Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-25 / 321. szám
4a oldal. B ACS MEGYEI NAPLÓ 1922. november 25 A valutadiktátor magyarázza a dinár áresését Plavsics bízik az újabb emelkedésben Mai számunkban már részletesen foglalkoztunk a jugoszláv valutának a zürichi tőzsdén bekövetkezett újabb rohamos áresésével, amely, úgy látszik, napról-napra erősebb iramokban folytatódik. Csütörtökön 1.95-ös nyitás után 2.00 centimes árfolyammal zárult Zürichben a jugokorona, péntekre pedig a záró-árfolyam egészen 1.90 centimesig sülyedt. Pénteken a Bácsmegyei Napló munkatársa kérdést intézett Plavsics Dusán valuta-kormánybiztoshoz a dinár rohamos értékcsökkenésének okaira vonatkozólag, aki a kérdésről a következőképpen nyilatkozott: — A dinár visszaesése arra vezethető vissza, hogy illegitim utón nagymennyiségű dinár kerül ki a külföldre és azt egyszerre a piacra dobták. A dinárcsempészet ügyében a legszigorúbb vizsgálatot indítottuk meg és máris erős bizonyítékaink vannak, amelyeknek alapján már a legközelebbi napokban számos bankügynök és kereskedő ellen, akik ebben az ügyben súlyosan kompromittálva vannak, a legerélyesebben el fogunk járni és velük szemben, minden egyéb szempont figyelembevétele nélkül, a legnagyobb szigort fogjuk alkalmazni. E lelkiismeretlen csempészek büntetendő eljárása tényleg akadályt gördített a dinár javítására és stabilizálására irányuló akció elé, azonban módunkban áll. hogy ezeknek az üzelmeknek véget vessünk. A legnagyobb dinárcsempészetet Zagrebban és Dalmáciában állapítottuk meg. Szigorú vizsgálatot fogunk indítani a deviza■> bizottságok ellen is, amelyeknek cg'' része súlyos hibákat követett el. A gazdasági körök nyugtalankodása, esetleg pánikja egyáltalán nem indokolt. — Mindaddig, míg az uj devizarendelet életbe nem lép, a Narodna Banka semmi devizát nem adhat ki. Az nj devizarendelet vasárnapig elkészül, azt sürgősen letárgyaljuk és a rendelet valószínűleg december 1-én már életbe lép. Ezalatt az idő alatt is rendszabályokat alkalmazunk, hogy a külföldi baísse-mozgalmat feltartóztassuk. Remélem, hogy a jövő hét elején Zürichben ismét magasabb lesz a dinár jegyzése. — Mihelyt életbe lép az uj devizarendelet, a helyzet a pénzpiacon lényegesen meg fog változni. A külf földi devizákban fennálló szükségletet minden nehézség nélkül fedezni lehet. Az uj devizarendelet biztosítja az államnak a külföldi forgalom szigorúbb ellenőrzését, ezzel szemben szabadabb lesz a külföldi valuta és deviza forgalma. — Remélem, — fejezte be nyilatkozatát a valutadiktátor, — hogy a dinár minden ellenséges akció dacára továbbra is javulni és kedvezőbb árfolyamon stabilizálódni fog. R fakir Irta: Szekulo Üeoö Az impresszáriónak feltűnt a sötétbörü fiatalember — aki minden reggel elaludt a kávéházban. Csak éppen megitta a kávéját s utána nyomban elszenderedett. Az újság fáradtan esett le a kezéből — a pillái összecsukódtak, arca átíehéredetí, nyaka lehanyatlott, mini a gém s pillanatok alatt már horkolt is keservesen. De mert ülve, nagyon fárasztó az alvás és az ember merevgörcsöt kaphat a nyakába, az ifjú csakhamar ráborult az asztalra, hogy teljes kéjjel átengedhesse magát az eszméletlenség isteni gyönyöreinek. Nem szimulált, hanem valóban aludt. Még a legvadabb csataorditozásra sem ébredt föl, ha a kártyások hajba kaptak egymás között a játszmán. Reggel nyolctól déli egy óráig aludt lankadatlan buzgósággal, megszakítás nélkül, mig a takarítónő söpörgetni nem kezdett az asztal körül és gyöngéden költögetni kezdte a kimerült daliát. — Harmat ur! Éledjen. Már régen elharangozták a delet. — Csakugyan? — dörmögte az ifjú, az álmot törölgetve alexandrit csillogást! sötét szeméből. Még lekéstem volna az ebédet! Valójában pedtg nem ebédelt sehol. Szűkös anyagi viszonyai nem engedték meg a mindennapos délidéi táplálkozást. Sőt az utóbbi már lakásra sem tellett — azért aludt el 9 kávéházban, hova reggelizés ür-A tSrokük a laissansei konferencia elhagyásával fenyegetőznek Kemal eiőierjeszieiíe hékefeliételeii — Miacsács tárgyait Ismét pasávat —- Jugoszlávia nem tart igényt Szalonikire A Iausaiinei konferencia csütörtöki ülésének leglényegesebb eseménye a balkáni államoknak és Olaszországnak a megegyezése volt. A szövetkezésnek az a legfőbb célja, bogy az említett államok egységesen lépjenek fel a kemalisták túlzott követeléseivé! szemben. Izmet pasát kellemetlenül lepte meg a török követelésekkel szemben alakult uj blokk és az angorai delegáció vezetője !nem is titkolta csalódását. Árulásról \és összeesküvésről beszélt és ki jellent ette, hogy legjobban szeretné Lausannet elhagyni. Gondolkodási Hdőt tartott fenn magának azzal az 'indokolással, hogy tárgyalni akar J delegációjának töbfcii négy tagjával, jízmet most arra törekszik, hogy a lé- Inyeges kérdések tárgyalását élodáz\za Csicserln megérkezéséig, akit a !legközelebbi napokban Lausanneba Ivárnak. A törökök azzal fenyegetőznek, hogy követeléseik elutasítása esetén Törökország egyesülni fog Szovjetoroszorsz ággal. A többi tárgyaló hatalmak köréten emiatt az a terv merült fel, hogy további halogatás esetén záros határidőt tűzzenek ki ?. török delegációnak, hogy a hozzá intézett kérdésekre választ adjon. Vor óvsz ki, a szovjetkormány római kereskedelmi delegátusa megérkezett Lausanneba. Vorovszki kijelentette, hogy Oroszország a törökök követeléseit minden tekintetben C3 ftámogatni fogja és nem engedi meg, jhogv a tengerszorosok a Bctlkán-szö-Í’ vétség ellenőrzése alá kerüljön, mivel ez a török-orosz szerződés határozataiba ütközik. Oroszország I követeli továbbá a török kapitulációk I megszüntetését is. Mussolini csütörtökön délután Lausanneból visszautazott Rómába. A konferencia pénteki ülésén több kritikus momentum merült fel és a helyzet a törökökkel szemben kiélesedett. Emiatt az ülésről csak igen rövid hivatalos kommüniké jelent meg. Az ülésen Izmet pasa előterjesztette a törökök követeléseit, melyeknek lényegesebb pontjai a következők: /. Törökország 1913. évi határ rúnák helyreállítása; 2. semleges zóna létesítése a török-bulgár határon; 3. a török szuverénitás fenntartása a semleges zónában, nemzetközi ellenőrzés mellett; 4. szabad üt létesítése Bulgária számira az Égéi-tengerhez; 5. népszavazás dönt. A konferencia főbizottsága elhatározta, hogy utasítja a területi albizottságot Kelettrácia határainak pontos megállapítására, valamint a dedeagacsi vasútvonalak és kikötő berendezésének ellenőrzésére. Lausannei jelentés szerint csütörtökön Nincsics Momcsilló dr. külügyminiszter, a jugoszláv delegáció vezetője tárgyalt Izmet pasával. A röfvid tanácskozás után Izmet pasa örömének adott kifejezést, hogy megismerhette a jugoszláv kormány képviselőjét. Kijelentette, hogy az angorai kormány nem gondol arra, hogy, Délszerbiában nyugtalanságot szítson és nem törekszik jugoszláv területek elnyerésére. Milánói jelentés szerint Nincsics külügyminiszter kijelentette a Corriera della Sera munkatársának, hogy az S. H. S. királyság támogatja Bulgáriának azt a törekvését, hogy kijáratot nyerjen az Egei tengerhez. Az érdekelt államok között fennálló ellentétek elsimítását Jugoszlávia magára vállalta. Az S. H. S. királyság nem támaszt igényeket Szalonikire és ebben a kérdésben Bulgáriával semmiféle megegyezést nem létesített. Végül kijelentette Nincsics, hogy nemcsak azért jött Lausanneba, hogy Bulgária kívánságait támogassa, hanem, hogy részt vegven a végleges béke előkészítésében is. Indiába viszik a szultánt Kalkuttai jelentések szerint Anglia a szultánt Indiába akarja vinni, hogy az ottani mohamedánok számára uj kalifátust létesítsen és ezzel izolálja India lakosságát a többi mohamedánoktól. ügye alatt térült be. De mindenkinek van irigye. A kerek föld legszerencsétlenebb ördögének is. A sovány és sötétarcú ifjút is megirigyelte a gazdag és jóltáplált impresszárió — az ifjú kitűnő álma miatt. Mert a színházi ügynök vagyonos ur volt, százezreket harácsolt össze kalandos és vállalkozó élete serár — de nem tudott aludni. Veronállal és brómmal kellett megváltania a