Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-25 / 321. szám

Ara 1 dinár. XXIII. évfolyam Szabotica, SZOMBAT 1922. november 25. 321. szám Ktegjckoik iüiádén reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁK: Ki&déhivatsl 8-53, Szerkesztőség 5*10 Előfizetési ár negyedévre % dinár SZERKESZTŐSÉG i Kralja Áiexaaüra-uiica 4 sz-lm alatt Eiadóhivata! s Kralja AlexánJra-uíica í (Lelbach-palota) Bűn az élet eilen A csehszlovák nemzetgyűlés egyik tagja indítványt nyújtott be a büntető törvénykönyv módosí­tása iránt. Az indítvány azt ki* vánja, hogy az államhatalom ne büntesse az élet elleni bűnt, ha az anya beteges, ha a szülők va­gyontalanok és már három gyer­mekük van, ha a szülőknek nin­csen lakásuk. Ezzel ez indítvánnyal a jogtu­dománynak, az erkölcstannak s a hittudományiíak régi sebe kerül ismét a politikai aktualitások so rába. Az egyik tridenti zsinat ha­tározta el a magzat lelkes voltát s terjesztette ki nz egyház védel­mét az emberi lélek kiformálódó foglalatára. Ámbár azt is mond­ják, hogy az állami és egyházi hatalom közös érdekei nyilatkoz­tak meg ebben a határozatban is, mint annyi másban, ami a világi hatalom érdeke volt s az egyházi hatalomtól kapta a tömjénes pa­tinát. Az emberélet kezdett ér­ték lenni s hamar tudatossá vál­tak' azok a törekvések, melyek az államhatalom embervetését véd­ték meg. A tudatos törekvések mellett működik a tudattalan, ösz­tönös védekezése is a faj életé­nek. Ha az európai államok bűn tető törvénykönyveit összehason Htjuk, csudálatos törvényszerű­ségre bukkanunk. Ahol a népes­ség a legsűrűbb, ott a legenyhébb az élet eileni bűn büntetése. S ahol a népesség a legritkább, ott a büntetés a legsúlyosabb. Ez a törvényszerűség bizonyára nem azt jelenti, hogy a törvény­­kodifikátorok népességi tábláza­tok alapján szabnák meg e bűn büntetési tételeit. De mégis a tu­dat alatti ösztönösség nyilatkozik meg benne. Mint ahogy Francia­­országban, ameddig a házasságon kívül született gyermekek után nem Ítéltek meg tartásdijat, a há­zasságon kívüli születések száma a legalacsonyabb volt egész Euró pában. Az erkölcsi felháborodás ott a legnagyobb, ahol a legtöbb gazdasági érdek fűződik a meg­születendő ember világrajöttéhez. A morális érzést jobban sújtja az élet előtti halál Spanyolországban, mint Belgiumban, mert a népsű­rűség ott kisebb, mint emitt. Ki­rívó példája ez is annak, hogy a legföldöntulibb gondolkodást, a legabstrektabb szempontokat is hogyan uralja, milyen centrálisán irányitja, hogy formálja a dogmá­kat és alakítja a morális Ítéletet a társadalmi érdek. A jogi szabályozásra irányuló törekvés még nem tudott meg­birkózni ezzel a feladat komple­xummal. Mert ha az államhatalom­nak van joga a beavatkozásra, ki döntheti ei, hogy ez a jog hol kezdődik? Ha van ilyen jog, ak cor a jogban élő eleven erőnek természetes megnyilatkozása az, hogy tágítsa a korlátáit. S akkor nemcsak negatívumokban jelent­kezik az államhatalom ereje, mely bünteti e tilalom áthégóit, hanem pozitívumokban is, mely paran­csolhat és elrendelhet. Ez az indítvány, amit az élet védelméről a csehszlovák nem­zetgyűlés elé terjesztettek, annak törvényhozási kimondását kívánja hogy akinek nincs lakása, annak ne legyen gyereke A lakásnél­küliség ezzel belekerülne ama kategóriák közé, melyek az elköve­tett bűnnek eddig is büntetlensé­get biztosítottak. A jogos védelem, a népszükség, az ellenállhatatlan kényszer mellé most belép a la­­kásnélküliség is. Eszre se vesszük, meg se lát­juk, hogy az egész jogrendsze­rünket, erkölcsi meggyőződéseink