Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-23 / 319. szám
Ara 1 dinár. mđ&msm c- . XXIII. évfolyam Szulhoilca, CSÜTÖRTÖK 1922. novembsr 23. 319. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétíon délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztüség 5-19 Előfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSIG: Kralja Aiexanára-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kra'ja Alexaadra-ulica 1 (Lelbach-palota A jogfosztó javaslat sorsa Szokics Manojló demokrata képviselő nyilatkozott a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa előtt ez állampolgárságról szóló törvényjavaslat albizottsági tárgyalásán benyújtott indítványáról és kijelentette, hogy az csak a muzulmánok és pedig a délszerbiai muzulmánok „opció jogának egy évre való meghosszabbítását indítványozta." A Bácsmegyei Napló helyesen állapította meg, hogy a Szokics képviselő lapjának tudósításából az indítványnak ezt a tartalmát nem lehetett kivenni és én hozzáteszem, hogy a Politika tudósításából sem, amely lap parlamenti tudósításai az összes beogradi lapok tudósításai között a legkimeritöbbek és a legalaposabbak. Egyébként a képviselő ur. nyilatkozatából ma sem tudom kivenni, hogy a bizottságban, benyújtott javaslat eredeti szövegé hogy hangzott ? Az kétségtelen, hogy nem úgy, ahogy azt a kormány szövegezésében az albizottság elfogadta. Mert Szokics nyilatkozata szerint az ő javaslata „elsősorban Delszerbiára vonatkozott“, eme kijelentésből pedig kétségtelen, hogy a javaslatnak „másodsorban“ is kellett valamire vonatkoznia és éppen erre volna nagyon kiváncsi az ország magyar közvéleménye. Az tény, hogy a javaslat 11. § a a kormány szövegezésében most csak a délszerbiaí muzul mánokra vonatkozik és ezeknek megadja a jogot, hogy a törvény életbeléptetésétől számított három év ólait a községi elöljáróságnál való egyszerű jelentkezés alapján az állampolgári kötelékből elbocsájtottnak tekintendők. Ez a rendelkezés azonban nem az opciós határidő meghosszabbítása, amint ezt Szokics Manojló képviselő gondolja, hanem egyszerűen az állampolgári kötelékből való elbocsájtásnak egy kedvezményes módja, amelynek megállapítására a törvényhozásnak joga van az alkotmány keretei között. Igaz ugyan, hogy az alkotmány szerint az állampolgári kötelékből való . elbocsájtásnak előföltétele, hogy az elbocsájtást kérő az állammal és annak polgáraival szemben minden kötelezettségének eleget tett légyen, de hát a szuverén törvényhozásnak joga van a déiszerbiai muzulmánoknak az állampolgári kötelékből való kilépés ellenében minden közjogi és magánjogi kötelezettségét kiegyenlítettnek tekinteni. Az ilyen „magyarázat“ nálunk még nem megy «lkotmánysértésszémbf. És ha a honossági törvényjavaslat 11. §-a a Szokics-féle javaslat szerinti fogalmazásában nem mondana többet, a nemzetközi jog szempontjából nem lehetne ellene kifogást tenni. De a javaslat azt is mondja, hogy az igy kilépő délszerbiai muzulmánok Törökország vagy „más állam“ javára optálhatnak. Vagyis az SHS. királyság törvényhozása Törökországot vagy „más országot“ (ugyan melyikre gondoltak) arra akarja kötelezni, hogy a kilépő déiszerbiai muzulmánokat a kilépés tényével állampolgárainak ismerje el. Az pedig, mégha „csak“ muzulmánokról és hozzá csak délszerbiaiakról van is szó, közjogi nonsens és nemzetközi jogi képtelenség, vagy amint a külügyminisztérium félhivatalosa, a „Tribuna" mondja, „rossz vicc“. A Bácsmegyei Napló-nak nem keli skrupulizálnia afelett, hogy a Szokics-féle módositás kapcsában félreverte a harangokat és ráirányította a figyelmet a honossági törvényjavaslat kodifikacionális képtelenségeire. Mert ezzel módot adott arra, hogy a kormányt igen nyomatékosan figyelmeztessék arra, hogy a kisebbségek választójogát ilyen „trükkökkel" nemlehet kisemmizni és ezenkívül meg van az az elégtétele is, hogy később a külügyminiszter félhivatalosa (habár kétségtelenül nem magyar barátságból) a javaslatnak, mint törvényszerkesztési szempontból teljesen elhibázott fércmunkának, mely az alkotmánnyal, a nemzetközi szerződésekkel és a józan ésszel ellenkezik, az albizottsághoz való visszautasítását és olyan szellemben való átdolgozását követeli, a mint azt a „Bácsmegyei Napló" vezetőhelyen a Szokics féle javaslat bírálatával kapcsolatosan követelte. Utbao ajugószláv-magy&r kereskedelmi szerződés A budapesti,jugoszláv követ tárgyalásai Pasics miniszterelnökkel Beogradbói jelentik: Milosevics Milán dr. budapesti