Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-25 / 321. szám
Ara 1 dinár. XXIII. évfolyam Szabotica, SZOMBAT 1922. november 25. 321. szám Ktegjckoik iüiádén reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁK: Ki&déhivatsl 8-53, Szerkesztőség 5*10 Előfizetési ár negyedévre % dinár SZERKESZTŐSÉG i Kralja Áiexaaüra-uiica 4 sz-lm alatt Eiadóhivata! s Kralja AlexánJra-uíica í (Lelbach-palota) Bűn az élet eilen A csehszlovák nemzetgyűlés egyik tagja indítványt nyújtott be a büntető törvénykönyv módosítása iránt. Az indítvány azt ki* vánja, hogy az államhatalom ne büntesse az élet elleni bűnt, ha az anya beteges, ha a szülők vagyontalanok és már három gyermekük van, ha a szülőknek nincsen lakásuk. Ezzel ez indítvánnyal a jogtudománynak, az erkölcstannak s a hittudományiíak régi sebe kerül ismét a politikai aktualitások so rába. Az egyik tridenti zsinat határozta el a magzat lelkes voltát s terjesztette ki nz egyház védelmét az emberi lélek kiformálódó foglalatára. Ámbár azt is mondják, hogy az állami és egyházi hatalom közös érdekei nyilatkoztak meg ebben a határozatban is, mint annyi másban, ami a világi hatalom érdeke volt s az egyházi hatalomtól kapta a tömjénes patinát. Az emberélet kezdett érték lenni s hamar tudatossá váltak' azok a törekvések, melyek az államhatalom embervetését védték meg. A tudatos törekvések mellett működik a tudattalan, ösztönös védekezése is a faj életének. Ha az európai államok bűn tető törvénykönyveit összehason Htjuk, csudálatos törvényszerűségre bukkanunk. Ahol a népesség a legsűrűbb, ott a legenyhébb az élet eileni bűn büntetése. S ahol a népesség a legritkább, ott a büntetés a legsúlyosabb. Ez a törvényszerűség bizonyára nem azt jelenti, hogy a törvénykodifikátorok népességi táblázatok alapján szabnák meg e bűn büntetési tételeit. De mégis a tudat alatti ösztönösség nyilatkozik meg benne. Mint ahogy Franciaországban, ameddig a házasságon kívül született gyermekek után nem Ítéltek meg tartásdijat, a házasságon kívüli születések száma a legalacsonyabb volt egész Euró pában. Az erkölcsi felháborodás ott a legnagyobb, ahol a legtöbb gazdasági érdek fűződik a megszületendő ember világrajöttéhez. A morális érzést jobban sújtja az élet előtti halál Spanyolországban, mint Belgiumban, mert a népsűrűség ott kisebb, mint emitt. Kirívó példája ez is annak, hogy a legföldöntulibb gondolkodást, a legabstrektabb szempontokat is hogyan uralja, milyen centrálisán irányitja, hogy formálja a dogmákat és alakítja a morális Ítéletet a társadalmi érdek. A jogi szabályozásra irányuló törekvés még nem tudott megbirkózni ezzel a feladat komplexummal. Mert ha az államhatalomnak van joga a beavatkozásra, ki döntheti ei, hogy ez a jog hol kezdődik? Ha van ilyen jog, ak cor a jogban élő eleven erőnek természetes megnyilatkozása az, hogy tágítsa a korlátáit. S akkor nemcsak negatívumokban jelentkezik az államhatalom ereje, mely bünteti e tilalom áthégóit, hanem pozitívumokban is, mely parancsolhat és elrendelhet. Ez az indítvány, amit az élet védelméről a csehszlovák nemzetgyűlés elé terjesztettek, annak törvényhozási kimondását kívánja hogy akinek nincs lakása, annak ne legyen gyereke A lakásnélküliség ezzel belekerülne ama kategóriák közé, melyek az elkövetett bűnnek eddig is büntetlenséget biztosítottak. A jogos védelem, a népszükség, az ellenállhatatlan kényszer mellé most belép a lakásnélküliség is. Eszre se vesszük, meg se látjuk, hogy az egész jogrendszerünket, erkölcsi