Bácsmegyei Napló, 1922. október (23. évfolyam, 268-298. szám)
1922-10-18 / 285. szám
w Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXIII. évfolyam fi Ica, SZERDA 1922. október. 18. 285. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hí,.ön tu TELEFOK SZÁM: Kiadóhivatal 8-53, Szerkefetőség 5-10 vámfizetési ár negyedévre 90 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Aiexandra-ulica 1 (Lclbach-palota) Magyar lojalitás A gyulafejérvári koronázási ünnepsége®' között a dörgő ágyuk és kongó harangok közt alig lehetett meghallani az erdélyi magyarság gőgösen alázatos, büszkén meghajló szavát. Az erdélyi magyarság, melyet az erőszak kizárt a parlamentből s melynek szervezetét a végrehajtó hatalom széttörte, fölemelte szavát, hogy jogokat kérjen a koronás királytól, azokat a jogokat, melyeket e koronázatlan király erősített meg törvénnyé. Az erdélyi magyarság az önérzet és loyaütás, a rátartiság és alázatosság, a gőg és meghajlás hangján szólal meg, azon a hangon, mely eddig idegen volt a magyar ajkon s melyet az uj állemjogi helyzet követelményei neveltek föl az elszakadt magyarság nyelvévé. Ez a stilus, mely immár nemcsak a beszédnek, hanem a cselekedeteknek, sőt az érzéseknek is kimunkált formája lett, merőben idegen azelőtt a magyarság előtt, melytől ez a magyarság elszakadt. Akiket hajrás követelésekhez, felelőtlen és következmények nélküli jelszavakhoz szoktattak hozzá, az ebura — fakó — és Ugocsa non coronat — mentalitás — árulást lát minden meghajtó szóban, elvfeladást a loyalitás minden udvariassági tényében s a magyar ügy cserbenhagyésát minden olyan gesztusban, amire kisebbségi helyzete szoktatta csöndes tempóra az asztalt és mellett verdeső virtust. Ez a lelki berendezkedés volt az, mely a Magyarországtól elszakadt terű leteken a katonai kiürítés után végrehajtotta a szellemi evakuációt is, amikor a magyar köztisztviselőknek megtiltotta az eskü letételét s a magyar könyvek és magyar írások bejövetelét, mely úgyis nehézségekbe ütközött, még nehezebbé tette. A magyarságnak, mely politikájában elszakadt régi hazájának magyarságától, cselekedeteiben s magatartásában csupán azokat a szempontokat kell szeme előtt tartani, melyeket érdekei imák elő. Az elszakadt magyarság hangját, cselekedetét, szavát, magatartását nem szabhatja azoknak megítéléséhez, akik nem érezhetik át az uj helyzet következményeit — a bőrükön, a lelkűkkel, a mindennapi kenyerük és mindennapi olvasni valójuk megszerzésének gondjával. íme: a jugoszláviai magyarság amikor első nagygyűlését tartotta, az állam himnuszával kezdte és fejezte be tanácskozását és megválasztott elnöke az uj hazának éltetésével zárté be szavait. Az erdélyi magyar nemzeti párt is, amikor kijelenti, hogy résztvesz a koronázási tin-' népségekben, az isten áldását kéri a királyra, „hogy Szent leikével hassa át a király szivét," hogy olyan kormányzati formát találjon mely minden népe boldogitására vezeti az ország ügyeit. A felirat nem csak érzéseket szólaltat meg, de dokumentumo kát is ad. Bölcs Leó megírta ezer év előtt, hogy a magyar fejedelem tisztelő, dinasztikus nemzet, de éppen olyan szabadiéig kedvelő is. S megírta Szent István s nem felejtette el népe, hogy „az egynyelvű és egyerkölcsü ország gyönge és törékeny." A loyalitás, a türelem nem az alkalmazkodás védőeszköze, hanem tradíciója a magyarságnak. Az ezeréves uralom elfeiedtethette a türelem és loyalitás szavait, de nem irthatta ki az érzést. Ez a fajtájára gőgös, nemzeti érzésében büszke, kulturképességére rátarti nép megtalálta a türelem szavait, megtanulta a hódolat gesztusát. S a bölcs megértés* a szordinós hang, a megszelídült gesztus még mindig többet ért el, mint a kulisszákat hasogató rikoltás. Radics-pártI képviselők Beogradban Az alkotmány alapján nem leíiet megegyezni a horvát blokkal Beogradból jelentik : Kedd reggel Beogradba érkezett Lovrenkovics Radics párti képviselő, hogy a politikai helyzetről a vezető poli tikusokkai való tárgyalások utján informálódjék. Nem tartják kizártnak, hogy részt fog venni a par lament munkájában is. Arról is beszélnek, hogy utána jön még több Radics párti képviselő is, első sorban Hrvat, Crieljak, Crucsics és Jetzabesics. Lovrenkovics az újságírók előtt kijelentette, hogy azért jött, mert a horvát nép egy nagy része Beogradba akar jönni. 