Bácsmegyei Napló, 1922. november (23. évfolyam, 299-326. szám)
1922-11-19 / 315. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1922. november 19. Ä Sztojkov-perben elmondották a perbeszédeket „A vádlottak az állam és a nép szarkái voltak“ — mondja az ügyész — Az utolsó tanuk — Szíojkov védője Pribicsevics kihallgatását kérte — Felmentést kérnek a védők Hajnalig tárgyalt a bíróság Szombaton délelőtt fél tízkor nyitja meg dr. Masirevics elnök a Sztojkovpör ötödik napján a főtárgyalást, amely a tanuk és a szakértők kihallgatásával veszi kezdetét. Kopilovics Véeza és Kopilovics Qyura bajmoki napszámosok, akik a marháknak Vidákovics szállásáról való elhajlásánál segédkeztek, határozottan emlékeznek, hogy a marhák száma nyolcvanhegy volt. Tumbász Mlja szuboticai malommunkás, volt bácsalmási községi elöljáróság! elnök igazolja, hogy a Bácsalmásról elvitt pénz az ágrárreform hivatalé volt. Milkovics Jócza bajmoki földmives, volt bácsalmási iakós előadja, hogy a kiürítéskor megjelent nála Szíojkov alispán és Krsztekanics s négyszázezer koronát kértek tőle adó fejében. Az mondták, hogy ha ezt az összeget nem fizeti be, elhajtják a marháit, ö akkor igazolta, hogy már százezer koronát kifizetett. Később Bajmokon kiegyeztek és Száznyolcvanezer koronát kifizetett, a miről nyugtát kapott. Pár nap múlva Krsztekanics negyvenezer koronát kért tőle, hogy ennek fejében fiát szabadlábra helyezik, bkit tiltott fegyverhasználat miatt és az' ért, mert szállásán katonai felszerelést és gépfegyvereket találtak, három hónapra elítéltek. Ö ezt a pénzt is kifizette, amiről szintén nyugtát kapott. Milics Oyura horgos!, azelőtt bajmoki jegyző tud arról, hogy Krsztekanics Bajmokon két tehenet kapott. Milkovics Franjo, Radanov Peiakics Nikola, Aladics Lajcsa militicsi napszámosok és Vidákovics Mira militicsi jegyző igazolja, hogy Vidákovicsnak csupa ■jó marhái voltak. Aladics azt is mondja, hogy Vidákovics egy beteg bika helyeit egy egészségeset hajtatott Somborba. Aladicsot az ügyész ellenzése dacára megcsketik. A vármegyei ügykezelés tanúi Bikár Milán pénzügyigazgatósági el lenör, szakértőt hallgatja ki ezután a bi fóság. Dr. Petrovics védő kérdésére elmondja, hogy a vármegyének tartott pénz tárvizsgálatot a pénzügyigazgatósáí rendelte el. Megállapították, hogy minden bevételi és kiadási tétel be van a naplóba vezetve és az egyes tételek megegyeztek a pénziigyigazgatóságnái elkönyvelt tételekkel. A nyugták egynek a kivételével mind megvoltak. Ez az egy állítólag Zundánovicsnúi volt. aki 'éppen akkor elutazott. Erről jelentést tett Zsivánovics pénzügyigazgatónak. A kézipénztár létezéséről nem volt tudomása. Giszinger Imre péuzügyigazgatósági Számtanácsos ugyanígy vall. Lehetetlennek tartja, hogy a kézipénztárban százötvenezer korona volt. A kézipénztár létezéséről magánúton hallott, de hivatalosan nem volt erről tudomása. A védelem tanúi Marczikics Zsiván megyei másodjegy- 2ő szerint Arszenovics főjegyző a legtöbb aktát átolvasás nélkül irt alá, mert megbízott előadóiban. Petrovics dr. védő kérdésére kijelenti, hogy lehetségesnek tartja, hogy Arszenovics az aláirt árverési jegyzőkönyvet sem olvasta át. A főjegyző alantasaival mindig a iegbarát- Ságosabban viselkedett és Arszenovicsot jzorrelzt embernek Ismerték. Masirevics Branko és Martin József megyei másod jegyzők ugyanígy valla nak. Haméder Péter sombori földbirtokos, tóint