Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-28 / 349. szám

1922. december 28. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Önálló pártot alakítanak a Bánságban Protics hívei BecskerekrSI iádul ki a raozjaloffi Protics vajdasági, helyesebben szólva bánsági híveinek kizárása a radikális pártból politikai körökben sok kommentárra ad alkalmat. Egyes verziók szerint ezt a vajda­sági radikális képviselők erőszakol­ták ki és a szerb.ai radikálisok tá­­volíartották magukat az akciótól, különösen azért, hogy a párt egysé­gét megóvják. Attól tartanak azon­ban, hogy ezek után egyes helyeken Protics hívei maguk lógnak önálló szervezetekbe tömörülni. Minthogy a becskereki radikális lap. a Banatski Glasnik Protics hí­veinek a kezén maradt, ennek ellen­súlyozására rövidesen újabb radiká­lis napilap kiadását határozták el. Protics hivei Becskereken dr. Gítvrilla Emii, volt főispán, Mihaj­­lovics Jován, volt főispán és Jcltics szerkesztő vezetésével önálló pártot alapítanak és külön listával vesznek részt- a választásokon. A listavezető fíavrilla Emi! lesz, akit Mihajlovics, lefties és még négyen követnek. Az ui párt komoly választási sikerre számit a hivatalos radikális listával szemben, amelyen Nincsics külügy­miniszter lesz a listavezető. Azt hi­szik, hogy öt mandátumot fognak szerezni a becskereki kerületben. A kanizsai máregkeverők Mikor a menyecske £nu az arára A stara-kanizsai rendőrség szom­baton reggel három asszonyt és há­rom férfit szállított be a subotícai ügyészségre Kanizsáról és egy ci­gányasszonyt Sentáról. Letartóztatásuk és beszállításuk az ügyészség fogházába egy bonyo­dalmas és érdekes bűnüggyé' áll összefüggésben. A letartóztatottak: Fehérváry Já­­nosné, a kedvese: Muhi István, a barátnői: Sarnyai Juicsa, Fátyol Andrásné és Bálint Maris. Mindany­­nyian Stara-Kanizsaiak, Porzsolt Anna sentai kuruzsló asszony és végül Mészáros Mátyás, Fehérvá­­ryék segédje. Fehérváry János szövetkezeti bol­tos és korcsmáros Stara-Kanizsán. A felesége előadása szerint a rok­kant ember brutálisan, durván bánt vele és többször meg is verte. Ezért G, valamint meghitt barátnői módot kerestek, hogy mivel lehetne a dur­va, brutális ember természetét meg­változtatni és az asszonyt megóvni a férje durvaságai eiől. Amint mondják, egyáltalában nem volt szándékukban, hogy Fehérvá­­ryt megöljék, hanem csak változást akartak előidézni modorában. Ezért elküldték Mészáros Mátyás boltossegédet Sentára Porzsolt An­nához, aki Sémán a munkás-telepen lakik és az egész környéken arról hires, hogy jó pénzért bájitalokat és szépitőszereket ad könnyen hivő j menyecskéknek és leányoknak. Mészáros eljárt küldetésében és valami porfélét hozott magával, az­zal az utasítással, hogy azt Fehér­váry Jánosné, — tehát az asszony vegye be és akkor meg lesz védve férje durva bántalmaitól. Az asszony bevette a port, de ha- 1 tása nem volt. a férje, — az asszony előadása szerint. — újból elverte. Miután a Pörzsölt Anna varázs­­pora nem használt, ismét elküldték Mészárost a kuruzsló asszonyhoz, hogy adjon olyan folyadékot, amitől Fehérváry látását veszítse el és el­méié zavarodjon meg. Pörzsölt Anna most valami savat adott, amibe, — a saiát vallomása szerint. — vörös paprikát kevert. Pörzsölt Anna szerint ez a szer is teljesen ártalmatlan: az emberi egészségre és egy sentai vegyeske­reskedésben vásárolta. Ezt a szert beadták Fehérváry Jánosnak, aki attól nagyon beteg lett, de nem halt meg. Az egész dologról nem tudott senki semmit, amig a múlt hét vé­gén egy estén a szövetkezeti korcs­mában Mészáros Mátyás segéd, aki a titokzatos küldetéseket végezte a sentai kuruzsló asszonyhoz, állítólag nagy bánatában, vagy talán az el­fogyasztott bor hatása alatt bus dal­ban kiénekelte az egész mérgezési históriát, amiálta! az a rendőrség tudomására jutott és az egész társa­­'ság letartóztatására vezetett, j A vizsgálóbíró kihallgatta mind a hét letartóztatottat és a vallomáso­kat áttette az ügyészséghez indít­ványtétel végett. Az ügyészség, — mielőtt a vizs­gálati fogság elrendelése ügyében indítványt tenne, — vegyi utón meg­vizsgáltatja