Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-24 / 348. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 1922 december 24. 10. oldal. gos ak'torátus mellett a gyakorlatban tisztára akadémikus éftékü rendelkezésnek bizonyult. Egyetlen egyszer sem fordult, elő, hogy a szövetségi tanács valamely tagja a védelmi szerződések rendelkezéseinek megsértése vagy a megsértés veszélye folytán élt volna az aktorátus jogával. De még arra sem volt eset, hogy a szövetség oltalmát élvező kisebbségek érdekében egyes nemzeti államok, vagy nemzetközi erkölcsi testületek által benyújtott panaszt, illetve előterjesztést a tanács valamelyik tagja magáévá tette voliia és ezen az utón tette volna lehetővé a szövetségi tanácsnak azt, hogy a kisebbségi kérdéssel egyáltalában fog- ellenőrzése ellen foglaltak állást lalkozzék vagy a védelmi szerződé- Franciaország, Finnország, Esztonia seknek egyes konkrét esetben vaió megsértését elbírálja. Ez volt az oka annak, Hogy Magyarországnak az utódállamok magyar kisebbsége érdekében a génuai konferenciához . benyújtott és a konferencia által az illetékes, elbirálás végett a Népek Szövetsége elé utasított panaszát; úgyszintén a Népszövetségi Ligák Uniójának prágai kongresszusán elfogadott előterjesztést, a szövetségi tanács érdemleges tárgyalás alá sem vette, hanem aktoráitus hiányábian félre tette. Ezekből a precedensekből minden nemzeti államnak le kell vonnia azt’a tanulságot, hogy a szövetségi tanács intervenciójára az ő azonos fajú kisebbsége érdekében csak úgy számíthat, ha előzőleg biztosítékot nyert arra nézve, hogy felszólamlását a szövetségi tanácsba megválasztott valamely hatalom magáévá fogja tenni. Ezen biztosíték nélkül a kudarc biztos és azt hangsúlyozni is felesleges, hogy az elutasitott és félretett panaszok nem javítják, hanem ellenkezőleg, súlyosbítják, a megvédelmezni kívánt kisebbségek helyzetét. A Népszövetség szeptemberben Genfben megtartott harmadik közgyűlésének napirendjére' a nemzeti nyelvi és vallási kisebbségek kérmondotta, de logikai következményképp kétségtelen, hogy ezeknek a népszövetségi exponenseknek jelentéseit a tanács tárgyalni tartozott volna, ami a tanácsban képviselt hatalmak külön föllépése nélkül is hivatalból lehetővé tette volna a tanács eljárását és intézkedését és maga után vonta volna a védelmi , szerződések ez irányú rendelkezéseinek gyökeres megváltoztatását. Murray javaslatát a hetedik (politikai) bizottsághoz utasították. Már a bizottsághoz való utasításkor és magában a bizottságban is heves vita folyt a Murray-féle javaslat körül. Az állandó népszövetségi szervek Litvánia, Lengyelország Görögország és a kis-ántánt. Mellette Anglia, az angol dominiumok, Olaszország és a semleges hatalmak. Az ellenzék kifogásait a következőkben ismertetőm dióhéjban. Állandó' ellenőrző szervek tartása sérti az illető állam szuverénitását, mert beleavatkozást jélent az illető állam bel ügyeibe. Ezenkívül az ilyen védelem állandó elégedetlenség forrásává válnék a kisebbségek körében és hátráltatná az uj nemzeti államok konszolidációs folyamatát. Miután a határozat nem hozható majorizálás utján, hanem csak egyhangúlag Murray és Cecil igyekeztek ezeket az aggályokat eloszlatni és honorálni. így például hozzájárultak ahhoz, hogy a határozatban kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a nemzeti nyelvi és faji kisebbségek lojalitással tartoznak államaiknak; hajlandók voltak belemenni abba is, hogy csak az illető érdekelt állam beleegyezésével küldhet a Népek Szövetsége delegátusokat az illető államba. Öt napig tanácskozott a hetedik bizottság Murray javaslata fölött. Ezen a tanácskozáson a javaslat gyökeres változtatásokon ment keresztül és végül szeptember hó 21-sebbségekke! szemben Követendő bánásmódjukban az Igazságosságnak és Türelmességnek legalább is azt a mértékét fogják alkalmazni, amelyet a szerződések megkövetelnek'. 