fzakértöj kijelenti, hogy yidáko vlcsnak csupa elsőrendű marhái voltuk. Klaics Nikola tanú elmondja, hogy dr. Tapavicát látta az árverésen. Az 6 apja is árverezett . arra a két tehénre, amit Tapavica vett meg. Apja 4800 koronát, Tapavica ötezret Ígért, mire az állatok rajta maradtak. Az ügyész ellenzésére a tanút nem esketik meg, mert teljesen uj momentum, amit elmondott és erről eddig még egy tanú sem tett említést Dr. Hadzsi védő semmiségi panaszt jelent be. Lovog István vasúti munkás volt alispán! soffőr elmondja, hogy ő vitte Sztojkovékat a kiürítéskor a községekbe. Mindenütt nagyon siettek. Látta, hogy az alispán minden községben sok pénzt vesz át, amit az autóba dobtak. Az alispán mellett állandóan egy csendőr volt. Veszelinovics Milorad baranyai alispán elmondja, hogy a kiürítés alkalmával Bácsalmáson volt a mélykúti bab elszállítása miatt. Jelen volt, amikor Sztojkov. Zundánovics és Krsztekanics autón megérkezett és ott volt a pénz megszámolásánál. ügy emlékszik, hogy az ősz szeg több volt egy millió koronánál. Jelen volt a december 29-iki megbeszélésen is, amikor a jutalmakról tárgyaltak. A jutalmak elintézésével a főjegyző volt megbízva, aki kijelentette, hogy Krsztekanics nem kaphat semmit, mert már megkapta a jutalmát. Martinovics György sombori rendőrkapitány a marhalevelek kiállítása ügyében ad felvilágosítást, amivel a tanuk kihallgatása véget ért, Ezután következett A védők előterjesztése A tanúkihallgatások befejezése után dr. Nikolics György, Sztojkov védője bejelenti, hogy eláll attól a kívánságától, hogy dr. Vlaskulivt és Alexijevicsct kihallgassák, minthogy Ludaicsot nem esketi ? mm vallomására. Kéri azonban a <!.'tság kői! >enja. isát a belügyminisztériumnál, ítgv dr tiugarszkí Lázár főispánt m misék fc\ a hivatalos titoktartás alól és mutassák be azt a rendeletet, a melynek alapján Sztojkovnak ki kellett mennie a bajai háromszögbe. Elnök: Ez hivatalos titok. Védő: A békeszerződés értelmében onnan semmit sem lett volna szabiid elvinni, amiről miniszteri rendelet is volt. Később egy telefoni intézkedés jött a kiürítés napján, hogy vigyenek el mindent, amit lehet, Tud arról, hogy kitől jött ez a rendelet. A főispán vallomásában kijelentette, hogy a minisztériumtól utasítást kapott, hogy erről ne nyilatkozzék, már pedig azt tudni keli, begy Sztojkov eljárása, ; amikor a marhákat összeszedte, <egltim volt-e, vagy Illegitim. A védő egyben beterjeszt egy iratot arról, hogy Sztojkovnak a kiürítéskor hatszázezer koronán felüli vagyona volt, tehát nem volt szüksége visszaélésekre. Dr. Konyovics védő előterjesztési tesz, hogy a bíróság intézzen kérdést Sztojkovhoz, Arszencvicshoz és Zundánovicshoz arra nézve, vájjon Vidakovicsnak engedélye volt-c a hét marha kicserélésére. Az ügyész megállapítja, hogy a bíróság nem kérdést intéz a vádlottakhoz, hanem kihallgatja őket. Ezután az elnök déli egy órakor felfüggeszti a tárgyalást és annak folytatását délután fél négyre tűzi ki. A délutáni tárgyalás A délutáni tárgyalást óriási érdeklődés előzi meg. A közönség, amely nagy izgalommal várja a vád- .