Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-21 / 317. szám
4. oldal, BACSMEGYEi NAPI O 1922. november 21. A becskereki törvényszék fölmentette a Hzenkétéves apa (gyilkost A vcliki-becskereki törnvéyszék bűn-* tető tanácsa hétfőn tárgyalta Kovács Bálint tizenkétéves magyar-itlabei fiú bűnügyét, aki ez év február 13-ikán apját kalapácsul csekkel meggyilkolta. Ezen a napon este Kovács István ittabei munkás hazatérve összeveszett a feleségével, akit a földre tepert, összerugdosott és ütlegelni kezdett. Az aszszony jajkiáltására legidősebb gyermeke a tizenkét éves Bálint anyjának segítségére sietett, felkapta a keze ügyébe kerüli kalapácsot és apját fejbe ütötte aki a kalauácsütések következtében azonnal meghalt. A hétfői főtárgyaláson a becskereki törvényszék büntető tanácsa felmentette a kisfiút, mert Kovács Bálint jogos védelemből ölte meg apját, illetőleg a jogos védelem halárait félelemből lépte át és igy a büntető törvénykönyv értelmében nem büntethető. Az ügyész az ítélet ellen felebbezést jelentett be. Közben jött a valutadiktátor, a dinár elkezdett emelkedni s a derék francia jobb üzletnek látta, ha a dinárjaiért frankot vesz és nem szilvát, 13,500.000 dinárja volt, amiért 450-es kurzuson vett frankot, kapott érte összesen három milliót. Ha igaz a történet, amelyért a komoly Trgovinski Glasniknak kell vállalnia a felelősséget, a francia ke-A halálbüntetést az erdélyiek miatt: akarja behozni a roaán kormány A nemzetiségek elleni türelmetlen politikának kirivó példáját szolgáltatja mpst a román kormány. Mint a bukaresti »Lupta« írja: Az alkotmányozó bizottság pénteki ülésén tárgyalták a halálbüntetésre vonatkozó törvényjavaslatot, amit az uj alkotmány keretébe foglalnának. A halálbüntetés alkalmazásának hivei Bratianu miniszterelnök. Mosoiu. dr. Cosma Aurél miniszterek. A miniszterelnök által felhozott érvek közül csupán három főérvet említünk meg: 1. A csatolt részeken érvényben levő törvények halálbüntetést imák elő. 2. A bűncselekményeket legnagyobb részben nem románok követik el, akik szelíd leiknek (blanzi la suflet). hanem az uj határokon belül lakó idegenek és azok, akik külföldről jönnek hozzánk, hogy a hazájukban kovácsolt bűnös terveket itt végrehajtsák. Ezeknek kell elsősorban megtudniok, miszerint Romániában bűncselekményeiket halállal büntetik, hogy kedvet szegjenek bátorságuknak. 3. A halálbüntetés müveit államokban. mint például Franciaországban és Angliában is létezik. Hogy Romániában eddig nem volt halálbüntetés, az mindenesetre a román állam alkotmányának haladó szellemét bizonyltja és semmi esetre sem vet előnyös fényt az uj alkotmány tervezőire, ha az idők haladásával az alkotmányban és igy az állam vezetésének szellemében visszafelé akarnak haladni. A frank meg a szilva Vannak még jő üzletek A Trgovinski Giasnik szerint a pénzügyminisztérium vizsgálatot indított néhány tisztviselő ellen, akiknek nincs más bünilk, csupán az, hogy ügyetlen valutaspekulánsok voltak. Elmondja a lap, hogy egy francia kereskedő a nyáron két millió francia frank tőkével érkezett le Beogradba, hogy itt .s/dívát vásároljon. Minthogy számított arra, hogy az egész összegért nem képes szilvát vásárolni, nyomban