos hatalom­­inai való visszaélés és függelem; sértés vádja aló! fölmentette. Lieszkovszky alhadnagyot és öonda tiszthelyettest a hivatalos hatalommal való visszaélés vádja alól felmentették, közhivatali szol­gálati kötelezettség elleni, tettle­ges bántalmazással elkövetett vétségben bűnösnek mondották ki és ezért 14—i4 napi foglár fogházra ítélték. A büntetést a bíróság a vizsgálati fogságban eltöltött idővel kitöltöttnek vette és esért a vádlottakat azonnal szabadlábra helyezték. A katonai ' ügyész az ítéletek elleni fdebfcezési jogát három napon belül fenntartotta és igy az ítélet még nem jogerős. A rokkantak ügye A parlament sürgősnek deklarálja a rokkanttSrvényt Beogradbó! jelentik : A parla­ment szombati ülését délben 12 érakor nyitotta meg Lilkinics elnök. Az ülés elején az elnök beje­lenti, hogy Zserjav szociálpolitikai miniszter benyújtotta a parlament­nek e rokkant törvény javaslatát. Stajics Üres (földrn.) azt java­solja, mondja ki a parlament a sürgősséget és vegye a javasla­tot azonnal tárgyalás alá. A par­lament a javaslatot elfogadta az­zal a módositássa!, hogy a tör­vényjavaslatról 8 napon belül kell a parlamentnek határozni. A törvény tárgyalására a legköze­lebbi ülésén kü‘ön bizottságot vá'asztanak. Ezután áttértek ez igazoló-bi­zottság jelentésére, Hohnjec (kiér.) képviselő mandátuma ügyében. A bizottság megállapította, hogy nz n tény, hogy Hohnjec megtar­tót!« tátién állását a mari bori 3. oldal, j püspöki iskolában, nem meríti ki az összeférhetetlenség tényálla­­dékát, minthogy nem állami, ha­nem egyházi intézményről van szó. A Ház a jelentést tudomásul vette és igazolta Hohnjec man­dátumét. A panasz- és kérelem-bízott ság jelentését Gyorgyevics előadó terjesztette elő, akinek javaslatát mind elfogadták. Az ülés 1 óra 15 perckor ért véget, a legközelebbi ülés decem­ber 5-én, kedden délután lesz. Napirendjén különböző bizottsá­gok, igy a rokkant-törvény bizott­ságnak a megválasztása szerepel­nek. engedik lemondani az uj görög királyt A gürüg király ellenezte & miniszterek kivégzését — András herceg perének tárgyalását december 4-ikén kezdik lí. György görög király apjának, Konstantin királynak az elüzeíése után a forradalmi görög komiíé jó­voltából két hónappal ezelőtt került a trónra. Az elmúlt két hónap a köz­­társasági királyság élén vesszőfutás volt a király számára, mert nem uralkodója, hanem foglya volt eddig is kormányának. Gunarisz és 'társai­nak kivégzését hiába akarta meg­akadályozni; akaratát még úgy sem tudta érvényesíteni, hogy a jugo­szláv és román követeket kérte meg, hogy saját kormányánál interveniál­janak a halálraítélt politikusok érde­kében. A valódi megalázás azonban csak rsiost következett be, amikor a király nem tudja elérni azt, hogy íestvéröccsét, András herceget, a háboruvesztés miatt ne állítsák bíró­ság elé, amelynek ítélete már nem is kétséges. András herceget azzal vádolják, hogy nem teljesítette Papuíasz tá­bornok parancsait és ezzel megsér­tette a görögök hadi érdekeit. A por vezetésével Baziraszi, a forradalmi bizottság vezetőjét bízták meg. A király hiába emelt szót a pör ellen, —- annak tárgyalását december 4-ik­­ére kitűzték és könnyen megtörtén­het, hogy az uralkodó fivérét, a ki­rály akarata ellenére ugyanaz a sers fo"ja érni, mint a háborús miniszte­reket György király lehetetlen és tehe­tetlen helyzetében pénteken bejelentette lemondási szándékát a kormánynak és eu-Nem gedélyt kért