Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-24 / 348. szám

24. oldal.

BACSMEGYEI NAPLÓ

1922 december 24.

— Egyik bankban sok millió korona értékű részvény tűnt el. A lopással a bank könyvelőjét gyanúsítják, aki az utóbbi időben erején jóval túl költekezett. Bizonyíték nincs. Hivatják Schermannt. Schermann megnézi a könyelő írását és azt mondja: „Az az ember aki ezt a levelet irta nem lopott életében soha és nem is fog lopni soha.“

Azután iráspróbát vesz a bank egész személyzetéről. Az egyik Írásnál megáll:

— Ez a nő lopta el a papírokat. Ez egy külsőleg tiszta, szorgalmas és rendezett életű nő. A tiszta külső ruhája alatt azonban piszkes fehérneműt visel. Selyeranarisnya alatt nem tiszta a bőre. Rendkívül sexuális, de titkolja. Ha egyszer fáradtnak és enerváltnak látják, hivassanak engem. — Úgy történik. A kisasszony egy nap sápadtan, kimerültén, elmúlt viharok nyomaival az arcán jön az irodába. Hivatják Schermannt. — Schermann megérkezik és energikus hangon rákiált a hölgyre:

— „Ir^a le azonnal: Nem én loptam el a részvényeket!“ A hölgy tétovázón és remegő kézzel fogja a ceruzát és ezt írja le:

— Én loptam el a részvényeket!

A többi már nem volt nehéz. A

nő töredelmesen bevallott mindent. *

Élő röntgengép, tökéietesitett kiadásban. A röntgengép elé oda kell állni, ha az ember fölvételt akar.

— A bécsi színészek törzsasztalánál egy távollévő nagyságot ócsárolnak. Schermann is ott van. Valaki előveszi a távollévő színész levelét. Schermann megnézi az Írást és azt mondja: A levél Írójának a szive beteg, elváltozások vannak rajta. Es azonnal le is rajzolja az elváltozást.

Két nap múlva röntgenfelvétel hajszálnyi pontossággal igazolja Schermann rajzát.

*

Házassági orákulum. Jegyesek prosecciója jár a lakására és nincs jobb családból származó házasulandó dáma, aki jövendőbelije Írását Schermann professzorral ne grafologizáitatná. Schermann megállapítja, hogy két ember egymáshoz való-e. De megállapítja azt is, hogy az együttélés bizonyos ideje után hogyan változik el a házastársak aláírása. Schermann beszéli:

— 1916 őszén fiatal lány látogat el hozzám. Megcímzett borítékot mutat, amiből én ezt olvasom ki:

— Férfiirás. Bűnös ember Írása, aki ezt a régi bűnt most akarja jóvátenni. Útban van önhöz. Meg fogja kérni a maga kezét. Arany melltüt fog önnek ajándékozni, közepén rubint kővel.

— Tévedés, mondja a hölgy, a szóban forgó íir mást vett el feleségül, pedig engem kellett volna fivennie. A felesége meghalt. A borítékban a kondolálást megköszönő levél volt.

—•----------Három nap múlva a

hölgy az úrral együtt jelenik meg nálam. Jegyesek. Az arany melltü a piros kővel ott ragyogott a hölgy blúzán.

'•I

A csodapóktól — Schermannig hosszú az ut és egyetemi tanárok bizonyítják, hogy ezek a csodák megtörténtek. Fischer prágai egyetemi tanár hónapokig vizsgálta Schermann képességeit és az eredmények statisztikája azt mutatja, hogy

Schermann kilencven százalékig biztosan ítél. Fénykép után hajszálpontossgig utánozza az emberek kezeirását. A csodapók titka is titok volt e?y évig az emberek előtt. A kétkedők öt évig kutatják Schermann titkát; azt mondják róla : nem lehet, nem igaz, humbug. Le akarják leplezni. Hiába 1 Shermann biztos a dolgában:

— Schermann professzort nem lehet blamirozni!

*

Életmentő is ez az ember. Mérgek, revolverek, gyilkos szerszámok egész kis múzeuma van a lakásán. Csupa olyan dolgok, amiket halálraszánt emberektől vett el, akik utoljára, még egyszer az életben Schermann jóslatát akarták hallani. Schermann előtt nincs titok: a leleplezett öngyilkosjelöltek életet kö szönő levelei ott vannak a gyüjte ményben sorban egymásután. Ráné; az írásodra és megmondja a legtitkosabb gondolatodat.

*

Ml hát ez az ember? „Honnan

vette ezt a képességét ? O maga azt mondja, hogy igy csinálja:

— Ha ránézek az Írásra, föloldódnak a betűk és a darab papir tükörré változik, amelyben alakok jelennek meg és én ezeket az alakokat úgy látom mozogni, mint valami filmen.

