Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-28 / 349. szám
4. oldal BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 1922. december 28. CIRKUSZ OB» Száz esztendő Szerény hozzászólás a sok jubileumhoz Hogy múlik az idő! Már megint elíöpült száz esztendő. Érdekes, hogy az utóbbi időben sokkal gyorsabban szalad az idő. Direkt feltűnő, hogy milyen sokszor derül ki mostanában, hogy ismét, meg ismét elfutott a fejünk fölött száz darab valódi, hamisítatlan év. Ügy látszik, nincsenek is már közönséges, polgári évek, minden év direkt szökő év. De ne évelödjünk nagyon az idővel, mert tudhatjuk jól, hogy az idő előbb utóbb, vagyis idővel megboszulja magát, az idő veszedelmes ellenfél, mert vasfogai vannak. Időszerű dolognak tartjuk mégis, hogy szóvá tegyük ezt a furcsa jelenséget. Még nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi az oka a túltengő száz-esztendős jubileumi, visszaemlékezési járványnak. Mindenesetre ki kellene küldeni valami bizottságot annak a kikutatására, hogy miért vagyunk kénytelenek úgyszólván mindennap felkiáltani mostanában, hogy: száz esztendeje van ennek, vagy amannak! . . . Egyáltalában, ha vesszük, lehet mondani, hogy valami igazság mégis csak van a dologban. Mert vegyük csak: csakugyan mindennap el lehet mondani, ma letelt százesztendő. Hogy ezt a nagyapáink nem vették észre! Száz évvel ezelőtt meg pláne nem gondoltak erre. Hát bizony akkor jobb idők voltak, az emberek nem számolgatták meg az időt sem előre, sem hátrafelé, okosabb dologra használták fel a rendelkezésünkre álló időkontingenst, nem mérték meg azt rőffel, mint most mi, a 'réssel unokák. Tulajdonképpen aljas tempó, amit mi ezzel a folytonos százesztendős évfordulókkal elkövetünk igen tisztelt elődeink ellen az által, hogy erőnek ereiével vissza akarunk emlékezni. Előkotorjuk a feledés homályából száz év előtt gürcölt emberek mindenféle privát és családi dolgait s azokat »visszaemlékezés« és »jubileum« címén szemtelenül felhánytorgatjuk, a nagy nyilvánosság előtt elpletykáljuk. Arra vissza tudunk emlékezni, hogy Pasteur az első hatósági himlőoltó orvos ekkor meg ekkor, meg kivel, meg hogyan, meg hányszor, meg miért gyuladt olthatatlan szerelemre a nevelőnőjükbt, de arra sehogysem akarunk visszaemlékezni, hogy tavaly, az dehogy tavalv, az idén hány jól kifejlett házasságtörést követtünk el. A lapokban minden lelkiismeretíurdalás nélkül leközöljük száz év előtti védtelen költők, művészek, tudósok és politikusok szerelmes leveleit, kifizetetlen váltóit, összeírjuk az adósságaikat, statisztikát készítünk a randevúinkról, nyilvántartjuk, hogy hányszor szegték meg a becsületszavukat, megszámláljuk, hogy hányszor nem volt pénzük ebédre, hogy milyen ritkán mosatták a fehérneműiket. Valóságos kéjjel gyűjtjük össze a sírjukban gyanútlanul pihenő nagy emberekre vonatkozó konprommittáló adatokat, hogy azokat magas belépődíjakkal üsszecsőditett előkelő közönség előtt felolvasás és szabad előadás keretében minél szélesebb körben nyilvánosságra hozzuk. Az élőkkel persze nem igen merünk ilyen vakmerő módon froclizni, mert akkor párbaj, rágalmazást por, pofon, vagy legalább is Nyilt-tér következnék a dologból. A szegény védtelen elődöknek azonban nagyon kis tér áll rendelkezésükre és legnagyobb részt már azt Is felszántották és a tehenek lelegelték. A halott tábornok ellen a legnagyobb indiszkréciót is szemrebbenés nélkül kési vagy elhelyezni »jubileumi ünnepség« címén, de egy élő káplárral már nincsen kurázsid kikezdeni. A hatóságoknak tenni kellene valamit «a száz év előttiek« védelmére. Hivatalos gyámokat kellene kinevezniük a szegény, gyámoltalan »nagykom«-ak részére. Hatósági ügygondnokot, aki minden pgyes esetben, amikor, méltatlanul és illetéktelenül a nyilvánosság elé viszi valaki az ő privát és családi dolgait, cáfolatot, helyreigazítást küldjön be a lapoknak, nyiltterezzen, rágalmazási pört, Indítson, kártalanítási keresetet nyújtson be. Meg kell védeni már egyszer szegény elődeink egyéni és hitvesi becsületét, hitelképességét, üzleti jó hírnevét. Miért ne? Ha szabad Pofátlan Elek fogyasztási adótisztnek nyiltterezni abban a vllágotrengető nagy ügyben, mely szerint nem igaz, hogy ő a múlt heti bálon három nyaklevest kapott szünet közben, mert csak két pofonról van szó és csakis szünet után, akkor azt hisszük joga van mondjuk lord Hamiltcimak ügyvédje utján a