arra, hogy külföld­re távozhasson. A kormány a lemondást nem fo­gadta el és a királyt az eddiginél is szigorúbb őrizet aíá vette. Család­tagjain kívül senkivel sem érintkez­het és palotáját nem hagyhatja el. A lemondás megtagadásának hí­rét azzal indokolják, hogy a forra­dalmi kormány tagjai közi többség­ben vannak a monarchisták, akik at­tól tartanak, hogy ha György király távozik, akkor kikiáltják a köztársa­ságot és ismét Venizelosz hivei ke­rülnek uralomra. A nagyhatalmak körében egvre nagyobb felháborodás mutatkozik a görög kormány ellen és intervenció­ra készülnek a király és András herceg érdekében. Párisi jelentés szerint Olaszország is megszakította a diplomáciai összeköttetést Görög­­országgal és visszahívta athéni kö­vetét. A görög miniszterek érdekében tett külföldi intervenciónak meghiú­sulását Franciaország eljárásának tulajdonítják, fiir szerint Mussolini azt javasolta, hogy a nagyhatalmak Athénben kollektiv lépéseket tegye­nek a halálraítélt miniszterek- érde­kében, amihez a francia kormány nem járult hozzá. Roux római fran­cia ügyvivő kijelentette, hogy Fran­­cíaórszágót kéllemeilenül érinl! ez a megállapítás, mert Franciaország is mindent megtett, hogy a görög kor­mányt a halálos Ítélet megváltozna fására rábírja. Poincaré belebukik as erőszak politikájába Áagüa újabb memorandumot akar adui Németországnak A német jóvátétel! kérdésben be­állt feszültség valamelyest megeny­hült és a szombati jelentések arra engednek következtetni, hogy Poincaré miniszterelnök állásá­val fizeti meg erőszakos politi­káját. Amint az első perctől kezdve sej­teni lehetett; a szövetségesek nem járulnak hozzá az újabb francia kényszerrendszabályokhoz és a fran­cia kormány kénytelen lesz elfogad­ni Anglia mérsékelt jóvátétel! aján­latát Egy londoni jelentés szerint ugyanis Bonar Law kívánatosnak tartaná a Németországnak adott mo­ratóriumnak rövid idővel való meg­hosszabbítását, mert angol körökben nem hiszik, hogy a brüsszeli konfe­rencia még ebben az évben összeül bet. Az angol kormány annyira en­gedékeny Poincaré szándékaival szemben, hogy Anglia hajlandó Franciaország adósságait elengedni, ha a fran­cia kormány a némái jöváíéteí összegének leszállításához hoz­zájárul. A végleges megegyezés érdekében Poincaré a pénzügyi és gazdaság; szakértőkkel a napokba Londonba utazik. Az angol-francia értekezle­ten fogja Anglia megtenni azokat a avaslatokat, amelyekre vonatkozó lag a francia kormány ezideig még „em kapott autentikus információt, Anglia .a január 5-én és február 5-én esedékes német fizetések elhalasztó­[sdf kéri, továbbá azt kívánja, hogy a moratorium alatt előkészíthessék a nemzetközi adósságok és a jóvátétel rendezését. Valószínűnek tartják, hogy Poincaré kénytelen lesz elfo­gadni az angol javaslatot, noha ez lehetetlenné teszi további hivatalba­­maradását. A Maiin szerint bizonyos, hogy" a jóvátétel! kérdésben már a londoni értekezlet második napján megszü­ltük minden véleménykülönbség [Franciaország, Anglia, Olaszország ]ds Belgium között. I A nagykövetek tanácsának" egyéb- 1 ként az a szándéka, hogy szükebb garancia-bizottságot küld Berlinbe az ellenőrző bizottság helyébe. A német kormány azonban tiltakozik e szándék ellen, mert attól tart, hogy ilyenformán időhöz nem kötött ellen­őrző rendszert erőszakolnak Német- I országra. A francia és német kormány kö­zött újabb ellentétek is vannak. A francia kormány ugyanis jegyzéket intézett a német