* ! M I- I

Schermann-imádók serege hódol a mesternek. Esküsznek rá, bálványozzák és nincs primadonna népszerűbb ma Bécsben, mint Schermann professzor. És az utánzók serege gratológizál mindent, ami a kezébe kerül. De itt van Schermann az életével, csodáival és hőstetteivel. Mi hát ez az ember, hogyan csinálja a csodákat, amik nincsenek? Professzor-e Schermann, vagy a csodapók. javitott kiadása. En nem tudom. S mert nem tudom, hiszek Schermannak, a professzornak s a többi professzornak, akik azt mondt'ák: amit Schermann csinál, az értletetien, misztikum, cioda.

Harc a háború után

Irta: Török Béla dr. (Szubotica)

oltás kivétel és kétség nélkül bizonyítja a tuberkulotikus fertőzés jelenlétét a gyermek szervezetében. E bizonyíték az évek számával nő, nő ugyanis a fertőzött gyermekek száma is. Az első életévben egy sem, a második végén 10, a harmadik végén 20, a negyedik végén 33, az 5—6- ik végén 52—52, a 8—9-ik végén 76—78, a 10-ik végén 88, a 10—14-ik években már 92—94 százalék gyermek mutatja a Pirquet-reakció pozitív eredményét.

Felnőtt-korban már csaknem 96 százalékban pozitív a reakció, de ekkor már a fertőzéssel való sikeres küzdelem bizonyító jele s azt mutatja hogy a reagáló egyén egyszer életében érintkezésbe jutott a Koch-féle bacillussal. Tehát csak a harmadik életévig abszolút bizonyító ez értékes tünet és ezt sok helyen Németországban Petruschy és Toeplitz tanácsára annyira alkalmazzák, hogy egész községeket »PirqueUt-eznek annak megállapítására, hogy hány és mily korú gyermek fertőzött, sőt Treplitz tovább megy és a készülő porosz »Tuberculose gesetz, vagyis tuberkulózisról szóló törvényjavaslatba már fel akarta vétetni a Pirquetpróba kötelező alkalmazását.

E törvényjavaslatot ez évi julius 14-én a képviselőház utasítására porosz minisztertanács állapította meg, újabb határozatai, melyek a régebbi tuberkulózis elleni küzdelmet szolgáló törvényektől eltérnek, vázlatosan a következők: A fertőző tuberkulózisban megbetegedett esetek kivétel nélkül bejelentendők (tehát nemcsak a halálesetek, mint eddig). Az ily fertőzéssel megbetegefdettek lakásváltozása is bejelentésre kötelezett.

Ha a községben tüdőbeteggondozó intézmény fennáll, a beteg annak átadandó.

A bakteriológiai vizsgáló-állomások a pozitív köpet- és váladékvizsgálat eredményéről a beküldő orvoson kívül a tisztiorvost és az illetékes gondozó-intézetet is kötelesek értesíteni.

Az eredeti, terjedelmes javaslat szakkörök szerint nem teljes és nem végleges.

Átmeneti időre szól, mert már dolgoznak egy nagyszabású terven, melyben a tuberkulózis elleni küzdelem összes fegyvereivel, tehát a biológiai betegségmegállapitás, vagyis az előbb említett reakció statisztikai adataival is számolni fognak. Úgy tudjuk, benne lesz a javaslatban, hogy minden gyermek 2-iktől 10-ik évéig évente, 12. és 14-ik évében kétévenkint egyszer kötelezőleg alávetendő a Pirquet-féle próbának. Pozitív esetek legkésőbb három hóval a pozitív börrcakció megnyilvánulása után magán vagy hivatalos gyógykezelésben részesitendök. A kezelés szintén kötelező lenne ugyanoly' eljárás szerint, mint a bejelentés és fertőtlenítés, vagyis szükség esetén a rendőrhatóságot is igénybe veszi az orvos. Újonnan beköltözőitekre megfelelő intézkedéseket, mulasztásokra büntető rendszabályokat, a költségek viselésére méltányos rendelkezéseket tartalmaz a tervezet.

Mindezek az intézkedések a tüdőbeLggondozók, munkáspénztárak és tisztiorvosi hivatalok terhére esvén, azok költségtöbbletét is honorálni kell.

Lássuk, hogyan szól a Vajdaságban érvényben levő 191.049 1912 Bm—VII. számú körrendelet?

Valamennyi törvényhatósághoz volt intézve és a »nyílt, vagyis súlyos tuberkulózisban szenvedő betegek kötelező bejelentését és lakácsuk fertőtlenítését rendeli el«.

A betegség súlyosan népirtó voltát hangsúlyozva, az 1876 : XIV. t.-e. 80. §-a értelmében bejelentendő ragályos betegségek közé sorolja a tuberkulózist és 18 oldalra terjedő

A világgazdasági özönvíz szintje alatt, mélyen caissonban, vért izzadva, rakja le a német nép annak a hídnak pillérjeit, mely átvezeti e katasztrófán, melyet rázuditott a történelem. A rettenetes fizikai és lelki nyomás, mely alatt szenved, csak fokozza energiáját és ösztönzi szorgalmát. Megélhetési gondjai mellett vissza akarja állítani a háború előtti közegészségügyi állapotokat és különös súlyt helyez a tuberkulózis, a nemi- és a gyermekbetegségek leküzdésére.

