Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-03 / 328. szám
1922. december 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Smeüye! az 6 vakító lelke árasztotta jel az emberi társadalmat. S ha szükséges, forduljatok hozzánk, hogy segiíségtekre lehessünk a na"” szellemhez méltó áldozatok meghozatalában. És csatlakozzatok ti is hírlapíró testvéreink, minden nemes mozgalomnak barátai, Petőfinek velünk együtt tisztelő hívei. A százados fordulón adjatok ünnepi számot, ismertessétek Petőfi életét, csodás költészetét, épp oly csodás pályafutását, örök hódítását és beolvadását az örök emberiség életébe. Reméljük és tudjuk, hogy szavunk ttem lesz pusztába kiáltó szó és hogy azonnal megkezditek a szervezkedést, az előkészületeket, az engedélyek megszerzését, a programmok eíkészitéséí s rövid idő múlva már Jugoszlávia társadalmában visszhangzani fog a munka szózata, a mellyel dicsőségét akarjuk zengeni annak, aki nemcsak korának, hanem minden időknek irt és szólt az eljöyedő századokhoz. Szuiotica, 1922. november 17. A szabóikat magyar Népkor. Daisszkyt haí keli fogságra Ítélték Kihirdették as i Léle tel a L ami au- pörb en Budapestről jelentik : A honvéd kerületi törvényszéken szombaton reggel hirdették ki ez ítéletei a Landau perben. A hadbíróság Dunszlcy főhadnagyot közhivatali szolgálati kötelezettség ellen tettleges bántalmazás által elkövetett vétségben bűnösnek mondotta ki és ezért egy hónapi és 14 napi foglár-fogságra ítéli. A hivatalos hatalominai való visszaélés és függelem; sértés vádja aló! fölmentette. Lieszkovszky alhadnagyot és öonda tiszthelyettest a hivatalos hatalommal való visszaélés vádja alól felmentették, közhivatali szolgálati kötelezettség elleni, tettleges bántalmazással elkövetett vétségben bűnösnek mondották ki és ezért 14—i4 napi foglár fogházra ítélték. A büntetést a bíróság a vizsgálati fogságban eltöltött idővel kitöltöttnek vette és esért a vádlottakat azonnal szabadlábra helyezték. A katonai ' ügyész az ítéletek elleni fdebfcezési jogát három napon belül fenntartotta és igy az ítélet még nem jogerős. A rokkantak ügye A parlament sürgősnek deklarálja a rokkanttSrvényt Beogradbó! jelentik : A parlament szombati ülését délben 12 érakor nyitotta meg Lilkinics elnök. Az ülés elején az elnök bejelenti, hogy Zserjav szociálpolitikai miniszter benyújtotta a parlamentnek e rokkant törvény javaslatát. Stajics Üres (földrn.) azt javasolja, mondja ki a parlament a sürgősséget és vegye a javaslatot azonnal tárgyalás alá. A parlament a javaslatot elfogadta azzal a módositássa!, hogy a törvényjavaslatról 8 napon belül kell a parlamentnek határozni. A törvény tárgyalására a legközelebbi ülésén kü‘ön bizottságot vá'asztanak. Ezután áttértek ez igazoló-bizottság jelentésére, Hohnjec (kiér.) képviselő mandátuma ügyében. A bizottság megállapította, hogy nz n tény, hogy Hohnjec megtartót!« tátién állását a mari bori 3. oldal, j püspöki iskolában, nem meríti ki az összeférhetetlenség tényálladékát, minthogy nem állami, hanem egyházi intézményről van szó. A Ház a jelentést tudomásul vette és igazolta Hohnjec mandátumét. A panasz- és kérelem-bízott ság jelentését Gyorgyevics előadó terjesztette elő, akinek javaslatát mind elfogadták. Az ülés 1 óra 15 perckor ért véget, a legközelebbi ülés december 5-én, kedden délután lesz. Napirendjén különböző bizottságok, igy a rokkant-törvény bizottságnak a megválasztása szerepelnek. engedik lemondani az uj görög királyt A gürüg király ellenezte & miniszterek kivégzését — András herceg perének tárgyalását december 4-ikén kezdik lí. György görög király apjának, Konstantin királynak az elüzeíése után a forradalmi görög komiíé jóvoltából két hónappal ezelőtt került a trónra. Az elmúlt két hónap a köztársasági királyság élén vesszőfutás volt a király számára, mert nem uralkodója, hanem foglya volt eddig is kormányának. Gunarisz és 