jugoszláv követ tegnap meglátogatta Pasics miniszterelnököt, akivel hosszú ideig tanácskozott. Mint a „Politika" jól informált körökből értesül, ezen a találkozáson a jugoszláv-rnagyar kereskedelmi összeköttetések újra felvételéről volt szó. Evvel kapcsolatban rámutat a lap arra, hogy a szövetséges Csehszlovákia már nagyon élénk kereskedelmi öszszeköttetést tart fenn Magyarországgal. Ma a parlamentben is, amely eddig mereven elutasító állásponton volt a Magyarországhoz való gazdasági közeledéssel szemben, megváltozott ez a hangulat, ugv hogy egy megkötendő kereskedelmi szerződés ratifikálásának nem lennének súlyosabb nehézségei. Bíróság elé állítják a bélyei uradalomban elkövetett visszaélések tetteseit Elnapolták a Ház üléseit Beogradbói jelentik: A parlament szerdai ülése előtt a minisztertanács ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a politikai helyzetre való tekintettel, különösen pedig azért, mert a radikálisok és demokraták között a koalíciós tárgyalások még nem fejeződtek be, a parlament üléseit december 2-ig el fogják napolni. A parlament ülése Délután 5 órakor nyitotta meg a parlament ülését Lukinics elnök. Napirend előtt Ivanics Momcsillo megkérdi a pénzügyminisztert, hogy miért nem terjesztette be a parlamentnek az uj költségvetést. Kumanudi pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a budget tervezetét már november I8-án megküldötte a pénzügyi bizottságnak. Ezután áttértek a napirendre, a a béllyei uradalomban elkövetett visszaéléseknek tárgyalására. Mihaldzsics Stepán (rád.), Lázics (földm.) és Brkics Vojin (szoc. dem.) beszédei mán Gyorgyevics (rád.) ezt indítványozza, utasítsák a kormányt, hogy mindazokat, akik a visszaélések elkövetésében részesek, állíttassa bíróság elé. Lázics ezzel szemben azt indítványozza, hogy a visszaélésekért a kormányt tegyék felelőssé. A parlament Gyorgyevics indítványát fogadta el és igy a béllyei uradalom szarkái rövidesen bíróság elő kerülnek. Ezután Lukinics elnök napirendi indítványt tesz, hogy a parlament üléseit napolják ei december 2-ig. Az indítványt avval indokolta, hogy a bizottságok még nem készültek el az előttük fekvő törvényjavaslatok tárgyalásaival. Az ellenzék ezt az indítványt nagy lármával fogadta, de végül is a többség megszavazta a határozathozatal elhalasztását. A legközelebbi ülés ezek szerint december másodikén délelőtt 10 órakor lesz. Az agrárreform tárgyalása Beogradbói jelentik: Szerdán délelőtt az agrárreform törvényeket tárgyaló mindkét albizottság ülést tartott. A nagybirtokok kisajátításáról és a telepítésről szóló törvényt tárgyaló bizottságben nagy vita fejlődött ki a kisajátítás urán fennmaradó maximum kérdése körül. Különösen Popovics (földm.) támadta hevesen a kormány tervezetét és a maximum megállapításának nem kötőit módját ajánlotta. Szerinte minden egyes esetben figyelembe kell venni az illető föld minőségét, fekvését, termelési módját és a maximumot ehez képest kell megállapítani. A bizottság többsége ezt az indítványt kedvezően fogadta, úgy, hogy végül is Krizjnan elnök, hogy az eredeti javaslat leszavazását elkerülje, azt indítványozta, hogy halasszák el a határozat hozatalt, mert érintkezésbe akar lépni MUetics agrárreform miniszterről Ezt elfogadták. A tisztviselő-törvény vitája Beogradbói jelentik : A törvényhozó bizottság szerdán délelőtt folytatta a tisztviselő-törvény részletes vitáját. A napirenden az V. szakasz volt. A vita élénk volt ugyan, de ezúttal mégsem voltak olyan heves jelenetek, mint az eddigi üléseken. A vitában leginkább Csubrovics (dem.), Lázics (földm.), Alles (muz.), Jovanovics J. (földm.) vettek részt, akiknek kifogásaira Trifkovics miniszter válaszolgatoít. Végül is az egész szakaszt elfogadták, csak a 49. §-t utalták vissza az albizottsághoz újabb átdolgozás végett. Az ülés negyed egykor ért véget, a vitát csütörtökön délelőtt folytatják. ítélt a bolgár nép A népszavazás eredménye a háborúban bűnös kormányok ellen Szófiából jelentik : A tizennégy népszavazási körzet közül eddig nyolc körzetből ismeretes az eredmény. Az eredmény mindenütt a kormány vádinditványának megsemmisítő többségét mutatja. Sumenobari az összes szavazatok 94 százaléka, Vracban 79, Trnovoban 75, Viddinben 71, Szófiában 56, Pasmakliban 76 és Ruzscsukban 90 százalék esett a kormány indítványára. Eszerint az 1912—13 évi Ge« sov-Danev kormányt és az 1918. évi Manilov kormányt büntetés éri. Hogy mi tesz e büntetés, arról még nem számol be táviratunk.
