Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-16 / 340. szám
Ára 1 dinár, XXXII. évfolyam Szubotica, SZOMBAT 1922. december 16. 340. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5*10 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZEKKESZTČSEG: Kralja Ak;:aadra-ulica 4 szint alatt Kiadóhivatal: Kralja Alczandra-nlica 1 (Lelbaeh-palota), Uj jobbágyok Százszor megírtuk már, a nemzeti kisebbségek problémája nemcsak az SHS. királyság problémája s nemcsak az itt élő magyarságé. A kisebbségi probléma Középeurópa legégetőbb politikai kérdése. S a lausannei konferencia vitaanyaga azt is bizonyítja, hogy a közelkeleti problémák egyik legjelentősebbje a vallási és nemzeti kisebbségek kérdése. Aki tehát a kisebbségi kérdés gyors, emberséges, az uralmon lévőknek s a kisebbségeknek érdekeit összehangoló megoldását sürgeti, nem békétlenkedik, nem nyugtalanságot szít, hanem a legnehezebb egyetemes politikai kérdés megoldáséért harcol. Curson lord a lausannei konferencián kijelentette, hogy elhagyja a tanácskozás színhelyét, ha a török delegáció nem garantálja a török impérium alá került nemzeti és vallási kisebbségek védelmét. Ez az elhatározás valóban komoly fenyegetés. Merc ha An glia megszakítja a tárgyalásokat, akkor a török kérdés békés elrendezésére nincs többé mód s a török győzelem mámora bármilyen megszéditő is, a helyzet felismerését egészen nem akadályozhatja meg. Ez a helyzet pedig nyilvánvaló : a török aspirációk ellen a balkáni blokk s az európai hatalmak egységes frontot alkotnak. Lord Curson kijelentése tehát had üzenet, ultimátumszerűén követeli a kisebbségek védelmét. Mialatt a Népszövetség azon tanakodik, hogy hogyan lehetne megszervezni a kisebbségek valódi védel mét, hogy lehetne életképessé tenni a védelmi szerződések ködös elgondolásait, amíg afölött tárgyalnak, hogy kit illet meg a panasz joga s milyen szankcióval lehet ellátni a határozatot, az angol világhatalom lausanne i képviselője ultimátummal követeli a kisebbségek védelmének biztosítását. Ne vigasztaljuk magunkat előre reménykedésekkel, az analógiának nincsenek következményei, mert — nincs analógia. A keleti kisebbségek az elnyomatásnak olyan példátlan szenvedéseit vi selik el, hogy nem a politikai meggondolás, hanem az emberi érzés kiált segítség után. Török országban a kisebbségeknek az a helyzete, emi a középkorban a hűbéresé volt, vagy az újkorban a fekete rabszolgáé. Kisázsia földjét a világháború alatt legyilkolt örmények százezreinek hulláival trágyázták. Még most is borzalmas leírások számoltak be azok ról a szörnyűségekről, amiken át kellett vergődniök a török uralom alá került keresztényeknek. Több mint félmilliót tesz ki eddig is a menekültek száma százezren vannak még, akiket helyzetük lakóhelyükre szögezett és most pillanatról-pillanatra kell várniok sorsuk beteljesedését. Még azok a tárgyalások is, amelyeket érdekükben folytatnak Európa urai, állativá aijasodott életüket dokumentálja. Csereeszközzé lettek a világ jóltevői kezében az uj kisebbségek. A tárgyalások arra vonatkoznak, hogy a törők kormány adja ki a keresztények tömegeit békében s ezzel szemben megkapja az idegen uralom alatt élő törököket. Római provinciák urai igy cserélhették rabszolgáikat. Amerika ültetvényesei igy Csinálhattak kötéseket egy hajórakomány négerre, ab Sant Jago rinfuza. Ez a keresztény népek szolidaritása, mely megborzad arra a hírre, hogy keresztényeket még ma Is üldözni lehet a hitükért s hogy emberek százezreit csak azért lehet földönfutóvá tenni, mert Krisztus egyházának gyermekei. A keresztény öntudat mellett még nem ébred föl az emberi öntudat, a keresztény szolidaritás mellett az emberi szolidaritás, mely azt követelné meg minden lelkiismerettől, hogy akkor se engedjen jogtalanságot, akkor se tűrjön elnyomatást, ha keresztény áll szemben kereszténnyel. A hit ereje az egyház hatalma. Boldog lehet mindenki, aki örülhet védő karjának. A keresztény társadalmak mindig megmozdulnak, ha sötét gonoszság keresztényeket üldöz. Mikor érik ilyen teljessé az emberi szolidaritás, hogy európa keresztényei, az európai uralmak kisebbségei is érezzék hatalmas megmozdulását mindenkor, amikor az embertestvéreket elnyomóként és elnyomottakként állítja szembe érdekük vak sorsa. Pasics ojra megbízást kap A demokratapárt a koalíció fenntartását kívánja — A radikális párt nem hajlandó a demokratákkal együtt dolgozni — És Ön ? — Én is. A parlament épületében rendkívül nagy az élénkség. Még a legfontosabb ülések idején sem lehet annyi képviselőt látni