Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)

1922-12-03 / 328. szám

4. o dal. BÄCSMEGYEINÄPLO 1922. december 3. CIRKUSZ © fi? © A Mikulás bajai Éppen a kávéházban ültem az este, mikor az utolsó légvonattal megérkezett a Mikulás. Szegény öreg, nagyon ki volt strapáivá, ami nem csuda, nagy útról jött, a meny­ország az utóbbi időben egyre távo­lodik a Földtől, maholnap olyan nagy távolság lesz , a két végállomás között, hogy az eddigi normális me­netrendet nem lehet majd betartani. Eddig is jó hosszu ideig eltartott, amig az ember a Földről az Égbe ért: a születéstől a halálig. Azt be­szélik azonban, hogy az utóbbi idő­ben egyre többen késik le a csatla­kozást a »nagy átszállás« alkalmá­val. Szóval nagy útról jött a Mikulás, egyenesen a menyországból. Ami egyébként nem olyan nagy dolog. Velem is megtörténik az ilyesmi, mint a peches emberekkel általában. Például ma is direkt a hetedik égből pottyantam alá, mikor a barátom kí­méletesen tudatta velem, hogy drá­ga ideálom, az édes Kenőcsyné teg­nap este lakására kisérte a huszár­­kapitányt. A Mikulás átadta báránybőr-bun­­dáját és ménkű nagy süvegét a ruha­táros asszonynak, aztán letelepedett a nagy karosszékbe, pont az újság­írók törzsasztala mellé. Csáját ren­delt dupla rummal és az esti lapokat kérte. — Tetszik tudni, — mondotta — tavaly óta nem olvastam újságot. Kiváncsi vagyok, hogy egy év alatt mi mindent kiabáltak, rikoltoztak, bömböltek össze-vissza ide lent a la­pok a sors, azaz hogy a mennyei gondviselés ellen. Mert a sajtó soha sincsen megelégedve a fennálló vi­szonyokkal.-- Hát nincsenek iafovuilva Ura­­sá:,< dék odafent az itteni esemé­nyekről? — kérdeztem csudálkozva az öreg fiút. I-- Nem bizony. Tudja, ezek a la­pok többnyire mindannyian eléggé ragy hangon Írnak, de hát minden­féle ordítás nem hallatszik az égbe. — Miért tetszett az idén korábban érkezni hozzánk nemzetes uramnak? — érdeklődtem tovább. — Hát éppen ez az, amiről beszél­ni akartam. Szeretném a sajtó támo­gatását kikérni ebben a kellemetlen ügyben. Arról van szó ugyanis, hogy rosszul megy az üzlet, bajok vannak. Persze a valuta miatt első sorban, de meg azért is, mert kez­dek kimenni a divatból. Képzelje el, hogy mibe kerül nekem ma a kész­let beszerzése.Azelőtt a kuncsaftjai­mat két-három hatos ára promincli­­val, egy marék datolyával, néhány fügével nagyszerűen meg lehetett főzni. Ma, ha nem akarok fügét mu­tatni nekik, drága pénzen, óriási vámdijak, mindenféle behozatali és devizaengedélyek árán kel! megven­nem a sok bóvlit. Azelőtt a gyere­kek szerényebbek voltak és a papák és a mamák nem smucigoskodtak úgy, mint most. A régi gyerekek az­zal is megelégedtek, ha nem kaptak virgácsot és ha narancs helyett ba­rackot nyomtam a fejőkre. Ma, ha egyáltalában reflektálnak talán még reám, Richter-féle épitő-kocka és Hoffmann meséi helyett igazi repülő gépet, valódi drótnélküli telefont,, rabruhát, villamosklvégzőkészüléket, tengeralatti buvárhajót, gépfegyvert, hóhéruniformist, csillagvizsgáló tor­nyot, követelnek, cukor, mazsola vagy csokoládé helyett pedig legszí­vesebben ciankálit szeretnének, ezek a mai kedves drága kis kezdő Nick­­karterek és Fantomasok ... Itt a szegény Mikulás némi szüne­tet tartott és újabb csáját rendelt dupla rummal. Aztán tovább keser­gett. — Ami pedig a legjobban^ fáj ne­­k*m, az. az a sértő kinullázás, ami­A törökök a konstantinápolyi görög lakosság azonnali eltávolítását követelik Éles vita ízmeí pasa