Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-07 / 332. szám

Ár« 1 Mr. 15 1^1 5 XXIII. évfolyam Szuííoiica, CSÜTÖRTÖK 1922. december 7; 332. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 90 diaár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alciandra-ulka 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexsadra-ulica 1 (Lelbacít-palo fa A lausanne-i csőd A lausenne*i konferenciának még nincs vége s Lausanne-nal sem lesz vége a konferenciáknak. De ha a konferenciák még nem is jutottak el az eredményekig, a konferenciáknak már van eredmé nyűk. Eloszlott az a tömjénszag, az a szivárványos köd, az a bi­­borfelhő, ami eddig titokzatossá­got, szent félelmet és térdet resz­­kettető borzalmat keltett a konfe­renciák iránt. Génuában kiderült s Lausanne-ban bebizonyosodott, hogy üzleti érdekek politikai ki­­rendeltségei vívják meg csatáju­kat, hogy a konferencia zöld asz­tala nem a béke oltára, hanem az üzlet pultja, hogy a világ bé­kéje, az emberiség java, a gazda­gégi élet szabaddátéteíe éppen olyan üzleti jelszavak, mint a „nagy forgalom, kevés haszon“, vagy a „karácsonyi nagy árleszál­lítás"., A rothadó világ hullasza­gét sera lehet megérezni, olyan penetrans a szaga a genuai és ’ausárine-í — peíróleuraüzletekr.ek. Csak őszinteség uraim 1 Minek a megváltó szó, a kézfogást ha­zudó kézmozdulat, minek a kitárt két kar egymástberesése, ami öle­lést ígér és halálos szorítást ad. „Isten hozott“-tal köszöntik egy­mást s sok Isién hozott egy „Fe­szítsd meg" üvöltéssé torzul. Ez a konferencia. Ez a konfe­rencia sablonja, amit, mint ácsorgó ember a lábát, váltogathatják Ge­nua és Helsingfors közt — ad ii bitum. Mikor Lloyd George bronchi­­tis-ben szenvedett, Génuában hivta össze a konferenciát s ami kor Barthou elmeszesedstt artériá­jának tengerparti sétákat írtak e!ő orvosai, a világ betegségének ku ruzslói Cannes-ban adtak egymás­nak találkát. Es közben — taián bridge, ta­lán hockey, talán lovaspolö, talán yachiozás helyett — foglalkoznak a vilégbékével is. Nem nagyon, nehogy megerőltessék magukat, csakhogy ne vegye el étvágyu­kat a világ problémáinak csömöre. Pedig csak föl kellene emel­niük a fejüket a megbecsteleni­­tett tanácskozó asztal mellő!, hogy meglássák a tények kikerülhetet­len összefüggését, a jelenségek értelmét, a dolgok megváltozha­tatlan törvényszerűségét. Ali az az ut, ahová a háború „békekor­­szek"-a eljutott Versaillestöl Lau­­sanne-íg ? Versaiiíesben a győzők diktál­tak, Lausanne-ban kezdenek a tények diktálni. Versaiiíesben még engedelmeskedtek a legyőzőitek, de Lausanne-ban még nem enge­delmeskednek a győzők. Azt ki lehetett kényszeríteni, hogy a né­met békedelegátusok miiyen kö­telezettségeket vállaljanak el, de azt már nem lehet kötelezővé tenni, hogy mennyi kenyérrel lak­janak jól a német gyomrok s hogy télen a mezítelenség ne érezze a hideget. Pepecselő, részletekbe belevakuló munka folyik ott, ahol csak grandiózus kezdeményezés, monumentális elhatározás Ígér­hetne valamit a siker, a segítség édes izéből. Külügyminiszterek jönnek, kül­ügyminiszterek mennek, diploma­ták sürögnek-forognak a pályaud­varokon, hall-okban és tanácskozó termekben. S amíg beszédek höm­pölyögnek, jegyzékek