a klubokban, mint most. A demokrata-klub miniszteri szobájában a legbékésebb egyetértésben ülnek együtt Davidovics, Pribicsevics és élénken tárgyalják a radikálisok tegnapi kommünikéjét, amelyben kijelentik, hogy nem hajlandók a demokratákkal tovább együttműködni. Ezt a kommünikét általában úgy magyarázzák, hogy Pasics elvesztette közismert higgadtságát s úgy született meg a határozat. A demokrata-párt válaszolt a kommünikére A demokraták határozatát általában úgy fogják fel, hegy ez fordulópont a válságban. Bizonyosra veszik, hogy Pasics negyedszer is megbízást fog kapni kormányalakításra s hogy a kormány összetételében nem lesznek nagyobb változások. A radikálisok egy csoportja ugyan, Pasics tudtával, ma felkereste Prolicsot s vele tárgyaltak, hogy Protics lépjen be a kormányba. Profics rendkívül rezervált választ adott. Meg lehet állapítani, hogy a demokratáknak nincs ínyére az, hogy a közel jövőben választások legyenek. A demokrata pártkörben nagy csoport képviselő vette körül Angyelics Pavlét, aki most jött vissza kerületéből. A csoport hoz odalépett Pribicsevics is s megkérdezte: — Mit kíván a kerület? — Választásokat, mondotta Angyelics. A kívánságnak azonban még egyelőre nincs visszhangja a demokraták között. A pártok vezetői rámutatnak arra, hogy a rokkantak az egész országban nagy agitációt folytatnak a rokkanttörvény érdekében. A pártok közül egyik sem akarja vállalni az ódiumot, hogy a törvény megszavazását megakadályozza, mert ez jó agitációs eszköz volna minden párt ellen. Pasics helyett Nincsics ? Nagyon sok kommentárra ad alkalmat az a körülmény, hogy Nincsics külügyminiszter csütörtökön majdnem egész nap a királyi udvarban tartózkodott. Ebből sokan arra következtetnek, hogy Pasics helyett, aki annyira kiélezetten arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egységes demokrata párttal nem lép koalicióra a radikálisok legközelebbi jelöltje N ncsics lenne. Nincsics nem exponálta még magát annyira a koalíció ellen, úgy hogy az ő személye még posszibiiis lenne egy koalíciós kabinet megalakítására. Ebben az esetben Nincsics a maga kezébe ragadná a radikális párt vezetését is. Timotijevics Koszta megbízatásáról viszont a demok rata pártban beszélnek egyre többet. Ezt a kombinációt már néhány lap is lanszirozta, péntek estig azonban a demokratáknak ez a várakozása egyelőre nem nyert még beteljesülést. Demokraták a koalíció fenntartása mellett Beogradból jelentik : A radikális párt kommünikéjének hatása alatt, amely a koalíció fenntartását lehetetlennek jelentette ki, a demokrata klub pénteken délelőttre ülést hivott össze. Az ülésen Lukinics, a parlament elnöke, hosszabb beszédben ismertette a helyzetet, beszámolt a királytól nyert megbízásáról és Pasicscsa! folytatott tárgyalásairól. A beszámolót vita követte, amelyben Pribicsevics, Davidovics és még sokan részt vettek. Végül is Wilder képviselő indítványozta, hogy a klub a radikális klub kommünikéjére szintén hivatalos kommünikében válaszoljon. Az indítványt elfogadták, majd pedig a kiküldött bizottság álíal megszövegezett következő kommüniké kibocsájíását is egyhangúlag el határozták. A demokrata képviselő-klub a radikális képviselő-klub korm münikéjére kijelenti, hogy egységesen azon az állásponton áll, hogy a parlament a rok" kant-, tisztviselő- és agrártörvényeket föloszlatása előtt szavazza meg. A klub ebben az irányban kész egy koalíciós kormányt támogatni, amiről a klub alelnöke már a királynak is beszámolt. A radikálisok hajthatatlanok Pénteken délelőtt 11—12-ig a radikális klub is ülést tartott, amelyen Pasics miniszterelnök is részt vett. Az ülésen Pasics beszámolt azokról a tanácskozásokról, amelyeket Lukinics-csal folytatott. Rövid vita után a klub elhatározta, hogy továbbra is kitart a tegnapi kommünikében lefektetett álláspontja mellett, mert a demokratákkal lehetetlen együtt dolgozni. Pasics a királynál Pénteken délben Pasics miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a királynál. Előzőleg Pasics hoszszabb megbeszélést tartott Jovanovics Ljuüával, Sztojadinoviccsal és Jankovics Velizárral, a rád?-, kális párt vezéreivel. Délután öt órakor Lukinics házelnök volt ismét rövidebb kihallgatáson a királynál. Rögtön az ő távozása után az udvarba hívták újból Pasics miniszterelnököt. Ezúttal Pasics késő estig a királynál marad’, amiből politika: körökben megint messzemenő következtetéseket vonnak le. Szlovén blokk van alakulóban Beogradból jelentik : Korosec, a klerikálisok vezére a dubrovniki rNarod"-nak hosszabb nviíatko*
