Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-15 / 339. szám

1922. december 15. BACSMEGYE! NAPLÓ 3. c!đar. Éppen ezérí a város tanácsa most «ja’ob megoldást keres arra, hogy a tizenharmadik havi fizetést mégis folyósíthassa a városi alkalmazottak­nak, miután a tanács is belátja, hogy a tisztviselők helyzetén sürgősen se­gíteni kell. Az üggyel érdemében a tanács legközelebbi ülésén fog újból foglalkozni és lehetséges, hogy a kér­dést a december 28-án megtartandó közgyűlés elé viszik. Idegesek a franciák az angol-német külön tárgyalások miatt Olaszország ragaszkodik a magyar-, osztrák- és bolgár jóvátételhez Párisi jelentés szerint a Daily Te­legraph megerősíti azt a Mavas-je­­lentést, amely szerint Olaszország osztrák, magyar és bolgár kártérí­tést követel. Mussolini memorandu­mában hangsúlyozza, hogy szüksé­gesnek tartja a német kártérítésnek 30 milliárd márkára való csökkenté­sét, ezzel szemben azonban követeli, hogy az Ausztriát, Magyarországot 'és Bulgáriát terhelő kártérítés ösz­­szegében ne történjék módosítás, mert abban Olaszország kedvezmé­nyes kulcs alapján részesül. Londoni jelentés szerint az angol sajtó pártkülönbség nélkül elégtétel­lel állapítja meg, hogy a irancia sajtó nem rokonszenvez az angol külügyi hivatalnak a német jóvátételt kérdés­ben elfoglalt álláspontjával. Anglia minden erőszakos rendszabályt, kü­lönösen a Ruhr-vidék megszállását 'ellenzi, támogatja azonban Francia­­ország azon szándékát, hogy a né­met tartozásokat behajtsa. A »Newyork Herald« washingtoni jelentése szerint az Egyesült Álla­mok kormánya közvetíteni akarja Amerika közreműködését az euró­pai probléma megoldásánál. Ameri­ka szükségesnek tartja közreműkö­dését, miután a jóvátételi kérdés már akuttá válik. Az angol felsőházban Birkeríhaed lord beszédében állást foglalt Bonar Lawnak a londoni értekezleten tanu­­sitott politikájává!, mert igazságta­lannak tartja, hogy Anglia megfizes­se amerikai tartozásait ugyanakkar, midőn Frnciaországnak és Olaszor­szágnak ezt el akarják engedni. Eljárás indul meg a bélijei uradalom igazgatója ellen Beogradbói jelentik: A Növi List értesülése szerint a béüyei uradalom tanácsadó és ellenőrző bizottsága elhatározta, hogy a pénzügyminiszternek javaslatot tesz arra, hogy mondja föl a Krisztán Antal igazgatóval kötött Szerződést, mert megállapítást nyert, hogy működése az állam­nak károkat okozott. Valószínű, hogy a pénzügyminiszter az erről szóló rendeletet még csütörtökön aláiria. Ezután az egész ügyet nyilvánosságra fogják hozni és az államügyészt megbízzák a kárté­rítési pör, esetleg a büntető eljá­rás megindításával. A Novi List hire Beogradban nagy föltünést keltett, mert köz­tudomású, hogy a béllyei gazdál­kodás annyira-amennyire éppen Krisztán hivatalba lépése óta jött rendbe. Tény az, hogy Krisztán­­nak szerződése a birtok bruttó jövedelméből tekintélyes percen­teket élvez, ami nehéz százez rekbe került az államnak. De erről nemcsak Krisztán, hanem elsősor­ban az a pénzügyminiszter a fele­lős, aki ezt a szerződést mcgkö­­őtte. Polgárháború előtt áll Lengyelország Forradalmi állapotok Varsóiban. — Akcióba léptek a lengyel fascisták A parasztok a főváros ellen akarnak vonulni Varsói jelentés szerint a legutób­bi zavargások után látszólagos nyu­galom állott be Lengyelországban, azonban ez csak a vihar előtti csend­nek látszik. A további zavargások elfojtása a kormány és a munkásság erélyes rendszabályainak köszönhe­tő. Az események következtében a belügyminisztert és a varsói rendőr­főnököt nyugdíjazták. A lengyel fő­város utcáin rendőri és katonai őr­járatok megakadályoznak minden csoportosulást. A munkásság tiltakozó sztrájkot rendezett a nacionalisták mozgalma ellen. Szerda óta nincs sem világí­tás, se villamosközlekedés Varsó­ban, a kávéházak