Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-12 / 336. szám
1922. december Í2. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. olda, Szélcsend a busáiméi konferencián A íSrokök az oroszokkal ssemliea is bizalmatlanok A közgyűlés a vasút mentén levő iTornyosi utcán 60—80 házhelyei (szavazott meg kisiparosok részére, hégyszögölenként három dinárért, azzal a feltétellel, hogy az uj telektulajdonosok kötelesek két éven belül a kapott telken felépíteni a házat. A terveket a város készítteti, hogy az építendő házak egységes stílusúak legyenek. Ezután Gázon István prépost-plébános interpellált a város romániai erdőbirtokai ügyében. Séma város még 1914. évben Fogaras vidékén két erdőt vásárolt. Azóta a város ezekről az erdőkről — amelyeknek a fájára most nagy szükség lenne — nem tudott semmit. Kérdi tehát a polgármestert, hogy van-e tudomása a polgármesternek erről a két erdőről és van-e. kilátás arra, hogy azokat a város kitermelje. Petrovics Brankó dr. polgármester válaszolva az interpellációra kijelenti, hogy van tudomása a két erdőről és közölheti, hogy az egyik már teljesen megfelelő a kitermelésre, a másik azonban még fiatal és nem lehet még kivágatni. A tanács két tagja, Branovacski Stevó polgármester-helyettes és Savicsics főjegyző a tavasz beálltával elutaznak Romániába, hogy az erdő kitermelése ügyében a kellő intézkedéseket megtegyék. Bukur Dragomir postafelügyelő, bizottsági tag indítványozza, hogy a tiszai hídfőnél várótermet létesítsenek, mert igen sok diák órákon át kénytelen a téli hidegben várakozni. A közgyűlés ezután a katholikus templom régen húzódó építésének ügyével foglalkozott. A polgármester bejelentette, hogy — mint ismeretes, a sentai katho- Ekus hitközség 10 tagú bizottságot küldött ki a templomépités ügyében való tárgyalások vezetésére. Most a görög keleti hitközség is kiküldött egy tizes bizottságot. A két teljhatalmú bizottság a legközelebbi napokban megkezdi a tanácskozásait és határozatáról kimerítő jelentést fog beterjeszteni a legközelebbi városi közgyűlésnek, a mely ennek alapján fog dönteni a templomépités kérdésében. ’A íausannei békekonferencián Poincaré és Mussolini eltávozása óta szélcsend állott be és az albizottságokban folyó, néha éles viták mellett lényeges határozatokra egyelőre nem került a sor. A delegációk figyelme ugyanis London felé fordult, mert tisztában vannak azzal, hogy szoros összefüggés van a jóvátétel ügye és a keleti kérdés között. A Íausannei határozatok sorsa, a nagyhatalmaknak Törökországgal szemben tanúsítandó magatartása ugyanis attól függ, hogy Londonban mennyire tud a három nagy hatalom, főleg azonban Anglia es Franciaország egymással megegyezni. Az máris előrelátható, hogy Anglia sok engedményre hajlandó a reparációk tekintetében Franciaországgal szemben, aminek fejében szabad kezet kíván a lausannei konferencián a keleti ügyeket illetőleg. A Íausannei tárgyalásokat a küszöbön álló brüsszeli konferencia miatt terv szerint december 22-ikétol január 6-ikáig, esetleg január közepéig félbeszakítják. Valószínű, hogy eközben megtartják a brtíszszeii konferenciát, úgy, hogy a béketárgyalások újabb megkezdésekor a nagyhatalmak már a mostaninál határozottabb magatartást fognak tanúsítani és csak ekkor kerülhet végleges határozatokra a sor. IAz albizottságok most folyó tárgyalásain a törökök még mindig »hajthatatlanoknak mutatkoznak. Tö- I rökország adósságainak felosztására vonatkozólag az a követelésük, hogy azoknak egy részét necsak azokra az államokra hárítsák át, a melyek a sévresi békeszerződés értelmében török területekhez jutottak, hanem a tartozásokat osszák fel arányosan ama területekre, amelyek az első balkáni háborút megelőzően Törökországhoz tartoztak. A szövetséges hatalmak ezzel szemben az 1914-ik évi helyzetet hajlandók mértékadónak elismerni. A kapitulációk tekintetében is tiltakozó magatartást tanúsítanak az angorai kormány megbízottai, úgy, hogy e kérj dés tárgyalása sem haladhatott előre. Csicserin vasárnap magához kérette a Lausanncban időző török hirlapirókat, akik előtt hosszabban ismertette az orosz delegáció álláspontját. Csicserin szerint a nyugati hatalmak azért mutatnak előzékenységet Törökországgal szemben, hogy annál jobban