Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-10 / 334. szám
Ünnepi sSíái. — Ära: € lonnift. XXIII. évfolyam Szsifootica, VASÁRNAP 1922. december 10. Siam Slegjeíecik minden reggel, űnuey aián és liélfea délben TELEFON SZÁM: Kiadélswalal S-58, Szerkeust&ég 5-13 Előfizetési ár negyedévre 9® dinár SZERKESZTÉSÉIG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt , Kiadolüvalal s Kralja Alssaedra-siiea 1 (Lclfc«ch-p*lota| Advent Olyan fehér lett a világ-, mini Watteau képén n hajporos hölgy. Hóval puderozték bo magukat a fák, a házak, a tetők; az ucca zöid viganő helyett fehér palástat öltött. A fehérség tógájában mint első áldozásra a gyermeítiány, u tisztaság és ártatlanság fehérjében megszűnjünk, až Adventban a Szer.t Hete felé. Romié coeli, egek harmutozza? tok. Ksvmstozzatok békét, áhítatot, és derűt a megkínzott! életnek nyugalmat és eipihenésí a vivődő gondolatnak. Karmatozzatök hitet a kétkedőnek vigasztalóul és felejted;, nem hitet, amely ez öldöklést áldja, amelyik a gyilkosok szájában torzul ei és véres tőitekben vélik becstelenné. Hanem ez igaz, a szent, a krisztusi hitet, a kétszer esztendő messzeségéből felénk sugárzót. Az örök melengetői, . amelyik lelkünk kincsévé teszi azt is, ami értelmünk küszöbét nem tudja átlépni4 s ami egy. főhajtás, egy koresstvetés, egy - íérdreberuiás póztélan gesztusává mélyíti és egyszerűsíti le azt, ami xjiegoldhatatlán problémaként, megválaszolhatatlan kérdésként ‘feszíti keresztre és töri kerékbe a gondolatot. Ez a hit ad az égszakadásos és földrengéses időben kápráztató reményt, és fájdalmakat zsibbasztó elpihenést. Fényében uj értelmei kapnak a jelenségek s íüzében Ealak nélkül oldódik fel az élet céljának kinzó problémája. Ez a hit: az értelemmel föl nem fog ható dolgok vilégnézlete. Ott kéz dődik csak, ahol végződik a tudás. S minél nagyobb a kör, amit a tudomány rédiusáva! vonunk é kutatás végtelen mezőin, annál nagyobb az a kerület is, amellyel a tudás főimért mezője a hit végtelen világával érintkezik. A tudás szigetét a hit tengere mossa. Minél nagyobbra építjük könnyel, vérrel, testtel, gondolattal ezt c szigetet, annál nagyobb lesz o tengermosta part is. A tudás világa elfér egy kitárt tenyéren. S ha összevesszük mindezt, emit ember alkotott, gondolat kitervelt, kor megvalósított, ha összevesz szűk mindazt, ami vérből, verejtékből, a múló életből s az eimuihatatlan gondolatból megmaradt — mindez összesen is milyen szannivalóan kevés, milyen siralmasan esendő a minden időket és minden tereket betöltő, besugárzó, bevilágító, örökzengésü, örök harmőniáju hit mellett. Ennek a hitnek termékeny talajából nemcsak a vallás dogma sarjadnak ki. Végső fokon minden tudás a hit folyékony fényéből kristályosodott ki. Á tudóf vnány igazságai, miig ha világnézetté szélesüinek iis, épp olyan bebizonyíthaíailanok, mint a vallás dogmái. Diszpozíció, neveltség, életkörülmények játsszanak közre, hogy mit fogad el meggyőződésünk: a tridenti zsinat határozatát-e, vagy a komp lunista kiáltványt. A fiit örökérvényűit, természetfölötti erejét s nenn csorbítható hatalmát semmi stem példázza jobban, mint az, hqgy egyező értelemmel, szinte egu’ező szavakkal nyilatkozott még legátfogóbb dogmája mindenütt. A felhőket imádó ősembert ugyanaz a vallásos érzés kényszeritette térdre, amikor a szálló felhő elsulhanó árnya ráesett, ami Guatanai híveit az