Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-15 / 339. szám
1922. december 15. BACSMEGYE! NAPLÓ 3. c!đar. Éppen ezérí a város tanácsa most «ja’ob megoldást keres arra, hogy a tizenharmadik havi fizetést mégis folyósíthassa a városi alkalmazottaknak, miután a tanács is belátja, hogy a tisztviselők helyzetén sürgősen segíteni kell. Az üggyel érdemében a tanács legközelebbi ülésén fog újból foglalkozni és lehetséges, hogy a kérdést a december 28-án megtartandó közgyűlés elé viszik. Idegesek a franciák az angol-német külön tárgyalások miatt Olaszország ragaszkodik a magyar-, osztrák- és bolgár jóvátételhez Párisi jelentés szerint a Daily Telegraph megerősíti azt a Mavas-jelentést, amely szerint Olaszország osztrák, magyar és bolgár kártérítést követel. Mussolini memorandumában hangsúlyozza, hogy szükségesnek tartja a német kártérítésnek 30 milliárd márkára való csökkentését, ezzel szemben azonban követeli, hogy az Ausztriát, Magyarországot 'és Bulgáriát terhelő kártérítés öszszegében ne történjék módosítás, mert abban Olaszország kedvezményes kulcs alapján részesül. Londoni jelentés szerint az angol sajtó pártkülönbség nélkül elégtétellel állapítja meg, hogy a irancia sajtó nem rokonszenvez az angol külügyi hivatalnak a német jóvátételt kérdésben elfoglalt álláspontjával. Anglia minden erőszakos rendszabályt, különösen a Ruhr-vidék megszállását 'ellenzi, támogatja azonban Franciaország azon szándékát, hogy a német tartozásokat behajtsa. A »Newyork Herald« washingtoni jelentése szerint az Egyesült Államok kormánya közvetíteni akarja Amerika közreműködését az európai probléma megoldásánál. Amerika szükségesnek tartja közreműködését, miután a jóvátételi kérdés már akuttá válik. Az angol felsőházban Birkeríhaed lord beszédében állást foglalt Bonar Lawnak a londoni értekezleten tanusitott politikájává!, mert igazságtalannak tartja, hogy Anglia megfizesse amerikai tartozásait ugyanakkar, midőn Frnciaországnak és Olaszországnak ezt el akarják engedni. Eljárás indul meg a bélijei uradalom igazgatója ellen Beogradbói jelentik: A Növi List értesülése szerint a béüyei uradalom tanácsadó és ellenőrző bizottsága elhatározta, hogy a pénzügyminiszternek javaslatot tesz arra, hogy mondja föl a Krisztán Antal igazgatóval kötött Szerződést, mert megállapítást nyert, hogy működése az államnak károkat okozott. Valószínű, hogy a pénzügyminiszter az erről szóló rendeletet még csütörtökön aláiria. Ezután az egész ügyet nyilvánosságra fogják hozni és az államügyészt megbízzák a kártérítési pör, esetleg a büntető eljárás megindításával. A Novi List hire Beogradban nagy föltünést keltett, mert köztudomású, hogy a béllyei gazdálkodás annyira-amennyire éppen Krisztán hivatalba lépése óta jött rendbe. Tény az, hogy Krisztánnak szerződése a birtok bruttó jövedelméből tekintélyes percenteket élvez, ami nehéz százez rekbe került az államnak. De erről nemcsak Krisztán, hanem elsősorban az a pénzügyminiszter a felelős, aki ezt a szerződést mcgköőtte. Polgárháború előtt áll Lengyelország Forradalmi állapotok Varsóiban. — Akcióba léptek a lengyel fascisták A parasztok a főváros ellen akarnak vonulni Varsói jelentés szerint a legutóbbi zavargások után látszólagos nyugalom állott be Lengyelországban, azonban ez csak a vihar előtti csendnek látszik. A további zavargások elfojtása a kormány és a munkásság erélyes rendszabályainak köszönhető. Az események következtében a belügyminisztert és a varsói rendőrfőnököt nyugdíjazták. A lengyel főváros utcáin rendőri és katonai őrjáratok megakadályoznak minden csoportosulást. A munkásság tiltakozó sztrájkot rendezett a nacionalisták mozgalma ellen. Szerda óta nincs sem világítás, se villamosközlekedés Varsóban, a