engedélyt kért és kapott, hogy a frankjai megmaradt részét újból kivihesse az országból. A két millió frankot 695-ös kurzuson váltatta be. kapott érte 13 millió 900.000 dinárt s megkezdte a szilva vásárlást. Mindössze 10 vagon szilvát vett lés szállított ki, amiért 400.000 dinárt fizetett, '"vv resett azon, hogy lejött Jugoszláviába, 10 vagon szilvát s egy millió frankot . . . Kétségtelen, hogy ezek után feltétlenül jó barátja lesz az országnak. A pénzügyminiszteri tisztviselők ellen azon a címen indult eljárás, mert nekik csak legföljebb két millió frank visszavitelére lett volna szabad engedélyt adniok. Mussolini az olasz külpolitikáról — A lausaiiaie-i konferencia előestéjén — Parisból jelentik: Mussolini, amikor a Poincaréval es Curzonnal Territeliben folytatott megbeszélések után visszatért Lausanne-ba, egy újságíró előtt a következőképpen nyilatkozott: —■ Részt fogok venni a lausaunei konferencián, de csak akkor, ha az előzetes megbeszéléseken létre jön a teljes megállapodás a szövetségesek között. Ezek az előzetes megbe-f szélesek hivatva vannak arra, hogy az antantproblémák egész kompleksumát megoldják s tisztázzák Olaszországnak a szövetségesekhez való helyzetét. A szövetségesek közötti megállapodást csak az angol-francia megegyezés alapján tudja elgondolni. Az angol mandátumot úgy tekinti, hogy az megteremtette az egységes frontot a szövetségesek között s bizik benne, hogy minden részletre sikerül megállapodást kötni. — Az orosz kérdés-ben az az álláspontja, hogy az orosz delegátusokat meg keli hivni s nem úgy. mint Genuában történt, ahol az albizottságok üléséről az oroszokat kizárták, jogot kell adni nekik arra. hogy a konferencia egész munkásságában résztvehessenek. rasa Az uj bácskai jegyzők Á régi magyar nemzetiségű jegyzőket nem helyezték vissza Hosszú tanácskozások, a parlamenti pártok által kiküldött bizottság beavatkozása után végre megszülettek a régóta várt jegyzői kinevezések. Az uj állam berendezkedése során lassankint a Vajdaság öszszes községeiben felcserélték a régi rezsim jegyzőit, részben a forradalom vihara elől menekültek el. Az uj jegyzői karral sok bajuk volt a magasabb hatóságoknak. Nagyon sok helyre megfelelő képzettség nélküli embereket állítottak, akik a legjobb akarattal sem tudták a községi jegyzők bonyolult és sok tudást és tapasztalatot megkövetelő ügykörét ellátni. Másutt a jóakarat is hiányzott, visszaélések fordultak elő, sokan hatalmi tnltengésükben a nép zaklatását tekintették legfőbb feladatuknak. A közigazgatási viszonyok lassú konszolidálása során a legtöbb községben többször is változtak a jegyzők. A megyei hatóságok állandó ellenőrzése lehetetlenné tette a rá nem termett jegyzők további megmaradását. Végül is a belügyminisztérium kivette a jegyzői kinevezések jogát a megyei hatóságok kezéből és elhatározta, hogy revízió alá veszi az eddigi kinevezéseket, azokat rendeletileg ideigleneseknek deklarálta és maga látott hozzá a két kormánypárt kiküldött képviselőinek bevonásával a jegyzői kinevezésekhez. Döntő szempont volt a kinevezésnél a politika is, hiszen a választóra mindig is a jegyzőnek volt a legnagyobb befolyása . . , Talán ez volt a legfőbb oka annak is, hogy az