5. A titkári hivatal, melynek tisztje összegyűjteni a fölvilágositásokat, amelyek a kisebbségi szerződések végrehajtásának módjára vonatkoznak: nemcsak abban legyen a tanács segélyére, hogy a szerződések megsértése cimén beadott panaszokat vizsgálja, hanem az is kötelességévé tétessék, hogy támogassa a tanácsot annak a módnak ellenőrzésében, amellyel a faji, vallási vagy nyelvi ki sebbségekhez tartozó egyének kötelességeiket teljesítik államukkal szemben. Az ilyformában összegyűjtött információk rendelkezésére volnának bocsáthatók a szövetség tagjait képező államoknak, ha ők ezt kívánják. Vizsgálva már most ezt a határozatot és kihámozva a diplomata stilus köntörfalazásaiból a lényeget, a következőket kell megállapítanunk: Az ellenőrzés módját illetőleg a védelmi szerződések rendelkezései tényleges változtatást nem szenvedtek. Murraynak az a koncepciója, hogy a Népek Szövetsége saját közegeivel a helyszínén kisérje figyelemmel az egyes országokban a kisebbségek helyzetét, elbukott. De azért a határozat a jelenlegi helyzettel szemben mégis haladást jelent. A szövetség központi titkársága eddig pusztán adminisztratív közeg volt minden iniciativa nélkül. Egyszerűen továbbította a beérkezett beadványokat. A jövőben »általános" és jóindulatú érintkezésben« kell áliani az egyes kormányokkal, tartozik tehát az egyes államokban élő kisebbségek heyzetét — onnét a központból — figyelemmel kisérni, az egyes kormányokat barátságosan figyelmeztetni egyes »nem súlyos« sérelmekre, az anyagot összegyűjteni és a tanács elé terjeszteni. Egy szóval: az ellenőrzést a kíJ sebbségek helyzetének figyelemmel kisérését, melyet eddig a tanács tágjainak kellett volna gyakorolniok, de amelyet tényleg nem gyakorolt senki, a szövetség központi titkársága fogja gyakorolni. Nem osztjuk dr. Mitkovičnak d Nova Europa egyik legutóbbi számában kifejezett azt a nézetét, hogy Murray indítványa változást szenvedett a formában, de nem a lényegben. Azt hisszük, hogy a bizottság formai változtatásába belepusztult a lényeg. De azt el kell ..ismernünk, hogy a határozat úgy, amint elfogadtatott, egy lépést jelent előre ama törekvések utján, hogy a Népek Szövetségére bízott kisebbségi védelem a nemzetközi jog írott betűiből élő — valósággá váljék. A Népek Szövetsége minden kérdésben — tehát a kisebbséigi kérdésben is — csak akkor fog a reábizott nagy missziónak megfelelni, ha a kormányok szövetségéből a nemzetek szövetségévé válik. CERCLE Irta: Baedeker dése is ki volt tűzve, nem konkrét S jelentése alapján a panaszok folytán, hanem általános * rozatot hozta: . szokottnál is szellemesebbnek mujjikén a közgyűlés a hetedik bizottság tatkozott, csak úgy sziporkázott az következő hatámegvitatás céljából. A közgyűlés eseményeiből és a kisebbségi probléma megvitatásából a következő tanulságokat lehet levonni: Franciaország ellene van a nemzeti kisebbségek védelmének és közgyűlési képviselője nyiltan elismeri az egyes államoknak azt a jogát, hogy a maguk kisebbségeit ainalgamizál-jak és asszimilálják. Ezzel szemben Anglia az összes angol dominiumokkal nyiltan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Népszövetség védelmét az összes kisebbségek érdekében gyakorlativá kell tenni. Az angol álláspontot Guilbert Murray egyetemi tanár, Délafrika képviselője és Sir Robert Cecil], Nagybritannia delegátusa, képviselték. Murray professzor ebtien a kérdésben konkrét indtványt is tett. Murray mindenekelőtt annak a megállapítását kivánta, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó rendelkezések nincsenek mindenütt teljesén végrehajtva. Éppen ezért javasolta, mondja ki a közgyűlés, hogy a Népszövetségnek jogában áll azokba az államokba, amelyek a kisebbségek védelmére kötelezettséget vállaltak, érne kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, akár pedig egyes súlyosabb esetek kivizsgálására meg bízottakat kiküldeni, akik vizsgálatuk eredményéről a szövetségi tanácsnak jelentést tenni tartoznak. 1. Bár szükséges, hogy a szerződések kqmolv megsértésének esetére, a. Tanács megőrizze a KofWfftín cselek véstíez való teljes jogát, a Nagygyűlés elismeri, hogy köznapi esetekben a kűFaböző szignatá'fius hatalmak és a szuverénitások alá helyezett faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó egyének közti jó viszony ébrentartására a szövetség legjobb eszköze az, ha e kormányokkal hivatalos és jóindulatú érintkezést tart fenn. Evégből a Nagygyűlés véleménye szerint kérhetné a Tanács, hogy nagyobbszámu titkári személyzetet bocsássanak rendelkezésére. 