és Vemzelosz kozott Amint élőre látható volt, a políti- ITráciában a népszavazás elrendelé­ben a mat gyerekek részesítenek. Először is nem hisznek már ben­nem. Igaz* hogy ebben a szülők hi­básak elsősorban. Tisztára spórolás­ból, csupa smucigságbó! azt dumál­ják be a gyerekeiknek, hogy nincsen Mikulás. Direkt link embernek va­gyok feltüntetve a szülők részérén. Ilyen hálátlanság. Sok száz éven át segítettem nekik, hogy kordában tarthassák a nebulóikat, hogy nyu­godtan elmehessenek színházba, há­lózni, zsurozni s most. hogy már nincsen szükségük reám, most, hogy már a gyerekek jók lettek, okosak, felvüágosodottabbak, most, hogy már nem a gyerekekre, hanem ré­szint a mamákra, részint a papákra i kell inkább vigyázni, most egysze­rűen kifirundzvancigolnak engem. A jobb sorsra érdemes Mikulás elkeseredésében még egy csáját ren­delt dupla rummal. — Egyébként még vannak szülők — mondotta és vannak gyermekek, ‘akik hisznek bennem. De ezek sem teszik ki már az ablakba Mikulás estéjén a cipőiket. Szégyenük tudni­illik, a szomszédok előtt, a lukas és rongyos cipőket . . . A Mikulás felállt és kifelé Indalt. A pincér azonban utána szaladt és megfogta a irakkját, akorom monda­ni a bundáját: — Tessék fizetni doktor ur! — Fizesse meg az isten! — mon­dotta a Mikulás ájtatosan — és ci­­lógott. (g. z.) is megérkezett Lausanneba pénteken este. Megérkezésekor a pályaudvart a hatóságok teljesen elzárták és még az újságírókat sem engedték be a pályaudvarra addig, amig Csicserin autójával el nem távozott. Az orosz delegációnak Csicserin megérkezése után azonnal átadták a szövetségesek válaszjegyzékét. A jegyzék szerint az orosz delegátu­soknak joguk van a tengerszorosok­kai és területi kérdések megvitatá­sánál éles összetűzésre került a sor a török és a görög delegáció között. A lausannei békekonferencia terü­leti és politikai albizottságának ülé­sén szenvedélyes vita támadt Izmct te*«* spasa és Vénizetosz között, mert az íangorai delegáció vezetője azt köve­telte, hogy Konstantinápoly három százezer főnyi görög lakossága azonnal hagyja el a török fővárost. Venizelosz e követeléssel szemben kérte a konferencián résztvevő ha­ltaknak támogatását, mert ilyen I nagyszámú lakosságnak lakóhelyéről [való elűzése olyan tömegnyomort jelentene, amely nemcsak Görögor­szágra, hanem az egész Balkánra nézve szerencsétlenség volna. Ellentétek merültek föl a hadifog­­tyok és polgári foglyok kicserélésé­inek kérdésében is. Nansen a nép­­ószövetség békedelegációjának veze­tője azt kérte, hogy a katonai és pol­­igári foglyok kicserélését azonnal ■kezdjék meg. fzmet pasa erélyesen állást foglalt e kívánsággal szemben <és kijelentette, hogy a hadifoglyokat a nemzetközi jogszokásoknak meg­­ffelelően csak a békekötés után haj­landó Törökország kicserélni. A pol­gári foglyok kicseréléséről egyálta­lán nem akar Izmet pasa tárgyani. Nansen követelését lord Carz'on is támogatja. A török delegáció erélyesen ra­gaszkodik területi igényeinek telje­sítéséhez. Különösen Mossou! birtok­lása tekintetében nem hajlandók en­­gedményekre és követelik Nyugat. sét. Az angorai békemegbjzottak nem biznalc a lausannei konferencia sike­rében. Pesszimista felfogás uralko­dik az angorai kormány körében is és ennek tulajdonítható, hogy Kemal pasa Konstantinápoly környékén és a (racial határon nagyobb számú ka­tonaságot vont össze. A törökök felbujtására Nyugat- Tráciában egyre erősbbödlk a föl­kelés. A fölkelők ágyukkal és