Bácsmegyei Napló, 1922. december (23. évfolyam, 327-352. szám)
1922-12-03 / 328. szám
4. o dal. BÄCSMEGYEINÄPLO 1922. december 3. CIRKUSZ © fi? © A Mikulás bajai Éppen a kávéházban ültem az este, mikor az utolsó légvonattal megérkezett a Mikulás. Szegény öreg, nagyon ki volt strapáivá, ami nem csuda, nagy útról jött, a menyország az utóbbi időben egyre távolodik a Földtől, maholnap olyan nagy távolság lesz , a két végállomás között, hogy az eddigi normális menetrendet nem lehet majd betartani. Eddig is jó hosszu ideig eltartott, amig az ember a Földről az Égbe ért: a születéstől a halálig. Azt beszélik azonban, hogy az utóbbi időben egyre többen késik le a csatlakozást a »nagy átszállás« alkalmával. Szóval nagy útról jött a Mikulás, egyenesen a menyországból. Ami egyébként nem olyan nagy dolog. Velem is megtörténik az ilyesmi, mint a peches emberekkel általában. Például ma is direkt a hetedik égből pottyantam alá, mikor a barátom kíméletesen tudatta velem, hogy drága ideálom, az édes Kenőcsyné tegnap este lakására kisérte a huszárkapitányt. A Mikulás átadta báránybőr-bundáját és ménkű nagy süvegét a ruhatáros asszonynak, aztán letelepedett a nagy karosszékbe, pont az újságírók törzsasztala mellé. Csáját rendelt dupla rummal és az esti lapokat kérte. — Tetszik tudni, — mondotta — tavaly óta nem olvastam újságot. Kiváncsi vagyok, hogy egy év alatt mi mindent kiabáltak, rikoltoztak, bömböltek össze-vissza ide lent a lapok a sors, azaz hogy a mennyei gondviselés ellen. Mert a sajtó soha sincsen megelégedve a fennálló viszonyokkal.-- Hát nincsenek iafovuilva Urasá:,< dék odafent az itteni eseményekről? — kérdeztem csudálkozva az öreg fiút. I-- Nem bizony. Tudja, ezek a lapok többnyire mindannyian eléggé ragy hangon Írnak, de hát mindenféle ordítás nem hallatszik az égbe. — Miért tetszett az idén korábban érkezni hozzánk nemzetes uramnak? — érdeklődtem tovább. — Hát éppen ez az, amiről beszélni akartam. Szeretném a sajtó támogatását kikérni ebben a kellemetlen ügyben. Arról van szó ugyanis, hogy rosszul megy az üzlet, bajok vannak. Persze a valuta miatt első sorban, de meg azért is, mert kezdek kimenni a divatból. Képzelje el, hogy mibe kerül nekem ma a készlet beszerzése.Azelőtt a kuncsaftjaimat két-három hatos ára prominclival, egy marék datolyával, néhány fügével nagyszerűen meg lehetett főzni. Ma, ha nem akarok fügét mutatni nekik, drága pénzen, óriási vámdijak, mindenféle behozatali és devizaengedélyek árán kel! megvennem a sok bóvlit. Azelőtt a gyerekek szerényebbek voltak és a papák és a mamák nem smucigoskodtak úgy, mint most. A régi gyerekek azzal is megelégedtek, ha nem kaptak virgácsot és ha narancs helyett barackot nyomtam a fejőkre. Ma, ha egyáltalában reflektálnak talán még reám, Richter-féle épitő-kocka és Hoffmann meséi helyett igazi repülő gépet, valódi drótnélküli telefont,, rabruhát, villamosklvégzőkészüléket, tengeralatti buvárhajót, gépfegyvert, hóhéruniformist, csillagvizsgáló tornyot, követelnek, cukor, mazsola vagy csokoládé helyett pedig legszívesebben ciankálit szeretnének, ezek a mai kedves drága kis kezdő Nickkarterek és Fantomasok ... Itt a szegény Mikulás némi szünetet tartott és újabb csáját rendelt dupla rummal. Aztán tovább kesergett. — Ami pedig a legjobban^ fáj nek*m, az. az a sértő kinullázás, amiA törökök a konstantinápolyi görög lakosság azonnali eltávolítását követelik Éles vita