a Pörzsölt-íéle szert, vájjon ártalmas-e az emberi egész­ségre? Csak a vegyvizsgálat után fognak határozni a letartóztatottak további fogvatartása ügyében. Az ttj magyar külügyminiszter a Jugoszláviával kötendő gazdasági egyezményért Daruváry Géza nyilatkozata Magyarország külpolitikájáról Budapestről jelentik: Daruváry Gésa ni uj magyar kü ügyminiszter a Temps tudósítója előtt nyilatkozott Magyaror­szág külpolitikájáról és többek kőit a következőket mondotta: — Külügyminiszteri,kinevezéséin nem jelenti kü!poíitikánk változását. Mint a kormány egyik tagja, folytatom a gaz­dasági és belső rend megszilárdítására és talpraáüitására irányuló megkezdett munkát. A belső politika megadja a külpolitika alapját. — Elsősorban is kerülni fogjuk a ka­landokat és arra törekszünk, hogy min­den állammal békés viszonyt létesít­sünk, szomszédainkkal pedig a jáviszn­­mjon kívül gazdasági egyezményeket létesitsünJ.:. A Csehszlovákiával kötött gazdasági egyezményhez hasonlót aknr­­runk kötni Jugoszláviával is és az erre vonatkozó tárgyalásokat a közel jövőben megkezdjük. — Nagy gonddal őrködöm a Nép­­szövetséghez való viszonyunk fölött, fő­képpen a jóvátétel kérdése miatt, amely­től Magyarország gazdasági és belpoli­tikai megszilárdulása függ. Ez a kérdés dönti el, hogy megscmmisiil-e az a munka, amelyet Magyarország újjáépí­tése érdekében megkezdettünk vagy meggyógyulnak-e a nnboru-, forradal­mak- és megszállás okozta sebek. Az a meggyőződésem, hogy a jóvátételi kér­dést a körülmények tekintetbe vételével kedvezően fogják megoldani. A Temps a magyar külügyminisrter nyilatkozatához azt a megjegyzést fűzi, hogy egész Magyarországon szivszo­­rongva várják a jóvátételi kérdés meg­oldását. Újabb veszély fenyegeti a magyarok választójogát Suboticán nem akarják kiigazítani a választói névjegyzéket Mit mond a főjegyző és mit mond a törvény? A törvény végrehajtói nem ismerik a törvényt í A választási névjegyzékek kiiga­­zitá áról szóló rendelet megérkezett Suboticára. a rendelet szerint mind­azokat, akiket a választók összeírá­sa alkalmával kihagytak a névjegy­zékből. mulasztást elkövető tisztvi­selő szigorú megbüntetésének terhe mellett fel kell venni a választók névjegyzékébe. Ennek ellenére a suboticai városi tanács állásfoglalása következtében Suboticán nem fogják a választók névjegyzékéből kimaradt magyar nemzetiségű állampolgárokat felven­ni a választói listába. A kormány, mint ismeretes, az uj választásokat március 18-ra irta ki. A választói törvény a névjegyzékek kiigazításának két határidejét álla­pítja meg. A törvény úgy rendelke­zik. hogy a választások kiírásától számított tizenöt napon belül min­denki kérheti a választói névjegy­zékbe való felvételét. A választási törvény egy másik szakasza pedig azt a rendelkezést foglalja magában, hogy a választói névjegyzéket ja­nuárban revidiálni és kiegészíteni kell. A törvénynek ezt a látszólagos ellentmondását most úgy akarják értelmezni a suboticai városházán, hogy tizenöt napon belül le kell vég­legesen zárni a választók névjegy­zékét és így ez alkalommal nem ke­rülhet sor a névjegyzék rendes ja­nuári kiegészítésére. A választói névjegyzékek kiigazí­tására vonatkozólag Orsics Lázár főjegyző, aki a suboticai választók névjegyzékének összeírására vonat­kozó munkálatokat vezette, a Bács­­megyei Napló munkatársának a kö­vetkezőképpen nyilatkozott: — Miután a választásokat elren­delő ukáz már megjelent és a vá­lasztási törvény rendelkezése sze­rint ettől a naptól számított tizenöt nap alatt kell kérvényezni a név­­igvzékbe való felvételt, ennélfogva a névjegyzék kiegészítését január hatodikéig be kell fejeznünk. Erre izz időpontra a választók listáját I végleg le kell zárnunk és azon mar semmiféle változtatás nem eszközöl* hető. — Ennélfogva nem magyarázhat­juk másképpen a választási tör­vényt, mint csak úgy, hogy a vá­lasztásoknak decemberben történt elrendelése következtében, 1923 ja­nuárjában nem lehet végrehajtani a választók névjegyzékének minden év elején esedékes revízióját. Ez ugyanis jóval túlhaladná a január hatodiki határnapot és ilyenformán nem