Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-25 / 321. szám

2. oldal BACSMEGYEl NAPLÓ 1922. november 25. sebb-nagyobb tömegeit, de nem al­kalmas arra, hogy minden kétséget kizáró módon intézményesen bizto­síthassa a magyarság összessége számára a választói jogot. Nem mondja ki imperative, hogy minden oiyan magyar nemzetiségű egyént, aki S. H. S. állampolgár és az alkot­mányban előirt korhatárt elérte, fél­évig egyhelyen tartózkodik, okvetle­nül, minden feltétel nélkül fel kell venni a választói névjegyzékbe. A magyar nemzetiségű állampolgárok összességét nem szabad újra olyan helyzet elé állítani, hogy végnélküli felszólamlások, mindenféle községi bizonylatok után való futkosás által, időt vesztegető ajtóküszöbkoptatá­­sok révén kiverekedje azt a jogot, amely őt az alkotmány szerint két­ségtelenül meglévő S. H. S. állam­­polgársága folytán természetszerű­leg megilleti. városi nyugdíjasok vannak. Ezt a munkát azonban a város ed­dig sem honorálta és a jótékonycélu előadások után éppúgy meg kellett fizetni mindenkor a jelentős összeg­re rugó jegyadót, mint akár a bar belépőjegyei után. Most azonban be­tetőzi a város mostoha elbánását a jótékony egyesületekkel, ezzel a kor­látozással, amely megfosztja a jóté­kony egyesületeket működési anyagi lehetőségétől, privilegizálva egy olyan miikedvelő csoport, amely nem jótékonysági szervezet. Mindezeknek az alapján a szuboti­­cai jótékony egyesületek tiltakozni fognak a korlátozás ellen és rámu­tatva azokra az okokra, amelyek a város érdekében is szükségessé te­szik a jótékony intézmények műkö­dését, kérni fogják a műkedvelői elő­adások további engedélyezését. Megkezdődnek a jugoszläv—magyar vasntiigyi tárgyalások Megérkeztek a két állam vasúti delegátusai Hadiadók a békeévekre Mennyi adót: fizetnek Novisadon A novisadi kereskedőket most az év végén meglepetés érte. A pénz­ügyigazgatóság most kézbesiü ki az adózó polgároknak az 1918—1921. Évre szóió hadinyereség, vagyon és jövedelmi adó kivetéséről szóló ér­tesítést. Ez a meglepetés most, ami­kor az üzletekben nincs forgalom, nem éri kellemesen az érdekelteket, de nem tehetnek ellene semmit és kénytelenek fizetni. Novisadra 1918—1921-re hadi­nyereség, jövedelmi és vagyon adó cimén 128.000.000 koronát vetettek ki, mely összegből 70 millió a hadi nyereség adóra, 12 millió a vagyon­adóra, 46 millió pedig a jövedelmi adóra esik. Azokra, akik a törvény­szerinti adóbevallásokat nem eszkö­zölték a kellő időben büntetésként 1 és fél millió koronát vetettek ki. A bankokra és részvénytársasá­gokra 1920—21. évekre hadinyere­ség, vagyon és jövedelmi adó cimén 22 miiiió koronát róttak ki. Novisadon azok száma, akik hadi­nyereség, vagyon és jövedelmi adó­val sujtattak: 5300, mig akik a III. osztályú kereseti adót fogják fizetni, azok száma meghaladja a tízezret. A pénzügyigazgatóság adókivető közegei most a novisadi pénzügy­igazgatósághoz tartozó negyven községben végzik az adókivetést, ahol tízezer adózó lakik. A közsé­gekben az adó kivetése a jövő évi február-márciusban ér véget. A város nem jótékony a jótékony egyesületekkel saemken A műkedvelői előadások betiltása Pénteken délután a beogradi, zag­­rebi és budapesti vonattal megér­keztek a közlekedésügyi miniszté­rium, valamint a jugoszláv és ma­gyar vasutigazgatóságok kiküldött­jei, hogy részt vegyenek a suboticai vasutigazgalóságnál szombaton meg­kezdődő forgalmi tanácskozásokon. Mint már megírtuk, a tárgyalások anyagát a Pécs—Baranyavár—Péi­­monostor—Osijek—Subotica, vala­mint Subotica és Baja között a köz­vetlen vasúti- és postaösszeköttetés helyreállítása képezi. Egyidejűleg a vámkezelési eljárást is szabályozni fogják. Az említett vonalakon a sze­­mélypodgyász-, teher- és darabáru­­forgalmat is meg fogják nyitni. A konferenciára eddig a követke­zők érkeztek meg: A beogradi közlekedésül*vi mi­nisztériumból: Eugen de Rocco ve­zérigazgató, dr. Žarkov Oyoko és Ivan Kelec igazgatók, a zf*<*rebi ál­­lamvasutigazgatóságtól Vrbancsics, Nikolics Koszta felügyelők, Bodnár Béla, Benedikt osztályfőnök, Stein­­mann Móric. A