Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-21 / 317. szám
1922 november 21. BACSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal. végrehajtására. A gépet április 22-!kén, vasárnap délben hozták meg Zagrebból és azt este, a sötétség beálltával, bevitték az ékszerüzlet alatt levő pincébe, a hova álkulcs segítségével jutottak be. Másnap egész délelőtt figyelték az üzletet. Mikor délben látták, hogy Wagner ebédelni megy, munkához láttak. Az emelőgéppel felemelték az üzletnek a pince fölött levő padlózatát, azon keresztül behatoltak az üzletbe, magukhoz vették az ott talált ékszereket és még egy órakor elutaztak az Indjija felé menő vonattal. Ez a vonat, amelynek menetrend szerint fél tizenkettőkor kellett volna indulnia Somborból, aznap másfél órát késett. így a rendőrség, mely két órakor értesült a betörésről, nem tudott a betörőknek nyomára akadni. A következő nap Lampert-Braun Novisadra, onnan Sentára ment. Az ékszerek egy részét Sentán Braun Ádám ékszerésznek adta el, aki azokat Pick Géza szuboticai ékszerésznek küldte be átdolgozás végett. Mint már megírtuk, Braun Ádámot, a kinél két Ízben is házkutatást tartottak, a múlt héten letartóztatták és Somborba szállították. A Szuboticán megtartott nyomozás során az ékszereket nem találták meg, mert azokat Pick Géza a Braun Ádámtól kapott megbízás folytán beolvasztotta. Csupán egy aranyláncot találtak, amelyben a károsult Wagner az üzletéből elvitt holmira ismert rá. A betörő Braun Miksa állítása szerint a tebbi ékszereket Zagrcbban értékesítette. A rendőrség most ebben az irányban nyomoz, hogy kik vásárolták meg a többi lopott tárgyakat. A két Braunt', a betörőt és az orgazdát átadták a sombori ügyészségnek. A másik betörő kézrekeritése végett, aki a jelek szerint Magyarországba szökött, a rendőrség minden intézkedést megtett. Uj tempi« Apafiéban r Dr. Egerül Jakab apát plébános nagyszabású terve! — Apátiái munkatársunktól — Az apatini németség évtizedes és sokszor hangoztatott sérelme folyton érezhető és a vallásos életre nagyon nyomasztólag ható templomhiány. A 16.000 lakosú, erősen vallásos nép a község egyetlen templomában alig képes eleget tenni vallási kötelességeinek. Vasárnap és ünnepnapokon délelőtt a templom körül ezrével tolonganak, akik semmiképp sem képesek a templomba bejutni. Ezek a lehetetlen és tarthatatlan állapotok már nagyon sokat foglalkoztatták, különösen az utolsó évtizedekben az illetékes köröket s már előzőleg két volt plébánosa vetette föl a kérdést s állt elő konkrét javaslatokkal. A megfejelő áldozatkészség hiánya és a nehéz gazdasági viszonyok miatt mindannyiszor eredménytelenül. Ezelőtt két hónappal újra felvetődött ez a kérdés, ezúttal az eddigieknél sokkal komolyabb és jelentősebb formában dr. Égeríh Jakab újonnan kinevezett apátplébános részéről. Nagy agilitással fogott hozzá a propagandamunkához, templomi prédikációban hívta föl a figyelmet a fontos ügyre s hogy jó példával szolgáljon híveinek, maga is jelentős adománnyal járult hozzá a templom építéséhez, A siker nem maradt el. már is nagyon sokan ajánlottak fel pénzöszszeget és természetben adandó építőanyagot arra az esetre, ha dűlőre jut a régen várt közóhaj teljesülése. Égerth apátplébános most határozott és végleges terveket dolgoz ki. Ezek szerint az ui templom a községnek a Dunához közel eső részén épülne, zárdával lenne összekapcsolva és eddig még meg nem állapított szerzetesrend gondjaira bíznák. A község hangulatát és a mindjobban terjedő áldozatkészséget figyelembe véve tehát teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a régen húzódó ügy megoldásra kerül, A szuboticai mimkásMziosiíó pénztárnál csak az államnyelven szakad beszelni Bogdanovics a szocialista igazgató száműzte a magyar nyelvet A szuboticai munkás-biztositó pénztár szigorú parancsot adott ki arról, hogy a hetegpénztár hivatalaiban nem szabad magyar szót kiejteni. Bogdanovics Miklós, a szuboticai munkásbiztositó pénztár igazgatója a napokban utasította a pénztári tisztviselőket, hogy