Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-22 / 318. szám
1922 november 22. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. cári, Novisadnti, Zagrebban, Ősije- J ken, Virovitlcán és Pélmonostoron. Az ezeken a helyeken megalakítandó szervezetek mind a üeogradi központnak lesznek az alosztályai és annak már jóváhagyott alapszabályai szerint fognak működni. Ezen kívül azonban elszórtan az országnak nagyon sok más helyén is élnek magyar politikai menekültek és ezek a tartózkodási helyükhöz legközelebb eső menekült-szervezet tagjainak sorába léphetnek be. A fölvétel előtt valamennyi menekültet újból leigazoltatják és azután egységes formájú fényképes igazolvánnyal fogja a hat uj szervezet tagjait ellátni, amely igazolványokat mindenütt !'á helyi hatóságok is láttamozni fogják. Ezeknek a fényképes menekült-igazolványoknak a tulajdonosait a rendelet értelmében a hatóságok tartózkodási helyükön nem utasíthatják ki, A menekült szervezetek ezenkívül még az arra rászoruló tagjait idokolt esetekben anyagi támogatásban is fogja részesíteni és általában segíteni fogják az .emigránsokat ügyes-bajos dolgaikban és elsősorban munkaalkalmat fog keresni a keresetnélkülieknek. A menekült szervezetek úgy Szuboticán, mint a többi helyeken a legközelebbi napokban már megalakulnak. Az anglikán egyház egyesliSa görög-keletivel Londoni jelentés szerint az anglikán egyház kilép a protestáns felekezetek közül és egyesül a görögkeleti ekumeni egyházzal. A ten.' az angol egyházi, pénzügyi és politikai köröket hónapok óta a legkomolyabban foglalkoztatja. A kérdés már az egyházi sajtó réven nyilvánosság elé is került. A »The Christian East« citnü angol egyházi folyóiratban még júniusban hitvallás jelent meg angol, görög, orosz, szerb, román és latin nyelven, amelyben egy sereg neves angol lelkész fordul a konstantinápolyi pátriárkához és a nagy Szent Zsinathoz. Ebiben bejelentik az anglikán lelkészek; hogy az anglikán egyház azonosnak tekinti magát a görög-keletivel és kérik a pátriárkát, hogy a két egyház egyesülése ügyében tegye meg a szükséges lépéseket. Azóta ez ügyben egyéb fontosabb lépések is -történtek. Az oxfordi egyetem teológiai karára a Balkánról több görög, szerb és román teológust vittek,.s a szeptemberi koppenhágai , protestáns konferencián megjelentek a görög-keleti egyházak kiküldöttjei is. Az amerikai református világkongresszuson az angol reformátusok azt ajánlották, hogy a szerb és rontán fennhatóság alá került magyar református kisebbségek egyházai- egyesüljenek az uralkodó görög-keleti egyházakkal. A mozgalom élén Zaharov görög bankár áll. Az egyház egyesítésének gondolata a cseliektől indult ki. Prága a nagyszláv eszme érdekében alkotta meg a cseh nemzeti egyházat és öszszeköttetésbe hozta azt a szerb görög-keletiekkel. Különös érdekességgel bír az a hír j is, hogy Sir W. Dikinson, aki a köz- j hit szerbit, a népszövetségi ligák! megbízásából a kisebbségek helyze- j tének tanulmányozása végett utazta» be az -tócláharookat, voltaképepn a] kisebbségi protestáns egyházakat igyekezett megnyerni a görög-keleti] román, • illetve szerb egyházakkal való közeledésnek. A jugoszláviai protestáns egyházak vezetői nem tartják - komolynak a tervet, amely szerintük, sokkal fant asz tikusabb, semhogy komolyan lehetne ’ enni. Egyes angol •lapok és egyházi férfiak azért.foglalkoznak a tervvel, mert ez által Anglia vezető szerepét a keleten biztosítani akarják. Nmcsics és Mussolini tanácskozása A két államférfi Lausanneban tárgya t a saata-margeritai szerződésről Beogrndböi jelentik : Hétfőn délután Mussolini olasz miniszterelnök Contarini államtitkár kisérerétében Lousannebo érkezett. Megérkezésük után Contarini a miniszterelnököt és N ncsics külügyminisztert bemutatta egymásnak. A kölcsönös szívélyes üdvözlés után Nmcsics és Musso ini megállapodott abban, hogy a békekonferencia megnyitó ülése utón tanácskozni fognak a két államot érdeklő kérdésekről. A tanácskozás este meg is történt a Beau-Rivage-szálIóban, amelyen