'társainak kivégzését hiába akarta megakadályozni; akaratát még úgy sem tudta érvényesíteni, hogy a jugoszláv és román követeket kérte meg, hogy saját kormányánál interveniáljanak a halálraítélt politikusok érdekében. A valódi megalázás azonban csak rsiost következett be, amikor a király nem tudja elérni azt, hogy íestvéröccsét, András herceget, a háboruvesztés miatt ne állítsák bíróság elé, amelynek ítélete már nem is kétséges. András herceget azzal vádolják, hogy nem teljesítette Papuíasz tábornok parancsait és ezzel megsértette a görögök hadi érdekeit. A por vezetésével Baziraszi, a forradalmi bizottság vezetőjét bízták meg. A király hiába emelt szót a pör ellen, —- annak tárgyalását december 4-ikére kitűzték és könnyen megtörténhet, hogy az uralkodó fivérét, a király akarata ellenére ugyanaz a sers fo"ja érni, mint a háborús minisztereket György király lehetetlen és tehetetlen helyzetében pénteken bejelentette lemondási szándékát a kormánynak és eu-Nem gedélyt kért arra, hogy külföldre távozhasson. A kormány a lemondást nem fogadta el és a királyt az eddiginél is szigorúbb őrizet aíá vette. Családtagjain kívül senkivel sem érintkezhet és palotáját nem hagyhatja el. A lemondás megtagadásának hírét azzal indokolják, hogy a forradalmi kormány tagjai közi többségben vannak a monarchisták, akik attól tartanak, hogy ha György király távozik, akkor kikiáltják a köztársaságot és ismét Venizelosz hivei kerülnek uralomra. A nagyhatalmak körében egvre nagyobb felháborodás mutatkozik a görög kormány ellen és intervencióra készülnek a király és András herceg érdekében. Párisi jelentés szerint Olaszország is megszakította a diplomáciai összeköttetést Görögországgal és visszahívta athéni követét. A görög miniszterek érdekében tett külföldi intervenciónak meghiúsulását Franciaország eljárásának tulajdonítják, fiir szerint Mussolini azt javasolta, hogy a nagyhatalmak Athénben kollektiv lépéseket tegyenek a halálraítélt miniszterek- érdekében, amihez a francia kormány nem járult hozzá. Roux római francia ügyvivő kijelentette, hogy Francíaórszágót kéllemeilenül érinl! ez a megállapítás, mert Franciaország is mindent megtett, hogy a görög kormányt a halálos Ítélet megváltozna fására rábírja. Poincaré belebukik as erőszak politikájába Áagüa újabb memorandumot akar adui Németországnak A német jóvátétel! kérdésben beállt feszültség valamelyest megenyhült és a szombati jelentések arra engednek következtetni, hogy Poincaré miniszterelnök állásával fizeti meg erőszakos politikáját. Amint az első perctől kezdve sejteni lehetett; a szövetségesek nem járulnak hozzá az újabb francia kényszerrendszabályokhoz és a francia kormány kénytelen lesz elfogadni Anglia mérsékelt jóvátétel! ajánlatát Egy londoni jelentés szerint ugyanis Bonar Law kívánatosnak tartaná a Németországnak adott moratóriumnak rövid idővel való meghosszabbítását, mert angol körökben nem hiszik, hogy a brüsszeli konferencia még ebben az évben összeül bet. Az angol kormány annyira engedékeny Poincaré szándékaival szemben, hogy Anglia hajlandó Franciaország adósságait elengedni, ha a francia kormány a némái jöváíéteí összegének leszállításához hozzájárul. A végleges megegyezés érdekében Poincaré a pénzügyi és gazdaság; szakértőkkel a napokba Londonba utazik. Az angol-francia értekezleten fogja Anglia megtenni azokat a avaslatokat, amelyekre vonatkozó lag a francia kormány ezideig még „em kapott autentikus információt, Anglia .a január 5-én és február 5-én esedékes német fizetések elhalasztó[sdf kéri, továbbá azt kívánja, hogy a moratorium alatt előkészíthessék a nemzetközi adósságok és a jóvátétel rendezését. Valószínűnek tartják, hogy Poincaré kénytelen lesz elfogadni az angol javaslatot, noha ez lehetetlenné teszi további hivatalbamaradását. A Maiin szerint bizonyos, hogy" a jóvátétel! kérdésben már a londoni értekezlet második napján megszültük