a hivatalban sem egymás között, sem pedig a leiekkel nem beszélhetnek másképpen, csak államnyelven. Nyomatékosan figyelmeztette őket Bogdanovics igazgató arra is, hogy magyar nyelven semmiesetre se beszélhetnek. Ez a legújabb intézkedés még csak fokozza azt az ellenszenvet, a mely a legutóbbi időben a munkásság részéről a szuboticai betegpénztár ellen már megnyilvánult és amelyet részben Bogdanovics igazgató szokatlan intézkedéseivel hoznak kapcsolatba. A szuboticai munkásbiztositó pénztárnál ugyanis az utóbbi időben több olyan intézkedés történt, amelyek sehogysem férnek össze egy annyira par excellence szociális intézménnyel, mint a munkásbiztositó. A nyelvhasználatra vonatkozó legújabb intézkedés pedig alkalmas lesz arra, hogy a munkáspénztártól elidegenítse tagjai nagy részét. A munkaadók 60 százaléka, a munkásoknak pedig 80 százaléka magyar anyanyelvű Suboticán és ezeket a magyar pénztári tagokat, akik a munkáspénztárt fenntartják, most megfosztják annak lehetőségétől, hogy a pénztárral közvetlenül érintkezzenek, akkor is, ha nem tudják még az államnyelvet. Jellemző, hogy addig amig az állami intézményeknél, mint például a vasútnál megengedik a magyar nyelv használatát, addig egy szociális intézmény, magát szociálistának valló igazgatója ilyen, a nemzetiséseket mélyen sértő furcsa rendeleteket ad ki. Egy szuboticai bírót letartóztattak Baján Dr. Klunics Márton egy éjjel a bajai rendőrség foglya volt Dr. Klunics Márton szuboticai járásbiró, a múlt héten családi ügyekben Baján tartózkodott, ahol az ottani rendőrség letartóztatta és egy éjjel lezárva tartotta. Dr. Khinics visszaérkezett Szuboticára és a következőleg mondotta el a vele Baján történt kínos és fölháboritó esetet. — E hó 11-én, — mondja dr. Klunics, — magánügyben Bajára utaztam. Utazásom célja volt, hogy Füstös Kató urileányt, egy bajai földbirtokos leányát, aki menyasszonyom, meglátogassam és eljegyzésemet megtartsam. — Rendesen kiállított és a beogradi magyar konzul vízumával ellátott útlevéllel útra keltem és mihelyt Bajára megérkeztem, jelentkeztem az ottani rendőrségen és felmutattam szabályszerűen kiállított útlevelemet. — A jelentkezésnél kérdezték tőlem, hogy hány napig maradok Baján, mire azt feleltem, hogy nyolc napig. — A bajai Nemzeti szállodában vettem szobát és négy napig nem törődtek velem hatósági személyek, senki sem zavart semmiben. — Az ötödik napon, csütörtökön éjjel 11 órakor érkeztem a Nemzeti szállóbeli lakásomra és szobámban lefeküdtem. — Éjjel fél tizenkét órakor erősen megzörgették szobám ajtaját. — Felébredtem álmomból és kérdeztem : — Ki az? — A rendőrségtől. Nyissa ki az ajtót azonnal, mert beszélni akarunk önnel, — hangzott kívülről a válasz. — Kiugrottam az ágyból, kinyitottam az ajtót és láttam, hogy két polgári ruházatú férfi, — később megmondták, hogy ők detektívek. — áll ajtóm előtt. — Mit kívánnak iőlem? — kérdeztem tőlük. — A két defektiv közül az egyik, aki durvaságával és nyers modorával tűnt ki, így szólt hozzám: — Kicsoda maga és mit keres itt? — Nevem dr. Martin Klunics, járásbiró vagyok Szuboticán és családi ügyekben tartózkodom Baján, egyben felmutattam útlevelemet. — Milyen családi ügyben? — kérdezte a detektív. I— Itt Baján y.an menyasszonyom, S akivel eljegyeztem magam, egyedül ez a célja utazásomnak. — Ismer ön bajaiakat, akik 1920. ! évben Szuboticán be voltak csukva? í — Tudom, hogy 1920-ban néhány bajai úriember ellen a szuboticai ; törvényszéken, politikai természetű j ügyben per volt folyamatban, amely- Iben én voltam a vizsgálóbíró, — felleltem. j — Tud-e valamit a Varga-féle I kémkedési pörről és volt-e benne Ž bíró? 1 — Annyit tudok, amennyit az ujjj Ságokból olvastam, a Varga-perben fbiró nem voltam, mert most járásfbiró vagyok Szuboticán. í Erre a két detektív rámparan\ csőit, hogy azonnal csomagoljam j össze minden holmimat, fizessem ki \számlámat és menjek velük a rendl őrségre, mert ott akarnak velem beli szólni. jj Úgy tettem, ahogy mondták, éjjel 112 órakor elvittek a szállodából