Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-25 / 321. szám

4a oldal. B ACS MEGYEI NAPLÓ 1922. november 25 A valutadiktátor magyarázza a dinár áresését Plavsics bízik az újabb emelkedésben Mai számunkban már részletesen foglalkoztunk a jugoszláv valutának a zürichi tőzsdén bekövetkezett újabb rohamos áresésével, amely, úgy látszik, napról-napra erősebb iramokban folytatódik. Csütörtökön 1.95-ös nyitás után 2.00 centimes ár­folyammal zárult Zürichben a jugo­­korona, péntekre pedig a záró-árfo­lyam egészen 1.90 centimesig sü­­lyedt. Pénteken a Bácsmegyei Napló munkatársa kérdést intézett Plav­sics Dusán valuta-kormánybiztoshoz a dinár rohamos értékcsökkenésének okaira vonatkozólag, aki a kérdés­ről a következőképpen nyilatkozott: — A dinár visszaesése arra vezet­hető vissza, hogy illegitim utón nagymennyiségű dinár kerül ki a külföldre és azt egyszerre a piacra dobták. A dinárcsempészet ügyében a leg­szigorúbb vizsgálatot indítottuk meg és máris erős bizonyítékaink van­nak, amelyeknek alapján már a leg­közelebbi napokban számos bank­ügynök és kereskedő ellen, akik eb­ben az ügyben súlyosan kompromit­tálva vannak, a legerélyesebben el fogunk járni és velük szemben, min­den egyéb szempont figyelembe­vétele nélkül, a legnagyobb szigort fogjuk alkalmazni. E lelkiismeretlen csempészek büntetendő eljárása tényleg akadályt gördített a dinár javítására és stabilizálására irányuló akció elé, azonban módunkban áll. hogy ezeknek az üzelmeknek véget vessünk. A legnagyobb dinárcsem­pészetet Zagrebban és Dalmá­ciában állapítottuk meg. Szigorú vizsgálatot fogunk indítani a deviza■> bizottságok ellen is, amelyeknek cg'' része súlyos hibákat követett el. A gazdasági körök nyugtalankodása, esetleg pánikja egyáltalán nem indo­kolt. — Mindaddig, míg az uj deviza­­rendelet életbe nem lép, a Narodna Banka semmi devizát nem adhat ki. Az nj devizarendelet vasárnapig el­készül, azt sürgősen letárgyaljuk és a rendelet valószínűleg december 1-én már életbe lép. Ezalatt az idő alatt is rendszabályokat alkalmazunk, hogy a külföldi baísse-mozgal­­mat feltartóztassuk. Remélem, hogy a jövő hét elején Zürichben ismét magasabb lesz a dinár jegyzése. — Mihelyt életbe lép az uj deviza­rendelet, a helyzet a pénzpiacon lé­nyegesen meg fog változni. A kül­f földi devizákban fennálló szükség­letet minden nehézség nélkül fedezni lehet. Az uj devizarendelet biztosítja az államnak a külföldi forgalom szigorúbb ellenőrzését, ezzel szem­ben szabadabb lesz a külföldi valuta és deviza forgalma. — Remélem, — fejezte be nyilat­kozatát a valutadiktátor, — hogy a dinár minden ellenséges akció dacá­ra továbbra is javulni és kedvezőbb árfolyamon stabilizálódni fog. R fakir Irta: Szekulo Üeoö Az impresszáriónak feltűnt a sö­­tétbörü fiatalember — aki minden reggel elaludt a kávéházban. Csak éppen megitta a kávéját s utána nyomban elszenderedett. Az újság fáradtan esett le a kezéből — a pillái összecsukódtak, arca átíehéredetí, nyaka lehanyatlott, mini a gém s pillanatok alatt már horkolt is keser­vesen. De mert ülve, nagyon fárasz­tó az alvás és az ember merevgör­csöt kaphat a nyakába, az ifjú csak­hamar ráborult az asztalra, hogy teljes kéjjel átengedhesse magát az eszméletlenség isteni gyönyöreinek. Nem szimulált, hanem valóban aludt. Még a legvadabb csataordito­­zásra sem ébredt föl, ha a kártyá­sok hajba kaptak egymás között a játszmán. Reggel nyolctól déli egy óráig aludt lankadatlan buzgósággal, meg­szakítás nélkül, mig a takarítónő söpörgetni nem kezdett az asztal körül és gyöngéden költögetni kezd­te a kimerült daliát. — Harmat ur! Éledjen. Már régen elharangozták a delet. — Csakugyan? — dörmögte az ifjú, az álmot törölgetve alexandrit csillogást! sötét szeméből. Még le­késtem volna az ebédet! Valójában pedtg nem ebédelt se­hol. Szűkös anyagi viszonyai nem engedték meg a mindennapos dél­idéi táplálkozást. Sőt az utóbbi már lakásra sem tellett — azért aludt el 9 kávéházban, hova reggelizés ür-A tSrokük a laissansei konferencia elhagyásával fenyegetőznek Kemal eiőierjeszieiíe hékefeliételeii — Miacsács tárgyait Ismét pasávat —- Jugoszlávia nem tart igényt Szalonikire A Iausaiinei konferencia csütörtöki ülésének leglényegesebb eseménye a balkáni államoknak és Olaszor­szágnak a megegyezése volt. A szö­vetkezésnek az a legfőbb célja, bogy az említett államok egységesen lép­jenek fel a kemalisták túlzott köve­teléseivé! szemben. Izmet pasát kel­lemetlenül lepte meg a török köve­telésekkel szemben alakult uj blokk és az angorai delegáció vezetője !nem is titkolta csalódását. Árulásról \és összeesküvésről beszélt és ki je­llent ette, hogy legjobban szeretné Lausannet elhagyni. Gondolkodási Hdőt tartott fenn magának azzal az 'indokolással, hogy tárgyalni akar J delegációjának töbfcii négy tagjával, jízmet most arra törekszik, hogy a lé- Inyeges kérdések tárgyalását élodáz­­\za Csicserln megérkezéséig, akit a !legközelebbi napokban Lausanneba Ivárnak. A törökök azzal fenyegetőznek, hogy követeléseik elutasítása esetén Törökország egyesülni fog Szov­­jetoroszorsz ággal. A többi tárgyaló hatalmak köré­ten emiatt az a terv merült fel, hogy további halogatás esetén záros ha­táridőt tűzzenek ki ?. török delegá­ciónak, hogy a hozzá intézett kérdé­sekre választ adjon. Vor óvsz ki, a szovjetkormány ró­mai kereskedelmi delegátusa meg­érkezett Lausanneba. Vorovszki ki­jelentette, hogy Oroszország a törö­kök követeléseit minden tekintetben C3 ftámogatni fogja és nem engedi meg, jhogv a tengerszorosok a Bctlkán-szö-Í’ vétség ellenőrzése alá kerüljön, mi­vel ez a török-orosz szerződés ha­tározataiba ütközik. Oroszország I követeli továbbá a török kapitulációk I megszüntetését is. Mussolini csütörtökön délután Lau­­sanneból visszautazott Rómába. A konferencia pénteki ülésén több kritikus momentum merült fel és a helyzet a törökökkel szemben kiéle­sedett. Emiatt az ülésről csak igen rövid hivatalos kommüniké jelent meg. Az ülésen Izmet pasa előterjesztet­te a törökök követeléseit, melyeknek lényegesebb pontjai a következők: /. Törökország 1913. évi határ rú­nák helyreállítása; 2. semleges zóna létesítése a tö­­rök-bulgár határon; 3. a török szuverénitás fenntartá­sa a semleges zónában, nemzetközi ellenőrzés mellett; 4. szabad üt létesítése Bulgária számira az Égéi-tengerhez; 5. népszavazás dönt. A konferencia főbizottsága elhatá­rozta, hogy utasítja a területi albi­zottságot Kelettrácia határainak pontos megállapítására, valamint a dedeagacsi vasútvonalak és kikötő berendezésének ellenőrzésére. Lausannei jelentés szerint csütör­tökön Nincsics Momcsilló dr. külügy­miniszter, a jugoszláv delegáció ve­zetője tárgyalt Izmet pasával. A rö­fvid tanácskozás után Izmet pasa örö­mének adott kifejezést, hogy meg­ismerhette a jugoszláv kormány kép­viselőjét. Kijelentette, hogy az ango­rai kormány nem gondol arra, hogy, Délszerbiában nyugtalanságot szít­son és nem törekszik jugoszláv terüle­tek elnyerésére. Milánói jelentés szerint Nincsics külügyminiszter kijelentette a Cor­­riera della Sera munkatársának, hogy az S. H. S. királyság támogat­ja Bulgáriának azt a törekvését, hogy kijáratot nyerjen az Egei ten­gerhez. Az érdekelt államok között fennálló ellentétek elsimítását Jugo­szlávia magára vállalta. Az S. H. S. királyság nem támaszt igényeket Szalonikire és ebben a kérdésben Bulgáriával semmiféle megegyezést nem létesített. Végül kijelentette Nincsics, hogy nemcsak azért jött Lausanneba, hogy Bulgária kíván­ságait támogassa, hanem, hogy részt vegven a végleges béke elő­készítésében is. Indiába viszik a szultánt Kalkuttai jelentések szerint Anglia a szultánt Indiába akarja vinni, hogy az ottani mohamedánok számára uj kalifátust létesítsen és ezzel izolálja India lakosságát a többi mohamedá­noktól. ügye alatt térült be. De mindenkinek van irigye. A kerek föld legszerencsétlenebb ördögének is. A sovány és sötét­­arcú ifjút is megirigyelte a gazdag és jóltáplált impresszárió — az ifjú kitűnő álma miatt. Mert a színházi ügynök vagyonos ur volt, százezre­ket harácsolt össze kalandos és vál­lalkozó élete serár — de nem tudott aludni. Veronállal és brómmal kel­lett megváltania a néhány