életmegvető önfeláldozásra parancsolta s ami a krisztusi hit krisztusi kővetői leikébe beleneyelte a szeretet és alázat fenségét.. Mindent kockáztatott, mindent megkísérelt ez a nemzedék már. Mindent el is vesztett. Az adventi készülődés tömjénes rnegindultságában most elibénk vetődik a hit fáklyájának fénye. De bűnös kézzel szabad lesz-e meggyujtani a karácsonyfa gyertyáit s fekéiyes lélekkel alá ólfhatunk-e majd a szent fának ? Karácson adventján legalább álmodozzun a jobb jövendőnek, örök békességnek, különb, nemesebb, megértőbb és megbocsátóbb Embernek eljövetelében. (d. j.) y ,'fc Agrarreform és demagógia MegfiäWedkeEttek a magyar fSUhtélkülüekrü (gU A mi közvetítettül a kormányválság előtt íörvér jyelekésziíés jogcíme alatt a rövidít ptt törvényhozás! procedúra szerint a parlament törvénykezési biž’oiti.'ágában folyt az sajnos nem egyéb !mint a választási hadjárat bevezetést*- a legszélsőbb és legközönségesebb demagógiával. Hónapokig piheiít a nagybirtok kisajátításáról szóló törvényjavaslat a törvénykezési bizottság irattárában anélkül, hogy bárki/ is komolyan gondolt volna arra, hogy ezt a törvényjavaslatot még ez, a parlament fogja megalkotni. Ä kisajátítási procedura pénzügyi keresztülvitele tudniillik oly nagyszabású (pénzügyi művelet keresztülvitelét teszi szükségessé, a melyre az amerikai kölcsön után rövid időre, a diaárjavító akció legszebb napjaiban és a nyolcszáz milliós rendkívüli haűihitel előteremtése előtt gondolni sejm lehetett. Minden hozzáértő politikus és pénzember tisztában volt az:eal, hogy e pénzügyi tranzakció keresztülvitele vagy legalább biztosítása nélkül a nagybirtok végleges kisajátításának tör vénybeigtatása csak eggyel szaporítaná azoknak a papiros jogalkotásoknak á számát, amelyek végrehajtása messze jövő még ködös politikai bizonytalanságában rejtőzik. És mégis a kormánjfcfizis első hírére a törvényelőkészítő bizottság sürgősen megkezdette a tárgyalását, mintha az ország üdve függne attól, hogy a négy éve rendezetlen agrártörvényhozás miivét ez a munkaképességében korlátolt kimulófélben tévő törvényhozás alkossa meg. A miniszter expozéja -nyitotta meg a vitát, siralmas expozé, melyre még a kormányi támogató' sajtó sem mert egy komoly szót sem vesztegetni. És a nagy sietség, a fokozottabb törvényhozási munkásság csak arra való volt, hogy. a kisajátítás alá kerülő birtoknál a kisajátítás alá nem ! képviselők és egyes pártok tanúbizonyságot tehessenek arról, hogy ők ■hilyt ' ö zinte barátai a mezőgazda sági proletariátusnak. A kisajátítástól mentes birtok maximumát a Vajdaságban az eddigi törvényerejű rendelkezések háromszáz hektárban állapították meg. A kormány javaslata ezen nem akart változtatni. Nyilván azért, mert az összes mezőgazdasági szakértők egybehangzó véleménye szerint miniagazdaság létesítésére alkalmas okszerű gazdaságot űző középbirtok kisebb területen el nem képzelhető. A bizottságban helyet foglaló képviselő urak, akiket a törvényhozási működésükben nem szoktak akadályozni, fölháborodva tiltakoztak a ■ nagybirtok ilyen favorizálása« ellen. Háromszáz hektárral háromszáz holdra kívánt lemenni az egyik, száz hold is elég lesz, licitált rá a másik, végre is egy komoly mir.iszterjelölt attól sem riadt vissza, hogy a törvényben egyáltalában ne állapítsák meg a kisajátítástól mentes maximumot, hanem esetről eset re a miniszter állapítsa