elbocsájtott magyar jegyzők ezúttal is hiába várták reaktiválásukat. A kinevezett jegyzők legnagyobb része egyúttal valamely kormánypárt helyi exponense is kell, hogy, legyen. A jegyzői kinevezésekről szóló ukázt maga a belügyminiszter, Timotijevics irta alá, szigorúan ragaszkodva a pártközi bizottság ajánlatához. A Bácskába kinevezett jegyzők névsora a következő: Szombori járás: Bajmokra Malagutszki Matija, Bezdánba Nikolics Aurél, Beregre Dirnitrijevics Tihamér, Oakovára Lázics Szveíiszláv. Kolutra Tapavica ímil, Krnjájára Ivanics Izidor, Krusev- Iját'a Blagojevics Brankó, Mileticsre VI- dákovics Mija, Novisadra Jankovics Iván, Rigyicára Fesics Milivoj, Sztaniszicsra Milanovics Blázsa, Sztariszivácra Brankovics Szima, Tclecskára Blagojevics Szlavjkö, Csonoplyára Jurcsics Andrija. Noviszadi járás: Bekecsre Pfotics. zár zár, Glozsánba Marcsek József, B. Szt. Ivánra Marjanovics István, Jarakra Szubotica Ozren, Kiszácsra Milutinovics Miián, Növi Fu tagra Telezsan Milivoj, Nova Zsebára Japcsa Péter, Pesicsevóra Szavin Lázár, Petrovácra Bozsin Szvetozár, Rumenkára Lucsics Vásza, Sztari Futagra Popovics Alexandar, Sztaro lóvéra Hang János, Terierinbe Urban Vladiszláv. Szentai járás: Adára Szuvajcsics Szveíiszláv (adm.) Aradszky Vlajkó (adó), Martonosra Rakica Dusán (adm.) Mudrinszki Novák (adó). Horgosra Gojkovics Jovan (adm.) Hegedűs Jova (adó). Apatini járás: Apatinba Pavlov Grest, Bacski Krszturba Till Nándor, Bogojevoba Nikolics Milán, Doroszlovoba Postics Mileta, Kupuszinóra Lames János, ÍPr. Szv. Ivánra Beleszlin Vladimir, Szviiojevóba Szimity Milorád, Szontára Grigorijevics Bogdán, Sztapárra Csonkics [Szava. I Sztaribecseji járás: Bácsgradistéra jCsakra Ccéda (adm.) Szekulics Szteván ■ (adó), Bácspetrovoszclóra Nikolics Bozsldár, Szbobránra Antunovics Iván (adm.) Petrovics Petár (adó), StaribccScire Stefanovics Zsivó (adm). Martinovics Alexander (adó), Turijra Runics Sztanoje. Topolai járás: Bajsra Milícs Gyura, Bács-Topolára Jankovics Vjadimir, Malihegyesre Katyánszki Izidor, Pacsirra Malagurszky Ferenc, Szekicsre Viaovics Jovan, Sztari-Moravcira Dimitrievics Vojiszláv, Crnabrdora Szticsevics Milánt Csaníavirre Gynrkovics Eugen. Kulai járás: Veprovácra Nlkolijevic$ Tihamir, Kulára Kraszvjevics Bogdán, Kucoróra Angyelics Száva, Növi Vrbaszra Ivanics Szvetozár (adm.) és Knezsevics György (adó), Pribicsevicsevóra Zlatanov Koszta, Ruszki Krszturra Pávics György, Sztari Vrbaszra Stefanovics Nikola, Torzsára Brkity Lázár, Crvenkára Csulics Zvezdan Palánkat járás: B. Novo Szelszka Brzenkovics Péter, Bukinba Luzsics Vasza, Bulkati Hess Miloszlav, Gajdobrára Vojnics Milán, Nova-Gajdobrára Dragojev Ljubomir, Nova-Palánkára Antoni Jása, Obrovácra Morotvenszki Milorád, Palánkára dr. Novák B., Paragura Csiricá Lázár, Plavnira Szávics Szvetiszláv, "Szilvácsra Krsztics Szvetozár, Sztarapalánkára Csupics Dusán, Tovarisevóra Krajnovics Daniló, Csibra Szálán Dezső. Titeli járás: Budíszávra Vratau Bózsa Vilovóra Stefanovics Szvetozár, Gordinovácra Marinkovics Szergej, Gornji Koviljra Sovljánski Miladin, Donji Koviljra Naodovics Dimitrije, Kátyra Obradovics Dusán, Lókra Szendics Színien, Moso* rinra Drakulics Daniló, Titelre Lalin lován, Sajkas