Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-10 / 307. szám
1922. november 10. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Az olasz puccs kulisszatitkai Hogyan Ítélik meg a zaneüisták az olasz helyzetet? A Fiúméból elmenekült Zanellaféie nemzetgyűlés egyik tagja Giuseppe Sincich, aki társaival együtt Jugoszláviába menekült, most érdekes nyilatkozatot tett a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt a fascisták uralomrajutásának és a rapallói szerződés végrehajtásának összefüggéséről. A nyilatkozat egészen aj megvilágításba helyezi Mussolini uralomrajutásának körülményeit,, a miről többek közt a következőket mondja: — tiogy a fascisták uralomra jutottak, ezt főként annak lehet betudni, hogy az ismeretes rappalói egyezmény végrehajtása már nagyon körmére égett a Facta-kormánynak, úgy hogy kötelezettségeik elöl menekülve önként adták át a hatalmat a fascistáknak. Éppen úgy mint Magyarországon, a Károlyikormány is a Vyx-jegyzék hatása alatt adta át az uralmat 1919. márciusában a kommunistáknak. Mussolini machiavelli - politikát folytat. Most, hogy hatalomra került, végre akarja hajtani a rappalói egyezményt, ezt a rappalói egyezményt, melynek a fascisták halálos ellenségei. De amit Mussolini akar az úgy is lesz s igy kézenfekvő, hqgy hatalomra jutása után mindjárt sietett politikát változtatni. Érdekes, hogy köziünk és a fascisták között a rappalói egyezmény volt az a szakadék, melyet nem lehetett áthidalni és íme most ők is hívei lettek annak, amiért Zanella-,’ül utolsó csepp vérünkig küzdünk, vagyis hívei lettek az önálló Fiúménak. A fiumei képviselő nyilatkozatában még kijelentette, hogy a rappalói szerződés végrehajtása után az antant és az elsősorban az érdekelt Jugoszlávia Zanella kormányát fogja Fiúméban támogatni. Magyarok a romániai parlamentben Elkészült az nj alkotmány-törvény Visszaállítják a törvh. bizottságokat — Erdélgi mnnkatársunktól — A romániai koronázást nyomban követte az uj parlamenti ülésszak; megnyitása is. 9z őszi ülésszaknak ' feladata lesz igen nagy fontosságú törvényjavaslatokat tető alá juttatni. A tárgyalás alá kerülő kérdések egytől egyig közelről érintik az erdélyi magyar kisebbséget, sőt bizonyos tekintetben nemzeti létére is döntő befolyással bírnak. így első sorban említendő az alkotmány reform, amelyet azonban a kisebbségi szakértők véleménye és kikérdezése nélkül szerkesztettek meg és amely törvényjavaslat a magyarságra sok tekintetben hátrányos Is. Nagyfontosságu javaslat lesz a közigazgatás reformja, mert négy év jogfosztottsága után ismét törvénybe iktatja a városok, községek autónomiális jogait és az egyenlő titkos választójog segítségével módot nyújt, hogy azok a városok, amelyekben túlnyomó a magyar lakossság. a törvényhatósági bizottságba a maga embereit is bejuttassák. Nagy lépést jelent a konszolidáció felé az adótörvények egységesítése. Eddig az volt a rendszer, hogy Erdély éppen ötször annyit fizetett adóban, mint az ó-királyság. Az erdélyi érdekekre kedvező javaslatok közé tartozik az ügyvédi képesítésről szóló törvény egységesítése is, amely kivételesen nem az ó-királyságbeli mintát veszi alapul, hanem a régi erdélyi törvények után igazodik. Ellenben vannak készülőben olyan I javaslatok, amelyek méltán kelthetik fel az erdélyi népek elégedetlenségét. így első sorban említeni keli föld belsejére vonatkozó szociálizálási javaslatot, amely karöltve az agrárreformmal a kisebbségi vagyonérd ekek lényeges megbénítását eredményezi. A szociaiizálás, amelyet a kormány nacionalizálásnak nevez, még mindig nem fejeződött be Erdélyben. • E törvényjavaslatok tárgyalásánál a magyar parlamenti kisebbség nem mutatkozik számbavehetö tényezőnek. A magyarságnak csak három parlamenti képviselője van, akik közül az egyik, Bernádi György már hosszú idő óta súlyos beteg. Dr. Kiss Géza képviselő kétségtelen jogi tudása nagy nyereség volna a ma gyarságra, de eddig Kiss Géza més nem mutatta magát ellenzéki oldala ról sem és a magyarságnak a közjó. gokért folytatott heves küzdelmeiben