röpdösnek s intrikák folynak, mi változik a leomlott világ pusztává devastált terein ? Mit ígér Lausanne, mit ígérnek a konferenciák és mit ígér egyáltalán a politika ? Lesz-e a kenyerünk nagyobb, az álmunk pihenteíőbb, a gondunk könnyebb s az életünk örömtől piros. Ab­ból a nagy tehertől, ami alatt szédülten roskadozunk, ott ha­gyunk-e valamit Lausanne-ban ? Dermesztő nem-mel felelnek o parancsoló tények. A betegnek hiába parancsolják meg, hogy ne legyen lázas. Az éhesre haszta­lan róiják azt a kötelezettséget, hogy telinek érezze gyomrát. Szuggesztióval nem lehet meg­gyógyítani a halódó világot s az operációhoz hiányzik az elhatáro­zás bátorsága. Nem döntött még a demokrata-párt Holtponton a válság1 — A király még nem hallgatta meg a pártvezéreket — Nagy vita a demokrata-pártban Zagrehban is feszülten várakoznak Bejáradból jelentik: A demokrM'fc&dőst békés megegyezéssel oldják A klerikálisok azt csak informativ jei­tapárt határozatának megszületéséig a kibontakozási tanácskozások holt­ponton kénytelenek vesztegetni. A válságok történetében szinte párat­lan jelenség, hogy, a kormány le­mondása után három nappal még a korona sem kezdte meg tanácskozá­sait a pártvezérekkel. Lnkinics ház­­elnök látogatása óta még egy poli­tikust sem fogadott kihallgatáson a király. Ennek azonban nincs más je­lentősége, mint az, hogy az udvar­ban is jól tudják, hogy mindaddig, amíg a demokratapárton belül nem tisztázódnak az erőviszonyok, reális politikai tárgyalásokat nem lehet folytatni. Éppen ezért nincsen sok értéke azoknak a kombinációknak sem, a melyek az uj kormányelnök szemé­lyére vonatkoznak. Legtöbb valószí­nűsége természetesen annak a kom­binációnak van, hogy a király elő­ször ismét Pasicsnak fogja felaján­lani a kabinet megalakítását. Csak ha Pasies missziója nem sikerülne, kerülhet* a sor más politikusra. Eb­ben az esetben valószínűleg Protics vagy Davidovics fogják a megbí­zást kapni a kormány megalakítá­sára. A demokraták ülése Mint Beogradból jelenük, a de­­mokratapárt tanácskozásainak má­sodik napja sem hozta meg a dön­tést Davidovics és Pribicsevics har­cában a párt hegemóniájáért. A szerda délelőtti ülés első szónoka Arszics Rajkó volt, aki Davidovics hívei közé tartozik és igy azt az ál­láspontot védte, hogy Davidovics­­nak továbbra is szabad kezet bizto­sítson a párt a horvátokkal való po­litikai tárgyalásokra. Utána hosz­­szabb beszédben Kymanndi Koszta támadta Davidovicsot. Sumenkovics viszont védelmére kei Davidovics­­nak és azt kívánja, hogy a horvát meg. A délelőtti ülés utolsó szónoka Wilder Vecisziáv voít, aki eddigi magatartásához híven teljesen Pri­bicsevics politikája mellé csatlako­zott és perhorreszkáli. minden tár­gyalást az állami egységet negli­gáló horvát politikusokkal. Az ülést Wilder beszéde után fél­beszakították és délután öt órakor folytatták. A délutáni iiiés is nagyon viharos lefolyású volt, sok szónok szólalt fel úgy a jobb-, mint a bal­szárny, valamint a centrum soraiból is. Végül is, hogy a végnélküli vitá­nak véget vessenek, egy hat tagu bizottságot választottak azzal a fel­adattal, hogy a legsürgősebben dol­gozzon ki egy határozati javaslatot, ninety leszögezi a párt álláspontját