Szv. Ivánra Szagmajszter, Jovan. Zsabalji járás: Gospodincira Láklty Emil, Gyurgyevóra Ratarov Zsivojin, Zsabaljra Tomits Dimitrije, Kaduljra Rajkós György, Csurugra Csnra Kamanko. Odzsaci járás: Bácsba Daduty Radivoj, Bacski Brsztovacra Lambity Jovan, Bogyánba Nesztorovics Dusán, Vojszkára Csányi Lajos, Dervnyére Jablanovics Braniszlav, Karavnkovóra Bucs Fidelinsz, Lalicsra Tripolyki Gábor, Odzsacira Poponarszky Hilivoj, Parabutyra Stefanovics Koszta, Pivnicára Bájics Milán, Szelencsára Peity Milos, Szrpszky Mileticsre Szuvajdzsity Dusán, Filipovó* ra Dirnitrijevics Szima. , — A törökök feltételeit meg kell gondösan vizsgálni s mindazt helyesiteni kell a követelések közül, ami a keleti háborús veszedelem föllángolásának okául szolgálhat, de mindazt el kell utasítani, ami a szövetségesek komoly érdekeit s az európai békés egyensúlyt veszélyeztetné. — Ezek a problémák ma nem egyes országok problémái, hanem egész Európáé. Éppen ezért a konferenciának a legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, mert ha elvég zi feladatát, rendkívüli szolgálaté tesz az európai békének . . . Poincaré, Curzon és Mussolini hétfőn délelőtt újra összejöttek a Lausanne melletti Ushi-ban. Az újabb megbeszélésnek anyagáról semmi nem szivárgott ki. A vasárnap esti első megbeszélésről a következő kommünikét adták ki: — Poincaré. Curzon és Mussolini közösen elhatározták, hogy a lausanne-i konferencia elé kerülő valamennyi kérdést előzetesen letárgyalják s helyreállítják a szövetségesek között azt a szívélyes viszonyt, mely összeköttetésüket a múltban jellemezte. Ez által helyre fog állni a szövetségesek régi egysége, mely a legjelentékenyebb tényezője az európai békének. Szuhoíica — kertváros Élősövények az utcákon A szuboticaf orvosok jót tudják s a városi tiszti orvosi hivatal nem egy sze* hivatalosan is megállapította, hogy a szuboticai por lényeges terjesztője a tuberkulózisnak. A nagy por lekötése elsősorban közegészségi szempontból fontos, de köztisztasági szempontból is kívánatos. Ezek a szempontok vezették Karakascvics Gábor rendőrfőkapitányt, amikor, még tavaly felhívást intézett a liáztulaj- Jurcsics donosokhoz, hogy a járda és a kocsiút közötti utcarészt vessék be íümaggaf, hogy a zöld pázsit — ha nem is sokat, — valamit lekössön a porból. A felhívásnak a háztulajdonosok legnagyobb részt eleget tettek, ámbár sokan a hasznosat a kellemessel akarva összekötni, lóherét termeltek a házuk előtt, sőt az egyik utcán egy helyen kukoricát vetettek a ház elé. Egyes házak előtt szép, zöld pázsitszőnyeg terült ugyan el, sőt apró cövekekre erősített drótkerítéssel Is körülhatároltak, hogy megvédjék, de az eredmény mégis az volt, hogy a szép, zöld pázsitot letaposták. A pázsit-akció tehát nem járt sikerrel s így a főkapitány most niás, — és biztosabb eredményre vezető — módszerrel kísérli meg a szuboticai por, lekötését. Az utcákon, minden útvonalon, ahol ez keresztülvihető, éiősövényt ültetnek. Az éhhez szükséges cserjéket Sentáról és Somborból szerzik be és csekély részben a városi kertészetből, illetve a város-erdőből. Karakasevics Gábor főkapitány rendeletére az óiősövény-ültetést már meg is kezdték és pedig a Kralja Petar. park