következő helyreigazítás közléséi kérni a lapoktól: Ügyfelem lord Hamilton volt nápolyi nagykövet megbízásából kijelentem, hogy a suboticai Korzó-moziban az elmúlt héten bemutatott film azon állításai, amely szerint őuagysága viszonyt folytatott lord Nelson tengernagy ur ő excellenciájával, sőt már leánykorában is ledér magánéletet folytatott volna, az első felvonástól az utolsó felvonásig ső eflvonástól az utolsó felvonásig szemen szedett hazugság, hogy úgy ne mondjam: szemfényvesztés. A szemfény, illetve mozgófényképvesztés szerzője, rendezője, színészei és a fokozatos büntetőjogi felelősség elvénéi fogva a szóbaníorgó mozi igazgatója, pénztámoka és jegyszedői ellen a pört rágalmazás és becsületsértés miatt megindítottam. Csak kétszer-háromszor kellene ilyen erélyesen fellépniük a könnyelműen pletykázó utódok ellen az elődöknek és egész biztos, hogy elmenne a kedve sok urnák a folytonos »visszaemlékezéstől.« Egyébként nagy szegénységi bizonyítvány a mostani élő emberekre ez a szakadatlan jubilálási járvány, mert csak azt mutatja hogy száz évvel ezelőtt nagyon sok volt az okos és a nagy ember, valószinüleg jóval több, mint ma. De hogy mához száz év múlva fognak-e bennünket jubilálni dédunokáink, az nagyon kétséges. Elővigyázatosság kedvéért azonban mindenesetre jó lesz, ha igen tisztelt kortársaink a végrendeletükben gondoskodnak arról, hogy száz év múlva ügyes és ravasz ügyvédek álljanak majd rendelkezésünkre. Mert ha dédunokáink is olyan szemtelenek és Ízléstelenek, olyan indiszkrétek lesznek velünk szemben, mint amilyenek mi vagyunk szépapáink iránt, akkor száz év múlva ugyancsak sok »Nyilttér« és helyreigazítás lesz majd a lapokban. (g. z.) Ä csendőrök agyonlőtték a saovís&di rablók bűntársát Vallottak a novisaái rablók Ismeretesek még azok a bűntények, melyek a nyáron heteken át izgalomban tartották Novisad város és környékének lakosságát. A katonaság. rendőrség és csendőrség együttes hajtóvadászat mintájúm végrehajtott üldözése után sikerült a bűntényekkel gyanúsítottakat Lázai Mirkó és Mihai’ovics Szvctiszláv személyében letartóztatni. A letartóztatottak azonban mindeddig tagadták, hogy ők követték el a bűntényeket. csupán egy hipnotikus kihallgatása alkalmával tett Mihajlovics beismerő vallomást. Kedden azonban fordulat állt be a bűnügyben, mert a letartóztatásban levő gyanúsítottak kedden délután vallomásra jelentkeztek a vizsgálóbírónál. Beismerték, hogy a terhűkre róu két rablógyilkosságot és a többi rablást Novisad határában ők követ ték él. Megnevezték bűntársukat is Krisztics Gyókó --^oodincei pa rasztgazda személyében, aki fegyverrel, lőszerekkel és élelemmel lát-1 ta el a rablókat és az üldözések ide- f jén lakásában elrejtette őket. A rablóit tárgyakat is ő értékesítette. A novisadi ügyészség rendeletére szerdán a zsablyai csendőrök kimentek Gospodincere. hogy Kriszticset letartóztassák. Krisztics menekülni próbált .mire hajsza indult meg közöttük. A falu határában a csendőrök Krisztics közelébe értek és mivel ez többszöri felszólításukra jsem állt meg, rálőttek. Krisztics egy ! lövéstől találva azonnal holtan esett lösszé. Holttestét beszállították a no! visadi kórház hullaházába, ahol felí boncolták. A btmyevác-sohác párt vezetői Beogradban Aláírta a belügyminiszter Pletikoszits dr. főispán-poigármesteri kinevezését — Passes »«"»«kszik megnyerni a bimyevécokai--- __ ___ Amint már jelentettük, a belügyminiszter Dobanovacski Pál főispán lemondását elfogadta. A Beogradból hazaérkezett Manojlovics János dr. országgyűlési képviselő már megerősítette azt a hirt, amelyről már napokkal ezelőtt beszámoltunk, hogy Pletikoszits András dr. volt polgármestert nevezik ki Subotica főispáni teendőivel megbízott polgármesterévé. Szerdán már érkezett közlés a suboticai városházán arról, hogy a belügyminiszter Pletikoszits András dr. főispán-polgármesteri kinevezését aláirtó, A suboticai városi közigazgatás élén álló más vezető tisztviselők felváltása ügyében már Pletikoszits András dr.