0 előre jött, hogy megkísérelje a megegyezést. A mai rezsimmel, a mai kornánynyaí ök nem tudnak tárgyalni. Ha olyan kormány alakulna, mely nem tenné magáévá a mai kor mánynak ellentéteket fölidéző programját, könnyű lenne a megegyezés, de a horvát köztársaság programja alapján. Az alkotmány aíapján a horvát blokkal nem lehet megegyezni. Lovrenkovics tárgyalt Beogradban a szocialistákkal, a klerikálisokkal s. Dav.dmcscs&\ is. Mindegyik párt kedvezően fogadta, csak klerikálisok nem. Lovrenkovics elmondotta, hogy Davidovics sok jóakaratot mutat a további tárgyalások iránt. A beogradi újságírók megkérdezték, hogy részt vesz-e a parlament munkájában. Lovrenkovics kijelentette, hogy még nem határozott. Mieden tamilé olyan nemzetiségű, amilyennek vallja magát Döntött a közoktatásügyi minisztérium a tanulók név-vegyelemzésében Ismeretesek azok a viták, amelyek különösképpen az idei isko íai év elején a tanulók behatása körül fölmerültek — és amely vitákkal kapcsolatban minden városban és minden intézetben a direktorok teljesen önkényesen állap,itótták meg a tanulók nemzetiségét, tekintet nélkül arra, hogy a tanulók, illetve szüleik valójában milyen nemzetiségüeknek vallják magukat és hogy a növendékeknek mi az anyanyelvűk. Köztudomású, hogy úgy a vallási viszonyok, mint a családnév hangzása volt a döntő ezekben a vitákban, amelyek igy mindig a nemzetiségek terhére dőltek el. Ennek a következményeképpen nagyon sok magyar diák kiszorult a magyar iskolákból és ennek volt a következménye az s, hogy a suboticai és becskereki felsőkereskedelmi iskolák mgyar osztályait és több magyar középiskola magyar osztályát növendékek hiánya miatt beszüntették. így — mint annak idején megírtuk — nem nyílt meg a becskereki főgimnázium I., III.» IV., V. és VII. osztálya sem. A becskereki tanulók szülei nem nyugodtak bele ebbe az önkényes igazgatói név-vegyelemzésbe és küldöttségileg memorandumot terjesztettek be a közoktatásügyi miniszterhez, amelyben sérelmeik orvoslását kérik. Mint Becskerekről jelentik, kedden a gimnázium igazgatóságához megérkezett a közoktatásügyi minisztérium döntése, amely a vitás névvegyelemzési problémát a szülök kívánságának megfelelően, a nemzetiségek javára döntötte el. A miniszter határozata szerint Újból megnyitják a becskereki magyar gimnázium IV. és V. osztályát, amelybe felveszik a zsidó tanulókat és azokat, akik magukat magyaroknak vallották, nevük hangzására való tekintet nélkül, meri ezeket az alispán é a foszol gabírák is magyar nemzetiségiieknek ismerték el. Azok a tanulók, akik németeknek vallották magukat, vagy a szerb gimnáziumba, vagy a zsombolyai német gimnáziumba vehetők fel. A miniszteri döntés folytán a becskereki gimnázium IV. és V. magyar osztályai szerdán már ismét megnyílnak, az I., III. és VII. osztály azonban továbbra is zárva marad, mert ezekbe az osztályokba nem jelentkezett elég tanuló. A közoktatásügyi minisztériumnak ezt a döntését teljes megnyugvással lehet fogadni, mert elejét' veszi annak, hogy a jövőben az iskolaigazgatók önkényesen és ötletszerűen állapítsák meg, hogy melyik tanuló melyik iskolába járhat. Gyakorlati szempontból egyelőre csak két magyar osztály újbóli megnyitását eredményezte a rendelet, fontos a miniszter rendelete elvi szempontból, mert ennek alapján teljesen jogos: a többi intézetek magyar osztályaibőt kiszorult tanulók szüleinek az a kivánsggá, hogy az ő gyermekeik beosztását is vegyék revízió alá * és minden intézetben hajtsák végre azt az elvet, amelyet a közoktatásügyi miniszter mostani határozatán ban lefektetett. A kormány megtorolja György herceg viselkedését A herceg- nem hagyja el Beográdot Beogradból jelentik : Megemlékeztünk arról, hogy a kormány a Nis-i állampénztárnál csak 15.000 dinárt utalt ki György hercegnek havi apanázsként, amit ö föl sem vett. György herceg írásban is tiltakozott a kormánynál a pénzügyi hatóságok eljárása ellen. A kormány azonban nem orvosolta a sérelmet, sőt újabb rendeletet adott ki, mely szerint még a redukált apanázst se fizessék ki a királyfinak mindaddig, míg nem költözködik Misbe. A határozatnak a kormány úgy akar érvényt szerezni, hogy utasította a Nis-i állampénztárt, hogy csak a királyfinak személyesen fizesse ki az összeget. A kormány ujabb intézkedése egy lépéssel sem hozta közelebb a kérdést megoldásához, mert egész bizonyosra vehető, hogy György herceg nem hagyja magát ilyen módon kényszeríteni Beograd elhagyására. A koronatanács ügye, arrjely a végleges döntésre hivatott, sem haladt előre, mert Timotijevics belügyminiszter, akit a kormány a bizonyítékok összegyűjtésével megbízott, még nem terjesztette elő jelentését. Ez a halogatás azonban nem jelent változást a kormány magatartásában, amely továbbra is az udvar érdekeit képviseli a legmerevebben a reni. tens György herceggel szemben,