a i. rendőrségre. I A rendőrségen személymotozást I végeztek rajtam, levetkőztettek, jminden zsebemet kikutatták. IAz a detektív, aki pénztárcámat vette el, megjegyezte: — Vigyázzon, hogy mi van a tárcában, mi nem vagyunk rablók, mi , finom emberek vagyunk, j — Nem félek, — feleltem, — mert I tudom, hogy nagyon finom emberek. Ezután a két detektív eltávozott, engem otthagyva egy rendőrségi kulcsár társaságában, aki levitt az udvarba és becsukott egy az udvarf ral egy vonalban álló kis, téglás zárikába, ahova ugylátszik veszedelmes l gonosztevőket szoktak lezárni, mert a cellában, amely jéghideg volt, egyáltalában nem volt semmiféle bútordarab, még szék sem csak a csupasz, hideg téglák. Volt benne egy kis vaskályha és a kulcsár adott be pár darab fát, ami félórára volt elég, fűtésre. A megfagyástól csak az mentett meg, hogy reggelig folyton talpon voltam és amennyire a szűk cella megengedte, mozgást végeztem. így voltam reggel 8 óráig bezár|va. Ekkor a kulcsár felnyitotta az I ajtót és azt mondotta, hogy mehetek |az udvarba sétálni. I Fél 9 órakor az egyik detektív bekísért az irodába, kihallgatás végett. — Ott mondták, hogy egy pár ur a bajai perből azt mondja, hogy én üldöztem, kínoztam őket ős én voltam az oka, hogy Hat hónapig be voltak csukva. És, hogy én vagyok a biró, aki elitéltem őket. — Vizsgálóbíró voltam a perben és ezekkel az urakkal a törvény értelmében jártam el. A lelkiismeretim tiszta. Hivatkoztam dr. Rácz Béla bajai járásbiróra, aki többször Bajáról Szuboticára jött. Mindig kapott látogatási engedélyt, megengedtem, hogy a foglyok dohányt és ételt kapjanak. Ezután ismét kérdezték utazásom célját, s midőn megmondottam, elmentek menyasszonyom lakására, meggyőződni, hogy igaz-e, amit mondok. Egy órával később, tiz óra tájban megérkezett Versénvi rendőrkapitány, kérte útlevelemet és midőn látta, hogy rendben van, azt mondotta, hogy szabad vagyok és szabadon bocsáj fótiak. A kapitány még kijelentette, hogy az egész dolog tévedéstől történt, mert néhány bajai úri ember mondotta, hogy egy szuboticai biró van Baján, aki bajaiakat üldözött, de ez — most már tudják, — nem ért vagyok, hanem egy másik biró és ezzel elbocsájtoítak. Ezzel befejezte dr. Klunics biró az eset elmondását és hozzátette, hogy az illetékes minisztériumoknak bejelenti az esetet és kéri, b - diplomáciai utón szerezzenek elégtételt a vele történt súlyos inzultusért. Rásllcs Szerbiában is agitálni fog a köztársaság mellett; Zagrebból jelentik : A demokrata Novosti jelentése szerint a horvót Zajednica vasárnapi ülésén Radios Stepan is megjelent és hosszabb beszédet mondott. Kifejtette a parlamentbe való bevonulás szükségességét és élesen nekitámadt a Frank-pártnak. Kijelentette, hogy ezt a partot ki f ogják zárni a blokkról, mert múltjával is kompromittálná a blokk beogradi akcióját. Radios azt is bejelentette beszédében, hogy a legközelebbi választások idején agitáciőját Szerbiára is ki fogja terjeszteni és a szerb parasztság között is agitálni fog és propagálni fogja a köztársaság eszméjét. Mivel vádolják a pancsevói ügyészt? Megírtuk már, hogy a novlsadi semmitőszék vizsgálatot rendelt el Milasinovics Bogdán ügyész, a pancsevói királyi ügyészség ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt, akit dr. Jószics Milorád novisadi főállamügyész már kihallgatott az ellene emelt vádakra vonatkozólag. A novisadi Vidovdán közlése szerint a vizsgálat megállapításai alapján a következőkkel vádolják Milasinovicsot: 1. A vizsgálati foglyokat saját céljaira házi és kerti munkára használta fel. 2. A fogházat kereskedelmi raktárnak használta, állandóan több vagon tengerit raktározott ott el, amivel ő kereskedett. 3. A több évre elitéit rabokkal a maga és barátai részére szőnyegeket és bútorokat készíttetett, összesen húsz szoba bútort csináltatott velük. A fogházban levő gonoszevőket kiküldte a falvakba, hogy részére tengerit és gabonát vásároljanak' és ezeknek jutalékot adott. Az iratokat már beterjesztették az igazságügyminiszterhez.