kormányhoz, amely­ben közli, hogy a Stetfinben, Pás­­sauban és Jugoistadtban megtáma­dott francia tiszteknek nyújtott elég­tétellel nem elégszik meg, hanem kö­­fveteü, hogy a bajor miniszterei nők 'tevéiben kérjen bocsánatot az inci­densért és 500—500 aranymárka bír­ságot fizessen minden esetért. Ha „ezt Bajorország december 12-ig nem Ifizetné meg, úgy a szövetséges kor­mányok egy millió aranymárkát von­lunk le a bajor kormánynak Pfalzból ! származó jövedelméből igaz a Magyar Párt fascist a barátság» Megérkeztek a cáfolatok A Vreme úgynevezett szénié* ciós „leleplezését“, amely szerint a horvát emigránsok, az olasz fascisték és a magyar ébredők titkos megegyezést létesítettek Jugoszlávia ellen, az okiratok le* közlése dienere is, mindjárt való­­szinütlenüi hangzó, kalandos hír* nek tekintették komoly körökben. Hogy a Vreme adatai valóban hamisak, amellett bizonyít most a bécsi olasz követség egy híva* talos közlése is. Mint ugyanis Becsből jelentik, a bécsi olasz követség közlése szerint a „Vreme“ azon hire, amely, hogy a horvát emigránsok, az olasz fascisták és légionáriusok, valamint az Ébredő magyarok között titkos megegye­zés jött volna létre Jugoszlávia dián, nem egyéb fantasztikus kita­lálásnál és a hír minden alapot nélkülöz. Annál alaptalanabb és célzato­­sabb a kérészéletű szenzációnak az a része, amely a jugoszláviai Magyar Pártnak az olasz fa sei s­­tákkal és a Frank-féle horvát emigránsokkal való összeköttetés­ről szóit. Most már két cáfolat is van, Elsőnek a Magyer Párt vezető­sége sietett erélyes tiltakozásával megcáfolni a nevetséges rágal­mat és azt követte az clasz kor­mány képviselőjének hivatalos nyilatkozata. Mindennapra egy cáfolat. Ä nem mindennapi szen­zációnak szánt1 „leleplezés" ezzel egész közönséges kis hétköznapi kacsává zsugorodott össze. Bombamerénylet egy aovisadi lap elles? Emberéletben nem esett kár Pénteken hajnalban hatalmas rob­banás reszkettette meg Novisadon a kathoiikus ^templom környékét Ä közeiben levő házak lakói riadtan futottak ki az utcára és a főtérre. A rendőrség Rakics kapitány vezeté­sével azonnal megjelent a robbanás helyszínén, a Délbácska cimü lap szerkesztőségében, amely a plébánia épület egyik félreeső részében van. A helyszíni vizsgálat megállapí­totta, hogy eddig ismeretlen tettesek a szerkesztőség ablakának párká­nyára bombát helyeztek el. A robba­nás ereje betörte a szoba mindkét ablaküvegét, az egyik ablak rámáját és az egyik íróasztalt szétrombolta. A gyujíózsinórral ellátott bomba ek­­razittal volt töltve. Miután a rendőr­ségnek nincsen megfelelő szakértő­je, eddig még nem tudták pontosan megállapítani, hogy miiyen gyárt­mányú bombáról van szó. Azt hi­szik, hogy kézigránátból alakították át a robbanószerszámot. A szerkesz­tőségben levő óra egy óra ötven perckor megállóit a robbanás követ­keztében. A merénylet elkövetésé­nek az időpontját tehát pontosan megállapították. A tettesek kilétét azonban nem. A nacionalista ifjúság lapja, a VI- dovdán az esetről azt irja, hogy nem lehet csodálkozni, ha a folyto­nos magyar irredenta összeesküvé­sekről szóló hírek hatása alatt vala­ki nemzeti felbuzdulásból e meg nem engedett eszközhöz folyamodott. Az említett lap szerkesztője egyébként tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy a merényietet a Vidovddn-hoz kö­zelálló egyének követték volna el. Ä rendőrség folytatja a nyomozást a tettesek felkutatása céljából. /

Next

/
Thumbnails
Contents