azt meg — természetesen diszkrecionárins jog. körben. Ami azt jelentené, hogy lehet, hogy az egyik nagybirtokból mentes maradjon kétezer hold, a rná síkból, mely egészben nem tesz ki ötszáz holdnál többet, ne hagyjanak meg egy holdat se. A földreform szociális probléma, amelynek megoldásánál a mezőgazdasági termelés lehető fönntartására kell törekedni, De ebben a vitában, ezekre a szempontokra senki sem hivatkozott. Mindenki nemzeti szempontokkal igazolta a maga javaslatát, végre is a földművelésügyi minisztérium és a kormánybarát sajtó volt kénytelen a mandátumbiztositó népboldogitók licitálása elé haltot kiálltán!. S amikor a földnélküliek érdekeikért harcba szálló törvényhozók szociális érzéküknek és nemzeti telkiismerctiikták, megfeledkeznek arról, hogy a magyar-német és román nincsteleneknek eddig nem jutott még egy taipalaitnyi mid sem és elsőrendű nemzeti érdek, hogy azonos szociális szükségletek, azonos módon nyerjenek kielégítési, mert enélkül a reform megnyugvás és jólét helyett békétlenség és állandó elkeseredés forrása lehet csupán. De méVt a nemzeti kisebbségek szavazatainak megszerzése ma már nagyon bizonytalan; fölösleges volt ezekre a nincstelenekre is gondolni. Mert a szociális törvényhozásnak a választások előtt csak úgy van értelme, ha biztosítja a boldogítóknak •a boldogítottak szavazatát. eső minimum megállapításánál egyes nek ilyen szép tanúbizonyságát ad- Lapunk mai száma 20 oldal Á lakástörvény végrehajtás! utasítása megjelent Február 23-ikán közölte a hivatalos Sluzbéne Nóvine a lakásokról szóló törvényt. A törvény sok tekintetben homályos és .hézagos volt * ■<imaga is. .több helyen bivaíkozcv; t^f^oocsáíaWdó végrehajtási utasításra. Azóta mindenki várta a rendeletén amely meglehetős késedelmesen, december C-án, jelent meg a hivatalos lapban. ; A végrehajtási utasítást a tervezet alapján már régebben közölte Bácsmegyci Napló. A most kiadott végrehajtási utasításnak a lakókat és a háztulajdonosokat egyaránt leginkább érdeklő része, hogy a lakások és üzlethelyiségek bérlői megtarthatják bérleteiket 1923. évi január l-töl 1925. évi január 1-ig az eddigi, vagy megegyezéssel megállapított bérért avagy pedig azért a bérért, amelyet a választott bíróság megáillapii. A végrehajtási rendelet általában nem tiltja a lakások, vagy lakrészek albérletbe adását. Albérletbe adásnál azonban a háztulajdonosnak részesedést biztosit a rendelet a oéröszszegbői, még pedig az eredeti tervezetné] magasabb összegben 15%, üres lakrészek után 30%-a illeti meg a háztulajdonost. (A szétküldött tervezet 10 — és 20%-os részesedést állapított meg.) A rendelet fenntartja a törvénynek az építkezési kötelezettségre vonatkozó intézkedését. Akinek 1,500.000 dinárnál nagyobb vagyona, vagy 60.000 dinárnál nagyobb* jövedelme van, ha a vagyoni helyzetének megfelelő saját háza nincs, építkezésre kötelezhető. E tekintetben a rendelet szigorúbb a törvénynél, ameiy szerint csak azokat lehet építkezésre kötelezni, akiknek az államban saját házuk nincs. A végrehajtási rendelet is fenntartja a törvénynek azt az intézkedését, hogy a törvény biztosította összes kedvezmények igénybevételét attól teszi függővé, hogy van-e a lakónak, vagy a háziúrnak adóhátraléka. Aki háziúrnak adóhátraléka van, az nem emelheti a házzbérekeí s ha a lakó nem pontos adófizető, az nem tiltakozhat a házbér,emelés ellen. ' ' >