gép­fegyverekkel támadnak a görög ka­tonaság ellen. A Karagas-Szaloniki táviróvonalat a fölkelök elpusztítot­ták. Benes csehszlovák külügyminisz­ter Lausanneban tovább folytatta S tárgyalásait az egyes delegációk ve- * zetőivel. Különösen jelentőségteljes­nek tartják Barrére-va\ folytatott tárgyalásait, mert azt hiszik, hogy Banére Poincaréval folytatott tár­gyalásairól számolt be Benesnek, aki valószínűleg a közvetítő szerepét tölti be Szovjetoroszország és Fran­ciaország között. A Barrére-val foly­tatott tárgyalások után Benes Ra­­kovszki orosz megbízottal is tanács­kozott Benes egyébként érdekes nyilat­kozatot tett a Reuter-iroda tudósí­tója előtt és kijelentette, azért jött Lausanneba, hogy a kisantent többi állami ér fiaival a középeurópai pénz­ügyi és gazdasági kérdésekben * megegyezést hozzon létre. A Cur­­zonnal folytatott tárgyalásairól kije­lentette, hogy azoknak az eredmé­nyével meg van elégedve, a Balkán­szövetségre vonatkozólag pedig úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek nagy fontossága van, mert azt cé­ismét pasa ról folyó tárgyalásokon résztvenrú és módjukban lesz a kérdéssel ősz­­szefti'ro'ő részletkérdésekben is véle­ményt nyilvánítani. A jegyzéket Garzon, Barrére és Garoni iríák alá és az oroszok bevonásával az első ülést pénteken délelőtt már megtar­totta a tengerszorosok kérdését sza­bályozó bizottság. Csicserin egyébként kijelentette í újságírók előtt, hogy Oroszország­nak a lausannei konferencián való észvétele természetes, mert a Szovjet olyan hatalom, amelyet ilyen nagyfontosságu kérdésekben nem lebetjnellőzni. A tengerszoro­sok kérdésében Oroszország ra­gaszkodik ahhoz, hogy a tengerszo­rosokat mindenkorra zárják el a hadihajók részére és tegyék sza­baddá kereskedelmi hajók részére. Minden más megoldást Oroszország határozottan ellenez, mert főcélja, hogy a közeli Keleten tartós békét teremtsenek. lozza, hogy lényeges kérdésekben a Poincaré Balkán-államok egységes álláspon­tot foglaljanak el. Egyéb politikai célja azonban a Balkán-szövetségnek nin­csen. Benes egyébként arra törekszik, hogy Csehszlovákia is részt vegyen a lausannei konferencián és ez eset­ben Flieder berni követ képviselné Csehszlovákiát. Csicserin orosz külügyi népbiztos Akit megbüntetnek mert pénzt loptak tőle Vrsac városnak kinos szenzációja van. Az egyik legtekintélyesebb vr­­saci kereskedőt, akinek a városban nagy üzlete s több háza van, letar­tóztatták s egy éjszaka fogva tartot­ták, hogy így kényszerítsék egy olyan birság lefizetésére, amelyet a kereskedő sem jogosnak, sem méltá­nyosnak nem tartott. Győri Mór, a Győri Mór és fia vrsaci divatárukereskedő cég tulaj­donosa pár héttel ezelőtt ajánlott le­vélben 200 cseh koronát küldött kül­földön tartózkodó fiának. Hivatalos levélcenzura nincs ugyan, de azért egy postaalkalmazott mégis cenzú­rázta a leveleket s a bennük talált kisebb pénzösszegeket elcsente. A postást tetten érték s elbocsátották állásából. A vrsaci vámhivatal azon­ban valutacsempészés miatt eljárást indított Győri Mór ellen, délután öt órára beidézték a vámhivatalba s közölték vele az Ítéletet, hogy úgy fneki, mint a feleségének nyomban íe kell fizetnlök 40— 40.000 dinár bírságot Győrinél nem volt ennyi pénz, s 1 másnap reggelig halasztást kért a I fizetésre. A vámhivatal főnöke nem ■egyezett bele a halasztásba, hanem a pénzügyőrökkel átkisértette Győrit a rendőrségre, s ott egész éjjelre zárkába záratta.

Next

/
Thumbnails
Contents