kivülök Contarini államtitkár és Antontevics római jugoszláv követ is részt vett. Az egy óra hosszat tartó tanácskozáson a santa-margeritai szerződés végrehajtásáról volt szó és e tekintet ben teljes elvi megállapodás jött lőtte a tárgyaló felek között. Nneács külügyminiszter a <•; iátkozás után a következő kijelentést tette : — Teljesen meg vagyok elégedve a Mussolinival folytatott megbeszélések eredményével. Mussolini a legjobb hatást keltette bennem és meg vagyok győződve, hogy a két állam közötti viszony a legbarátságosabban fog kialakulni. Contarini szintén kijelentette az újságírók előtt, hogy n lausannei megbeszélések az SHS. királyság és Olaszország között a legjobb szomszédi viszony alapját fogja megteremteni. Nem kapnak földet a nem szláv földnélküliek Az agrárreform bizottsági tárgyalása Beogradból jelentik : Az agrárreform javaslatot tárgyaló parlamenti bizottság keddi ülésén két albizottságra oszlott. Az elsőnek, mely a nagybirtokok kisajátításáról és a telepítésről szóló törvényjavaslattal fog foglalkozni, elnöke Krizman Hlrtko (dem ), volt agrárreform miniszter, titkára Mijatovics Szveu'szláv (dem.) lett. A második bizottság, amely a dalmáciai agrárviszonyok szabályozáséról szóló javaslattal fog foglalkozni, elnöke /cn'ar.ovics Ljuba (rad.), titkára Máíics Ivo (dem.) képviselő lett. A két albizottság azonnal meg is kezdte tanácskozásait. A magyarság a legnagyobb érdeklődéssel néz az uj agrártörvény tárgyalása elé. Ez év májusában, amikor Miielics miniszter tervezete nyilvánosságra került, a tiücsmegyei N p'ó ismertette a javaslatot és rámutatott arra az alkotmány szellemébe is ütköző rendelkezésére, amely a nem szláv /j árnunkásókat kizárja a földosztásra jogosultak közül. Május 14-én közöltük Krizmán Hinko volt miniszter nyilatkozatát, amelyben Miletics javaslatát lesújtó bírálatban részesítette és azt is kijelentette, hogy: r>egy demokratikus és jogállamnak eszméi ellen volna, ha a más nemzetiségűek kisbirtokainak fejlődését és terjedését meggátolnánk.« Továbbá: »semmiféle országos törvény sem fogja egy magyar vagy német kisbirtokosnak a birtokszerzést lehetetlenné fenni és én remélem, hogy a telepítésnél lehetőséget fogunk találni arra, hogy a magyar szegényeket azokon a vidékeken lássuk el földdel, ahol ez telepítési politikánkkal nincsen ellentétben.« Krizmannak ezen fél év előtt tett nyilatkozataiból következtetve, nem sok kilátása van a magyar földnélkülieknek arra, hogy az elnöklete alatt álló bizottság a törvényjavaslatnak ezt a kiáltó igazságtalanságát rpegváltoztassa és a vajdasági magyar földmunkásoknak juttasson egy-egy talpalatnyit abból a földből, melyhez pedig a király korfui nyilatkozata szerint is : „A föld azé, aki megműveli“, jussuk volna Megalakult az uj német kormány Uj jóvátételi tervet készít Németország Berlinből jelentik, hogy Cuno designéit miniszterelnöknek végre sikerült megegyezésre jutnia a politikai pártokkal, kivéve'a szociáldemokratákat. akik csütörtökön fognak dönteni állásfoglalásukról. Ennek ellenére is azonban az uj német kormány már megalakulónak tekinthető, még pedig a következőképpen : Miniszterelnök: Cuno. Külügyminiszter: Sthahmer, belügyminiszter: Gschwandter, pénzügy: Hermes, centrumpártiak. Gazdasági: Sorge néppárti. Kincstári: Henrich, postaügy: Stengi, közlekedésügy: Gröner, demokratapártiak. Hadügy: Gessler. Élelmezés: Hein vagy fiadét bajor néppárti. Igazságügy: Heinzek német néppárti. Kereskedelmi miniszier: Hamne. Az uj kormány végleg szerdán alakul meg és berlini lanielentések szerint Cuno miniszterelnök csütörtökön mutatkozik be a birodalmi gyűlésen és nyilatkozik orogrammiáról. Az uj német kormánynak a 'egelső feladata ti jóvátétel! kérdés rendezése lesz és párisi politikai körökben mir u*y, tudták, hogy, Bergmann német államtitkár a német nagyipar nevében már uj jóvátételt terveket dolgozott ki. Az uj tervezet szerint végleg megszűnnék annak a húsz milliárd aranymárka jóvátételnek kifizetési kötelezettsége, amelyért Németország garanciát