Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-24 / 348. szám
4. oídaf. BÁCSMEGYEI NAPLŐ 1922. december 23. mint a németeket együttműködésre nyerték meg, esetleg lényeges koncessziók árán is. Valósz'nü, hogy ez a németeknél inkább fog sikerülni, mint a magyaroknál. Nincs kizárva azonban az sem, hogy a németek a klerikálisokkal fognak kooperálni, különösen azok miatt a tüntetések miatt, amelyeket a nacionalisták Mariborban a németek ellen rendeztek. Ami a románokat illeti, azokról biztosra veszi a „Novosti“ cikkírója, hogy a kormánypártot fogják támogatni. A „Novosti“ értesülései természetesen csak üres kombinációk, mert még' sem a Magyar P ni, sem a c Német Párt nem döntött semmi!yen irányban sem választási taktikájára nézve. A cikknek azonban mindazonáltal nagyobb fontosságo t lehet tulajdonitani, mert a lap újabban radikális pártlap lett és azt bizonyítja, hogy az egyedüli kormánypártban nagy hajlandóság van a nemzetiségekké* * 1 * * választási egyezség megkötésére. Újabb akadályok a vaseti. forgalomban Forgalmi korlátozások minden irányban A vasúti forgalom mizériái enyhülés helyett állandóan fokozódnak, olyannyira, hogy a forgalmi korlátozások különböző okokból mind gyakrabban követik egymást. A fennálló technikai akadályokon kívül, amelyeket a vaggón- és mozdonyhiány, valamint a vasúti személyzet folytonos létszámcsökkenése idéz elő, a forgalmat sok tekintetben megbénítja az is, hogy az egyes vasutigazgatóságok kö zott nincs meg a kellő harmónia a szállítások megkönnyebbítése tekintetében. Legújabban a becgradi vasutigazgatóság gördit akadályoka; a szállítások sima lebonyolítása elé. A fedett vasúti kocsikban fennálló nagy hiány miatt ugyanis a suboticai vasutigazgatóság kivételesen megengedte, hogy gabonát és lisztet ponyvával fedett nyitott vaggónokban szállítsanak. Ezzel szemben a beogradi vasutigazgatóság nem engedi meg, hogy a gabonával megrakott nyitott kocsikat vonalaira beszállítsák, úgy, hogy az ilyen, már feladott küldemények a suboticai igazgatóság területének Bogojevó végállomáson mind megakadtak. Bogojevó állomás ma már zsu folva van Beograd felé irányuló — Itt vesztegetem a drága szép időt i— mondotta inkább saját magának — pedig olyan szép karácsony estét terveztem magainnak. Tudod mit csinálok ma éjszaka? Persze, hogy nem tudod. Fiakert iogadok és elmegyek Pestről. Ki a faluba. Nő, csak amolyan pesti álfaluba sajnos, mert messzibbre nem lehet. Én nem birom ki ezeket a pesti kávéházi, kaszinói, családi karácsonyokat. Kivitetem magam mindjárt, amikor lerobotaltam ezt a szörnyű adót, ezt a rettenetes ünnepi vezércikket, kihordatom magam íiakerrel RákosszentmJiályra. Az még falu egy kicsit. Vagy legalább is annak látszik. Ott még ellehet tölteni valahogy a legigazibb, legszentebb estét. Van egy kis fogadó ott. Már üzentem ki reggel, füisenek be egy jó szobát, főzzenek vacsorát éjjelre. Bort viszek ki magammal, pezsgőt, meg szivart és egy pakli kártyát. Behivatom a szobámba a vendéglőst, meg a feleségét. Nagyon derék, vidéki emberek, sokat mondok, ha minden két évben egyszer bevetődnek Pestre. Aztán hármasban megvacsorázunk, elborozgatunk, elkártyázgatunk szépen. Aztán lefek-zem a tiszta, paraszti ágyba. Pihenek. Reggel boldogan felébredek, nem hallom a villamos csengését, a házmester káromkodását. Elmegyek délelőtt a nagymisére. Megint fiatal leszek és nyugodt — egy napra. Tavaly is igy csináltam, jövőre is igy teszek. Ez az én saját találmányom. Te is rá fogsz még egyszer fanyalodni, ha írtár sok vezércikket Írtál. Belevágta a tollát a tintatartóba, neki Szántott a papirosnak. — Látod fiam, — mondotta — ilyen jó fesz az én karácsonyom. Csak ezt a fránya vezércikket izzadjam ki előbb... küldeményekkel, amelyeket mind" addig, talán hónapokig nem lehet rendeltetési helyükre szállítani, a míg nem lesznek fedett vaggónok, amelyekbe az árut átrakják. Amellett, hogy a kereskedők igy hosszú ideig kénytelenek várakozni a küldemények megérkezésére, a hosszú várakozás alatt a nyitott kocsikban a gabona és liszt minősége is kárt szenved, ami mérhetetlen károkat