és védőbeszédeket ,már Három 'órakor zsúfolásig megtölti a termet, sőt a folyosókat is sörön lepik el az érdeklődők. Mindenütt élénk vita fejlődik ki a várható Ítéletről és a legellentétesebb jóslások hangzanak el. Háromnegyed négykor nyitja meg Masirevics elnök a délutáni tárgyalást és Kérdést intéz Sztojkovhoz, tudott-e arról, hogy Vidákovics kicserélte a marhákat. Sztojkov: Erről nem tudtam. Elnök: Arról volt-e tudomása, hogy Vidákovics a marhák eltartásáért kártérítést kért? Sztojkov: Igen, erről tudtam. " 1 Zundánovics és Arszenovics az elnök kérdésére hasonlóan válaszolnak. Ezután felolvassa az elnök a vádlottak erkölcsi és vagyoni bizonyítványait, amiből kiderül, hogy egyikük sem volt még büntetve és vagyonnal jelenleg csak Vidákovics, Kain és Tapavica rendelkeznek. Az iratok felolvasása Az ügyész ezután kéri azoknak a nyugtáknak a felolvasását, amelyeket Sztojkov adott a bajai háromszök kiürítésénél, valamint azoknak a jelentéseknek az ismertetését, amiket Sztojkov a kiürítésről tett. Az elnök mintegy félóráig olvassa fel fel ezeket az iratokat. Az egyik jelentésből kitűnik, hogy a két kiürített járásban 2286.472 korona folyt be. Egy másik jelentésben Sztojkov arról tett jelentést, hogy milyen rendetlenségben folyt le a bácsalmási járás kiürítése, mi vei a rendőrség szervezetlen volt. Felolvassák a Zundánovics által utólag fel vett árverési jegyzőkönyvet, amely sze rint az elárverezett marhákért 195.53t korona folyt be. Ismertetik a szakértői véleményét, amely szerint a Sztavel ál tál adott nyugtát másolótintával írták é: azt könnyen lehetett volna hamisítani Felolvassa az elnök Kumanudi akkor belügyminiszter helyettes rendeleté Sztojkov felfüggesztéséről és a sombor városi gazdasági hivatal véleményét, i mely szerint a kiürítés idején a marhái eltartásának költsége napi két dinár le .{letett. Konyovics védő kéri Hadzsia törvény széki jegyző kihallgatását, amit a biró ság elutasít. Dr. Raicsnak, ZundánoviC'. védőjének előterjesztésére felolvassa a; elnök a főispánnak Zundánovicshoz ir három levelét, amelyek dorgálást fog látnak magukban, továbbá Zundánovics nak Sztojkovhoz intézett levelét, amely ben az alispán védelmét kéri a főispá: zaklatásai ellen. A bíróság elutasította a bizonyítási indítvány oka, Ezután dr. Nikolics védő előtérj esz tést tesz Pribicsevics közoktatásügy miniszternek tanúként leendő kihallgató sára, arra nézve, hogy milyen rendele tét adott ki a kiürítésre. Továbbá kér annak megállapítását, hogy mennyi adó kellett kivetni és a valóságban menny folyt be. A védő szerint ezekből a szá mohból kiderül, hogy több adó folyt be a kiürítéskor, mint amennyit ki kellett volna vetni, és Így, hogy ha £00.000 korona hiányzik ebből az összegből, úgy nem a vármegye károsult meg, hanem egy másik állam. Kéri a védő végül Zundánovics elme állapotának megvizsgálását, mert rá i I tárgyalás folyamán azt a benyomás [tette, hogy paralitikus és igy nem be j szám iható. Az ügyész és Raics védő is ellenzi dl Nikolics indítványát és dr. Jagedics vár I megyei ügyész eláll azon kérésétől, hőse ;a határon túl fekvő kiürített községei lakosságát is hallgassák ki. A bíróság elutasítja dr. Nikolics előterjesztését és az elnök tíz perc szünetet rendel eL A vádbeszéí Délután fél hatkor kezdte meg Kuka szarevics ügyész vádbeszédét. A terem zsúfolásig tömve van, a hall gatóság halálos csöndben várja a; ügyész szavait. Sztojkov le nem yeszi .szemét a ügyészről. Csak néha-néha tekint le jegyzetei közé, amikor a vádbeszéd egyegy mondatát papírra veti. A többi vádlott görnyedtem lehajtott fővel hallgatja az ügyész beszédét. Azoknak a bűne, — úgymond, — akik a vádlottak padján ülnek, nemcsak az