néhány órás éjszakai kimerültséget. — Ha én ilyen művész volnék! — sóhajtotta. — S ültömben így el tudnék aludni én is! — suttogta kábult fővel, gyönyörködve a kávéházban alvó fiatalemberben. Pedig ebben az időben nagy kellemetlenségek is érték. Egy Tun!? A Sahib nevű bűvész, akit ő szerződtetett a helybeli cirkuszhoz, váratlanul kereket oldott, faképnél hagyva a kitűnő impresszáriót. Pedig már hirdetve is volt a föllépte, öles plakátokon. Az ügynök dühös volt. Mert tetemes kártérítést kellett volna fizetnie a kaján cirkuszosnak. — Hogy az ördög ritte volna el azt a szélhámos fakirt. Tekintete most az alvó ifjúra esett. Feltűnt annak halvány és sötét arcbőre. — Mint valami indiai királyfi! — Esőhajtotta. — Ha gyémántos turbán lenne a homloka körül s sápadt himnusz önjölne végig karcsú alakján, olyan lenne, mint egy élő rádzsa. mint egy mogul, mint a nizáni, mint a mudahrás! A homlokához kapott — Fölléptethetném bátran a gézengúz Tunlája Sahib helyett. Azt úgy sem ismeri itt senki, j Csóválta a fejét. — Kár, hogy ez itt nem tud semmi bűvészetek Vak világosság derengett az agyában. Mint a pince szélében hirtelen fellobogó mécses. — De alvó fakirt, azt még mindig nevelhetnék belőle. Valóban! Ö lenne a legpompásabb alvó fakirok egyike. Az ötlet oly inienziv erejű volt, hogy nem hagyta nyugodni a kitűnő férfiút. Föl akarta kelteni az ifjút, de nem bírt vele. Annyira belemélyült az álomba. Meg kellett várnia, mig a takarítónő kisöpri a kávéházból. Azután bemutatkozott neki. Meghívta ebédelni magához. £s beszélgetésbe elegyedett vele. I — Őseinek bölcseiét nyilván a Ganges partján ringatták? — kérdé az ügynök udvariasan. Az ifjú sóváran bámult a levegőbe. — Meglehet. De nincs kizárva az lsem, hogy a Nílus parton. Vagy a "Holttenger vize mellett. Az ügynök megtette az ajánlatát. — Nem volna kedve cirkuszban I fel lépni? — Hogyne volna! Azonban nem (tudok semmit. Sem lovagolni. Sem kötélen táncolni. A bukíencezésben pedig beletörne a derekam. — Ne szerénykedjen, ör sokkal többet tud, mint bárki a világon! Tud aludni! Ez pedig a legnehezebb ^művészet! Az ifjú nem értette, Mussolini, Fiume és Magyarország Az olasz miniszterelnök állítólagos fellépése a budapest—fiumei vasúti közlekedés megindítása érdekében Beogradból jelentik: Lausannei távirat szerint Mussolini ezt követelte Nincsicstől, hogy az SHS. királyság nyissa meg a közeledést Fiúméval, hogy igy Magyar* ország is használhassa a kikötőt. Abban az esetben, —• igy szól a lausannei jelentés — ha ezt a követelést nem teljesítik, Olaszország a Népszövetséghez fog fordulni és annak a közbelépését fogja kérni, hogy ezt a kérdést a trianoni békeszerződés értelmében rendezzék. Megmagyarázták hát neki a dolgot. Harminc napon át fogják mutogatni a cirkuszban, üvegkoporsóba fektetve, mint az alvó fakirt. Kap ezért esténként ezer korona tiszteletdijat. Nem lesz elfoglaltsága; csupán az esti órákban. Éjjel azután, mikor nem látják, a sötétben kiosonhat a cirkuszból, mehet csavarogni ■— dorbézolhat is a kedvére, sőt még jobb is, ha igy cselekszik, mert igy estére, mikor kezdődik a munka legalább fáradt is lesz s könnyebben ',megy az alvás. — Mit szól? Ezer korona! Egyszerű alvásért? — kiáltott föl az impresszárió diadalmasan. Az Ifjú a feje búbját vakargatta. — Megpróbálhatjuk. Bár nem hiszem, hogy én máshol is tudnék í’aludni, mint a kávéházban. — Hát majd odaállítunk egy márványasztalt is. Hogy meglegyen az illúzió. A próbák tökéletesen sikerültek. Az ügynök hipnotizálta az ifjút. Ez utána elaludt, mint a bunda. Föl sem tudták rázni az álmából. Ment minden, mint a karikacsapás. A szerződést megkötötték. Elkészültek a raígyogő indiai jelmezek is, arannyal [és hamis gyöngyökkel ékesítve. Uj f mezében, a sápadt és kicsinosított ifjú, valóban szép és költői jelenség : volt. Lázas izgatottsággal leste mindenki a fakir bemutatkozását. Jöttét hatalmas plakátok hirdették. Arcképét előre közölték a színház! lapok. Rengeteg ember gyűlt össze a cirkuszban. Mindenki ott volt. Csak