tehetnénk eleget a választási törvény ama rendelkezésének, a mely szerint a választási ukáz meg • '• jelenésétől számított 15. napon belül jj lehet csak rekrimmációkat elfogad­ni, miután a rendes januári revizió. után még a törvényszékhez is újra j fel kellene terjeszteni a névjegyzé­ket és közszemlére is ki kellene ten­ni és az idő rövidségére való tekin- j tettel a névjegyzékben foglalt eset-: leges téves adatok már nem is vol­nának korrigálhatók. — Éppen ezért a választási tör­vény érteimében járunk el akkor, amikor a választók névjegyzékének revízióját csak a márciusi választá­sok lezajlása után eszközöljük, ad­dig azonban a törvényes 15 napon belül helyt adunk minden jogos fel­szólalásnak. ♦ Ez a hivatalos álláspont e pilla­natban. E hivatalos álláspont szerint a magyarokat nem lehet felvenni a választói névjegyzékbe. Ezek szerint tehát az itt élő magyarság a már­cius 13-án megtartandó választáso­kon alkotmányos jogát nem gyako­rolhatná. Bátrak vagyunk rámutatni arra, hogy ez az d'láspont a törvény nem ismeretén alapúi A választási törvény a választói névjegyzék kiigazításának két ha­táridejét állapiti* meg. Az egyik: a választások kiírása utáni tizenöt nap4 amelyen belül a jelentkező jogosul­tak felveendők a névjegyzékbe. Ä másik: a januári kiigazítás, ameijj hivatalból történik. A választási törvény 13. §-a azt mondja, hogy a névjegyzékeknek hivatalból történő kiigceüása elma­rad, ha február 25-ike előtti időpont­ra van kitűzve a választás. Ha tehát február 25-ike utáni időben tartják meg a választásokat, a választói névjegyzék hivatalból történő kiiga­zítása nem maradhat el. A törvény félreérthetetlenül ren­delkezik s ettől az értelmezéstől el­térő jóhiszemű álláspontot nem Is tűr meg. A törvény rendelkezései között nincs ellentmondás, ilyen el­lentmondást a törvénynek engedel­meskedő végrehajtás non’ is fedez­het fel. Mivel azonban ilyen és ehhez ha­sonló álláspontok itt is, ott is kezde­nek lábrakapni, arra lenne szükség, hogy a belügyminisztérium hivata­los tö’-vénymagyarázatta! világosít­sa fei közegeit kötelességeik felől. A törvény ezt nem tenné szükséges­sé, mert félreérthetetlenül rendelke­zik. De az észlelt jelenségek sürge­tik a iegmegasaho végrehajtó hata­lom irányítását. j Bajok vannak a képviselők nr^idija Kkü! Beogradbóí jelentik: A képvi­selőhöz feloszlatása <;tén az ed* nnnisztrstiv bizottság ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy az uj választások megejtéséig az eddigi képviselőknek továbbra is jár napid!]. A minisztertanács foglalkozott n parlamenti bizottság határoza­tával és miután aggályok léinacl­­fek arra nézve, hegy 3 már jog­erősen feloszlatott parlament tag­jainak jár-e továbbra is kép/ise« lői napidij. Ezért a miniszterta­nács megbízta Sztojadinovics pénz­ügyminisztert javaslattételre. Po­lliikéi körökben különösen a volt képviselők nagy érdeklődéssel várják a pénzügyminiszter dön­tését. «T31 Uj pártot alakítanak a jugoszláv bfflffiuálsiak jugoszláviai Munkáspárt lesz a neve P Beogradból jelentik: Az államvé­delmi törvény által elnémított Kom­munista párt a választások kiírásával uj aktivitásba kezdett Minthogy, nyíltan nem tűzhették ki a kommu­nista lobogót. Jugoszláviai Munkás­párt néven iepnek a nyilvánosság elé. Az uj pártnak már meg is jelent a választási kiáltványa, a Beograds­­ki Dnevnikbői átvedlett Radriik (Munkás) cimil lapban. A kiáltvány, hangja, bár hiányoznak belőle a kommunisták szokványos frázisai, erélyesságével és élességével erősen különbözik a többi pártokétól. Eles harcot hirdetnek a kapitalista osz­tály ellen, minden opportunizmus nélkül. A kiáltványt közismert kom­munista vezetők írták alá. Az uj párt rnár választott egy 7 tagú ideiglenes intézőbizottságot, melynek élén Kaclerovics Trisa volt kommunista képviselő áil. A mun­káspárt január 7-re országos nagy­gyűlést hívott Beogradba. A munkáspárt kiáltványa élénken foglalkoztatja a politikai köröket Különösen azt váriák nagy érdeklő­déssel, hogy a hatóságok nem feg­­nak-e az államvédelmi törvény ér­­telmében az uj párt ellen eljárni, *

Next

/
Thumbnails
Contents