zárva vannak és szerda este óta nem jelennek meg a lapok sem. A nacionalista pártok felhivásaik­­ban újabb zavargásokkal fenyeget­nek. A jobboldaliak azt hangoztat­ják kiáltványaikban, hogy Naruto­­vicz hívei zsidó nemzeti uralmat akarnak a lengyelek nyakába ültetni orosz módszer szerint. Halier tábornoknak, a nacionalis­ta ellenzék vezérének proklamációja a közeledő polgárháború árnyát veti maga elé. A lapok egy része is élesen szembeszáll az uj köztársa­sági elnökkel és uralomrajutását az »idegen faj« győzelmének minősitik. A lengyel parasztpárt azzal fe­nyegetőzik, hogy felfegyverkezve Varsó ellen vonul. A fascisták vezé­rét, Haller tábornokot a diákok lel­kesen ünnepük. Hir szerint Narutovicz köztársa­sági elnök Pilsudszkit miniszterel­nökké és Askenasit külügyminiszter­ré fogja kinevezni. A kormány min­dent megtesz a fenyegető veszede­lem elhárítására, de hogy az sike­rülni fog-e, az nagyon kétséges. Cerzon a Iausannei konferencia megszakításával fenyegeti a törököket Lausannebol jelentik: A keleti bé­kekonferencia szerdai ülésén a poli­tikai bizottság újból a nemzeti ki­sebbségek kérdésével foglalkozott és Curzon kedden előterjesztett javas­latát a megfelelő albizottságnak adta ki. Az ülésen ismét éles vita fejlődött lord Curzon és Izmet pasa között, a melynek folyamán Curzon a lausan­­nei konlerecia megszakításával fe­nyegetőzött. Ebből a fontos kijelen­tésből arra következtetnek, hogy az angolok és a törökök között nem jött létre még semmiféle közeledés. Más részről viszont jó jelnek te­kintik, hogy amig Curzon kedden még kijelentette, how a nemzeti ki­sebbségek védelmének kérdését mindaddig nem utalják az albizott­sághoz, mig Izmet pasa nem lesz en­gedékenyebb, addig a konferencia szerdai ülésén mégis albizottságnak adták ki a fontos javaslatot, anélkül, hogy Izmet pasa megváltoztatta vol­na álláspontját. Remélik, hogy az an­golok és törökök között mégis sike­rülni fog megegyezést létrehozni. A görög és török kisebbségek pe­dig nyugtalanságban nagy vá’rfák a száműzetésüket kinmondő határoza tot. Magyar mozgósításról Írnak a Iseogradl lapok D'Annunzio és a montenegrói alezredes Beogradbói jelentik: Több ií* teni lap, különösen a Politika és a Tribuna olyan híreket közölnek, hogy Magyarország nagy előké­születeket tesz. A Politika szerint a magyar hadügyminiszter rende­leté szerint minden 18—50 éves férfi ingyenes hadimunkára ren­delhető be és ingyenes fuvarálíi­­tásra is kötelezhető a lakosság, Magyarország az utóbbi időben nagy muníció és fegyvervásárlá­­solcat eszközölt Ausztriában és Németországban, sőt Németor­szágban egész gyárakat vásárol­nak, amelyeket Magyarországban újra felszerelnek és muníciót és fegyvert gyártanak bennük. A Tribuna szerint még novem­ber 22 én D’Annunzio Milánóba kihallgatáson fogadta Krakevics Milán volt montenegrói alezre­dest, aki régi egyenruhájában je­lent meg. Ez a találkozás állító­lag összefüggésben van a ma­gyar mozgósítási kísérlettel és valószínűleg újabb előkészületek lesznek olasz részről is a kisan­­tant ellen. Jugoszlávia képviseli Csehszlovákiát a kasaiméi konferencián A kisantant államai között teljes megegyezés jött létre a görög kérdésben Prágából jelentik: B ’nes kül­ügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában több képviselő kér dsseire válaszolt. Különös érdek­lődéssel várták Benes válaszát Horacseh szenátor kérdéseire, aki azt kérdezte, hogy hogyan volt Csehszlovákia képviselve a lau­­sannei konferencián és melyek azok a kérdések, amelyekben Csehszlovákia szövetségese. Ja goszlévia a konferencián érdekelve volt. Bene9 válaszéban elmondotta, hogy Csehszlovákia nem is kérte meghívását a Iausannei konferen ciára, mert az volt a meggyőző­dése, hogy az ország érdekei e nélkül is képviselve lesznek a