Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)

1922-11-23 / 319. szám

tíjból beszüntetik a gázgyár izemét Sötétek lesznek a szuboticai utcák i Ä szuboticai gázgyárral az utóbbi időben annyi baj veit, hogy több­ször volt miatta sötétben a város, mint ahányszor égtek az utcai lám­pák. A gázgyár üzeme egész nyáron át be volt szüntetve, mig végre a rendőrség sürgetésére október else­jén újból megindult a gázgyár üze­me. Alig múlt azonban el néhány hét, ismét olyan bajok mutatkoznak a gázgyár üzemében, amelyek lehetet­lenné teszik a további gázszolgáta­­tást. Ä gázgyár igazgatósága jelentette á Város tanácsának, hogy a gyár régi berendezése és retortái felmondták a szolgálatot úgy, hogy lehetetlen az üzemet tovább fenntartani. A retor­­ták hibái következtében a gáz ieíe mindjárt az előállásnál elég és így részint nagy anyagi károkat szen­ved a gyár, másrészt nem is lehet a Szükséges mennyiségű gázt előállí­tani. A városi tanács szerdai ülésén fog­lalkozott a gázgyár bejelentésével és arra a megálapodásra jutott, hogy azüzemet ilyen körülmények között semmjesetre sem lehet fenntartani. A gázgyár üzemét a kényszerítő körülmények folytán valószínűleg már a legközelebbi napokban be kell szüntetni és a rendelkezésre álló rö­vid idő alatt semmiesetre sem lehet az,, utcai közvilágítást villanyerőre átalakítani. De ez különben se lenne emelőre keresztülvihető, mivel a villanygyár jelenlegi foferendezése nem alkalmas a fokozott áramszol­gáltatásra. Ezért arról van szó, hogy ideigle­nesen úgy fogják megoldani a hely­zetet, hogy a főbb útvonalak keresz­teződésénél fognak csak yillanylám­­pákaí felállítani, amelyekért a város pausálé-összeget fizetne a villany­gyárnak. A kérdés leghelyesebb megoldása éppen ezért az volna a tanács nagy­részének véleménye szerint is, hogy a város kölcsönt szerezzen a gáz­­gyár sürgős és alapos renoválására, mert az üzemet semmiesetre sem. le­ket végleg beszüntetni. B2TSMEGYEÍ NAPLÓ 1922. november 23. Ä búza árának állandó emelkedése folytán azonban az a veszedelem is fenyeget, hogy az árak még nagyobb emelkedése is bekövetkezik és akkor még nehezebb lesz az ellátatlanok részére szükséges liszt beszerzése. Éppen ezért a tanácsnak az a véle­ménye. hogy a leghelyesebb volna a pótadó beszedését be nem várva, az előirányzott 650.000 dinárt egye­lőre kölcsönképpen felvenni, hogy a szükséges lisztet még az árak újabb sspaesrdsíwr-n. A feuz^árak emelkedése veazéiyezteti a közelíátási akció sikerét Nem elég az ellátatlanok részére megszavazott segély Az ellátatlanokról való hatósági ellátás kérdése újabb akadályok elé ért. Amint ismeretes, a legutóbbi közgyűlés 650.000 dinárt szavazott meg az ellátatlanokról való gondos kodás céljára, amit a tanács pótadó alakjában fog beszedni. Az eifoga dott tanácsi javaslat szerint az ellá íatlanok havi 10 kilogramm lisztben részesültek volna decembertől kezd ve. A javaslat kidolgozása és a köz­gyűlés óta azonban a búza ára is­mét lényegesen emelkedett. Ez az áremelkedés veszélyezteti most a közellátási akció sikerét. Ugyanis a 650.000 dináros költségeket az akkor érvényben volt alacsony gabona­árak alapján számította a tanács, mig most ebből az összegből már nem lehet a 2417 ellátatlan részére szükséges lisztet beszerezni, hanem lényegesen több pénzre volna szük­ség. Ez a helyzet két megoldási mód elé állítja a városi tanácsot: vagy újból redukálni kell a havi 10 kilo­grammos fejadagokat, vagy pedig csak másfél hónaponként lesz a liszt kiosztható. A város valószínűleg ezt az utóbbi megoldást fogja választani és igy csak minden 40—45 napban kapnak az ellátatlanok 10 kilogramm lisztet, v. emelkedése előtt rneevehessék. A kölcsön felvétele azonban a mai pénzviszonyok mellett nagy nehéz­ségekbe ütközik, a malmoknál pedig készpénzben kell lefizetni a liszt árát, úgy, hogy a város valószínűleg mégis kénytelen lesz megvárni, mig a pótadó befolyik. Annyi azonban már bizonyos, íogy az ellátatlanok, az első lisztse­­íélyt még karácsony előtt fogják megkapni. rzvrnmfvmmőmsmmmmmm A bombameréoyío vallomásai A Szaboticáa letartóztatott Baíüa Géza állítólag leleplezte a román király és Sándor király ellen tervezett és meghiúsult