Délivasut részéről Ogrinc mérnök, Sulgay felügyelő és Zerko előadó. A magyar delegáció tagjai: A magyar államvasutak igazgatóságá­tól Hegyi Imre igazgató-helyettes, dr. Weiner Henrik, Sándor Qyula, Rimanóczy Ferenc, Qaál Béla, Ka­­ieff Leó és Dénes Zsigmond főfel­ügyelők, dr. Hendel Gyula, Holluty Arthur, Stejshal Károly és Tomasics Ernő, a Délivasuttól Jarosch Jarosz­­láv vezérigazgató-helyettes, Heisz Károly és Schwartz Ferenc főfel­ügyelő, Takács Andor felügyelő, a mohács pécsi vasúttól Deutsch Gyula és dr. Pichler Károly főfel­ügyelők. A magyar delegációval jött még báró Szalay Gábor posta- és távirda főigazgató, Bugyi Károly postatanácsos, Koller Ottó fővám­­tanácsos, Zechmeister József vám­főfelügyelő és dr. Stubenvoll Gyula rendőrfőtanácsos. A konferencia szombaton délelőtt kezdődik és előreláthatólag hétfőn már befejezést is nyer. A megálla­podásokat a delegátusok kormá­nyaik elé fogják terjeszteni, ame­lyeknek jóváhagyása után a közvet­len forgalom azonnal meg fog in­dulni Subotica- és Subotica—Baja között. Földrengés a jugoszláv—magyar fa a tár mentén A földrengést mesterségesen idézték elő? —- Egy bécsi lap előre bejelentette a földrengés időpontját s holnapra újabb földrengést jósol A városi hatóságnak azzal a ter­vével, amely szerint a színházi sze­zon tartama alatt a Müpártolók Kö­re kivételével semmiféle egyesület nem rendezhet a színházi szezon tartama alatt műkedvelői előadást, tegnapi számunkban már részletesen foglalkoztunk. A tervbevett intézke­dés ezekben a körökben érthető megdöbbenést kelt, a jótékony egye­sületek működésének béklyóbaveré­­sét látják benne. A jótékony egyesületek rámutat­nak ara, hogy — ha nem is fizettek be a városnak színházi alapot — de, egyéb eszköz hijján épp ezeknek a jótékonycélu műkedvelő előadások segítségével tudtak eddig gondos­kodni azokról a szegényekről, akiket egyébként magának a városnak kel­lene ellátni. Alkalmunk volt betekin­teni az egyik szuboticai jótékony egyesület könyveibe, amelyek sze­rint ez az egyesület 1919-ben 19.271 koronát, 1920-ban 50.280 koronát, 1921-ben 42.600 koronát, valamint természetben 1215 gk. lisztet, 146 q. iát és 50.000 korona értékű ruhane­műt osztott szét gondozottjai közötí, akiknek sorában főképpen állami ésmagasságu Csütörtökről péntekre virradó éj­szaka egész Középeurópa területén 6—8 másodpercig tartó földrengés volt érezhető, amelyet erős moraj­lás kisért. A földrengés középpont­járól és az annak leiulyásáról esz­közölt tudományos megállapítások­ról eddig semmi részletes közlés nem érkezett, — egyik bécsi lapnak november 22-iki számában közölt cikk alapján azonban úgy tűnik fel mintha a nagy földrengés tuderná nyos kísérletezéseknek lett volna az eredménye. A Neues Wiener Journal no­vember 22-iki számában előre jelzi a november 23-illáról 24- ikére virradó éjszaka bekövet­kező földrengést és azt ina, hogy a 25. és 26-ika közötti éj­jelen újabb földlökés fog követ­kezni. A lap szerint a göttingeni egyetem geofizikai intézete rob­bantások utján fogja a földren­gést előidézni, hogy annak alap­ján tudományos megfigyelése­ket eszközölhessek. Az említett lap cikke egyébként, a mely a földrengést előre bejelenti, a következőképpen szól: »A legérdekesebb tudományos kí­sérletek egyike, amelyik a délame­rikai katasztrófa alkalmával aktuá­lis jelentőségű, fog megtörténni a november 23-ikáról 24-ikére é> 25-ről 26-ikára virradó éjszakákon és egyik még pontosan meg nem határozott decemberi napon: mesterséges földrengést fognak előidézni. Ennek a földrengésnek a gócpont­ja Heidelsteh-hegy lesz, amely a Röhn-hegysegnck egy hegycsoportja és amelynek körülbeiül ezer méter csúcsán a német-bajor értetnék el­határ fut keresztül. A kisé sősorban az a célja, hogy a földren­­gési hullám terjedési vonatláí meg­figyeljék. A jelenlegi újszerű kísér­letnél a robbanóanyagok mennyisé­gének és a gócpont helyének pontos megállapításával, a hullám terjedé­sét pontosan meg tudják figyelni. En­nek a mesterséges földrengésnek az intenzitása körülbelül az oppaui ka­tasztrófának fog megfelelni. Ehhez