nem igyekezett részt venni. Temperamentumos és fáradhatatlan képviselőnek Sándor József mutatkozik. Sándor József az egyetlen a magyar képviselők között, akinek a parlamentben hangját hallani és bizony ez ma már érdem számba megy. A szenátorok közül Balázs Ernő mérnök igen agilis, aki különösen vízjogi kérdésekben mindig talpon van, de a magyar politikának nem csak vízjogi oldala van és a nagy jelentőségű kérdésekre nincs ember. Ilyen auspiciumok mellett indul meg az uj parlamenti éra. Benn a parlamentben a magyarság csak asszisztálhat a törvényjavaslatok elfogadásánál és csak nem is szaporíthatja a jobban felkészült szász ellenzék számát. (I. e.) betartását követeli ‘és rámuta! azokra a veszedelmekre, amelyek abból keletkezhetnek, ha Angora faitaccompli elé akarná állítani a szövetségeseket. A török követelések A francia külügyminisztériumhoz közelálló körök szerint az angorai kormány a következő követeléseket' fogja a lausannei békekonferencián előterjeszteni: 1. Népszavazás Nyugat-Tráciában; 2. A kisázsiai szigetek autonómiája török szaverénitás alatt; 3 Hat milliárd aranyfrank hadikárpótlás; 4. Mossuls visszaadása; 5. Hat ár kiigazítás északon Törökország javára; 6. A kapitulációknak és a török szuverénitás korlátozásának megszüntetése. Remélik azonban, hogy a törökök ezekből a súlyos feltételekből hajlandók lesznek engedni. A szövetségesek álláspontja Botiar Law szerdán válaszolt Lloyd George azon állítólagos kijelentésére, hogy a keleti kérdés válságosra fordulását az idézte elő, hogy Lloyd George lemondott és a törökök erélytelen, gyenge .kormánynak tartják Bonar Law kabinetjét. Az angol miniszterelnök szerint Lioyd George — ha igaz az, hogy ezt a kijelentést tette — nagyfokú beteges hiúságban szenved és a saját személyét túlbecsüli. Poincaré kijelentette, hogy a szövetségesek megbízottai felhatalmazást kaptak ez ostromállapot kihirdetésére Konstantinápolyban. Kérdéses azonban, hogy a szövetséges csapatok fenn tudják-e tartani a rendet a városban. Azt, hogy a szövetségesek újabb csapatokat küldenek-e Konstantinápolyba, még nem határozták el. Illetékes francia körökben azonban attól tartanak, hogy a hadiállapot kikerülhetetlen lesz. Románia késznek nyilatkozott csapatokat küldeni Konstantinápoly védelmére, ezt a tervet azonban Franciaország ellenzi, mert attól tart, hogy az oroszok vérszemet kapnak és megtámadják esetleg Romániát. A szövetségesek csütörtökön újabb' jegyzékben figyelmeztette lzmet pasát, hogy rend helyreállítása érdekében a legerélyesebb kényszerintézkedések megtételétől sem fognak visszariadni. Vita a hadikárpótlásréJ — A demokrata párt ülése — Beogradból jelentik: A demokrata klub csütörtökön üiést tartott. A kormányválságról a radikálisokkal folytatandó tárgyalásokkal a Davidovics, Pecsics és Wilderböl álló háromtagú bizottságot bízták meg. Ezután áttértek a hadikárpóllásról szóló törvény tárgyalására, amelyben a kormány nem tudott megegyezni a törvényhozó bizottsággal. A kormány ugyanis a károsultaknak jóvátétel fejében kiadandó állami kötvényeket 2%-osra, a bizottság többsége — főleg demokraták — pedig 3%-ra kontemplálja. Minthogy a kérdés nyitva került a parlament plénuma elé, a klubok most megegyezést igyekeznek létrehozni a két álláspont között. A kérdéshez elsőnek Radovics szólott hozzá, aki a 3%-os kamatozás mellett bteszél, emelett azt is követeli, hogy a magánosok igényeit az államéi előtt elégítsék ki. Kumanudi pénzügyminiszter hoszszabb beszédben a kormány javaslatát védi. Többek között rámutat arra, hogy Németország pénzügyi csőd előtt áll és nincs kizárva annak a lehetősége, hogy hamarosan fizetésképtelenséget jelent be. Éppen ezért nagyon meggondolandó, hogy milyen terheket vállaljon magára az Az uj olasz kormány külpolitikai programja Nem bízik Mussolini az adriai kérdés gyors megoldásában Rómából jelentik: Mussolini a nagykövetek tanácsában Olaszország számára egyenlő bánásmódot és jogokat követe! Angiival és Franciaországgal szemben. Az adriai kérdésre vonatkozólag az olasz