osszesküvést Még ez év júniusában történt, hogy szuboticai rendőrség letartóztatta Balta Géza sofíőrt, aki rendőri ki­hallgatása alkalmával azt a nagy fel­tűnést keltő vallomást tette, hogy a budapesti Dohány-utcai bom­bamerényletnek ö volt az egyik tettese. Annak idején részletesen beszá­moltunk a rendőri nyomozás adatai­ról és emlékezetes még, hogy a nagy pparátussal megindult nyomozás hirtelen abban maradt, mert a bel­ügyminisztérium felküláette magá­nak az iratokat. Ezzel a szuboticai vizsgálat holtpontra jutott. Bállá Géza pedig az ügyészség fogházá­ban várta a további intézkedéseket. öt hónap múlva végre visszaérke­zett a Bállá Gézára vonatkozó iratok a szuboticai törvényszékhez, ahol Sevié vizsgálóbírót bizták meg a bí­rói vizsgálat lefolytatásával. A beogradi Vreme evvel kapcso­latban hosszú cikkben foglalkozik a Bállá ellen folytatott vizsgálattal, a mely számos olyan részlettel bővei­­kedig, amelyről eddig a nyilvános­ságnak nem volt tudomása és ame­lyek szerint Bállá az erzsébetvárosi bombomcrényleten kívül a román és Sándor király elleni tervezett össze­esküvésnek is egyik főszereplőié. Hangsúlyozza a Vreme, hogy adatait Bállá eddigi vallomásaiból merítette. Az érdekes cikk adatai a követke­zők: Bállá Géza első feladata Pontosan egy évvel ezelőtt, igy szól Bállá állítólagos vallomása — az egyik titkos szervezet, amelynél Szonett-pályázat Irta: Kosztolányi Dezső Az orosz költők hivatalos folyóira­tában, a »Viesztnik diurna literato­rov«-ban, az alábbi hirdetést teszi közzé: Pályázat költeményre. Az orosz költők társasága (Moszkva, Tverszkaja 18.). második költemény pá­lyázatát hirdeti. Föltételek. A költemény formája szonett, rimel­­helyezés »aba ccd ede ab*, ötös jauibus verslábak, a harmadik lábnál a sormet­szet kötelező. Tárgy: »Nem történt-e meg véled, hogy a jégvirágos ablakon, vagy a fa­lon levő csipkés árnyékon, melyet vala­milyen tárgy vetett, emberi arcélet lát­tái, melyben meghatározhatatlan szépség volt, vagy kiiejezhetetlen borzalom? A költeménynek egyetlen körmondat­ból kell állania. A pályázatok név nélkül, jeligével kül­dendők be. Első dij 300.000 rubei, második dij 300.000 rubel, harmadik dij lOO.Ono rubel. Kicsit elcsodálkozom. Ezt a dijat nem egy marquis ítizi ki, XIV. Lajos alatt, hanem egy tetőtőltalpig forra­dalmár költő, Lenin uralkodása ide­jén. Nincs a világnak egyetlen me­rev iskolája, elpenészedett akadé­miája, mely manapság hasonló pá­lyázatot hirdetne. Baila soffőri és kéniszolgálatokaí tel­jesített, azzal bízta meg Ballát, hogy menjen Szuboticára és kémlelje ki a lágyarország elleni frontot. Bállá vonakodott a parancsot teljesíteni, mert félt a szuboticai rendőrségtől, de — miként ő álltja— halálos fe­nyegetésekkel mégis kényszeritet­­ték. November 27-én lépte át a ha­tárt és gyalog jött Szuhbticára. Szuboticán, amely egyébként szü­lővárosa is, Baila azonnal munkához látott. Egy kereskedősegéd barátjá­nak 1800 dinárt adott, hogy katonai adatokat szerezzen neki. Másnap va­lóban kapott is egy részletes jelen­tést a Halasi-nti és Palicsi-uti ka­szárnyákról. Másnap ez a kereske­dősegéd elutazott Szuboticáról. Visszatérés Budapestre össze­esküvés a királyok ellen Röviddel rá Baila súlyosan meg­betegedett es a szuboticai kórházban feküdt ez év elejéig. Ezután vissza­tért Budapestre. Teljes felgyógyulása után főnökei uj terveik végrehajtására alkalmaz­ták Ballát. Ugyanis még januárban egy titkos ülést tartottak, amelyen felmerült a két szomszéd ország, Ro­mánia és Jugoszlávia királyai meg­gyilkolásának terve. A szervezet egy tagját azonnal Bukarestbe küld­ték, vizsgálja meg »hogyan lehetne bombát elhelyezni.