okoz a kereskedőknek. Ezenkívül a Bogojevón összegyűlt sok várakozó vaggón komoly akadályát képezi a forgalom lebonyolításának is. A suboticai vasutigazgatóság emiatt csütörtökön sürgős fölterjesztést intézett a közlekedésügyi minisztériumhoz és átirt a beo gradi igazgatósághoz, hogy a forgalom veszélyeztetésének megszüntetése céljából engedjék meg a már föladott és berakott küldemények továbbszállítását. A vasúti kocsik torlódása a mozdony- és személyzethiány miatt több irányban máris komoly akadályát képezi a forga lomnak. A torlódások folytán a suboticai vasutigazgatóság beszüntette az áruk fölvételét Brőd, \inkovei, Sisak transit irányában. December 23-án, pénteken éjjel 12 órától 48 órán át tart ez a korlátozás, amely idő alatt a fenti vonalra még üres kocsik sem szállíthatók és csak élő állatokat, valamint friss húst lehet föladni. A Bosznia-Herczegovina felé irányuló forgalomban is akadáyok vannak. A boszniai Bród állomáson ugyanis naponta csak ötven vaggont lehet átrakni a rendes nyomtávú kocsikból a boszniai keskenyvágényu vasutak vaggonjaiba, úgy, hogy több, mint háromszáz kirakatlan vaggon éli Bródban. Emiatt n vasutak kontingentálták a Boszniába irányuló küldeményét számát. így a suboticai vasutigazgatóság területéről Boszniába naponta csuk 18 vagont lehet szállítani. Ezt e kontingenst úgy osztották fel, hogy 13 nagy állomáson minden nap csak egy ery-egy vagont, a többi kis állomásokon pedig szükség szerint megosztva naponta öt vagont lehet felvenni. Ezzel remélik megszüntetni a torlódás egyik főokát. A bródi átrakási nehézségek megszüntetése tárgyában pénteken vas útügyi konferencia kezdődött a boszniai Brodban, a közlekedésügyi minisztérium kiküldöttjének vezetése mellett. A konferencián valamennyi vasutigazgatóság megbízottai részt vesznek. A horvátországi vonalakon a szeméiyzethiány miatt fokozódnak a szállítási zavarok. Az egyes állomásokon most elegendő vagont lehet kapni a tűzifa elszállításához, azonban nincsen elég személyzet a tehervonatok összeállításához, úgy, hogy a már megrakott vagonok heteken át vesztegelnek a feladó állomásokon. Ez a helyzet ismét torlódást idéz elő, ezenkívül veszélyezteti az ország fát vásárló részeinek m különösen a Vajdaságnak tűzifa ellátását. A jövő év gazdasági kilátásai Kétségtelen, hogy a gazdasági élet ezévi sivársága után mindenki, — termelők, kereskedők és fogyasztók egyaránt, — feszült figyelemmel tekint a jövő év gazdasági viszonyainak alakulása elé. Ebben a mindenkit érdeklő tárgyban körkérdést intéztünk a suboticai és novisadi gazdasági élet reprezentánsaihoz, pénzintézetek, kereskedelmi vállalatok vezetőihez. A körkérdés lényege a következő volt: Mit várnak a jövő gazdasági évtől és mi volna kívánatos szakmájuk íöllenditése szempontjából? A beérkezett válaszok a következők: Miroszavljevics Koszta, a novisadi kereskedelmi és iparkamara elnöke: Az őszi szezon rossz volt, rriig december hóban javulás volt észlelhető. A jövő évet illetőleg jóslásokba bocsájtkozni nem lehet, minden attól függ, milyen lesz az ui devizarendelet. Az árukészletek nem oly nagyok, mint gondoltuk, különösen a tavaszi árukban nagy a hiány. A mennyiben a cseh korona felmegy, az esetben Csehországgal képtelenség lesz az üzleti összeköttetést fentartani, mert az olasz és lengyel áru sokkal olcsóbb lesz. Reméljük, hogy a jövő év jobb lesz. A kereskedők jobban fognak vigyázni s a pénzügyi helyzet is javul, mióta a kereskedők nem vesznek devizát. A novisadi piac a pénzügyi krízist jó! birta s reméljük, hogy szilárságát a jövőben is megtartja. Bachmann Béla, a novisadi Hengermalom igazgatója a következőket mondotta: Az eddigi jelek szerint a malomiparra az eddigieknél súlyosabb, kedvezőtlenebb idők következnek, mert az általános gazdasági krízis közlekedési és pénzügyi helyzet a malomipart érte legközvetlenebbül és legsúlyosabban. Tömegcikkről lévén szó, csak a legminimálisabb haszonra dolgozhat, melyhez éppen az általános helyzet folytán hiányzik a megfelelő szilárd bázis. A termelési költségek a tavalyihoz viszonyítva cca 100 százalékkal emelkedtek