konferencián és pedig abban a formában, hogy a két szövetséges ország : Románia és Jugoszlávia közvetlen képviseletet nyertek. Csehszlovákiának evvel a két országgal azonos kereskedelmi, kiviteli és ipari érdekei vannak a Keleten. Csehszlovákia megegye­zett Lausanneban úgy Jugoszlá­viával és Romániával, mint Fran­ciaországgal és Angliával abban, hogy azonnal értesítést kap, ha érdekei veszélyben forognának. Csehszlovákia fenntartotta magá­nak azt a jogot, hogy részt ve­hessen a konferencián, ha az szükségessé válna s akkor ugyan­azokat a gazdasági feltételeket s jogokat fogja a maga számára követelni, mint amelyet a többi európai államok élveznek Török­országban. Elmondotta ezután Benes, hogy Parisból azért utazott Lausanneba, hogy tájékozódjék o helyzetről. Ez alkalommal találkozott Nin­­csicscsel és Dacával is és velük a Magyarországhoz való viszony megjavításáról és a kölcsönös gaz­dasági kapcsolatokról tárgyalt. Ugyancsak szóba került a volt Osztrák-Magyar Monarchia hábo­­ruelőtti adósságainak felosztása is. A csehszlovák delegátusok el­lenezték, hogy Csehszlovákiára Ausztria adósságaiból több mint 40 százalékot rójanak ki, a bizott­ság mégis 41 százalékot rótt Cseh Szlovákiára, 36 százalékot Ausz­triára, a maradékot a többi utód államokra. A magyar adósságok bél Magyarország pO százalékot, Csehszlovákia 17 százalékot köte­les magára vállalni, a többin Ro­mánia és Jugoszlávia osztoz­kodnak. A görög kérdésben — mondotta végül Benes — megegyezés jött létre Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között. Amikor Görögor­szágban katonai forradalom tört ki, az athéni csehszlovák követ a többi államok képviselőivel együtt megtette a megfelelő lépéseket. Egyébként ebben a kérdésben Csehszlovákia rezervált magatar­tást foglal el. Kisebbségi sajtószervezet alakult a bukaresti njságiré-kongressxusoit Bukarestben most tartották meg az országos ujságirókongresszust. A kongresszus ismételten hangsúlyoz­ta, hogy a sajtószabadság szem* pontjából semmi néven nevezendő j különbséget nem ismer a román nyelvű és a kisebbségi sajtó között és erélyesen küzd a kisebbségi sajtó teljes jogaiért. A kongresszuson a román köjSIel legkiválóbb emberei vettek részt« Amikor a kongresszus kezdetét vet­te, az egyidejűleg ülésező kamara miniszteri székei padsorai kiürÉÍPffck« A kamara tagjai átmentek az újság­író szindikátus palotájába, hogy fi­gyelemmel kisérjék a kongresszus lefolyását. A három napos tanács* kozások egyik legfontosabb pontja volt az »Erdélyi és Bánsági Kisebb* ségi Ujságiró-szervezet« kiküldöt­teinek nyilatkozata. A deklaráció kifejtette azokat a nehézségeket, a melyekkel az erdélyi magyar és né* met nyelvű sajtónak küzdenie kell. Kijelentette, hogy az erdélyi kisebbségi sajtó nem volt és nem lesz renegát saját ; kultúrája és népe iránt és teljes erejével küzd a kisebbséged érvényesüléséért. , A nyilatkozat ugyanazzal az őszinteséggel, amellyel ezeket a té­nyeket leszögezte, kijelentette azt is* hogy a kisebbségi sajtó bízik a ro­mán szellemi ^ élet vezetőinek lelkz kultúrájában és méltányosságában« amellyel a kisebbségi kérdést keze­lik. Eddig is megállapíthatta azt, hogy az utódállamok közül Szerbiát és Csehországot megelőzve, Romá­nia mutatja a legnagyobb kultúrája megértést a kisebbségi probléma iránt. E nyílt deklaráció mélységes benyomást keltett ^ A bukaresti lapok egyhangúlag hangsúlyozták a nyilatkozat rend­kívüli jelentőségét. Különösen Miilfí Constantáinak, a legtekintélyesebb román publicistának a Lupta leg* utóbbi számában megjelent vezér­cikke keltett nagy feltűnést. A cikk azt fejtegette, hogy az eddigi kor­mányok hibás alapon kezelték a ki­sebbségeket. Nemcsak elvben kel! megadni az egyenlő jogokat, hanem gyakorlatban is. „ ... .......

Next

/
Thumbnails
Contents