Mióta szakemberei megállapították, hogy a tuberkulózis tulajdonképpen gyermekbetegség, teljesen uj látószögből ítélhetjük meg a betegség elleni küzdelem lehetőségeit úgy az egyén, mint a tömeg szempontjából.

A háborús blokád, a lezajlott és a még örvénylő forradalmi mozgalmak, a velük járó elszegényedés és silányabb táplálkozás nagy mértékben fokozták a gyermekhalandóságot, melynek főokozója a tuberkulózis. Az emberiség e legnagyobb csapása igazi népbetegség.

A statisztika kimutatta, hogy az európai műveltségű országokban 29/oo a tuberkulózishalandóság, vagyis az összhalandóság 10 százaléka.

Tehát ha Németország lakosságát 50 millióra becsüljük, úgy évi százezer haláleset jut a tuberkulózisra és ebből 90 ezer a szorosan vett tüdővészre. Mérhetetlen a kár, mely igy az országot anyagi és szellemi értékekben éri. Ha elgondoljuk mennyi munkaerő vesz kárba azá! tál; hogy a tuberkulózisban szenvedők, ha nem is pusztulnak el mind, mily nagy mértékben és mily hoszszu ideig munkaképtelenek, akkor felmérhetjük mily óriási nemzetvágyon maradna meg a munkabírás iöntaridsa, jobban mondva vissza' állítása révén!

A tuberkulózis gyógyítása és leküzdése szakemberek állítása szerint igen is lehetséges. Annak, hogy eddig az orvosok ií adózása a fenti szomorú statisztikán nem változtatott, két oka van. Az egyik a betegségről elterjedt babonák és pedig, hogy a tuberkulózis örökölhető, tehát úgyis hiába védekeznénk ellene és hogy minden tuberkulózis azonos a tüdővésszel, vagyis halált jelent; u másik pedig a törvényhozó és végrehajtó állami szervek kiváltságos bánásmódja, mellyel a többi, hozzá képest ártatlan fertőző betegségekkel szemben részesiti.

Az 1882 óta ismert Koch-féle bacillus a tuberkulózisban szenvedő beteg váladékából jut a porba, piszokba és láthatatlan, a levegőben lebegő porfinom cseppekbe, honnan a négykézláb mászkáló kisgyermek ujjacskáira, majd szájába s innen belső szerveibe kerül. A torokmandulákon, nyaki mirigyeken át, a tüdők közti mirigyekbe, a nyelőcsövön gyomor-bélfalon át a hasi-mirigyekbe vándorol. Itt megtelepülve okozza a tuberkulózis (nem tüdőbaj) első stádiumát. A bacillus tehát nem apai vagy anyai örökség, hanem szenny fertőzés utján jut a gyermek szervezetébe.

Tüdőbajos - tuberkulózisban szenvedő szülő újabb vizsgálatok tanúsága szerint nem tüdő- és egyéb tuberkulózist, hanem egyrészt gyengébb ellenállóképességü alkatot (constutio), másrészt azonban kisebb-nagyobb fokú mentességet (immunitás) hárít utódaira. A közvetlen átöröklés rendkívül ritka.

Ha a fertőzött kisgyermek szervezete meg tud küzdeni a beléjutott kórokozó anyaggal, egyrészt a veleszületett immunitás, másrészt a bacillussal való küzködés folytán szerzett immunitás segítségével, úgy a gyermeken meg sem látszik, hogy mellkasi vagy hasi mirigyeiben az alattomos ellenség elhelyezkedett. Igen sokszor azonban azzal állít be a szülő az orvoshoz, hogy gyermeke egy idő óta sápadt, étvágytalan, nyugtalan, kedvetlen, nyitott szájjal alszik, sőt álmatlanul hánykolódik, mondja meg mi a baja. Ez az az időpont. mikor a tuberkulózist mint általános szervezeti fertőző bait meg kell állapítani, mert ekkor még nem terjedt át a tüdőre, agyhártyára vagy egyéb szervekre. Ennek a stádiumnak kellő időben való leleplezésével tesz megbecsülhetetlen szolgálatokat az orvosi pontos vizsgálat, a Röntgenvizsgálat és a most Németországon teljesen elterjedt báró Pirquet osztrák-magyar katonaorvos módszere, amely abban áll, hogy a tuberkulózis bacilUtsának megfelelő módon elkészített kivonatanyagával (tuberculin) a felületesen megkarcolt bőrt bedörzsölik, minek következtében reakciós gyulladás keletkezik a dörzsölés helyén

Mindazon esetekben, ahol a gyermek testében a bacillus elleni küzdelem már megkezdődött és nyom nélkül gyógyul, ha a gyermek tuberkulózisrnentes. E módszernek már többféle módosítása van.

Kétségtelen tény, bogy a többször megismételt és megfogamzott, a betegség felismerését célzó tuberculin-