elrendezettségét, egész moralitá­sunkat hogy alakítja át lassankint az a nyomorúság, ami a háború után szakadt ránk. Kezdődött ez a nagy átrendeződés a minden­napi étkezésünkön s folytatódik a ruháinkon. A kifordított rühúk után jöttek a kifordított elvek, a kukorica liszttel kevert kenyér után a kukoricalisztes erkölcsi meggyőződések. Valamikor társa­ságon kívülre száműzött minden embert a letartóztatás, most ki lót ebben erkölcsi megkisebbedésí? így lesz a lakásnélküliség bűn íetést kizáró ok s igy lesz a le­rongyolt világ lerongyolója az értelem és erkölcs birtokállomá* nyának oka. A jólét napsugaras ícidjén egészen más erkölcsi sza­bályok uralkodtak, mint a nyomor alvilágában. S a világ építők még mindig az ideák kockaköveit fa­ragják 1 A belügyminiszter rendelettel akarja orvosolni a magyarságot ért választól jogfosztást Utasítást küldőit a főispánoknál; és a polgármestereknek a választói névjegyzékek kiegészítése ügyében A magyarságot ért nagy sérelem, a választói jog fontos orvoslása egy­re késik és úgy látszik sok idő elte­lik még, amig az SHS. állam ma­gyarságának összessége elnyeri az al­kotmányban biztosított állampolgári jogainak teljességét. A Magyar Párt terjedelmes memorandumban tilta­kozott a példátlanul álló jogiosztó eljárás ellen és az SMS. állam ma­gyar sajtója szünet nélkül követelte az alkotmányba ütköző, a demokrá­ciát és az állam tekintélyét mélyen sértő rendelkezésnek visszavonását. '\zófa hónapok mullottak el anélkül, hogy ebben az egyre kínosabbá váló, szinte egészen elmérgesedett ügy­ben bárminő pozitív lépés történt volna a kormányzat részéről. A Ma­gyar Párt tiltakozó felterjesztésére mindezideig nem kapott választ, ma­radt minden a régiben, a magyar la­­losságnak az alkotmány életbeléptét követő második évben sincsen köz­ségi és országgyűlési választói joga. Közben mindössze annyi történt, hogy mikor a nagynyilvánosság elé került a szinte hihetetlen és lrvalifi­­kálhatatlan jogfosztás ténye, a ma­­gvarság e nagy sérelmének meg­szüntetésére választójogi ankét egy­­behivását helyezték kilátásba a bel­ügyminisztérium részéről. Az értekezletet Timotijevics Kosz­­ta belügyminiszter elnöklésével Su­­boticán kellett volna megtartani az eredeti tervek szerint már szeptem­ber elején. Az ankét megtartását azonban állandóan elhalasztották és mindig újabb terminusokat tűztek ki egész a mai napig, amikor még min­dig nem történt semmi intézkedés a nemzeti kisebbségeket ért súlyos sé­relem orvoslására. Dobanovacski Pál főispán, aki a magyaroknak a választók névjegy­zékébe való felvétele mellett harcolt, még nemrég kijelentette, hogy a vá­lasztójogi ankétot meg fogják tarta­ni. Ezzel szemben azonban most ar­ról értesülünk, hogy ennek az érte­kezletnek az összehívása kérdésessé vált, sőt a terv a legutóbbi politikai események hatása alatt meghiúsult­nak tekinthető már. Suboticára azonban még nem ér­kezett hivatalos értesítés arról, hogy ezt az ankétet nem tartják meg, azonban jól értesült körök szerint a belügyminisztériumban a választó­jogi értekezlet megtartását most nem tartják időszerűnek mindaddig, amíg az opciós határidő meghosz­­szabbitására vonatkozó javaslat u ügyében végleges döntés nem törté-1 nik. Az eirnult napokban Beogradban, tekintélyes és komoly politikusok körében ismételten szóba került a választói jogfosztás kérdése és az a nézet alakult ki, hogy valamilyen formában, de mindenesetre eredmá­­fnyesen állást kell foglalni az alkot- i mányba ütköző eljárás ellen. Erről f az ellenzéki oldalon készülő