ízmeí pasa és Vemzelosz kozott Amint élőre látható volt, a políti- ITráciában a népszavazás elrendelében a mat gyerekek részesítenek. Először is nem hisznek már bennem. Igaz* hogy ebben a szülők hibásak elsősorban. Tisztára spórolásból, csupa smucigságbó! azt dumálják be a gyerekeiknek, hogy nincsen Mikulás. Direkt link embernek vagyok feltüntetve a szülők részérén. Ilyen hálátlanság. Sok száz éven át segítettem nekik, hogy kordában tarthassák a nebulóikat, hogy nyugodtan elmehessenek színházba, hálózni, zsurozni s most. hogy már nincsen szükségük reám, most, hogy már a gyerekek jók lettek, okosak, felvüágosodottabbak, most, hogy már nem a gyerekekre, hanem részint a mamákra, részint a papákra i kell inkább vigyázni, most egyszerűen kifirundzvancigolnak engem. A jobb sorsra érdemes Mikulás elkeseredésében még egy csáját rendelt dupla rummal. — Egyébként még vannak szülők — mondotta és vannak gyermekek, ‘akik hisznek bennem. De ezek sem teszik ki már az ablakba Mikulás estéjén a cipőiket. Szégyenük tudniillik, a szomszédok előtt, a lukas és rongyos cipőket . . . A Mikulás felállt és kifelé Indalt. A pincér azonban utána szaladt és megfogta a irakkját, akorom mondani a bundáját: — Tessék fizetni doktor ur! — Fizesse meg az isten! — mondotta a Mikulás ájtatosan — és cilógott. (g. z.) is megérkezett Lausanneba pénteken este. Megérkezésekor a pályaudvart a hatóságok teljesen elzárták és még az újságírókat sem engedték be a pályaudvarra addig, amig Csicserin autójával el nem távozott. Az orosz delegációnak Csicserin megérkezése után azonnal átadták a szövetségesek válaszjegyzékét. A jegyzék szerint az orosz delegátusoknak joguk van a tengerszorosokkai és területi kérdések megvitatásánál éles összetűzésre került a sor a török és a görög delegáció között. A lausannei békekonferencia területi és politikai albizottságának ülésén szenvedélyes vita támadt Izmct te*«* spasa és Vénizetosz között, mert az íangorai delegáció vezetője azt követelte, hogy Konstantinápoly három százezer főnyi görög lakossága azonnal hagyja el a török fővárost. Venizelosz e követeléssel szemben kérte a konferencián résztvevő haltaknak támogatását, mert ilyen I nagyszámú lakosságnak lakóhelyéről [való elűzése olyan tömegnyomort jelentene, amely nemcsak Görögországra, hanem az egész Balkánra nézve szerencsétlenség volna. Ellentétek merültek föl a hadifogtyok és polgári foglyok kicseréléséinek kérdésében is. Nansen a népószövetség békedelegációjának vezetője azt kérte, hogy a katonai és poligári foglyok kicserélését azonnal ■kezdjék meg. fzmet pasa erélyesen állást foglalt e kívánsággal szemben <és kijelentette, hogy a hadifoglyokat a nemzetközi jogszokásoknak megffelelően csak a békekötés után hajlandó Törökország kicserélni. A polgári foglyok kicseréléséről egyáltalán nem akar Izmet pasa tárgyani. Nansen követelését lord Carz'on is támogatja. A török delegáció erélyesen ragaszkodik területi igényeinek teljesítéséhez. Különösen Mossou! birtoklása tekintetében nem hajlandók engedményekre és követelik Nyugat. sét. Az angorai békemegbjzottak nem biznalc a lausannei konferencia sikerében. Pesszimista felfogás uralkodik az angorai kormány körében is és ennek tulajdonítható, hogy Kemal pasa Konstantinápoly környékén és a (racial határon nagyobb számú katonaságot vont össze. A törökök felbujtására Nyugat- Tráciában egyre erősbbödlk a fölkelés. A fölkelők ágyukkal