minden véleménykülönbség [Franciaország, Anglia, Olaszország ]ds Belgium között. I A nagykövetek tanácsának" egyéb- 1 ként az a szándéka, hogy szükebb garancia-bizottságot küld Berlinbe az ellenőrző bizottság helyébe. A német kormány azonban tiltakozik e szándék ellen, mert attól tart, hogy ilyenformán időhöz nem kötött ellenőrző rendszert erőszakolnak Német- I országra. A francia és német kormány között újabb ellentétek is vannak. A francia kormány ugyanis jegyzéket intézett a német kormányhoz, amelyben közli, hogy a Stetfinben, Pássauban és Jugoistadtban megtámadott francia tiszteknek nyújtott elégtétellel nem elégszik meg, hanem köfveteü, hogy a bajor miniszterei nők 'tevéiben kérjen bocsánatot az incidensért és 500—500 aranymárka bírságot fizessen minden esetért. Ha „ezt Bajorország december 12-ig nem Ifizetné meg, úgy a szövetséges kormányok egy millió aranymárkát vonlunk le a bajor kormánynak Pfalzból ! származó jövedelméből igaz a Magyar Párt fascist a barátság» Megérkeztek a cáfolatok A Vreme úgynevezett szénié* ciós „leleplezését“, amely szerint a horvát emigránsok, az olasz fascisték és a magyar ébredők titkos megegyezést létesítettek Jugoszlávia ellen, az okiratok le* közlése dienere is, mindjárt valószinütlenüi hangzó, kalandos hír* nek tekintették komoly körökben. Hogy a Vreme adatai valóban hamisak, amellett bizonyít most a bécsi olasz követség egy híva* talos közlése is. Mint ugyanis Becsből jelentik, a bécsi olasz követség közlése szerint a „Vreme“ azon hire, amely, hogy a horvát emigránsok, az olasz fascisták és légionáriusok, valamint az Ébredő magyarok között titkos megegyezés jött volna létre Jugoszlávia dián, nem egyéb fantasztikus kitalálásnál és a hír minden alapot nélkülöz. Annál alaptalanabb és célzatosabb a kérészéletű szenzációnak az a része, amely a jugoszláviai Magyar Pártnak az olasz fa sei stákkal és a Frank-féle horvát emigránsokkal való összeköttetésről szóit. Most már két cáfolat is van, Elsőnek a Magyer Párt vezetősége sietett erélyes tiltakozásával megcáfolni a nevetséges rágalmat és azt követte az clasz kormány képviselőjének hivatalos nyilatkozata. Mindennapra egy cáfolat. Ä nem mindennapi szenzációnak szánt1 „leleplezés" ezzel egész közönséges kis hétköznapi kacsává zsugorodott össze. Bombamerénylet egy aovisadi lap elles? Emberéletben nem esett kár Pénteken hajnalban hatalmas robbanás reszkettette meg Novisadon a kathoiikus ^templom környékét Ä közeiben levő házak lakói riadtan futottak ki az utcára és a főtérre. A rendőrség Rakics kapitány vezetésével azonnal megjelent a robbanás helyszínén, a Délbácska cimü lap szerkesztőségében, amely a plébánia épület egyik félreeső részében van. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy eddig ismeretlen tettesek a szerkesztőség ablakának párkányára bombát helyeztek el. A robbanás ereje betörte a szoba mindkét ablaküvegét, az egyik ablak rámáját és az egyik íróasztalt szétrombolta. A gyujíózsinórral ellátott bomba ekrazittal volt töltve. Miután a rendőrségnek nincsen megfelelő szakértője, eddig még nem tudták pontosan megállapítani, hogy miiyen gyártmányú bombáról van szó. Azt hiszik, hogy kézigránátból alakították át a robbanószerszámot. A szerkesztőségben levő óra egy óra ötven perckor megállóit a robbanás következtében. A merénylet elkövetésének az időpontját tehát pontosan megállapították. A tettesek kilétét azonban nem. A nacionalista ifjúság lapja, a VI- dovdán az esetről azt irja, hogy nem lehet csodálkozni, ha a folytonos magyar irredenta összeesküvésekről szóló hírek hatása alatt valaki nemzeti felbuzdulásból e meg nem engedett eszközhöz folyamodott. Az említett lap szerkesztője egyébként tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy a merényietet a Vidovddn-hoz közelálló egyének követték volna el. Ä rendőrség folytatja a nyomozást a tettesek felkutatása céljából. /