kávéházak zárva vannak és szerda este óta nem jelennek meg a lapok sem. A nacionalista pártok felhivásaikban újabb zavargásokkal fenyegetnek. A jobboldaliak azt hangoztatják kiáltványaikban, hogy Narutovicz hívei zsidó nemzeti uralmat akarnak a lengyelek nyakába ültetni orosz módszer szerint. Halier tábornoknak, a nacionalista ellenzék vezérének proklamációja a közeledő polgárháború árnyát veti maga elé. A lapok egy része is élesen szembeszáll az uj köztársasági elnökkel és uralomrajutását az »idegen faj« győzelmének minősitik. A lengyel parasztpárt azzal fenyegetőzik, hogy felfegyverkezve Varsó ellen vonul. A fascisták vezérét, Haller tábornokot a diákok lelkesen ünnepük. Hir szerint Narutovicz köztársasági elnök Pilsudszkit miniszterelnökké és Askenasit külügyminiszterré fogja kinevezni. A kormány mindent megtesz a fenyegető veszedelem elhárítására, de hogy az sikerülni fog-e, az nagyon kétséges. Cerzon a Iausannei konferencia megszakításával fenyegeti a törököket Lausannebol jelentik: A keleti békekonferencia szerdai ülésén a politikai bizottság újból a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozott és Curzon kedden előterjesztett javaslatát a megfelelő albizottságnak adta ki. Az ülésen ismét éles vita fejlődött lord Curzon és Izmet pasa között, a melynek folyamán Curzon a lausannei konlerecia megszakításával fenyegetőzött. Ebből a fontos kijelentésből arra következtetnek, hogy az angolok és a törökök között nem jött létre még semmiféle közeledés. Más részről viszont jó jelnek tekintik, hogy amig Curzon kedden még kijelentette, how a nemzeti kisebbségek védelmének kérdését mindaddig nem utalják az albizottsághoz, mig Izmet pasa nem lesz engedékenyebb, addig a konferencia szerdai ülésén mégis albizottságnak adták ki a fontos javaslatot, anélkül, hogy Izmet pasa megváltoztatta volna álláspontját. Remélik, hogy az angolok és törökök között mégis sikerülni fog megegyezést létrehozni. A görög és török kisebbségek pedig nyugtalanságban nagy vá’rfák a száműzetésüket kinmondő határoza tot. Magyar mozgósításról Írnak a Iseogradl lapok D'Annunzio és a montenegrói alezredes Beogradbói jelentik: Több ií* teni lap, különösen a Politika és a Tribuna olyan híreket közölnek, hogy Magyarország nagy előkészületeket tesz. A Politika szerint a magyar hadügyminiszter rendeleté szerint minden 18—50 éves férfi ingyenes hadimunkára rendelhető be és ingyenes fuvarálíitásra is kötelezhető a lakosság, Magyarország az utóbbi időben nagy muníció és fegyvervásárlásolcat eszközölt Ausztriában és Németországban, sőt Németországban egész gyárakat vásárolnak, amelyeket Magyarországban újra felszerelnek és muníciót és fegyvert gyártanak bennük. A Tribuna szerint még november 22 én D’Annunzio Milánóba kihallgatáson fogadta Krakevics Milán volt montenegrói alezredest, aki régi egyenruhájában jelent meg. Ez a találkozás állítólag összefüggésben van a magyar mozgósítási kísérlettel és valószínűleg újabb előkészületek lesznek olasz részről is a kisantant ellen. Jugoszlávia képviseli Csehszlovákiát a kasaiméi konferencián A kisantant államai között teljes megegyezés jött létre a görög kérdésben Prágából jelentik: B ’nes külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában több képviselő kér dsseire válaszolt. Különös érdeklődéssel várták Benes válaszát Horacseh szenátor kérdéseire, aki azt kérdezte, hogy hogyan volt Csehszlovákia képviselve a lausannei konferencián és melyek azok a kérdések, amelyekben Csehszlovákia szövetségese. Ja goszlévia a konferencián érdekelve volt. Bene9 válaszéban elmondotta, hogy Csehszlovákia nem is kérte meghívását a Iausannei konferen ciára, mert az volt a meggyőződése, hogy az ország érdekei e nélkül is képviselve