-nak lesz döntő a szava. A »Bdcsmegyei Napló« munkatársa kérdést intézett dr. Pletikoszits Andráshoz a főispáni és polgármesteri állás átvételére vonatkozólag, amire nézve a következőket mondotta: — Kaptam már értesítést arról, hogy a belügyminiszter kinevezésemet aláírta. A kinevezést elfogadom. A tisztviselők esetleges felváltásának ügyéről és egyéb kérdésekről azonban most még korai lenne nyilatkozni, annál is inkább, mert a kinevezésem sincs még a birtokomban. Értesülésünk szerint azonban Pletikoszits András dr. hivatalbalépése esetén nem várható nagyobb személyváltozás a suboticai városi közigazgatásban. Pletikoszits András dr. mint polgármester hosszabb ideig együttműködött a városi közigazgatás mai vezetőivel, akikkel teljes megértésben tudta összeegyeztetni a pártpolitikát a város érdekeivel. A bunyevác-sokác párt vezető köreinek véleménye szerint ezzel 'még nem nyert megoldást a közigazgatás válsága. 5 Pasics miniszterelnök ugyanis -; kedden távirati utón magához kéret- I te a suboticai bunyevác-sokác párt ■ * vezetőit, hogy a válság megoldásáénak kérdésében véleményüket meghallgassa és őket a közigazgatásban . való részvételre bírja. A suboticai fbunyevác-sokác párt megbízásából í dr. Vcjnics-Tunics István országgyűlési képviselő és dr. Ifkovics Imre ügyvéd mentek Beogradba és teljhatalmú megbízással folytatják a tárgyalásokat Pastes miniszterelnökkel pártjuk nevében. ÍA bunyevác-sokác párt megbízottai a miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásokon bizonyos feltételekhez fogják kötni a suboticai és általában a vajdasági közigazgatásban való részvételüket A párt készen van arra, hogy a közigazgatást átvegye, ha föltételeit teljesitik, ellenkező esetben azonban továbbra is távolmarad a helyi politikától. Ez esetben sem lehetetlen azonban, hogy a tárgyalások eredményeképp valamely választási kompromisszum fog létesülni a radikálisok és a bunyevác-sokác párt között. Miután a suboticai megbízottak már csütörtökön tárgyalni fognak Pastes miniszterelnökkel, a kérdés tisztázása néhány napon belül várható. Pasteur — Halálának százéves évfordulóján — Hires halottak: nagy jóttevők, tudós életek és botor költősorsok felé — vissza — kegyeletes zarándoklásban békülnek, emlékeznek és vigasztalódnak ma Európa nemzetei. Néhai nagyok poszthumus alakjaihoz tart ma a háborúból rosszul kifordult, szegénnyé és hitetlenné züllött világ bucsujárása, amely megadja az egyetlen, lelkiismeretet csititó örömöt a megtérés, a háládatosság szeretetében. Petőfi Sándor tiszta és hatalmas emlékén kivül ma számtalanul sok történelmi halott nevét idézi föl a kulturemberiség, sok nagy és klasszikus szellemét, akiknek ma tartják centennáriumát, ma rendezik emlékünnepét a kontinens országaiban. A sok közül — Petőfi mellett — az elsők közt is a legelső Pasteur, akinek évfordulóünnepére most készül Franciaországgal együtt minden nemzet és egyáltalán mindenki, aki közösséget tart a tudós halottaknak ma kijáró kegyeletes kulturmissziókkal. Mert Pasteurhöz az emberiséget valóban nagy hálák kötelezik, olyanok, a melyeket leróni ezeresztendők se elégségesek. Ha valakinek, neki nem rendezi Franciaország hiába a párisi országos emlékünnepélyt, őt igazán megilleti az emberiség szeretete, amely december 27-én, kétévszázados születési évfordulóján í elviszi emlékéhez a nyomorgó, szenfvedő tömegek hálásan érző millióit. .Pasteur — aki szegényen indult. ? proletárlakásból, pToletármesterséggel — nem a íegyverkészités uj modern módjait kereste, nem gázokat jkutatott, amellyel életet lehet rontani, de az élet számára és segítségére használta zsenialitását, amely különb volt a legkülönbnél. Már mint fiatalember korszakalkotó tudományos felfedezéseket tett, szorgos munkával, lankadatlan energiával a bakteorológia megalkotásával is irányt szabott az orvostudomány fejlődésének. Az ő érdeme, hogy az emberiség életét ma már kevésbbé veszedelmes mértékben kezdhetik ki a járványos betegségek, hogy a Halál ma már nem olyan kíméletlenül zsarnoka kisemberek kis életének, mint volt annak előtte — az ő századában. Pasteurnak kell hálát adni azoknak, akiket a széles világon mindenütt róla elnevezett inté_ zetekben mentettek, meg az ^életnek, fakik a fertőző betegségekből találtak vissza nehéz és gyötrelmes szenvedés után kórházakból, szanatóriumból embertársaik közé. Minden betegek, akik vannak ma a fölklön, reménykedve neki köszönhetik legelsőbben életüket, neki, az emberiség legnagyobb orvosának, aki megtalálta a Halál ellen a legered- Iményesebb eszközt, a legjobb gyógyszert és a legcélszerűbb véde- i kezést. Pasteur az emberiség egyik legnagyobb jótevője. Emlékét minden kő- és éreszobomál maradandóbban megőrzi hatalmas nagy müve, a korszakalkotó tudományos felfedezés.