vállalt. A jóvátétel! terv szerint a rajnai tartományokat a megszállás alól fel kell szabadítani és Németországnak a világpiacon a legtöbb kedvezményi kell biztosítani. Érdekes, hogy az uj német jóvátételi terv elkészültével egyidejűleg a jóvátéteii probléma megoldásáról Ctynes, az angol munkáspárt uj vezére hasonló szellemben nyilatkozott — londoni jelentés szerint — a Times munkatársának. Clynes kijelentette. hogy nincs remény arra. hogy Franciaország és Belgium megkapja Németországtól azt a jóvátételt. amit követelnek. Bppen ezért olyan megoldást kellene teremteni, amelyhez Németország is hozzájárulhatna Kj öntette még Clynes, hogy ? rajnai megszálló csapatokat vissza kell vonni, mert ha a jóvátételt kérdést ez edd’gi mUla kezelik, úgy Európa ipán, pénzügyi és gazdasági összeomlása magával rántja az egész világot. Ezzel szemben azonban párisi politikai körökben úgy tudják, hogy nagyon kétséges, hogy Poincaré az uj német jóvátéteii tervről egyáltalán hajlandó tüfgyalni, mivel úgy tudják, hogy Poincaré nemcsak nem hajlandó lemondani a rajnai tartományok megszállásáról, hanem a brüsszeli konferencián a Ruhr-vidék megszállását is követelni fogja. A magyar nyék a sznöcticai Munkásbiztositó Pénztárban A Báesmegyci Napló mai számában megírta, hogy a suboócai Munkásbiztositó Pénztár igazgatója eltiltotta a tisztviselőket attól, hogy egymás közt és a felekkel magyarul beszéljenek. Errre vona kozólag a következő nyilatkozatot kaptuk: A Bácsmegyci Napló tek. Szerkesztőségének Subotica. B. lapjuk mai számában „A suboticai munkásbiztositó pénztárnál csak az államnyelvén szabad beszélni“ címen megjelent cikkre vonatkozólag a sajtótörvény alapján az alábbi hc’yreigazi ást kérem közölni: A pénztár tisztviselőit arra utasítottam, hogy egymás között a hivatalos órák alatt az államnyelvén érintkezzenek egymással, amivel nem akartam mást elérni, minthogy a pénztár tisztviselői mielőbb sajátítsák el az állam nyelvét, ami azt hiszem első sorban az ő érdekek. Valótlan azonban az, hogy megtiltottam volna a magyar, vagy más nyelven való érintkezést a pénztárban megforduló felekkel, mert úgy a múltban, mint a jelenben a pénztárban megforduló felekkel anyanye’vükön érintkeznek a pénztár tisztviselői, ami ellen soha kifogást nem emeltem. Subotica, 1922. november 21. Tisztelettel Bogdanovió a Munkásbiztositó Pénztár igazgatója. * F. nyilatkozattal szemben valamennyi állításunkat változatlanul fentartjuk, Szaporodjak a tékozlók Az örökösök féltik a vagyont Egy korszak lelkét az is megmutatja, hogy milyen perek foglalkoztatják leginkább a bíróságokat. A Jókai, meg a' Vas Gereben regényekből tudjuk, hogy nagyapáink, meg apáink idején birtok és örökösödési perek voltak a legnagyobb számban. Nem is volt jóravaió família, amelyik nem pörösködött tiz-husz éven át valamelyik birtokért, s nem harcolt az örökségért. A mi ifjúságunk idején a behajtási pörök fordultak elő leggyakrabban. A könyvtől kezdve a bútorig mindent meg lehetett kapni egy-két forintos havi részletre s mindenki vett vagy könyvet, vagy ruhát, vagy cséplőgépet részictletagadásra, s majdnem minden ilyen ügyletből per is lett. Jött aztán a jjháború. A bíróságok egy ideig szünetelitek. s mikor újra megkezdték a mükö- Idést a holtnak nyilvánítási perek szaporodtak él, majd a háború után a válóperek szezonja következett. A háború alatt 5 meglazultak az erkölcsök, az asszony, ] kénytelen volt maga keresni a kenyerét, Is mikor vége lett a háborúskodásnak ai {fronton, hazajött a féri. megkezdődött a I háborúskodás otthon a családban s a jcsa'ádi háborúknak rendszerint válópör flelt a vége. Í Válópör most is van bőven, de a váló-: pórokon kivit! a gondnokság alá helye- Pisi pór ók szaporodtak ei túlságosan. Í Azeiöu meglehetős ritkaságszámba ment. ha valakit tékozlás címén kértek gondnokság alá helyezni, ma egész szegény emberek gondnokság alá helyezése j bárt is adnak be kérelmet a bírósághoz. rlCet-iiárem lánc föld. egy kis zsupfedeles ' h«z elég férték, hogy az örökséget váró;