a válsággal szemben. Az ülés 8 óra­kor ért véget. Ez a hattagú bizottság csütörtö­kön reggel már hét órakor össze fog ülni. A párt plénumát délelőtt 10-re hívták össze, mert remélik, hogy ak­korra a bizottság elkészül munkájá­val. Olyan hangok is hallatszanak, hogy az a csoport, amely nem lesz meg­elégedve a párthatározattal, azon a címe« fogja azt megtámadni, hogy a klub nem dezavuálhatja azt a hatá­rozatot, amelyet legutóbb a klub a párt főbizottságával együtt tartott ülésén hoztak meg és ezért a főbi­zottság összehívását fogják köve­telni. Radikális-klerikális barátkozás A ra'dikálispárt vezérei a szerdai nap folyamán hosszasan tanácskoz­tak Posies miniszterelnökkel. Nagy feltűnést keltett, hogy a klerikális­párt tagjai nagyobb számban meg­jelentek a radikális klub helyiségé­ben és beható eszmecserét folytat­tak a radikális képviselőkkel. A hét folyamán ez most már másodszor történt meg. mondják, hogj lege van látogatásaiknak, politikai körökben azonban messzemenő kom­binációkkal kísérik az eddig ellenzé­ki párt viselkedését. Állítólag a kle­rikálisok hajlandók belépni az uj Pa­­sics-kormányba, ha Szlovéniában bi­zonyos kompenzációkat kapnának. Az olaszok Nincsics kormányt szeretnének Római jelentések szerint a Pasics­­kormány bukását olasz körökben nem fogadták kedvezően, mert nem tudják, hogy ki fogja a jelenlegi kor­mányt követni. Olasz politikai kö­rökben azt kívánják, hogy Nincsics külügyminiszter alakítsa meg az uj kormányt, mert bíznak abban, hogy. Nincsics olaszbarát politikát folytat­na. A blokk és a válság Zagiebból jelentik: A horvát po­litikusok, különösen a horvát blokk tagjai a legnagyobb figyelemmel kí­sérik a demokratáiért üléseinek le­folyását, mert az a meggyőződés uralkodik, hogy annak eredményétől teszi függővé a blokk is további ma­gatartását. Abban az esetben, ha a Komátok­kal való megegyezés hívei győzné­nek a pártban, a blokk azonnal beje­lentené a parlamentbe való bevonu­lását. Viszont, ha Pribicsevics politi­kája győzne, akkor más megoldást fog keresni a blokk. A blokk vezetői­hez közelálló körökben úgy tudják, hogy ebben az esetben a radikálisok­kal akar a blokk összebarátkozni és velük létrehozni azt a megegyezést, amit Davidovicsékkal nem lehetett nyélbeütni. Nincsics és Mussolini találkozásánál: jelentősége Rómából jelentik : Politikai kö­rökben nagy fontosságot tulajdoní­tanak Mussolini és Nincsics milá­nói találkozásának. Mussolini, mint a kormány lapjai Írják, az Sí IS. királysággal való viszony megjavulásét kívánja, egyidejűleg azonban Fiume gazdasági helyze­tének javulását is el szeretné érni a fennálló nemzetközi szerződé­sek határai között. Tekintettel arra, hogy Görögország és Olasz­ország között elhidegült a viszony, valószínűnek tartják, hogy létre­jön a megegyezés abban az ér­telemben, hogy Olaszország el­ismeri Jugoszlávia igényét Szn­­ionikire és a dél fele való ter­jeszkedésre. A szelcniks kérdésen kivüi mag beszélésre kerülnek Mussolini és Nincsics között a Santa Margher­­ta-i egyezmény Fiumére és Zá­rára vonatkozó szakaszai. Beogradi jelentés szerint Nin­csics külügyminiszter szerdán dél­előtt kilenc órakor visszaérkezett Beogradba,

Next

/
Thumbnails
Contents