ügyészséget, hanem mindenkit súlyosan felháborított. Ezek az emberek nem egyebek, mint az ország és a nép szarkái, akik az államot meglopták és az ország tönkretételén dolgoztak. A vád alatt álló köztisztviselők nem érdemelték meg azt a pozíciót, amit az államhatalom nekik juttatott. Sztojkov nem törekedett arra, hogy gyermekeinek tiszta nevet biztosítson, hanem, hogy minél több milliót harácsoljon össze. A felmerült bizonyítékok’ és a kihallgatott tanuk vallomása alapján fenntartja a vádat Sztojkov ellen a következő bűncselekményekben: 1. hivatali sikkasztás, amit azzal követett él, hogy a bajai háromszög kiürítésekor megtartott árveréseken befolyt vételári összegekből 500.000 koronát saját céljaira fordított s két tehenet magának megtartott, 2. megvesztegetés büntette, mert Ludaics Bogdán szolgabirónak százezer koronát ígért, hogy Rasztina pusztán a dobrovoljácoktól erőszakkal vegye viszsza a nekik az agrárreform hivatal által kiosztott fundust, 3. hűtlen kezelés, okirat hamisít ás büntette, amelyeket az árveréseknél követett el. Arszenovics Miklós volt főjegyzőt hivatali sikkasztással vádolja, amit Krsztekanics János volt főszolgabíróval együtt követett el azzal, hogy a bajai háromszög kiürítése alkalmával két zsákmányolt tehenet odaajándékozott Krsztekaicsnak, aki bár tudta, hogy a tehenek nem voltak Arszenovicsé, mégis elfogadta azokat. Arszenovicsot megvesztegetés bűntettével is vádolja, amit azáltal követett ei, hogy Vidákovics Ferenctöl és Qain Vászótól 100.000 koronát követelt és fogadott el azért, hogy á kiürítés alkalmával behajtott élőállatok kilóját 9 koronáért adják át neki, noha akkor 24 korona volt az élőállat ára. Arszenovics közokirat hamisításban bűnös, amit Zundánovics irodaigazgatóval s Tapavica főügyészszel együtt követett el azzal, hogy az árverésekről hamisított jegyzőkönyveket vett föl és Íratott alá. Zundánovics Vladimírt, a harmadrendű vádlottat a fentieken kivül még azzal is vádolja, hogy 1922. február, vagy márciusban a kezelésére bízott kézipénztárból 32.000 koronát kivett, ezt átadta Sztojkovnak, aki az összeget saját céi jaira fordította, ugyanebből a pénztárból 132.000 koronát adott Arszenovics főjegyzőnek, aki szintén saját céljaira használta fel az összeget, Zundánovics és Arszenovics az árveréseken befolyt összegekből 42.000 koronát elsikkasztottak s ezen megosztoztak. Sztavel János novisadi kereskedő abban bűnös, hogy ez év augusztus 18-ikán, amikor Sztojkov már tudta, hogy machinációit felfedezték, 500.000 koronáról hamis nyugtát adott Sztojkovnak, azt igazolva benne, hogy ezt az összeget 1921. augusztusban neki fizette Ki Sztojkov. Bűnpártolással vádolja az ügyész Kovaries Milán bankpénztárost, aki azt vallotta, hogy ez a hamis nyugta már 1921. augusztus óta a bank iratai közt van. Vidákovics Ferenc és Gain Vásza azzal vannak vádolva, hogy 1921-ben Militicsen Arszenovicsot és Zundánovicsot 100.000 koronával megvesztegették, Vidákovics azzal is, hogy megőrzésre istállójába behajtott tehenek közül kilencet elcserélt, egy bikát pedig eladott s a 6000 korona vételárat saját céljaira fordította. Dr. Tapavica Simo volt főjegyző ellen az a vád, hogy két tehenet elfogadott ajándékba, s olyan árverésekről irt alá jegyzőkönyvet, amelyeket nem is tartottak meg. Krsztekanics Jován volt főszolgabírót szintén hivatali sikkasztással vádolja. A bizonyítási eljárás minden vádpon-