2. Olyan jogi vagy ténybeli kérdéseknél fölmerülő véleményeltérés esetén, amelyek a kisebbségi szerződésekre vonatkoznak s amelyek az érdekelt kormány és a nemzetek Szövetsége Tanácsának tagjaihoz tartozó valamely állam között keletkeznek, a Nagygyűlés javasolja a Tanács tagjainak, hogy elkerülve minden haszontalan késedelmet, forduljanak döntésért a nemzetközi állandó bírósághoz, amint ezt a kisebbségi szerződések előírják, — önként értődvén, hogy az Egyezményben foglalt egyéb kiegyenlítési módozatok mindig alkalmazhatók. 3. A Nagygyűlés, teljesen elismerve a kisebbségek azon alapvető jogát, hogy a Szövetség védelmében részesüljenek minden elnyomással szemben: súlyt helyez arra a kötelességre is, hogy a faji, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartózó egyének tartóznak loyális polgárok módjára együtt működni azzal a nemzette!, melyhez most tartoznak. 4. A Nagygyűlés reméli, hogy azok az Nagy bál volt az udvarnál s az újságok a következő sorokban emlékeztek meg az uralkodóról:. »0 Felsége igen sokakat tüntetett ki a megszólításává! s mindannyian örömmel állapították meg, hogy a Felségnek különösen jó napja van. A államok, amelyeket a Szövetséggel szemben semmiféle törvényes kötelezettség Az indítvány kifejezetten nem nem köt a kisebbségeket illetőleg: a k;elmésségtől s mindenről oiy tájékozottnak bizonyult, hogy a jólértesültsége bármely tudósnak is becsületére vált volna.« Ezt írták az újságok. S a cercle gondos és lelkiismeretes gyorsírói följegyzések szerint igy folyt le: Az uralkodó (Egy pártvezérhez): Szép, hogy. itt van. A pártvezér (Hajlong). Az uralkodó: A családja is itt van? A pártvezér (Bocsánatkéröen köhécseü: Felséges uram, nincs családom, nőtlen vagyok. Az uralkodó: Úgy? És marad is? A pártvezér: Felség, már hatvannégy esztendős vagyok . . . Az uralkodó: Úgy? Többnek tartottam. Egy másik pártvezért szélit meg. Az uralkodó: ön nem táncol? A másik pártvezér (Mosolyogva): Az én koromban, Felség? Az uralkodó: Hány éves? A másik pártvezér: Hetven, Felséges ur. Az uralkodó: S á törvény nem engedi meg, hogy ebben a korban táncolhasson az ember? A másik pártvezér (Zavarban? A törvény nem tiltja éppen, de... kötvényes vagyok. Az uralkodó: Ah, köszvényes! .v. És a többi köszvényesek sem táncolnak? A másik pártvezér (Nagy zavarban): Nem tudom . . . Azt hiszem. . . Az uralkodó (Aki valószínűleg azt hiszi, hogy a köszvényesek olyan embercsoport, amely az állami törvényeken kívül még külön törvényeknek az uralma alatt is áll): Mondja még nekik, kérem, hogy én minden osztályát a népemnek c2yformán szeretem, s óhajtom, Hogy ők is jól érezzék magukat s s kedvükre táncolhassanak. De megmondja nekik! A másik pártvezér (Boldog mosollyal)■ Minden bizonnyal, Felség! Most a miniszterelnökre kerül a sor. Az uralkodó: Jó estét, kedves * (Kimondja a vezetéknevét.) A miniszterelnök (Mélyen meghajol). Az uralkodó: Szép társaság van együtt. A miniszterelnök: Nagyon szép, Felség. Az uralkodó: Mit szólnak népeim az uj adótörvényekhez? A miniszterelnök (Zavarban): Még nem érkeztek be a jelentések a vidékről, Felség. . Az uralkodó: Az adótörvények kissé szigorúak, nemde? A miniszterelnök (Jelentősen): Az adótörvények mindig szigorúak, Felség. Az uralkodó: Nekem azt mondták, nem is tudom ki mondta, hogy a nép nem szívesen fizeti az adót. A miniszterelnök (Mosolyogva): Lehetséges, Felség. Az uralkodó: Ezt nagyon csodá* lom. Hiszen a törvények igazságosak. A miniszterelnök (Nagyot nyel):. Mi is azt mondjuk, Felség. Az uralkodó: Nagyon szeretném, ha népeim szívesen fizetnék az adót Mert óhajtom, hogy népeim boldogok legyenek, de ha kedvetlenül fizetik az adót, akkor nem boldogok... Fel kellene őket világosítani arról, hogy adót fizetni nem is olyan rossz, mint ... mint . . . ahogy ők gondolják. A miniszterelnök (Meggyőződéssel): Ez nagyon üdvös volna, Felség. Az uralkodó: A templomokban felekezeti különbség nélkül, mert én. nem ismerek különbséget a vallások közt, a szószékről kellene felvilágosítani a közönséget, hogy . . . hogy . . . hogy adót fizetni tulajdonképpen, hogy js mondjam csak? , , passzió»