« Baila Géza nem tudja, hogy vé­gezte el a bukaresti kiküldött misz­­szióját. Csak annyit tud, hogy an­nak elutazását követő napon a szer­vezet egyik vezetője azt mondotta neki, hogy ők is elmennek Bukarest­ibe. Jutalmul pénzt és ruhát" Ígértei« ! Baljának. Automobil katasztrófa Es valóban röviddel rá a szerve­zet néhány tekintélyes tagja elindult automobilon Bukarestbe. Az automo­bilt Baila vezette. De útközben baj történt: egyszer hátrafordult, hogy tüzet kérjen, közben eleresztette a kormányt, az autó felfordult és ő lá­bát törte. Szombathelyre vitték kórházba. Közben megtudta, hogy á merénylet terv meghiúsult, mert éppen azok­ban a napokban a román királyi pár elutazott. Baila hamarosan meggyó­gyult. Gazdái ekkor megijedtek, hogy ott fogja hagyni őket. Mint a vizsgálóbíró előtt bevallotta, valóban ez volt a szándéka, de mégis vissza­maradt Merényletíerv Sándor király ellen Mikor látták, hogy a bukaresti me­rénylet kivihetetlen, elhatározták, hogy Beogradban kísérelnek meg merényletet. A merényletet a király esküvője alkalmával kellett volna végrehajtani. Baila azt állítja, Hogy a merényle­tet revolverrel kellett volna végre­hajtani. Szó volt arról is, hogy a ki­rályi palota előtt boimbfát robbanta­nak fel, az udvari vacsora idején. H\ szervezet vezetői Beogradba utaz­tak. Tárgyaltak néhány emberükkel, katonatisztekkel és ügyvédekkel, minthogy azonban az esküvőt több­ször is elhalasztották, lemondottak a beogradi merénylet tervéről. Eddig tart a beogradi lap értesü­lése Baila állítólagos vallomásáról, a melyről természetesen, mert a vizs­gálat még nem fejeződött be és an­nak adatait a hivatalos titoktartás őrzi — nem lehet semmi bizonyosat iudni. A beogradi lap információját tehát a kellő és szükséges fenntar­tással közöljük, mint feltétlenül ér­dekes- újdonságot. A merényletterv elejtése után a többi cinkos visszatért Magyaror­szágba. Baila azonban Szuboticán maradt. Mint mondja elsősorban az­ért, mert attól félt, hogy a terror­szervezet újabb bűncselekmények elkövetésére akarta kényszeríteni, ö pedig végleg szakítani akart a ve­­zedelmes társasággal, mert nem volt bátorsága bűncselekmények el­követésére. De rajtavesztett, mert a! szuboticai rendőrség letartóztatta. Úgy látszik, a futurizmus, expres­­sionozmus divatja után a forradalom földjén, uj, mindennél szigorúbb for­malizmus kisért. A hirdetés ez évben jelent meg, január derekán. Bár­mennyire különös, meg lehet érteni. Az irodalmi és politikai forradalom egyáltalán nem jár karöltve, amint a liozzá-nem-értők hiszik, csak vélet­lenül, kivételesen talákoznak, rend­­‘ szerint ellentétben állnak, mert ki­egészítik egymást. Amint kiélünk, arról nem beszélünk. Nem arról ál­modunk, ami napközben megtörté­nik velünk, hanem arról, ami nem ’ történik meg. A művészet is az élet ’ álma. Innen magyarázhatjuk, hogy az új­kor legnagyobb irodalmi forradaí­­’ mát. A jelképes költészetet a katolí­­" cizmus indította meg, az első jelké­­' pes költők jezsuiták növendékei vol­­' tak, kik a rend, béke otthonából tör­­: tek ki zilált, tulvilági verseikkel. A másik, nem kevésbbé meglepő, de • lélektanian természetes jelenség, az, hogy a bolsevizmus, mely maga a • szabadosság és bomlasztás, peckes szonetteket irat, körmondatban, az i ó-konzervativ művészet zsarnoki • szabályai szerint. Csicserinnek a ge­­t novai tanácskozáson s/.ebb kürtőka­lapja, jobban szabott frakkja voít és Kr^sziiinak gavalérosabb virágja, mint Lloyd-Georgenak, vagy Bar­­thounnak, aki az etiquitte hazájából jött. Ezekről gondolkoztam, mikor valaki elém tett egy szonettet, mely tárgya­tfen és formájában megfelel a pályá­zat szabályainak. Hellyel-közzel đ költő egy kis szabadságot engedett meg magának. De ez talán megbo­csátható. Végre ő a fegyelem orszá­gában él s nem lehet olyan zsarnoki, mint a szovjetbeli költők, akiknek mindent szabad. Különben a hirdetés: föltételei szerint nem is nevezi meg magát. Jeligéje »Garabonciás«. A költeményt, mely lélektani szem­pontból nem érdektelen, itt közlöm ž Ó engení is kisérnek a csodák, A jégvirágos ablak furcsa titka És a falon az árny, mely néha ritka Ábrát mutat s mindennél tétovább. De nem csodásabb, hogy ha barzsoát Bálák felé már nem röpít kibitka S a cár tömiuc zára mind kinyitva, A régi börtönt építik tovább: Kilincseket és uj bilincseket Az álomnak is. melyek nincsenek S a költőnek, ki végtelenbe van már, Hogy elfeledje, mennyire szabad, A szív, az ősi ellenforradalmár, Érezze boldogan, hogy újra rab É:. a szonett, véren, halálon át ügy zárja be, mint dallamos kalitka. A pályázó azt is megjegyzi, hogy előre lemond a magas dijról, a 300.000 rubelről, melyen körülbelül két kiló kenyeret lehet venni.

Next

/
Thumbnails
Contents