miniszterelnök kijelentette, hogy nem hiszi, hogy ezt a nehéz problémát gyorsan elintézhetik. Mindamellett Mussolini a pillanatnyi helyzetet teljesen kielégítőnek tartja. Az ij kormány a következő jelszót tűzi maga elé: fegyelem, haladás és nemzeti méltóság. Az olasz kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az államvasutakat magántulajdonba adja át. A minisztertanács elhatározta, hogy elfogadja Sforza grófnak a párisi nagykövetnek lemondását. Sforza utódjául egy ismert fiatal képviselőt fognak kinevezni. Egyébként Mussolini elhatározta, hogy Sforzát f fegyelmi utón megbünteti. A török követelések Európa békéjét fenyegetik ESőnyomnlnak a tőrok csapatok — Az angol kormány diplomáciai offenzivája — Az angorai kormány követet er,es A keleti eseményekről érkező jelentések a helyzetet egyre súlyosabbnak és válságosabbnak tüntetik fel és tartani lehet attól, hogy a szövetségesek és a kemaüsták közt a hadiállapot kikerülése lehetetlen lesz. Londoni jelentés szerint az angorai kormány legutóbbi jegyzékére, amelyben a szövetségesek hadihajóinak Konstantinápolyból való eltávolítását követelte, a szövetségesek válasza eddig még nem ismeretes. Lord Curzon egy beszédétjén kijelentette, hogy a török követelések túlzottak. Reméli, hogy a szövetsé_esek közt a teljes egyetértés továbbra is fennmarad, de abban az esetben, ha a szövetségesek egysége megszűnne, Anglia egyedül nem viselheti a terheket. A keleti helyzet veszélyezteti a világbékét, amelyet csak a nagyhatalmak közös akciója tarthat fenn. A török követelések egész Európára nézve sértők és Anglia megalázással nem köthet békét. Reméli azonban, hogy a nagyhatalmak tekintélye elég lesz ahhoz, hogy a törökök terveit meghiúsítsa. A szultán sorsáról a legkülönbözőbb verziók vannak forgalomban. Azt a hirt, hogy egy brit hadihajóra menekült, eddig még nem erősítették meg. Egy másik hir szerint a szultán állítólag Kalkuttában keresett menedéket, ezt azonban nem tartják valószínűnek, mert a keleti események miatt az indiai muzulmánok is a szultán ellen vannak hangolva. A keleti konferencia A Journal des Débats szerint a francia kormány a lausennei konferenciának csak néhány napi elhalasztásába egyezett bele. Mussolini olasz miniszterelnök viszont jegyzékben értesítette Angliát, hogy ugyanazon az állásponton van, mint-Schanzer és ragaszkodik ahhoz hogy a keleti konferenciára az oroszokat is hívják meg. Mussolini £ Milanóban székelő orosz kereskedelmi delegációval is érintkezésbe lépett, jelezve, hogy Olaszország jc viszonyt akar fenntartani az oro szókkal. Harctéri jelentései Újabb jelentések szerint Harring ton tábornok, a szövetséges csapatok konstantinápolyi főparancsnok; kénytelenségböl megengedte, hogy í kemalisták a semleges zóna mindet •■trntégiailag fontos pontját men szálljak. így tehát a semleges zón; csak névlegessé vált. A csanaki angol csapatok fokozottabb védelméről gondoskodás történt. Eddig hat angol torpedózuzi érkezett a Dardanellákba és ezenki-Íül még öt könnyű és három pánélos cirkálót várnak a Bosporusba Harrington tábornok proklamációl bocsátott ki, amelyben nyugalomra inti a lakosságot és kijelenti, hogy az élet- és vagyonbiztonság érdekében minden intézkedést megtett. Az angorai kormány a konstantinápolyi kormány tagjai közül Ah Kemál béget felségárulás miatt halálraítélté és szerdán kivégeztette. A nagyvezir táviratilag még egy kísérletet tett Angorábian, de az eredménytelen maradt. A kemalisták Csanaknál elvágták a kábeleket és Klsázsiában két angol katonát meggyilkoltak. Az egyre fenyegetőbb események miatt a »Pittsbourg« nevű amerikai hadihajó, amely Gibraltarban horgonyzott, parancsot kapott, hogy minden eshetőségre készen, menjen Konstantinápolyba és ugyancsak odaérkezett csütörtökön a »Jeanne d’Arc« nevű francia dreadnought is. lzmet pasa, angorai külügyminiszter, aki Angorát a lausannei konferencián képviselni fogja, szerdán Konstantinápolyba érkezett. A szövetségesek főmegbizotija csütörtökön jegyzéket nyújtott át neki, a melyben a fegyverszüneti feltételek