kiaknázhassák a világháborúban aratott győzelmüket. Franciaország szabad kezet engedett Angliának a keleti kérdésben, hogy a reparációs tárgyalásoknál az angolok ugyanezt viszonozzák Franciaországnak. Annak a reményének adott kifejezést, hogy Poincare csalódottan tér vissza a londoni konferenciáról és ismét nyíltabban állást foglalhat Törökország mellett. Oroszország és Törökország, — úgymond, — minden körülmények között, különösen a tengerszorosok kérdésében, egymásra vannak utalva és igy a konferencián is támogatniok kell egymást. A Íausannei török delegáció körében ezt azzal magyarázzák, hogy Csicserin ily módon tesz kísérletet, hogy befolyást gyakoroljon Törökországra és elejét vegye annak, hogy az eddigi oroszbarát politika helyett a törökök a nyugati hatalmakhoz közeledjenek. A törökök kije'entették, hogy sem Oroszországnak, sem a nyugati hatalmaknak nem fogják magukat a pillanatnyi támogatás kedvéért eladni. Németország kötvényekkel akar fizetői Visszautasították a német javaslatot — A londoni konferencia külsőségei —- Mussolini jóvátételt javaslata A seratai katholikus templom Petrovics Brankó dr. polgármester nyilatkozata Senta város hétfőn tartott közgyűlésén szóba került a sentai katolikus templom ügye, amely évek óta függőben van és szinte megoldhatatlannak látszott, Petrovics Brankó dr. Soígármester a templom építés ügyéen a Bácsmegyei Napló sentai tudósítója előtt következőleg nyilatkozott: A sentai katolikus templom építésének ügye tiz év óta húzódik. A megkezdett templomépület mint rom áll a piac sarkában. Mihelyt a polgármesteri széket elfoglaltam, — mondta a polgármester, — Vales Jocó dr„ Lálics Milorad, Ladaics Vitomir dr., Sód Ádám dr. és Gázon István prépost-plébános segítségével beható tárgyalásokat folytattam SSs az ügy annyira már megérlelődött, hogy minden érdekelt tényező megállapodott atban, hogy a templomot a főtér más helyén épitik és a megkezdeti építkezést lebontják. A város kész minden anyagi támogatást megadni a femplomépitéshez. Mihelyt a kiküldött két egyházi bizottság megkezdi tanácskozásait, a polgármester ismertetni fogja velük az építkezésre vonatkozó terveket 'és megállapítják az építés költségelőirányzatát IS: A polgármester teljes bizalommal van az iránt, hogy a templom építésének ügyét most imár minden érdekéit tényező teljes megelégedésére pldják meg . ! Londonból jelentik, hogy az angol külügyminisztériumban vasárnap kezdődött a jóvátétel! konferencia. Délelőtt 10 órakor érkeztek meg a különböző államok delegáltjai a külügyminisztériumba, amelynek kör- Inyékét nagy tömeg lepte el és ahol ja világ minden nagy lapjának a tudósítója is megjelent. Először a belga delegátusok autója érkezett a külügyminisztérium elé, majd utánuk Mussolini érkezett meg, akit a tömeg a legnagyobb kíváncsisággal várt. Mussolini imponáló magatartást akart tanúsítani és amikor kiszállt autójából, erősen észrevehető volt rajta az a póz, a mellyel a régi diplomata ( szerepét akarta magára erőltetni. Utána Poincare autója érkezett, a francia miniszterelnök azonban egy pillantásra se méltatta a tömeget, hanem gyorsan eltűnt a külügyminisztérium palotájának a kapujában. Egy üzletember benyomását keltette. A tárgyalások féltizenkettőkor kezdődtek. Egy óra után a delegátusok elhagyták a külügyminisztériumot, Poincaré és Mussolini pedig Bonar Lawnál voltak dijeuner-re hivatalosak. A konferencia tárgyalásai délután 4 órakor folytatódtak, Poincaré nyilatkozott a Daily Mail munkatársának jóvátételt terveiről és kijelentette, nem járulhat hozzá a német adósságok leszállításához mindaddig, amig a szövetségesek tartozásait nem rendezik kedvezően. Ez esetben azonban a német fizetési kötelezettségeket a félére is hallandó redukálni. A Ruhr-vidék megszállását január 15. után akarja foganatosítani, nem annyira garanciául, mint inkább fenyítésképpen. A német vállalatokat csak abíban az esetben akarja szekvesztrálni, ha a német kormány nem vetné magát alá a szövetségesek pénzügyi ellenőrzésének. Hangsúlyozta Poincaré, hogy a londoni konferencia nem hivatott végleges döntésre, az utolsó szó a brüsszeli konferenciát illeti. Az első nap tárgyalásai a konferencia eredményes munkájára engednek következtetni. Valamennyi