Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-11 / 308. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXIÍL évfolyam Szuhotica, SZOMBAT 1922. november 11. 308. szám Eíegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóimra tat 8-58, Szerkesztősé? 5-1 í) Előfizetési ár negyedévre 90 diaár SZMÜSZTbSÉG: líraija Aiexandra-nlica 4 szun alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandm-ulica I (Lai’ ach-palota) Hát béke vau? Bonar Lew a törökök követeléséről beszélve azt mondja, hogy a török kormány ezekkel a kö vetélésekkel fenyegeti Európa békéjét. Eláll a lélekzetünk a csodálkozástól. Mintha nem hinnénk a betűknek, melyek pedig félremagyarázhatatlan értelemmel közük ezt az aggodalmat. Mit félt az angol miniszterelnök? A békét? Minek a békéjét ? Európáét ? Hát béke van Európában? Nem is tudtuk volna, ha az angol premiernek ilyen félelmei nem lennének. Az európai béke ? Együgyű móka ez, vagy gonosz játék ? Szent tájékozatlanság, vagy kiravaszkodott áltatás ? Az európai béke! Olaszország-! ban most rendezkedik be a terror hóbortja, a nemzeti ssinüre festett nagytőkés érdekek csatlósai most öltik fel a honmentés bíbor tó- f gáját. Kézigránátokkal támadjak í meg a szocialistákat s a munkásszervezeteket, a katholikusokat épenugy mint a kommunistákat felpörkölik. Utcai' csaták, fegyveres összeütközések, tűz és kézibomba a kísérői ennek a berendezkedésnek. Ui lángra szítják a sacroegolsmo kihamvadó üszkét és hóditó kalandokkal fenyegetik a szomszéd népeket. És Bonar Law a törököktől félti Európa békéjét 1 Oroszországban a szárazság szánt, az éhínség vet és a dögvész arat. Az uralmon lévő csoport részég hitének dogmatikus jelszavaival fojt vérbe minden megmozdulást. Vádlottak padjára ülteti es halálos Ítéletek láncára veri még saját rendjének forradalmárjait is. Egy irtózatos kiterjedésű vérző test a világ testén Oroszország, amit lőporral és a kínnak verejtékével akarnak gyó gyitani az emberiség boldogságának kuruzslói. Ha megrebben a szél, ellenforradalmak terveiről fújja le a takarót. Oroszország mai képe : a fölfegyverzett tömegnyomor, mely lázadásra kész, mert éhezik és gyilkolásra elszánt, mert van fegyvere. Ez Európának nagyobbik fele. És Bonar Law a törököktől félti Európa békéjét! A Rajna mellett színes csapatok állnak őrt, az ir városokban még fel-feiüti fejét a forradalom, Görögország a forradalom váító lázában ég s egy vesztett háború nyomora teszi hajlamossá lakóit véres polgárháborúra. Fiume felett vérbiboros az ég. Albániában kavarog a föld, a németországi bolsevizmus veszélye még nem csak falra festett ördög, nincs Európának országa, amelynek nincsenek kiüldözöttjei és ahol nincsenek kiüldözöttek, az éhség nőttön nő s a jólét birodalmából a nyomor országába egyre többen és többen optáiunk. Keyness megírta könyvét az európai gazdálkodás csődjéről s Niiti könyvének címe: A béke nélküli Európa. Nyomor, éhség, csőd, fagy — nincs jobb trágyája a háború halálvetésének. És Ffonat Law a török követelésektől félti Európa békéjét. Ausztria minden lakója éhhalálnak van ítélve, Berlinben egy egy dollárért kilencezer márkát, egy fontért 40.000 márkát adnak. Az SHS. királyság nemzetgyűlése tegnap szavazott meg nyolcszáz millió dinár hadi hitelt. A francié frank lejtőre jutott s megingott a svájci frank is. A német össze omlás föitarthaíatlan, a franciák, akik vagy ötszáz márkát kapnak frankjukért, még jóvátételt köVe-1 telnek Németországtól. A német összeomlás Középeurőpa összeroskadását jelenti, Középeurőpa összeomlását magával rántja a a német jóvátétel reményére fölépített francia gazdasági rendet s a rombolás lovagja mögött mint uira cura ott ül az anarchia démona. És Bonar Law a török követelésektől féiti Európa békéjét. O Sanda SimpUcitas! Hát béke van Európában? Hát csak az a háború, emi a diplomáciai viszony megszakadásával kezdődik ? A frakkos bölcseség s a s'mára borotvált tudatlanság csak akkor veszi észre a háborút, ha front áll szemben fronttal ? Boner Law a háború dobosa riak nevezi Lloyd George-ot. Igaza lehet. De ő sem a béke harsonája. (d.) A köztársasági pást vesetője Ä második megnyilatkozás a Ikonics D. Dragomir dr. a köztárasági várt egyik vezére és a Jugoszláviai Népszövetségi Liga egyik vezető tagja a köztársasági párt hivatalos lapjában, a »Republikdban« cikket irt a kisebbségeket ért választójogi sérelemről, amelyben a sérelemnek parlamenti utón történő orvoslása érdekében emelt szót, Pr otics Sztoján cikke után ez a második eset, hogy a beogradi sajtó ezzel a kérdéssel a Magyar Párt memoranduma alapján foglalkozik. Ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy minden remény meg van arra, hogy a kisebbségek választó jogának kérdése a parlamentben fog eldőlni — a kisebbségek javára. A cikket lényegtelen kihagyásokkal alább adjak: — A jugoszláv sajtó parádékkal, emlékünnepekkel és különféle manifesztációkkal lévén elfoglalva, nem ér rá arra, hogy az alkotmánynak és a törvényeknek egy rosszindulatú és nyílt megsértésével foglalkozzék. Á magyar és német állampolgároknak a választójoguktól való megfosztására gondolok. Az egyetlen Protics Sztoiánnak volt szava ez ellen az igazságtalanság ellen, amely túlságosan is bizonyítja, hogy milyen kevés ésszzel és belátással igazgatják ezt az országot. — Kezdetben nem voltam tisztában vele, hogy ki o föbüncs eb ben a nyilvánvaló törvénysértésben és a nemzetközi szerződések kijátszásában, de őszintén szólva, gyanítottam, hogy alkalmasint Marinkovics Vojiszláv dr. lesz az. a magyarság válasatőjogárő^ Magyar Fárt memorandumára Ismerem őt. Es nem tévedtem: ma, mikor mindennek utánajártam, bámulva állok kabinetfőnöké' nek ostoba rendc.ete előtt, amely így hangzik : a választói névjegyzékekbe föl kell venni mindazokat a személyeket, akiknek a választói ■örvény 9. szakasza szerint választójoga van, de a nemszlávolc kihagyandók. És rögtön ehhez a rendelethez van csatolva két utasiiás. Az első elrendeli, hogy a közalkalmazottak fölveendők a listákba, nemzetiségre való tekin tér nélkül, a másik pedig megengedi a román nemzetiségű állampolgárok fölvételét. — Ha jó! elolvassuk a trianoni békeszerződés 63. és 64. §-át, meglátjuk, mennyire fö’ületesen olvasták és értelmezték azt A 64. §-ból világosan kiderül, hogy a nemzeti államok javára való optálás joga már ez év január 26 én lejárt, igy tehát a belügyminiszternek nem volt joga a 63. §-ra hivatkozni, mikor pontosan tudta, hogy azoknak a személyeknek a száma, amelyekre az vonatkozik, milyen jelentéktelen. Nyilvánvaló a rosszindulat és az önkény. A miniszter arra számított, hogy az ősszel választások lesznek, tehát igyekezett a kormánypártoknak minél könnyebben többséget biztosítani. Ebből a törekvésből fakadt az ő bonyolult választói törvénye, amilyet egy szabadelvű ország sem ismer; innen származik mindaz a mesterkedés is, amelyiyel elrabolták a nemzeti kisebbségek választójogát és letaszították őket a közönséges feketék (négerek) nívójára. Tehát nem valami törvényes előírás vagy a szerződés valamely pontjának tiszteletben tartásáról van szó, hanem egyszerűen arról a módról, ahogy a kormánypártokat legjobban leket biztosítani vilaszíási meglepetések ellen. Csak ez nyújtott lehetőséget a rendőrminiszternek, hogy bizalmas rendeletek kei rendezze a választójog anyagi alapjait I Erre semmiféle törvény szerint sincs joga. — Még kevésbé lehet föltenni, hogy a miniszter valami elvhez tartotta magát. Ugyanazon a jogcímen, amelyen a románok fölvételét elvben megengedte, ezt a jogot elvette a magyaroktól és németektől. Hűi nem kulturáltabbak, műveltebbek, lojálisabbak és nagyobb barátai ennek az országnak ezek, mint amazok ? Vagy talán ártól van szó, hegy a románokkal rokonsági viszonyba és barátságba kerültünk, azokkal pedig nem ? — Ilyen ország még nem volt. Egy ázsiai kényaraság nívójára súly ed ve, Jugoszlávia a Vrangel katonáinak megadja a választójogot és elvonja azt született polgáraitól. —- Azért fogé dtük ei a békeszerződést, hogy azt egy évvel később egy közönséges miniszter lábbal tiporja. É ’ akkor rosszul esik nekünk, nagy a Nyugaton senki sem akar velünk tanuk nélkül szóba áltani. Felháborodunk, hogy Nineties nem jutott be a Népszövetségbe és Uruguay mögött maradtunk és elfeledtük, hogy ő, N:ncsics olyan országot képvisel, ahol egy autokrata klikk megfosztotta az országot egy jogállam öszszes kellékeitől. Szüntelenül toleranciánkról és demokratizmusunkról beszélni, de félünk attól, hogy 4—5 magyart vagy németet látunk a parlamentben. Felháborít bennünket Itália sovinizmusa, de az ő parlamentjében ott ülnek a szlovének és németek is I Az uj haza polgáraitól szeretetet és odaadást követelünk, de a beogradi kormánv klasszifikálja őket államim és állanieilenes elemekre. — Az ország jól felfogott érdeke és konszolidálása megköveteli, hogy az alkotmánynak ezt a megsértését minél előbb hozzák helyre. A szkupstinénak fel ke!i emelnie szavát egyes törvényszakaszok ilyen önkényes értelmezése eilen, mert ez nemcsak belügy. Nemzetközi szerződés megsértéséről és az ország külföldi tekintélyéről van szó ! — Végül, magyar és német polgárainkhoz őszinte figyelmeztetésül : ne izgu'janak és ne lepődjenek meg\ Nem csak ők a tárgyai ebben az országban a gyanúsításoknak és lebecsülések / „Jugoszlávia négerei“