természetesen óriási mennyiségű robbanóanyagra van szükség. A rob­bantást a Lindenberg-alapitványnak és a »Német Tudomány Szükségszö­vetségének« anyagi támogatásával a göttingeni egyetem geofizikai inté­zete hajtja végre. Ezzel egyidejűleg hasonló robbantásokat fognak eszkö­zölni a Potsdam melletti Jüterbogk lövőíéren is. Ezzel a mesterséges földrengéssel anyagot akarnak szerezni egy újabb tudományos kérdésnek a tisztázásá­ra, amely az oppaui katasztrófa al­kalmával merült föl: az úgynevezett »csendes zóna« jelenségét is kiakar­ják kideríteni. Régóta köztudomású volt ugyanis, hogy a hang nem ter­jed megszakítás nélkül tovább, ha­nem horizontális hanghullámok áll­nak elő. Az első zóna mellett, amely közvetlenül a gócpont környékén fekszik, a második zónában, amely körülbelül ötven kilométer mélységű, a hang elcsendesedik, a harmadik zónában viszont ismét hallható a mo­rajlás. A második zóna az úgyneve­zett »csendes zóna«, arnelvru,tr magyarázása a különböző elméiefe­­ket állították fel. Ezeknek az íeknek a helyességét is ellenőrizni vetkező területeken lesz észlelhető: München, Zugspitze, a Bódeni tó, Zü­rich, Basel, Metz, Hollandia keleti része, a Zuideri tó, Hamburg, Berlin, Drezda és az Óriási-hegység, Prága és Passau.« Ennyit ir a bécsi lat) előre bejelen­tett mesterséges földrengésről. Bár egyáltalán nem tehető fel, hogy a németországi kísérlet bármi­lyen összefüggésben is lenne a Jugoszlávia északi és Magyar­­ország déli részein észlelt föld­rengése!, mindenesetre érdekes, hogy a két esemény időpontja teljesen egybe esik. ♦ A földrengés Szuboticán __ Szuboticán legerősebben érezték a földrengést a városházán levő tűz­oltó őrtoronyban. A két toronyőr haj­nali negyed négy órakor hirtelen úgy érezte, mintha megmozdulna a ha­talmas torony és himbálózna. Mind­ez pár pillanatig,tartóit csak. Reggelre kelve mindenki elmond­ta íöldrengési észleleteit. Sok helyen észlelték, hogy edé­nyek csörömpölve összeütődtek, a függőiámpák megmozdultak és him­bálóztak. A többemeletes házakban erőseb­ben érezték a földlökéseket és egyes gyöngébb épületek felső emeletén igen komoly nyugtalanságot okozott főleg az apró gyerekek közt. A földlökéseket a tanyákon erőseb­ben érezték, mint a városban. A földrengés Pécsett Pécsről jelentik: Hajnali 4 órakor erős földrengés volt íöldmorajlással, amely 3 percig tartott. A földrengés egész Baranya, Tol­na déli részén és Baja környékén volt észlelhető. Apatinban Apátiából jelentik': Apatinban, Ocsadzi környékén, Sztara-Vukován és Sombor város környékén erős morajlásszerü zajjal kisért földren­gés volt, amely 8—10 másodpercig tartott. Somborban Somborból jelentik: Pénteken haj­nalban 3 óra 25 perckor nagy moraj­lással kisért erős földrengés volt ész­lelhető Somborban. Több ház fala megrepedi. A Főutcán három ház kéménye bedőlt. Emberéletben nem történt károso­dás. Djakovó« Djakovói jelentés szerint ott a föld­rengés következtében a vasúti állo­más teteje bedőlt. Osijeken Az osijek! földrengésről követke­zőket jelentik nekünk: Hajnali negyed négy órakor meny dörgéshez hasonló zugás,' morajlás riasztotta föl a város iakós­­ságát éjszakai álmából s utána 4—5 másodpercig erős földlökések voltak észlelhetők. Az álmukból felriadt emberek ijedten igyekeztek a szabadba jutni. A földrengés sem emberéletben, sem épületekben nem okozott kárt, csupán néhány ház cirádája hullott le és téglák estek le a falakról. Topolán Topóidról jelentik: Pénteken haj­nali negyed négy órakor erős föld­rengés volt észlelhető. Feketicsen Crna-Brdoból (Feketics) jelentik; Pénteken hajnali 3 óra 15 perckor 15—20 másodpercig tartó észak-déli irányú erős földrengés volt észlel­hető. A földrengést megelőzően hatal­mas földalatti moraj hallatszott. A földrengés alatt ajtók, ablakok csö­akarják a mesterséges földrengés a!- jrömpöltek, a fali órák megálltak, kaiméval. Az oppaui katasztrófának a Az első rengést 30—40 másodperc megfelelő robbanási ere és időjárási I elmúltával újabb, de enyhébb föld­­yiszonyok mellett a földrengés a kö-l rengés követte

Next

/
Thumbnails
Contents