akció­ról, amely valószínűleg már legköze­lebb parlamenti felszólalás formájá' ban fog megtörténni, tudomása var a kormánynak is. Egészen bizonyos hogy a kormány nem kivan oly szín­ben feltűnni az ország demokratiku­san gondolkodó többsége előtt, mint ha a jogfosztást nyilt vagy ami mé? ennél is rosszabb és elitélendőltb, tit­kos kormányrendeletre hajtottál volna végre egyöntetűen az aláren­delt hatóságok. A készülő felszólam' lás, ha valóban megtörténik, nem­csak miniszteri választ, de előrelát­­hatókig parlamenti vitát is fog ered­ményezni és akkor kiderül majd hogy a választói névjegyzékek ösz­­szeirását teljesítő hatóságok nerr járhattak el olyan egységesen, olyar közös megállapodásszerüen külön t célból kiadott nyilt vagy bizalmai belügyminiszteri rendelet nélkül. Még nem lehet tudni, hogy a kor­mány bevárja-e a számára már na­gyon is, válságos helyzetében sem­miesetre sem kellemes, sőt minden­esetre kinos és esetleg váratlan bo­nyodalmakat is okozható felelősség­­rcvonást. Nem nagyon valószínű. Annál is inkább, mert a kormány ma­ga is tudatában van annak, hogy a nyilvánvalóan nagy és minősithetlen alkotmányjogi sérelmet most már mielőbb amugv is orvosolni kell. Csak az a kérdés, hogy mikor és mi­lyen formában. Hogy a kormány mégis csak keresi a módot és a le­hetőséget, a kérdésnek a napirend­ről való levételére, azt megerősíteni látszik az alább következő, ma ér­kezett, feltétlenül nagyon éraekes híradás. A Bácsmegyei Napló novisadi munkatársának jelentése szerint a Novisadon megjelenő Vajdaság ar­ról értesül, hogy < J. A belügyminiszter leiratot in­tézett a vajdasági főispánokhoz és polgármesterekhez, amelyben közli, hogy a vajdasági válasz­tói névjegyzékek összeállitásá- ■ nál félreértésből figyelmen kívül hagyták a választói törvény alapvető rendelkezéseit, aminek folytén a Vajdaság területén igen sok állampolgárt, akik a választói jogosultság minden törvényes feltételének megfelel­nek, nem vezették be a névjegy- _ zékekbe. gr A belügyminiszter leiratában ' rámutat a választói törvény első szakaszára, amely kimondja, hogy minden választói jogosult­sággal rendelkező polgár, aki legalább hat hónap óta tartózko­dik valamely város vagy község területén, hivatalból felveendő a választói névjegyzékbe. A miniszter hangsúlyozza, hogy ’ azon hivatalnokokkal szemben, akiknek hanyagsága vagy nem­törődömsége folytán a jogfosz­tás történt, megtorlással fog élni. Eddig szól a rendkívül érdekes tudósítás. A Bácsmegyei Napió, novisadi munkatársa ebben az ügy­ben kérdést intézett dr. Stefanovics Zsarkóhoz, Novisad város polgár­­mesteréhez, aki kijelentette, hogy nincsen tudomása a belügyminiszter, szóbaniorgó rendeletéről. A legközelebbi napokban minden­esetre^ eldől hogy csakugyan történt a belügyminiszter részéről valami­féle intézkedés a jogfosztó sérelem I orvoslására. Ha valóban kiadta a «belügyminiszter ezt a rendeletét, ak­ikor ez mindenesetre bizonyos hála­adást, bizonyos fokú elvi természetű I megmozdulást jelent az eddig tanu­lj sitott nagy és érthetetlen passzivi­tásában. A rendelet fent ismertetett [tartalma után Ítélve, nem alkalmas lés nem elégséges ahhoz, hogy csak­­; ugyan az alkotmányban biztosított tválasztójogához juttassa az S. H. S. I állami magyarságának összességét. si Nem adminisztratív intézkedés Fkell ide, amelyet különbözőképpen \ lehet magyarázni, félre lehet ma­gyarázni és újabb bizalmas rende­setekkel hatályon kivül helyezni. Ez [a rendelkezés választójoghoz juttat­hatja a magyarság egy részét, ki-

Next

/
Thumbnails
Contents