meggyőződéseink elrendezettségét, egész moralitásunkat hogy alakítja át lassankint az a nyomorúság, ami a háború után szakadt ránk. Kezdődött ez a nagy átrendeződés a mindennapi étkezésünkön s folytatódik a ruháinkon. A kifordított rühúk után jöttek a kifordított elvek, a kukorica liszttel kevert kenyér után a kukoricalisztes erkölcsi meggyőződések. Valamikor társaságon kívülre száműzött minden embert a letartóztatás, most ki lót ebben erkölcsi megkisebbedésí? így lesz a lakásnélküliség bűn íetést kizáró ok s igy lesz a lerongyolt világ lerongyolója az értelem és erkölcs birtokállomá* nyának oka. A jólét napsugaras ícidjén egészen más erkölcsi szabályok uralkodtak, mint a nyomor alvilágában. S a világ építők még mindig az ideák kockaköveit faragják 1 A belügyminiszter rendelettel akarja orvosolni a magyarságot ért választól jogfosztást Utasítást küldőit a főispánoknál; és a polgármestereknek a választói névjegyzékek kiegészítése ügyében A magyarságot ért nagy sérelem, a választói jog fontos orvoslása egyre késik és úgy látszik sok idő eltelik még, amig az SHS. állam magyarságának összessége elnyeri az alkotmányban biztosított állampolgári jogainak teljességét. A Magyar Párt terjedelmes memorandumban tiltakozott a példátlanul álló jogiosztó eljárás ellen és az SMS. állam magyar sajtója szünet nélkül követelte az alkotmányba ütköző, a demokráciát és az állam tekintélyét mélyen sértő rendelkezésnek visszavonását. '\zófa hónapok mullottak el anélkül, hogy ebben az egyre kínosabbá váló, szinte egészen elmérgesedett ügyben bárminő pozitív lépés történt volna a kormányzat részéről. A Magyar Párt tiltakozó felterjesztésére mindezideig nem kapott választ, maradt minden a régiben, a magyar lalosságnak az alkotmány életbeléptét követő második évben sincsen községi és országgyűlési választói joga. Közben mindössze annyi történt, hogy mikor a nagynyilvánosság elé került a szinte hihetetlen és lrvalifikálhatatlan jogfosztás ténye, a magvarság e nagy sérelmének megszüntetésére választójogi ankét egybehivását helyezték kilátásba a belügyminisztérium részéről. Az értekezletet Timotijevics Koszta belügyminiszter elnöklésével Suboticán kellett volna megtartani az eredeti tervek szerint már szeptember elején. Az ankét megtartását azonban állandóan elhalasztották és mindig újabb terminusokat tűztek ki egész a mai napig, amikor még mindig nem történt semmi intézkedés a nemzeti kisebbségeket ért súlyos sérelem orvoslására. Dobanovacski Pál főispán, aki a magyaroknak a választók névjegyzékébe való felvétele mellett harcolt, még nemrég kijelentette, hogy a választójogi ankétot meg fogják tartani. Ezzel szemben azonban most arról értesülünk, hogy ennek az értekezletnek az összehívása kérdésessé vált, sőt a terv a legutóbbi politikai események hatása alatt meghiúsultnak tekinthető már. Suboticára azonban még nem érkezett hivatalos értesítés arról, hogy ezt az ankétet nem tartják meg, azonban jól értesült körök szerint a belügyminisztériumban a választójogi értekezlet megtartását most nem tartják időszerűnek mindaddig, amíg az opciós határidő meghoszszabbitására vonatkozó javaslat u ügyében végleges döntés nem törté-1 nik. Az eirnult napokban Beogradban, tekintélyes és komoly politikusok körében ismételten szóba került a választói jogfosztás kérdése és az a nézet alakult ki, hogy valamilyen formában, de mindenesetre eredmáfnyesen állást kell foglalni az alkot- i mányba ütköző eljárás ellen. Erről f az ellenzéki