és gépfegyverekkel támadnak a görög katonaság ellen. A Karagas-Szaloniki táviróvonalat a fölkelök elpusztították. Benes csehszlovák külügyminiszter Lausanneban tovább folytatta S tárgyalásait az egyes delegációk ve- * zetőivel. Különösen jelentőségteljesnek tartják Barrére-va\ folytatott tárgyalásait, mert azt hiszik, hogy Banére Poincaréval folytatott tárgyalásairól számolt be Benesnek, aki valószínűleg a közvetítő szerepét tölti be Szovjetoroszország és Franciaország között. A Barrére-val folytatott tárgyalások után Benes Rakovszki orosz megbízottal is tanácskozott Benes egyébként érdekes nyilatkozatot tett a Reuter-iroda tudósítója előtt és kijelentette, azért jött Lausanneba, hogy a kisantent többi állami ér fiaival a középeurópai pénzügyi és gazdasági kérdésekben * megegyezést hozzon létre. A Curzonnal folytatott tárgyalásairól kijelentette, hogy azoknak az eredményével meg van elégedve, a Balkánszövetségre vonatkozólag pedig úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek nagy fontossága van, mert azt céismét pasa ról folyó tárgyalásokon résztvenrú és módjukban lesz a kérdéssel őszszefti'ro'ő részletkérdésekben is véleményt nyilvánítani. A jegyzéket Garzon, Barrére és Garoni iríák alá és az oroszok bevonásával az első ülést pénteken délelőtt már megtartotta a tengerszorosok kérdését szabályozó bizottság. Csicserin egyébként kijelentette í újságírók előtt, hogy Oroszországnak a lausannei konferencián való észvétele természetes, mert a Szovjet olyan hatalom, amelyet ilyen nagyfontosságu kérdésekben nem lebetjnellőzni. A tengerszorosok kérdésében Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a tengerszorosokat mindenkorra zárják el a hadihajók részére és tegyék szabaddá kereskedelmi hajók részére. Minden más megoldást Oroszország határozottan ellenez, mert főcélja, hogy a közeli Keleten tartós békét teremtsenek. lozza, hogy lényeges kérdésekben a Poincaré Balkán-államok egységes álláspontot foglaljanak el. Egyéb politikai célja azonban a Balkán-szövetségnek nincsen. Benes egyébként arra törekszik, hogy Csehszlovákia is részt vegyen a lausannei konferencián és ez esetben Flieder berni követ képviselné Csehszlovákiát. Csicserin orosz külügyi népbiztos Akit megbüntetnek mert pénzt loptak tőle Vrsac városnak kinos szenzációja van. Az egyik legtekintélyesebb vrsaci kereskedőt, akinek a városban nagy üzlete s több háza van, letartóztatták s egy éjszaka fogva tartották, hogy így kényszerítsék egy olyan birság lefizetésére, amelyet a kereskedő sem jogosnak, sem méltányosnak nem tartott. Győri Mór, a Győri Mór és fia vrsaci divatárukereskedő cég tulajdonosa pár héttel ezelőtt ajánlott levélben 200 cseh koronát küldött külföldön tartózkodó fiának. Hivatalos levélcenzura nincs ugyan, de azért egy postaalkalmazott mégis cenzúrázta a leveleket s a bennük talált kisebb pénzösszegeket elcsente. A postást tetten érték s elbocsátották állásából. A vrsaci vámhivatal azonban valutacsempészés miatt eljárást indított Győri Mór ellen, délután öt órára beidézték a vámhivatalba s közölték vele az Ítéletet, hogy úgy fneki, mint a feleségének nyomban íe kell fizetnlök 40— 40.000 dinár bírságot Győrinél nem volt ennyi pénz, s 1 másnap reggelig halasztást kért a I fizetésre. A vámhivatal főnöke nem ■egyezett bele a halasztásba, hanem a pénzügyőrökkel átkisértette Győrit a rendőrségre, s ott egész éjjelre zárkába záratta.