miniszterelnök kijelentette államának álláspontját a jóvátételi kérdésben és Bonar Imw erősen hangsúlyozta az antant-államok egységének fontosságát. Londoni Reuter-jeleníés szerint Németország nyilatkozott, hogy hajlandó a szövetségeseknek három milliárd arany-márkányi kötvényt rendelkezésre bocsátani, a kötvények elhelyezéséről azonban a szövetségeseknek kell gondoskodni. Németország arra is hajlandó, hogy az összeg megállapítása nélkül belső kölcsönt jegyeztessen. A befolyó összeg, de legalább másfél milliárd aranymárka részben a jóvátéteü fizetésekre, másik része pedig a német hitel talpraállitására fordítandó. A londoni értekezletről érkező hi* rek szerint a szövetséges miniszterelnököknek az az egybehangzó véleményük, hogy a német javaslat a megegyezésre nem nyújt alapot. A konferencia Bonar Law és Poincaré beható tanácskozása után vasárnap folytatta a jóvátételi kérdés tárgyalását. A vasárnapi tárgyalások azonban angol-francia nézeteltéréssel végződött, amit ezideig nem is tudtakmég kiegyenlíteni. A londoni értekezleten a szövetséges hatalmak, elhatározták. hogy a német javaslatot viszszautasitják, azonban az angolok él lenjavaslatokkal akarnak felelni a német kormány jegyzékére, ami a francia és olasz felfogás szerint cél 1tálán. Poincaré előterjesztette a londoni konferencián tervét, amelynek lényege a Ruhr-vidék haladéktalan megszállása. Bonar Law a francia javaslatra azt válaszolta, hogy a megszállás tervét céltalannak és veszedelmesnek tartja, mert Németország összeomlását sietteti. Anglia hajlandó Amerika döntésének bevárása nélkül a szövetségesek tartozásait sürgősekként kezelni. I Mussolini olasz miniszterelnök emjlékiratot nyújtott át a londoni konferencián, a következő négy ponttal: í l. A szövetségesek az egymás[közti adósságokat elengedik és a né\met fizetési kötelezettségeket leszól- I litiák, ! 2. Németország két évi moratóriumot kap és egyúttal megállapítják 'azokat a garanciákat, amelyek a fel- Itételek nem teljesítése ebeién élet-Í belépnek. 3. A moratórium tartamára Né, met ország nemzetközi kölcsönt ven\ne fel. amelynek egyrésze Német- S ország legsürgősebb szükségleteire, főképpen a márka árfolyamának i emelésére, másik része pedig a szövetségesek kielégítésére szolgálna. íA kölcsönösszegnek azonban elégfségesnek kell lenni ahhoz, hogy az (550 millió aranymárkányi belga prioritási kiegyenlítse és jelentékeny iösszeg jusson a szövetségesek kö-Ízötti felosztásra. 4. Nagyobb kölcsön jegyzése Németország hitelképességének bizto• sitására. £ Párisi jelentés szerint a passaui és ingolstadti eseményekről szóló .német jegyzék megérkezett a francia külügyminisztériumba. A jegyzék szerint a német kormány a két város polgármesterének elmozdítását lehetetlennek tartja, a követelt egy millió aranymárkát azonban a szövelségközi bizottság rendelkezésére bocsátja. Ä vasutigazgatóság az árat őrlődé sok megszüntetéséért Hat órán beiül el kell vinni az érkezett árut — Movlsadra beszüntették az árufelvételt Annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban a kereskedelmi élet erős stagnációi mutat és a vasúti forgalom, különösen a behozatal és kivitel megszűnése folytán tetemesen csökkent, legújabban az egyes állomások annyira tele vannak megrakott vasúti kocsikkal, hogy ezek komoly akadályát képezik a vasúti forgalom zavartalan lebonyolításának. Különösen sok tűzifával megrakott kocsi áll az egyes állomásokon, mert a vagonhiány lényeges csökkenése folytán a fakészletek elszállítása fokozott mértékben folyik és a kereskedők igyekeznek minéi több árut a termelőállomásokról beszállítani, hogy a vageneliátás tekintetében kedvező helyzetet minél jobban kihasználhassák. A megérkezett fának a vasútról való elfuvarozása azonban olyan lassú tempóban folyik, hogy a fa-vagonok összetorlódnak és teljesen megtöltik a kirakó-pályaudvarokat. Ennek a helyzetnek a megszüntetése végett a vasutigazgatósás november elején elrendelte, hogy u vasúti kocsikat a felek hat órán bt, iül kötelesek kirakatni és ezen az időn túl kocsiálláspénzt fizetnek. Ez az intézkedés azonban csak részben használt, mert bár az árut, — főleg a tűzifát, — a teherpályaudvarok rakterüietén kirakatták a kereskedők, azt azonban csak később fuva-