és minthogy üzemüket csak nagyon kis mértékben folytathatták, alig van vállalat, mely eredményes munkával dicsekedhetne. Valutánknak folytonos ingadozása is bénitó. lag hat a malomiparra, mert csak I nagyon óvatos üzleti tevékenységgel kerülheti el az ingadozásokból származható veszteségeket. Gábor Béla, a Rottmann-íéle vasbutorgyár társtulajdonosa: Közönségünk szívesebben veszi a külföldi árut a belföldinél, bár iparunk sok cikkben jobbat produkál mint a külföld. Az itteni vasbutorok különösen versenyképesek a német és osztrák áruval szemben és hoszszu időn át sok vasbutort exportáltunk a külföldre, Törökországba. Bulgáriába, a Balkánra, Egyptomba, sőt Ausztráliába is. A rossz szállítási és valutaviszonyok miatt azonban ez az export most szünetel és ezért volna szükséges, hogy a kormány minden eszközzel megkönynyitse az ipar fejlődését és működését. Kamarás Kálmán dr.. a Löwy Mátyás textilnagykereskedö társfőnöke: A jövő gazdasági esztendő ugyanazon bizonytalanság jegyében indul, mint amellyel az idei zárul. Bármennyire is elcsépelt közhelynek hangzik is, a kereskedelemnek legfőbb eleme a szabadság, ami nélkül A beteg gázlángok tompa sárga fénye ráömlöít Bródy Sándor férfiasán szép, őszülő fejére. Néztem a nagy irót, ifjú álmaimnak egykori bálványát, a lélekzetfullasztó, gyönyörű regények szerzőjét, aki hatalmas, gazdag tehetségének ragyogó kincseit a sivár próza parancsából fillérekért kénytelen elherdálni, még most is dicsősége magaslatán, sikerei teljében. És elszorult a szivem, hogy miként vergődik a badar konvenciók rabságában a szárnyalni akaró zseni. így fest a nagy magyar iró karácsonya: jóizlésének, művészi meggyőződésének megcsúfolásaképpen közhelyeket iratnak vele a pihenésnek, a megnyugvásnak szentelt ünnep éjszakáján. Semmitmondó ürességeket iratnak vele, avult és megunt, divatból kiment formákat kényszerítenek reá, amikor annyi sok szép és nagy mondani valója van és amikor a mondani valóinak formáját és idejét csak egyedül ő,> az iró volna jogosult megállapítani. Néztem szomoruan, valami most születő még öntudatlan szolidaritással a hatalmas és gyönyörű rabszolgát, aki olyan nehezen tudja bilincs alá rakni dacos lázadó fejét. De már meg is békéit. Már ir. írja a karácsonyi vezércikket. Gyorsan születnek a betűk, a szavak a szolgálatkész papiroson. Telnek — a kutyanyelvek. A nagy rabszolga átesett e legújabb lelki válságán. Sercegve siet a fürge toll. Odanézek, vájjon miféle láthatatlan segítőtársa érkezett e kényszerű munka elvégzésére. Egy pakli francia kártya fekszik az asztalon. Az imént vette ki a zsebéből Bródy Sándor. És mig az egyik kezével a gyűlölt és előre átkozott vezércikket írja, gépiesen, lélektelenül; az igazi Biódy Sándor, a mindig friss és kifog.vhataJan lelki emóciákra, szüntelen izgalmakra szomjuhozó Bródy Sándor ott társalog meghitten, legjobb hívével, a kártyával. Jobb kezében a toll, balkeze a kártyát emeli. Két három parti bakkarat, amelyet önmagával gyorsan, diszkréten, izgalom nélkül, fölényes előkelőséggel intéz el és már kész is a vezércikk. — Itt van fiam! — mondja és már indul is kifelé. A megrendelt fiakker egy óra óta vár reá már kint a kapunál. Jó másfélórás ut lesz, a havas éjszakában, mig kiérnek a Pest hóna alatt gubbaszkodó faluba, ahol egészen ki is hült már talán a karácsonyi vacsora... Bródy Sándor ismét jókedvű már és újra egészen fiatal. Neki fehér karácsonya lesz az idén megint. Mert érteni kell ahhoz, nagy embernek, nagy szivü embernek kell lennie annak, aki mindig, mindenkor szép, igaz karácsonyt tud rendezni a maga számára, amikor és ahányszor csak akarja... * A szolga lecsavarta a gázlángokat és ellógott az átellenben levő korcsmába. Egyedül maradtam, magamra maradtam az üres redakcióbán. Szerettem volna megfogadni Bródy Sándor jótanácsát. Szerettem volna kirohanni, hogy soha többet ne tegyem be a lábamat ebbe a félelmetes, gyilkos gyárba. Pechem volt. Elaludtam és mikor hajnalban felkeltett a részeg szolga, legnagyobb szerencsétlenségemre ismét nagyszerűnek láttam az ünnepi fehérségben a karácsonyi vezércikkirásí.