órás éj­szakai kimerültséget. — Ha én ilyen művész volnék! — sóhajtotta. — S ültömben így el tudnék aludni én is! — suttogta ká­bult fővel, gyönyörködve a kávé­házban alvó fiatalemberben. Pedig ebben az időben nagy kel­lemetlenségek is érték. Egy Tun!? A Sahib nevű bűvész, akit ő szerződ­tetett a helybeli cirkuszhoz, váratla­nul kereket oldott, faképnél hagyva a kitűnő impresszáriót. Pedig már hirdetve is volt a föllépte, öles pla­kátokon. Az ügynök dühös volt. Mert tetemes kártérítést kellett vol­na fizetnie a kaján cirkuszosnak. — Hogy az ördög ritte volna el azt a szélhámos fakirt. Tekintete most az alvó ifjúra esett. Feltűnt annak halvány és sö­tét arcbőre. — Mint valami indiai királyfi! — Esőhajtotta. — Ha gyémántos turbán lenne a homloka körül s sápadt him­nusz önjölne végig karcsú alakján, olyan lenne, mint egy élő rádzsa. mint egy mogul, mint a nizáni, mint a mudahrás! A homlokához kapott — Fölléptethetném bátran a gé­zengúz Tunlája Sahib helyett. Azt úgy sem ismeri itt senki, j Csóválta a fejét. — Kár, hogy ez itt nem tud sem­mi bűvészetek Vak világosság derengett az agyában. Mint a pince szélében hir­telen fellobogó mécses. — De alvó fakirt, azt még mindig nevelhetnék belőle. Valóban! Ö len­ne a legpompásabb alvó fakirok egyike. Az ötlet oly inienziv erejű volt, hogy nem hagyta nyugodni a kitűnő férfiút. Föl akarta kelteni az ifjút, de nem bírt vele. Annyira belemé­lyült az álomba. Meg kellett várnia, mig a takarítónő kisöpri a kávéház­ból. Azután bemutatkozott neki. Meghívta ebédelni magához. £s be­szélgetésbe elegyedett vele. I — Őseinek bölcseiét nyilván a Ganges partján ringatták? — kérdé az ügynök udvariasan. Az ifjú sóváran bámult a levegőbe. — Meglehet. De nincs kizárva az lsem, hogy a Nílus parton. Vagy a "Holttenger vize mellett. Az ügynök megtette az ajánlatát. — Nem volna kedve cirkuszban I fel lépni? — Hogyne volna! Azonban nem (tudok semmit. Sem lovagolni. Sem kötélen táncolni. A bukíencezésben pedig beletörne a derekam. — Ne szerénykedjen, ör sokkal többet tud, mint bárki a világon! Tud aludni! Ez pedig a legnehezebb ^művészet! Az ifjú nem értette, Mussolini, Fiume és Magyarország Az olasz miniszterelnök állítólagos fellépése a budapest—fiumei vasúti közlekedés megindítása érdekében Beogradból jelentik: Lausannei távirat szerint Mussolini ezt kö­vetelte Nincsicstől, hogy az SHS. királyság nyissa meg a közele­dést Fiúméval, hogy igy Magyar* ország is használhassa a kikötőt. Abban az esetben, —• igy szól a lausannei jelentés — ha ezt a követelést nem teljesítik, Olasz­ország a Népszövetséghez fog fordulni és annak a közbelépését fogja kérni, hogy ezt a kérdést a trianoni békeszerződés értelmé­ben rendezzék. Megmagyarázták hát neki a dol­got. Harminc napon át fogják muto­gatni a cirkuszban, üvegkoporsóba fektetve, mint az alvó fakirt. Kap ezért esténként ezer korona tiszte­letdijat. Nem lesz elfoglaltsága; csu­pán az esti órákban. Éjjel azután, mikor nem látják, a sötétben kioson­hat a cirkuszból, mehet csavarogni ■— dorbézolhat is a kedvére, sőt még jobb is, ha igy cselekszik, mert igy estére, mikor kezdődik a munka legalább fáradt is lesz s könnyebben ',megy az alvás. — Mit szól? Ezer korona! Egy­szerű alvásért? — kiáltott föl az impresszárió diadalmasan. Az Ifjú a feje búbját vakargatta. — Megpróbálhatjuk. Bár nem hi­szem, hogy én máshol is tudnék í’aludni, mint a kávéházban. — Hát majd odaállítunk egy már­ványasztalt is. Hogy meglegyen az illúzió. A próbák tökéletesen sikerültek. Az ügynök hipnotizálta az ifjút. Ez utána elaludt, mint a bunda. Föl sem tudták rázni az álmából. Ment min­den, mint a karikacsapás. A szerző­dést megkötötték. Elkészültek a ra­­ígyogő indiai jelmezek is, arannyal [és hamis gyöngyökkel ékesítve. Uj f mezében, a sápadt és kicsinosított ifjú, valóban szép és költői jelenség : volt. Lázas izgatottsággal leste minden­ki a fakir bemutatkozását. Jöttét ha­talmas plakátok hirdették. Arcképét előre közölték a színház! lapok. Rengeteg ember gyűlt össze a cirkuszban. Mindenki ott volt. Csak

Next

/
Thumbnails
Contents