lesznek a konferencián és pedig abban a formában, hogy a két szövetséges ország : Románia és Jugoszlávia közvetlen képviseletet nyertek. Csehszlovákiának evvel a két országgal azonos kereskedelmi, kiviteli és ipari érdekei vannak a Keleten. Csehszlovákia megegyezett Lausanneban úgy Jugoszláviával és Romániával, mint Franciaországgal és Angliával abban, hogy azonnal értesítést kap, ha érdekei veszélyben forognának. Csehszlovákia fenntartotta magának azt a jogot, hogy részt vehessen a konferencián, ha az szükségessé válna s akkor ugyanazokat a gazdasági feltételeket s jogokat fogja a maga számára követelni, mint amelyet a többi európai államok élveznek Törökországban. Elmondotta ezután Benes, hogy Parisból azért utazott Lausanneba, hogy tájékozódjék o helyzetről. Ez alkalommal találkozott Nincsicscsel és Dacával is és velük a Magyarországhoz való viszony megjavításáról és a kölcsönös gazdasági kapcsolatokról tárgyalt. Ugyancsak szóba került a volt Osztrák-Magyar Monarchia háboruelőtti adósságainak felosztása is. A csehszlovák delegátusok ellenezték, hogy Csehszlovákiára Ausztria adósságaiból több mint 40 százalékot rójanak ki, a bizottság mégis 41 százalékot rótt Cseh Szlovákiára, 36 százalékot Ausztriára, a maradékot a többi utód államokra. A magyar adósságok bél Magyarország pO százalékot, Csehszlovákia 17 százalékot köteles magára vállalni, a többin Románia és Jugoszlávia osztozkodnak. A görög kérdésben — mondotta végül Benes — megegyezés jött létre Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között. Amikor Görögországban katonai forradalom tört ki, az athéni csehszlovák követ a többi államok képviselőivel együtt megtette a megfelelő lépéseket. Egyébként ebben a kérdésben Csehszlovákia rezervált magatartást foglal el. Kisebbségi sajtószervezet alakult a bukaresti njságiré-kongressxusoit Bukarestben most tartották meg az országos ujságirókongresszust. A kongresszus ismételten hangsúlyozta, hogy a sajtószabadság szem* pontjából semmi néven nevezendő j különbséget nem ismer a román nyelvű és a kisebbségi sajtó között és erélyesen küzd a kisebbségi sajtó teljes jogaiért. A kongresszuson a román köjSIel legkiválóbb emberei vettek részt« Amikor a kongresszus kezdetét vette, az egyidejűleg ülésező kamara miniszteri székei padsorai kiürÉÍPffck« A kamara tagjai átmentek az újságíró szindikátus palotájába, hogy figyelemmel kisérjék a kongresszus lefolyását. A három napos tanács* kozások egyik legfontosabb pontja volt az »Erdélyi és Bánsági Kisebb* ségi Ujságiró-szervezet« kiküldötteinek nyilatkozata. A deklaráció kifejtette azokat a nehézségeket, a melyekkel az erdélyi magyar és né* met nyelvű sajtónak küzdenie kell. Kijelentette, hogy az erdélyi kisebbségi sajtó nem volt és nem lesz renegát saját ; kultúrája és népe iránt és teljes erejével küzd a kisebbséged érvényesüléséért. , A nyilatkozat ugyanazzal az őszinteséggel, amellyel ezeket a tényeket leszögezte, kijelentette azt is* hogy a kisebbségi sajtó bízik a román szellemi ^ élet vezetőinek lelkz kultúrájában és méltányosságában« amellyel a kisebbségi kérdést kezelik. Eddig is megállapíthatta azt, hogy az utódállamok közül Szerbiát és Csehországot megelőzve, Románia mutatja a legnagyobb kultúrája megértést a kisebbségi probléma iránt. E nyílt deklaráció mélységes benyomást keltett ^ A bukaresti lapok egyhangúlag hangsúlyozták a nyilatkozat rendkívüli jelentőségét. Különösen Miilfí Constantáinak, a legtekintélyesebb román publicistának a Lupta leg* utóbbi számában megjelent vezércikke keltett nagy feltűnést. A cikk azt fejtegette, hogy az eddigi kormányok hibás alapon kezelték a kisebbségeket. Nemcsak elvben kel! megadni az egyenlő jogokat, hanem gyakorlatban is. „ ... .......