oldalon készülő akcióról, amely valószínűleg már legközelebb parlamenti felszólalás formájá' ban fog megtörténni, tudomása var a kormánynak is. Egészen bizonyos hogy a kormány nem kivan oly színben feltűnni az ország demokratikusan gondolkodó többsége előtt, mint ha a jogfosztást nyilt vagy ami mé? ennél is rosszabb és elitélendőltb, titkos kormányrendeletre hajtottál volna végre egyöntetűen az alárendelt hatóságok. A készülő felszólam' lás, ha valóban megtörténik, nemcsak miniszteri választ, de előreláthatókig parlamenti vitát is fog eredményezni és akkor kiderül majd hogy a választói névjegyzékek öszszeirását teljesítő hatóságok nerr járhattak el olyan egységesen, olyar közös megállapodásszerüen külön t célból kiadott nyilt vagy bizalmai belügyminiszteri rendelet nélkül. Még nem lehet tudni, hogy a kormány bevárja-e a számára már nagyon is, válságos helyzetében semmiesetre sem kellemes, sőt mindenesetre kinos és esetleg váratlan bonyodalmakat is okozható felelősségrcvonást. Nem nagyon valószínű. Annál is inkább, mert a kormány maga is tudatában van annak, hogy a nyilvánvalóan nagy és minősithetlen alkotmányjogi sérelmet most már mielőbb amugv is orvosolni kell. Csak az a kérdés, hogy mikor és milyen formában. Hogy a kormány mégis csak keresi a módot és a lehetőséget, a kérdésnek a napirendről való levételére, azt megerősíteni látszik az alább következő, ma érkezett, feltétlenül nagyon éraekes híradás. A Bácsmegyei Napló novisadi munkatársának jelentése szerint a Novisadon megjelenő Vajdaság arról értesül, hogy < J. A belügyminiszter leiratot intézett a vajdasági főispánokhoz és polgármesterekhez, amelyben közli, hogy a vajdasági választói névjegyzékek összeállitásá- ■ nál félreértésből figyelmen kívül hagyták a választói törvény alapvető rendelkezéseit, aminek folytén a Vajdaság területén igen sok állampolgárt, akik a választói jogosultság minden törvényes feltételének megfelelnek, nem vezették be a névjegy- _ zékekbe. gr A belügyminiszter leiratában ' rámutat a választói törvény első szakaszára, amely kimondja, hogy minden választói jogosultsággal rendelkező polgár, aki legalább hat hónap óta tartózkodik valamely város vagy község területén, hivatalból felveendő a választói névjegyzékbe. A miniszter hangsúlyozza, hogy ’ azon hivatalnokokkal szemben, akiknek hanyagsága vagy nemtörődömsége folytán a jogfosztás történt, megtorlással fog élni. Eddig szól a rendkívül érdekes tudósítás. A Bácsmegyei Napió, novisadi munkatársa ebben az ügyben kérdést intézett dr. Stefanovics Zsarkóhoz, Novisad város polgármesteréhez, aki kijelentette, hogy nincsen tudomása a belügyminiszter, szóbaniorgó rendeletéről. A legközelebbi napokban mindenesetre^ eldől hogy csakugyan történt a belügyminiszter részéről valamiféle intézkedés a jogfosztó sérelem I orvoslására. Ha valóban kiadta a «belügyminiszter ezt a rendeletét, akikor ez mindenesetre bizonyos hálaadást, bizonyos fokú elvi természetű I megmozdulást jelent az eddig tanulj sitott nagy és érthetetlen passzivitásában. A rendelet fent ismertetett [tartalma után Ítélve, nem alkalmas lés nem elégséges ahhoz, hogy csak; ugyan az alkotmányban biztosított tválasztójogához juttassa az S. H. S. I állami magyarságának összességét. si Nem adminisztratív intézkedés Fkell ide, amelyet különbözőképpen \ lehet magyarázni, félre lehet magyarázni és újabb bizalmas rendesetekkel hatályon kivül helyezni. Ez [a rendelkezés választójoghoz juttathatja a magyarság egy részét, ki-
